Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán évek óta képzik azokat a pedagógusokat, akik a nevelésben a növendék egész személyiségét formálják, figyelembe veszik a gyerek életkori és egyéni adottságait, haladását hozzá szabják, azaz organikus egészként látnak minden nebulót. Nem csak puszta ismerettel tömik a következő generáció fejét, hanem művészeti oktatással, sporttal, az érzelmi nevelés minden eszközével arra törekszenek, hogy egészséges, kiegyensúlyozott, döntésképes, a világban otthont találó, érett személyiségeket neveljenek. Az ország területén már több mint száz organikus műhelyben dolgoznak ezzel a szemlélettel, a gödi Búzaszem ékes bizonyítéka e pedagógiai módszer sikerességének.
Második országos konferenciáját rendezte meg nemrégiben az Organikus Pedagógiai Egyesület.
A konferencia mottójául a jézusi mondást választották: új bort új tömlőbe!
A bor a tartalom és keressük azokat a kereteket, amelyek ezt befogadják – kezdte megnyitóját dr. Pécsi Rita, az organikus pedagógia hazai meghonosítója. Az új borhoz feltétlenül új tömlő kell. Ennek készen kell már lenni, amikor eljön a szüretidő, és az minden évben megérkezik. Tehát nincs idő várakozásra.
Mit jelent ennek a példázatnak az üzenete ma, számunkra? Az új bor az organikus pedagógia, az organikus gondolkodás, amire olyan sok nevelő vár. De van-e új tömlőnk?

Fotó: Hargitai Katalin, Nagy Sándor – organikusegyesulet.hu
Milyen is ez a régi tömlő? A minden szinten beszűkült mechanikus szemlélet és élet: az improduktív adminisztráció, a mindent leszabályozó ekifek és klikkek, a szankciók szankciójával való vezetés, a jogom van hozzá rövidzárlatos gondolkodás. Ha elromlik, lecseréljük. Az egész eldobó társadalom tulajdonképpen mechanikus gondolkodású, személy helyett munkaerőt alkalmazunk, az „el lehet innen menni kolléga, ha nem tetszik” világa.
Mindegy, ki megy be az órára, a napközibe, az ovis csoportba, mindegy, ki a pap, az orvos. Az ismeret-központúság számít, tanítsunk egymás mellé anyagokat, hogy összeáll-e, kit érdekel? A kipipálásra gyúró képzések, tréningek, kócsolások. A mechanikus gondolkodásban a részeket a közös funkció tartja össze, gondoljunk egy biciklire: kicserélhetem a pedált, a láncot, a kormányt, attól még bicikli marad. Gépies, szabály vezérelt. Tehát azok a mechanikai szabályok tartják össze, amelyek működtetik.
Az új bor, az organikus pedagógia minden részletében az életet szolgálja. Az egészséges, egyedi személyiség kibontakoztatásához nem csak az IQ-t, hanem az érzelmi intelligenciát, a testet, a lelket, az értelmet és a spirituális intelligenciát is együtt kell fejleszteni. Nagyon figyelni kell arra, hogy a nevelés belülről fakadó életet fakasszon, és egy saját tempójú fejlődést engedjen meg.
Éppen ebben a sürgető világban, amikor mindent hajszolunk, hogy tud-e már olvasni decemberben, van-e már három nyelvvizsgája az érettségi mellett kell nagyon figyelni az egyén tempójára. Azt kell figyelembe venni, hogy minden részlet a nagyobb minőséghez kapcsolódjon, szervesen összeépüljön, hogy aztán az életnek az egészséges növekedését szolgálja.
Nem tudod sürgetni a virágot, hogy előbb nyíljon, mert az életminőség benne van a sziromban, a gyökérben, a szárban, mindenhol, másik formában, mert egy organikus egész, az alacsonyabb rendű részeket a magasabb rendűek irányítják.
Jó lenne, ha az anyagi, testi életünket, az ösztön életünket, az akaratunkat, az érzelmünket a természetfölötti, a spirituális meggyőződésünk irányítaná, amikor bennem állnak össze a dolgok, az én érzelmemben, az én személyemben.
Ilyen például a meggyőződés is, ami csak bennem áll össze. Ezt a szellemiség tartja össze. Tehát van egy értékrendem, van egy szellemiségem, és minden ebből következik.
Vegyünk például egy családot: ha nem tartja össze egy értékrend és a szeretet, akkor csak egymás mellett élnek, kicserélhetők a szereplők, lehet akár szigorú szabály vezérelt is, új szabályok is behozhatók, cserélhetők, ma férfi vagyok, holnap nő. Nagyon-nagyon veszélyes a mechanikus gondolkodás és nevelés. Azt mondja Platón, hogy ahol az egész gyengélkedik, lehetetlen, hogy a rész egészséges legyen. Tehát nem csak az egész fog sérülni, hanem a részek is benne.
A pedagógiában komoly fordulatnak kell bekövetkeznie mihamarabb: a mechanikus oktatást fel kell váltania a gyermek egész személyiségét, egyéni fejlődési tempóját, egyéni adottságait figyelembe vevő, személyre szabott nevelésnek az óvodától kezdve az egész közoktatásban és a családban.
Országszerte, közel száz iskolában illetve egyéb nevelési „oázisban” tanítanak már ilyen szemlélettel,
ehhez kell megteremteni azokat a kereteket, amely az új tömlő, azaz azokat a csoportlétszámokat, ahol mindez megvalósítható, azokat a pedagógusokat kiképezni nagy számban, akik ezt a nevelést magukénak vallják.
A váci Apor Vilmos Főiskola ennek a szellemi műhelynek a központja, ahol nappali és posztgraduális képzéseken lehet elsajátítani ezt a szemléletet.

A konferencia előadói voltak: Uzsalyné dr. Pécsi Rita, dr. Doria Schlickmann, dr. Papp Miklós, dr. Gloviczki Zoltán, dr. Deme Tamás, dr. Csáki Tibor – Fotó: Hargitai Katalin, Nagy Sándor organikusegyesulet.hu
szerző: Hujbert István
forrás
Tekintélyről beszélgetünk 2. rész
Pécsi Ritával a hétköznapi élethelyzetek jó megoldásairól Gere Lilla beszélget a Pax TV-ben
Tekintélyről beszélgetünk 1. rész
Online gyerekek – Okoseszközök okos használata
A PEDAGÓGIÁBAN KOMOLY FORDULATNAK KELL BEKÖVETKEZNIE MIHAMARABB
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán évek óta képzik azokat a pedagógusokat, akik a nevelésben a növendék egész személyiségét formálják, figyelembe veszik a gyerek életkori és egyéni adottságait, haladását hozzá szabják, azaz organikus egészként látnak minden nebulót. Nem csak puszta ismerettel tömik a következő generáció fejét, hanem művészeti oktatással, sporttal, az érzelmi nevelés minden eszközével arra törekszenek, hogy egészséges, kiegyensúlyozott, döntésképes, a világban otthont találó, érett személyiségeket neveljenek. Az ország területén már több mint száz organikus műhelyben dolgoznak ezzel a szemlélettel, a gödi Búzaszem ékes bizonyítéka e pedagógiai módszer sikerességének.
A konferencia mottójául a jézusi mondást választották: új bort új tömlőbe!
A bor a tartalom és keressük azokat a kereteket, amelyek ezt befogadják – kezdte megnyitóját dr. Pécsi Rita, az organikus pedagógia hazai meghonosítója. Az új borhoz feltétlenül új tömlő kell. Ennek készen kell már lenni, amikor eljön a szüretidő, és az minden évben megérkezik. Tehát nincs idő várakozásra.
Mit jelent ennek a példázatnak az üzenete ma, számunkra? Az új bor az organikus pedagógia, az organikus gondolkodás, amire olyan sok nevelő vár. De van-e új tömlőnk?
Fotó: Hargitai Katalin, Nagy Sándor – organikusegyesulet.hu
Milyen is ez a régi tömlő? A minden szinten beszűkült mechanikus szemlélet és élet: az improduktív adminisztráció, a mindent leszabályozó ekifek és klikkek, a szankciók szankciójával való vezetés, a jogom van hozzá rövidzárlatos gondolkodás. Ha elromlik, lecseréljük. Az egész eldobó társadalom tulajdonképpen mechanikus gondolkodású, személy helyett munkaerőt alkalmazunk, az „el lehet innen menni kolléga, ha nem tetszik” világa.
Mindegy, ki megy be az órára, a napközibe, az ovis csoportba, mindegy, ki a pap, az orvos. Az ismeret-központúság számít, tanítsunk egymás mellé anyagokat, hogy összeáll-e, kit érdekel? A kipipálásra gyúró képzések, tréningek, kócsolások. A mechanikus gondolkodásban a részeket a közös funkció tartja össze, gondoljunk egy biciklire: kicserélhetem a pedált, a láncot, a kormányt, attól még bicikli marad. Gépies, szabály vezérelt. Tehát azok a mechanikai szabályok tartják össze, amelyek működtetik.
Az új bor, az organikus pedagógia minden részletében az életet szolgálja. Az egészséges, egyedi személyiség kibontakoztatásához nem csak az IQ-t, hanem az érzelmi intelligenciát, a testet, a lelket, az értelmet és a spirituális intelligenciát is együtt kell fejleszteni. Nagyon figyelni kell arra, hogy a nevelés belülről fakadó életet fakasszon, és egy saját tempójú fejlődést engedjen meg.
Éppen ebben a sürgető világban, amikor mindent hajszolunk, hogy tud-e már olvasni decemberben, van-e már három nyelvvizsgája az érettségi mellett kell nagyon figyelni az egyén tempójára. Azt kell figyelembe venni, hogy minden részlet a nagyobb minőséghez kapcsolódjon, szervesen összeépüljön, hogy aztán az életnek az egészséges növekedését szolgálja.
Jó lenne, ha az anyagi, testi életünket, az ösztön életünket, az akaratunkat, az érzelmünket a természetfölötti, a spirituális meggyőződésünk irányítaná, amikor bennem állnak össze a dolgok, az én érzelmemben, az én személyemben.
Ilyen például a meggyőződés is, ami csak bennem áll össze. Ezt a szellemiség tartja össze. Tehát van egy értékrendem, van egy szellemiségem, és minden ebből következik.
Vegyünk például egy családot: ha nem tartja össze egy értékrend és a szeretet, akkor csak egymás mellett élnek, kicserélhetők a szereplők, lehet akár szigorú szabály vezérelt is, új szabályok is behozhatók, cserélhetők, ma férfi vagyok, holnap nő. Nagyon-nagyon veszélyes a mechanikus gondolkodás és nevelés. Azt mondja Platón, hogy ahol az egész gyengélkedik, lehetetlen, hogy a rész egészséges legyen. Tehát nem csak az egész fog sérülni, hanem a részek is benne.
A pedagógiában komoly fordulatnak kell bekövetkeznie mihamarabb: a mechanikus oktatást fel kell váltania a gyermek egész személyiségét, egyéni fejlődési tempóját, egyéni adottságait figyelembe vevő, személyre szabott nevelésnek az óvodától kezdve az egész közoktatásban és a családban.
ehhez kell megteremteni azokat a kereteket, amely az új tömlő, azaz azokat a csoportlétszámokat, ahol mindez megvalósítható, azokat a pedagógusokat kiképezni nagy számban, akik ezt a nevelést magukénak vallják.
A konferencia előadói voltak: Uzsalyné dr. Pécsi Rita, dr. Doria Schlickmann, dr. Papp Miklós, dr. Gloviczki Zoltán, dr. Deme Tamás, dr. Csáki Tibor – Fotó: Hargitai Katalin, Nagy Sándor organikusegyesulet.hu
szerző: Hujbert István
forrás
Miért és hogyan fejleszd az érzelmi intelligenciád felnőttkorban! Légy sikeres és boldog!
A szerelem 4 dimenziója
Mechanikus vs. organikus szemlélet
Beszélgetés Pécsi Ritával a Mária Rádió Életrenövelő c. műsorában.
Minden, amit az érzelmi intelligenciáról tudni érdemes
„A bencés lelkiség nem elmélet, hanem valóság”
„A bencés lelkiség nem elmélet, hanem valóság”
„Mi tanárok a legértékesebbet kapjuk meg. A gyermeket, akit a Jóisten a maga képmására, hasonlatosságára alkotott meg. Nekünk kell megtalálnunk a hozzá vezető utat, hogy a legnemesebbet, legszebbet hozzuk ki belőle.” Így foglalja össze Hardi Titusz atya a Pannonhalmi Főapátság oktatási főigazgatója a bencés nevelés lényegét. Az Iskolafenntartó Főigazgatóság immár harmadik alkalommal szervezte meg az általa fenntartott tizenegy iskola tanárainak, oktatóinak a Bencés Pedagógiai Napot, amelynek egyik célja megmutatni, miként gazdagítja a bencés spiritualitás az intézményekben folyó nevelési munkát.
A Pannonhalmi Főapátság a 2023/24-es tanévtől vette át a Budapesti Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnáziumot. Így a szerzetesközösség idéntől már tizenegy oktatási intézmény fenntartója országszerte. „A bencés lelkiség nem elmélet, hanem valóság” – mondja Titusz atya. A tanároknak pedig kulcsszerepe van abban, hogy ezt a saját intézményeikben átadják, hiszen a szerzetesek jellemzően csak a nagy ünnepeken – Veni Sancte, Te Deum, ballagás, szalagtűzés – tudnak jelen lenni. A pedagógusok azok, akik napi szinten a gyerekekkel foglalkoznak. Éppen ezért tartja fontosnak a Főapátság a Bencés Pedagógiai Nap megszervezését, hogy a kollégák a mindennapi nevelés során életre tudják váltani a bencés szellemiséget.
A Főapátság oktatási intézményei nagyon különbözőek, hisz vannak közöttük általános iskolák, gimnáziumok, technikumok és egy pedig felnőttképzéssel foglalkozik. A programot azonban minden évben igyekeznek úgy összeállítani, hogy az mindenkit megszólítson. Idén az összesen több mint négyszáz fős pedagógusi gárdából mintegy háromszázötvenen vettek részt az alkalmon.
Hortobágyi T. Cirill főapát a bencés nevelésről, spiritualitásról beszélt, míg Titusz atya arról, hogy miként tud a bencés rend alapító atyjának, Szent Benedeknek a regulája megjelenni az oktatásban. Mint mondta, a bencések jelmondata: „Ora et labora – imádkozzál és dolgozzál!” Így Benedek nagy hangsúlyt fektet a szabálykönyvében a zsolozsmázás módjára. Bár a rendalapító hosszú oldalakon keresztül ír arról, hogy melyik időszakban, mikor és mit kell imádkozni, a végén mégis hozzáteszi, ha valaki jobbat tud, használják azt. „Ez olyan bölcsesség a bencés spiritualitásban, ami meghatározó” – véli Titusz atya. Szent Benedek ugyanis már ezerötszáz évvel ezelőtt felismerte, hogy nem lehet kőbe vésni azt, amit ő olyan nagy gonddal megalkotott. „Tudjuk, hogy bármilyen körültekintően is készítünk el egy szabályzatot az az idő múlásával elavulttá, nehézkessé kezd válni. Bár régen hosszabb időre lehetett tervezni, a mai felgyorsult világban egy-két évente hozzá kell nyúlni ezekhez, mert változik a világ, a körülmények, már más a valóság.” Éppen ezért Titusz atya arra biztatta a jelenlévőket, hogy merjenek változtatni, ha úgy látják hogy az az iskola, a diákok érdekét szolgálja.
Uzsayné dr. Pécsi Rita előadásában arról beszélt, hogy miért is nem működik a „százszor megmondtam”. A neveléskutató arra mutatott rá, hogy melyek azok a kommunikációs módszerek, amelyek működőképesek, azokkal – a sokszor berögzült – formákkal szemben, amelyekkel bármennyire is próbálkozunk, nem érünk el a gyerekekhez. „Fergetes előadás volt, amelyen többször átélhettük azt a bizonyos »aha« élményt.” Ahogy a „Generációk harca a figyelemért – Hogyan tanuljunk egymástól, egymásért?” címet viselő pódiumbeszélgetés is hasonló tapasztalást tartogatott a résztvevőknek. Tibenszky Moni Lisa oktatási újságíró és Steigervald Krisztián generációkutató arról beszélgetett, hogy vajon miért is nem értenek minket, felnőtteket a fiatalok. Mint rávilágítottak, sok esetben a generációs különbségek miatt nem működik a kommunikáció. Ma egy teljesen más világba születnek bele a gyerekek, mint húsz vagy akár csak tíz évvel ezelőtt. „Rengeteg muníciót adtak az évre, hogy mit is kellene máshogy csinálnunk ahhoz, hogy megértsenek bennünket a diákok” – meséli Titusz atya.
Az oktatási főigazgató szavai szerint nagyra értékelték a kollégák Nagy Péter nevelési szakértő a „Bukósisak az Élethez – Keresztény Életstratégiai Program” című előadását. A Családtudományi Szövetség alelnöke arról beszélt, hogy a szekularizálódó világunkban lelkiségi, szellemi, filozófiai szempontból az iskoláknak mivel kell felvértezniük a gyerekeket, hogy a kor kihívásaira keresztény választ tudjanak adni. Az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ szakmai igazgatója, Hudacsek László Péterné pedig azt mutatta be, hogyan lehet új módszereket sikeresen alkalmazni a XXI. századi oktatásban.
Az idei Bencés Pedagógiai Nap házigazdája a Főapátság Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskolájának tanári kara volt, akiknek rendkívül hálás Titusz atya. „Fantasztikus munkát végeztek! Látszott, hogy igazi csapatként működnek, mindenki beleállt a feladatba és ezt nagyon jó volt látni.” Mint mondja a résztvevőktől rengeteg pozitív visszajelzést kapott. „Nagyon jó volt megélni azt, hogy bár ez egy kötelező program, tanítás nélküli munkanap a kollégáknak, mégis úgy távoztak a nap végén, hogy mennyire megérte itt lenni. Hatalmas erőt és bátorítást adott ez a közösségnek, hogy folytassuk a hagyományt és jövőre is megszervezzük a Bencés Pedagógiai Napot.”
Forrás: https://pannonhalmifoapatsag.hu/a-bences-lelkiseg-nem-elmelet-hanem-valosag/
Zseni, tehetséges, kitartó!