Örömteli hír érkezett Nemesvámosról: a település vezetősége organikus pedagógiai alapokra épülő, családbarát programot tervez. Ez a kezdeményezés különösen közel áll az Organikus Egyesület szellemiségéhez, hiszen ugyanazokat az alapértékeket képviseli, amelyekre az Egyesület is épít: életközpontúság, közösség, természetesség és a gyermekek teljes személyiségének kibontakoztatása.
Miért organikus ez a szemlélet?
Azért, mert az életet hordozza, és a természet rendjéből merít mintát. Nem kényszerít és nem sürget – ehelyett a belülről fakadó növekedést segíti, biztonságos keretek és szeretetteljes vezetés mellett.
Az „organikus” szó a latin organicus kifejezésből ered, amely szervest, természetest jelent – olyasmit, ami belső törvényszerűséggel fejlődik.
A nemesvámosi program öt alapérték köré szerveződik:
👉 bizalom
👉 eszmény
👉 életmozgás
👉 szövetség
👉 kötődés
A tervek szerint a program nemcsak az oktatási intézményeket, hanem a családokat, közösségeket és helyi kezdeményezéseket is megújíthatja – a bölcsődétől az iskoláig.
A program fő elemei
Magyar hagyományok ápolása – néptánc, mondókák, baranta, íjászat, szablyavívás.
Művészet és alkotás – népi hangszerek, énekek, kézműves tevékenységek.
Természettel való kapcsolat – gyógynövényismeret, fonás, szövés, festékkészítés, fazekasság.
Egészséges digitális szokások – a gyermekek idegrendszeri fejlődését támogató képernyőhasználat.
Kik állnak a középpontban?
Gyermekek – akik tapasztalaton és mozgáson keresztül tanulnak.
Családok – akik aktív részesei a nevelés folyamatának.
Pedagógusok – akik hivatásukban új inspirációt találnak.
Közösségek – akik összekovácsolódnak egy közös cél mentén.
Tévhitek eloszlatása
🚫 Az organikus pedagógia nem vallási alapú irányzat,
bár a magyar kultúra keresztény gyökereire természetesen épít.
🚫 Nem a digitális eszközök tiltásáról szól,
hanem az egyensúlyról és a tudatos használatról.
🚫 Nem zárt közösség,
hanem összekapcsoló erő, amely a közösségek építését támogatja.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A cél, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelő, élményalapú tevékenységeken keresztül tanuljanak – ne csupán tudást, hanem életet kapjanak.
Ez magában foglalja:
a gyakorlati tudás visszahozását az intézményekbe,
az érzelmi intelligencia fejlesztését,
a közösségi, mozgásos és alkotó szabadidős programok szervezését,
valamint a lassabb, figyelmesebb tanulás és növekedés kultúráját.
A megvalósításhoz szükség lesz
elhivatott pedagógusokra
tettre kész szülőkre
támogató intézményekre
és egy összetartó, nyitott közösségre
Az Organikus Egyesület örömmel üdvözli a nemesvámosi kezdeményezést, hiszen ez is azt mutatja, hogy egyre több településen ismerik fel:
a jövő az organikus gondolkodásban rejlik – abban, hogy újra az élet, a kapcsolatok és a személyes növekedés kerülnek a középpontba.
Új kihívás a családoknak: hogyan előzzük meg a digitális függőséget
A digitális világ hatásairól tartott előadást Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató a Szent István Művelődési Házban. A teltházas esemény gyakorlati útmutatót adott ahhoz, hogyan lehet megvédeni a gyerekeket a képernyő túlzott használatának következményeitől.
Megtelt hétfő este a Szent István Művelődési Ház nagyterme, ahol a székesfehérvári RÉV Szenvedélybeteg-segítő Ambulancia szervezésében tartották meg Uzsalyné Pécsi Rita előadását. A téma a digitális világ hatása volt, különös tekintettel a gyerekekre és a családi dinamika változásaira.
Farnas István Géza intézményvezető hangsúlyozta, hogy a szerfüggőségek mellett egyre gyakrabban jelenik meg a képernyőfüggőség is. Mint mondta, ez már nemcsak a tinédzsereket érinti: sok idős ember is napi több órát tölt okoseszközök előtt. A probléma akkor válik komollyá, amikor egy gyermek akár napi tíz órát is a gép előtt ül, ami felborítja a családi egyensúlyt, és megnehezíti a kapcsolódást.
Uzsalyné Pécsi Rita előadásában rámutatott, hogy minden képernyős tevékenység dopamintermeléssel jár, ami erősíti a használathoz való kötődést. A gyerekek idegrendszere különösen érzékeny erre a hatásra.
Elmondta, hogy kutatások szerint a túlzott képernyőhasználat lassítja a fejlődést: a gondolkodás, az indulatkezelés, a figyelem és a tervezés mind sérülhet, mivel nem alakulnak ki megfelelően azok a szinaptikus kapcsolatok, amelyek ezekért a funkciókért felelnek.
A neveléskutató ajánlásai szerint:
0–3 éves korig nincs szükség képernyőre,
óvodás korban naponta legfeljebb 15–20 perc ajánlott,
kisiskolás korban maximum 45 perc,
14 éves kor előtt ne legyen saját eszköz,
a közösségi média használata csak 14–16 éves kortól javasolt.
Hangsúlyozta: ha már kialakult a függőség, akkor a természetes egyensúly visszaállítására van szükség. Ilyen hatást vált ki a mozgás, a természetben töltött idő, a sport, a művészetek, a beszélgetések és a valódi közösségi kapcsolatok.
Forrás: fmc.hu
Nemesvámos organikus szemléletben gondolkodik
Örömteli hír érkezett Nemesvámosról: a település vezetősége organikus pedagógiai alapokra épülő, családbarát programot tervez. Ez a kezdeményezés különösen közel áll az Organikus Egyesület szellemiségéhez, hiszen ugyanazokat az alapértékeket képviseli, amelyekre az Egyesület is épít: életközpontúság, közösség, természetesség és a gyermekek teljes személyiségének kibontakoztatása.
Miért organikus ez a szemlélet?
Azért, mert az életet hordozza, és a természet rendjéből merít mintát. Nem kényszerít és nem sürget – ehelyett a belülről fakadó növekedést segíti, biztonságos keretek és szeretetteljes vezetés mellett.
Az „organikus” szó a latin organicus kifejezésből ered, amely szervest, természetest jelent – olyasmit, ami belső törvényszerűséggel fejlődik.
A nemesvámosi program öt alapérték köré szerveződik:
👉 bizalom
👉 eszmény
👉 életmozgás
👉 szövetség
👉 kötődés
A tervek szerint a program nemcsak az oktatási intézményeket, hanem a családokat, közösségeket és helyi kezdeményezéseket is megújíthatja – a bölcsődétől az iskoláig.
A program fő elemei
Magyar hagyományok ápolása – néptánc, mondókák, baranta, íjászat, szablyavívás.
Művészet és alkotás – népi hangszerek, énekek, kézműves tevékenységek.
Természettel való kapcsolat – gyógynövényismeret, fonás, szövés, festékkészítés, fazekasság.
Egészséges digitális szokások – a gyermekek idegrendszeri fejlődését támogató képernyőhasználat.
Kik állnak a középpontban?
Gyermekek – akik tapasztalaton és mozgáson keresztül tanulnak.
Családok – akik aktív részesei a nevelés folyamatának.
Pedagógusok – akik hivatásukban új inspirációt találnak.
Közösségek – akik összekovácsolódnak egy közös cél mentén.
Tévhitek eloszlatása
🚫 Az organikus pedagógia nem vallási alapú irányzat,
bár a magyar kultúra keresztény gyökereire természetesen épít.
🚫 Nem a digitális eszközök tiltásáról szól,
hanem az egyensúlyról és a tudatos használatról.
🚫 Nem zárt közösség,
hanem összekapcsoló erő, amely a közösségek építését támogatja.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A cél, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelő, élményalapú tevékenységeken keresztül tanuljanak – ne csupán tudást, hanem életet kapjanak.
Ez magában foglalja:
a gyakorlati tudás visszahozását az intézményekbe,
az érzelmi intelligencia fejlesztését,
a közösségi, mozgásos és alkotó szabadidős programok szervezését,
valamint a lassabb, figyelmesebb tanulás és növekedés kultúráját.
A megvalósításhoz szükség lesz
elhivatott pedagógusokra
tettre kész szülőkre
támogató intézményekre
és egy összetartó, nyitott közösségre
Az Organikus Egyesület örömmel üdvözli a nemesvámosi kezdeményezést, hiszen ez is azt mutatja, hogy egyre több településen ismerik fel:
A házastársi egység: a sikeres gyermeknevelés titka
A mai rohanó, információkkal és elvárásokkal teli világban a szülők egyre gyakrabban teszik fel maguknak a kérdést: „Jól csináljuk?” A Zarándok YouTube-csatorna Válaszkereső című podcastjának ötödik része éppen ezt a kérdést vizsgálja, méghozzá abból a nézőpontból, amelyről ritkán esik szó: a házastársi egység döntő szerepét a gyermeknevelésben.
A közösség ereje és a csoportnyomás hatása
A beszélgetés egyik fontos üzenete, hogy a család nem elszigetelten működik: a közösség megtartó ereje alapvető. A mai digitális korban, amikor a gyerekekre és a szülőkre egyaránt rengeteg külső hatás nehezedik, még nagyobb szükség van olyan közösségekre, ahol hasonló értékrendű emberek segítik egymást.
A műsor felidézi Solomon Asch híres kísérletét is, amelyben a résztvevők többsége hajlandó volt feladni saját véleményét, csak hogy ne térjen el a csoportétól. Ez a csoportnyomás különösen a serdülő- és fiatal felnőttkorban erős, amikor az identitás még formálódik. Ha viszont egy gyermek olyan közösséghez tartozik, ahol értékrendje megerősítést kap, akkor nem sodorják el a negatív hatások – elég, ha van legalább egy ember, akivel „összekacsinthat”.
A gyermek belső iránytűje – az egységből fakad
A podcast egyik legszebb gondolata a „belső iránytű” képe. A gyermek akkor tud eligazodni az élet útvesztőiben, ha otthon azt tapasztalja, hogy apa és anya egységben vannak. Ez az egység nem azt jelenti, hogy mindig mindenben egyetértenek, hanem azt, hogy a fontos kérdésekben – hit, világnézet, nevelési elvek – közös értékeket képviselnek.
Ha azonban a szülők ellentmondásos üzeneteket küldenek, a gyermek iránytűje „eltörhet”. Ilyenkor a biztonságérzet meginog, és a gyermek könnyen elveszítheti belső tájékozódási pontjait – később pedig hajlamosabb lehet a könnyebb, akár erkölcstelen megoldásokat választani.
Gyakorlati tanácsok a szülőknek
A beszélgetés nemcsak elméleti, hanem nagyon is gyakorlati útmutatást ad:
Ne vitázzunk a gyerek előtt! A gyermek füle hallatára zajló vita bizonytalanságot és szorongást kelt.
A nézeteltéréseket kettesben beszéljük meg! Higgadtan, egymásra figyelve keressük a közös nevezőt – a cél ne a győzelem, hanem a megértés legyen.
Képviseljünk egységet! Ha megegyeztünk, legyünk következetesek. A gyereknek biztonságot ad, ha ugyanazt hallja mindkét szülőtől.
A műsor példát is hoz arra, amikor a házastársak értékrendje eltér – például az egyik hívő, a másik nem. Ilyenkor sem lehetetlen az egység: ha őszintén és szeretettel beszélnek a határaikról, megtalálhatják azt a közös pontot, amely mindkettejük számára vállalható.
A gyermeknevelés tehát nem egyéni teljesítmény, hanem házas-szövetség. A szülők közötti egység nemcsak a család békéjének záloga, hanem a gyermek lelki egészségének alapja is.
Ha a szülők együtt, egymást támogatva állnak helyt, a gyermekeik olyan belső iránytűt kapnak, amely az élet legnehezebb útjain is segíti őket eligazodni.
Gyűjts offline időt az iskoládért!
– Az Analóg November kihívás az Organikus Pedagógia szemszögéből
A november nemcsak a lassulás, hanem az újracsatlakozás hónapja is lehet. 2025. november 3. és 30. között országos kihívás indul „Gyűjts offline időt az iskoládért!” címmel, amelyben általános és középiskolák tanulói, tanárai és szülői közösségei vehetnek részt.
A cél egyszerű, mégis rendkívül fontos: minél több időt tölteni a képernyőkön kívül, és ezt az időt az iskolád javára „összegyűjteni” az „Out!” applikáció segítségével.
Hogyan működik?
Az alkalmazás (elérhető az AppStore-ban és a Google Play-en) lehetővé teszi, hogy minden regisztrált felhasználó az általa választott iskola nevében gyűjtse az offline időt. A legtöbb offline időt elérő iskolák értékes Decathlon sportszerutalványokat, Libri-könyvcsomagokat, sőt még kávéfőzőket is nyerhetnek a tanári közösség erősítésére.
A szervezők három kategóriában – fővárosi, városi és kistelepülési iskolák között – díjazzák a legaktívabbakat.
Miért fontos ez az Organikus Pedagógia számára?
Az organikus nevelés lényege, hogy az ember testi, lelki és szellemi egységként fejlődjön. A modern kor egyik legnagyobb kihívása, hogy a gyerekek figyelmét – és sokszor a felnőttekét is – a képernyők szippantják be, miközben az élő kapcsolatok, a mozgás, a természetben töltött idő és a személyes jelenlét háttérbe szorul.
Az offline idő nem a technológia elutasítását jelenti, hanem annak tudatos használatát.
Azt, hogy időt adunk magunknak a valódi figyelemre, a beszélgetésre, az együtt gondolkodásra.
A gyerekek nem a telefonból tanulják meg az empátiát, hanem abból, ha valaki valóban rájuk néz, meghallgatja őket, együtt van velük.
Az offline pillanatokban születnek azok a tapasztalatok, amelyekből később a személyiség, az önazonosság és az emberi tartás épül.
Miért jó az iskolának?
Az offline kihívás nemcsak közösségi játék, hanem értékalapú nevelési gyakorlat is lehet.
Egy iskola, ahol a tanulók és tanárok közösen vállalják, hogy időt szánnak a valóságra, erősíti saját közösségét, növeli a diákok figyelmét és együttműködési készségét, és megmutatja, hogy a digitális világ mellett is létezik egy másik, élő és kapcsolódó tér.
Az Organikus Pedagógia üzenete
„Nem az a baj, hogy a gyerekek a digitális világban élnek – hanem az, ha ott maradnak.”
Az organikus nevelés célja, hogy a technológiát ne menekülésre, hanem eszközként használjuk az emberibb élet felé vezető úton.
Az offline idő gyűjtése ezért nem csupán játék, hanem nevelési folyamat – amelyben a gyerekek újra megtapasztalhatják, milyen jó dolog együtt lenni, mozogni, beszélgetni, és egyszerűen csak jelen lenni.
Csatlakozz te is az Analóg Novemberhez, és mutasd meg, hogy az iskolád képes a legnagyobb ajándékot adni: az időt.
👉 További részletek és jelentkezés: www.analognovember.hu
Digitális kábítószer – Sorsfonalak: amikor a képernyő lesz a gyerek új valósága
A „Digitális kábítószer – Sorsfonalak” című beszélgetés nem csupán figyelmeztetés, hanem segélykiáltás is: a digitális világ hatása ma már a legkisebbeket is eléri – sőt, ők viselik a legnagyobb terhet. A Ridikül YouTube-csatorna videójában Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató és Pöltl Ákos ifjúságkutató, családbiztonsági szakértő – az első digitális családbiztonsági program alapítói – beszélgetnek arról, miként vált a digitális tér az újfajta függőségek melegágyává.
A helyzet súlyossága
A szakértők szerint a probléma ma már messze nem csupán nevelési kérdés: idegrendszeri szinten is kimutatható károsodások történnek. Pécsi Rita felhívja a figyelmet arra, hogy sok kisgyermek sérült idegrendszerrel érkezik az iskolába, és már a beszédértésben is komoly lemaradás tapasztalható. Egy kutatás szerint a hatévesek idegrendszeri fejlettsége ma gyakran egy hároméves szintjén van – a digitális eszközök korai és túlzott használata miatt.
A telefonok, tabletek és játékok olyan idegrendszeri folyamatokat indítanak el, amelyek a drogfüggőséghez hasonló hatást váltanak ki. „A digitális eszköz olyan, mint egy drog: folyamatos vágyat és ösztönző erőt ad, de a gyermekekben még nincs meg a fék, ami megállítaná” – fogalmaz Pethő Ákos.
A technológiai cégek felelőssége
A beszélgetés egyik legmegrázóbb része, amikor szó esik arról, hogyan használják ki a technológiai cégek tudatosan az emberi idegrendszer működését.
Ezek a vállalatok – a szakértők szerint – nem a jólétünket, hanem a profitot tartják szem előtt, és olyan applikációkat fejlesztenek, amelyek kihasználják az ösztönös viselkedésmintákat, például a dopaminrendszer jutalmazó mechanizmusát. A cél egyszerű: minél tovább a képernyő előtt tartani a felhasználót, különösen a gyerekeket.
Megoldás: megelőzés és közösségi felelősség
A két szakember egyetért abban, hogy a megelőzés a legfontosabb.
0–5 éves korban a gyerekeknek egyáltalán nem javasolják a képernyőhasználatot (kivéve a rokonokkal való videókapcsolatot).
Helyette a személyes kapcsolatok, a mozgás, a természet és a művészetek szerepét kell erősíteni.
A szülők felelőssége óriási, hiszen a gyerekek nem azt teszik, amit mondunk – hanem amit látnak tőlünk.
A szakértők által indított „Kapcsolj ki!” mozgalom célja, hogy segítsen a családoknak a tudatos képernyőhasználat kialakításában, és közösségi szinten indítson el változást.
„Nem eltiltani kell a gyerekeket a világtól, hanem visszavezetni őket az életbe” – mondja Pécsi Rita.
A teljes beszélgetés elérhető a Ridikül YouTube-csatornán.
Hogyan fegyelmezzünk szeretettel?
A fegyelmezés mindig kényes téma: hogyan mondjunk nemet, miközben megőrizzük a kapcsolat melegségét? Pécsi Rita neveléskutató a Zarándok youtubecsatorna Válaszkereső című műsorának negyedik epizódjában a szeretetteljes fegyelmezés alapjairól beszél, és arról, hogyan lehet határokat szabni anélkül, hogy megsértenénk a gyermeket.
Szülőként nem barátok, hanem vezetők vagyunk
A gyermekeknek tekintélyre, biztonságot adó keretekre van szükségük – mondja Pécsi Rita. „A szülő nem haver, hanem iránytű.” A még formálódó személyiség csak akkor tud fejlődni, ha lát maga előtt valakit, akire rátekinthet. A szeretetteljes, következetes útmutatás segít abban, hogy kialakuljon a gyermekben a belső felettes én és a lelkiismeret.
Két iskola: Gordon és Dobson
A neveléskutató két neves pszichológus szemléletét is összeveti.
Gordon a humanisztikus nevelés híveként a tiszteletteljes kommunikációt hangsúlyozza: a sáros cipővel a szőnyegen végigmenő gyermeket is ugyanazzal az udvariassággal kezelné, mint egy vendéget.
Dobson viszont emlékeztet: a gyermek nem vendég, hanem ránk bízott élet. A szülő felelőssége, hogy vezesse, ne csak elfogadja őt.
Pécsi Rita szerint a kulcs az arány: kedvesség, de egyértelmű irányítás.
A pofon nem nevel, csak sebez
A fizikai fegyelmezés témáját is nyíltan érinti. „A pofon a tehetetlenség jele” – fogalmaz a neveléskutató. Bár rövid távon „hatékonynak tűnhet”, mély sebeket hagy a kapcsolatban, és rossz mintát közvetít az indulatkezelésről. A verés nem öl meg testileg, de sok mindent megöl a lélekben. A cél nem az, hogy a gyerek féljen, hanem hogy megtanuljon együttműködni.
A mindennapi ellenállás kezelése
Egy édesanya kérdésére válaszolva Pécsi Rita elmondja: a 7 éves kor körüli gyerekek még tanulják az önkontrollt, az időérzékük fejletlen, ezért nem hatnak rájuk a tág időkeretek („Menj már fürödni!”).
A megoldás: bontsuk kisebb lépésekre a feladatokat, és legyünk a gyermek mellett – ne helyette tegyük meg, de ne is hagyjuk teljesen magára.
Utasítás, nem kérés – a „vadőr” szerep
Kim John Payne gondolatait idézve Pécsi Rita arra bátorít, hogy a kéréseket alakítsuk át egyszerű, szeretetteljes utasításokká. A gyermek akkor érzi magát biztonságban, ha látja: a felnőtt tudja, merre van az út.
„Mi vagyunk a vadőrök, akik leverik az útjelző karókat” – fogalmaz. Először gyűjtsük be a gyermek figyelmét, teremtsünk kapcsolatot, és csak utána adjunk iránymutatást.
Pozitív megerősítés – a szeretet hatalma
Ha a gyermek tombol, hagyjuk, hogy lecsengjen a vihar – utána viszont mindig zárjuk le a helyzetet, és fordítsuk figyelmét a következő lépésre.
Az ismétlődő ellenállásnál fontosak a következmények, de még fontosabbak a pozitív visszajelzések. Egy közös mese, egy kis hancúrozás vagy dicséret erősebb nevelő eszköz, mint a büntetés.
Pécsi Rita tanítása szerint a fegyelmezés lényege nem a hatalomgyakorlás, hanem az, hogy szeretettel vezessünk. A gyermek akkor tudja megtanulni az önfegyelmet, ha látja, hogy mi magunk is képesek vagyunk higgadtan, következetesen és szeretettel reagálni.
🎥 A teljes videó megtekinthető itt:
„Élet-vezetés?!” – Negyedik Organikus Pedagógia Konferencia
2025-ben immár negyedik alkalommal rendezzük meg az Organikus Pedagógia Konferenciát, amely idén az „Élet-vezetés?!” címet kapta. Arra keressük a választ, hogyan tudjuk vezetni saját életünket, közösségeinket és intézményeinket úgy, hogy az valóban az Életet szolgálja.
A nap folyamán meghívott vendégeink személyes tapasztalataikon, hivatásukon és hitükön keresztül segítenek bennünket közelebb kerülni ahhoz, mit jelent felelősen, szeretettel és szabadon vezetni.
Előadóink és témáik:
Felföldi László püspök – „Evezz a mélybe”
Pécsi Rita neveléskutató – Organikus vezetés (Tilmann és Kentenich atya nyomán)
Kató Csaba – Vezetési stílusok
Csáki Tibor atya – Hogyan vezet a Lélek?
Dr. Léder László – Az apaság és vezetés kapcsolata
Dr. Puskás Balázs – Tekintély
Kerekasztal-beszélgetés – (Gloviczki Zoltán, Prehoda Éva, Horváth Szilárd, moderál: Puskás Balázs)
Lux Ambrus – Idő és vezetés
Papp Zsolt – Szabadidő
Szerényi Béla prímás – Záró gondolatok és közös ének
A konferencia egész napos programja lehetőséget kínál tanulásra, elmélyülésre és találkozásra azokkal, akik hisznek abban, hogy a nevelés és a vezetés közös gyökere az élet szolgálata.
📅 Időpont: 2025.NOVEMBER 15.
📍 Helyszín: Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapest Campus
Jelentkezni erre a linkre kattintva lehet:
https://forms.gle/V155MGh1J1EFqLdX6
Elég jó szülő vagyok? – Pécsi Rita szerint nem a tökéletesség, hanem a szeretet és a közösség a kulcs
Vajon létezik tökéletes szülő? És ha nem, mit jelent „elég jónak” lenni? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Pécsi Rita neveléskutató a Válaszkereső című műsor harmadik epizódjában, amely a Zarándok YouTube-csatornán látható. A beszélgetés középpontjában a modern kor szülői kihívásai, a maximalizmus buktatói és a közösségi támogatás fontossága áll.
A tökéletesség illúziója
A mai szülők sokszor egyedül küzdenek a mindennapokkal, miközben folyamatosan mérlegelik: vajon elég jók-e? Pécsi Rita szerint a túlzott elvárások és a társadalmi nyomás miatt sokan megfeledkeznek arról, hogy a hibáink is a tanulás részei. „Nem kell tökéletesnek lenni – az elég jó szülő az, aki jelen van, szeret és figyel” – hangsúlyozza. A neveléskutató a „fővállalkozó” metaforát használja: Isten a fővállalkozó, mi, szülők pedig az alvállalkozók vagyunk, akik feladatot kaptunk, de nem maradunk segítség nélkül.
Isten ajándéka minden élet
Az epizódban egy érzékeny kérdés is előkerül: egy lombikprogrammal született gyermek szülei attól tartanak, hogy tettük ellentétes az egyházi tanítással. Pécsi Rita erre határozottan reagál: minden élet, amely megfogan, Isten ajándéka – legyen az bármilyen körülmények között született. A hangsúly nem a módszeren, hanem a hálán és a szereteten van:
Anyai kiégés és a feltöltődés szükséglete
Egy másik megszólaló, egy négygyermekes édesanya arról ír, mennyire kimerült az állandó megfelelési kényszerben. Pécsi Rita szerint ez a mai családok egyik legnagyobb kihívása: az izoláltság. A régi nagycsaládos, közösségi háttér eltűnt, így tudatosan kell keresni a támogató közeget – akár pótnagymamák, barátok, szomszédok vagy szakmai segítség formájában. „Nem luxus, hanem szükséglet, hogy a szülőknek legyen idejük saját magukra és egymásra” – mondja.
Az „elég jó” szabadsága
A műsor végén Pécsi Rita arra bátorít, hogy engedjük el a bűntudatot, és higgyünk abban: az „elég jó” szülő is csodákat tehet. A gyermeknevelés nem sprint, hanem maraton, ahol a cél nem a hibátlanság, hanem a kapcsolat megőrzése. „A gyerekek nem tökéletes szülőket akarnak, hanem igazit” – foglalja össze.
A szülő nem barát és nem is főnök – hanem példakép és iránytű
Milyen hibákat követnek el a szülők a gyermeknevelésben? A Szülők Lapja cikke nyomán: Gyakran hallani – „Én a gyerekem legjobb barátja vagyok.” Vagy épp ellenkezőleg: „Nálunk rend van, mert én vagyok a főnök!” Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint azonban egyik szerep sem vezet jó irányba. A gyereknek ugyanis nem barátra és nem főnökre van szüksége, hanem olyan szülőre, aki szeretettel, következetesen és hitelesen mutat utat.
A dicséret és a kritika aránya
A fegyelmezés elengedhetetlen része a nevelésnek, de a puszta bírálat nem épít. Pécsi Rita szerint senkit nem lehet „jóvá szidni”. A kutatások azt mutatják, hogy a dicséret és a kritika egészséges aránya legalább 3:1, kisgyerekeknél pedig 5:1. A szülőnek ezért figyelnie kell, hogy rendszeresen észrevegye és értékelje a jót, ne csak a hibákat. Fontos az is, hogy ne a képességet, hanem az erőfeszítést dicsérjük: a „Jaj, de okos vagy!” helyett inkább azt, ha a gyerek kitartóan próbálkozik.
Unalom, kényeztetés, mértékletesség
A mai világ hajlamos kényeztetni a gyerekeket: mindenhol gyereksarok, játék, külön figyelem. Pedig bizonyos helyzetekben nem baj, ha a gyerek unatkozik, hiszen így tanulja meg a türelmet és az önfegyelmet. Ha minden kívánsága teljesül, abból könnyen önző, valóságtól elrugaszkodott felnőtt lesz. A kulcs a szeretetben gyökerező egyszerűség és mértékletesség.
Mi a valódi tekintély?
A tekintély fogalma sokaknak mára gyanús: összekapcsolják az elnyomással. Pécsi Rita szerint azonban a hiteles tekintély nem a hatalmaskodásról szól, hanem arról, hogy a szülő belső erőt sugároz, amelyhez jó kapcsolódni. A gyerekeknek szükségük van ilyen „tekintélyszemélyre”, aki követhető példát mutat, akihez lehet igazodni. A jó nevelő nem a hibátlanságával, hanem a törekvésével és kitartásával lesz hiteles.
A biztatás ereje – Pygmalion-effektus
A nevelés egyik legerősebb eszköze a bizalom és az ösztönzés. Erre jó példa a Pygmalion-effektus: amikor a tanárok azt hitték, hogy bizonyos diákjaik kiemelkedően tehetségesek, az érintett gyerekek valóban jobb eredményt értek el – pusztán a beléjük vetett hit miatt. Minden gyereknek szüksége van olyan felnőttekre, akik „kinézik belőle” a jót, és biztatásukkal megerősítik.
A szülő legfontosabb feladata nem az, hogy barát legyen vagy főnök, hanem szeretetteljes, hiteles vezető. Aki nemcsak kijavítja a hibákat, hanem meglátja a jót, bátorít, és példát ad arra, hogyan lehet a nehézségekben is helytállni.
Forráa: Szülők Lapja
Kapcsolódásra teremtve – organikus pedagógusképzés Nagyváradon
„A nevelés az Élet szolgálata” – e gondolat köré szerveződött a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség Katekétikai Központja és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által meghirdetett kétnapos szakmai továbbképzés. A szeptember 26–27-én megrendezett program a pedagógusokat abban erősítette meg, hogyan válhatnak a tudásátadás mellett az élet szolgálóivá, kapcsolatok formálóivá és remény hordozóivá.
A püspöki palota rendezvénytermében száz pedagógus gyűlt össze, akiket Böcskei László megyés püspök köszöntött. Rámutatott: Isten munkatársai vagyunk, rajtunk keresztül akar cselekedni – a pedagógusképzés is ilyen forráspont, ahol a közösségben megélt tapasztalat reménnyé válik.
A meghívott előadó, Uzsalyné Pécsi Rita PhD neveléskutató olyan kérdésekre adott választ, amelyek a mai, kihívásokkal teli pedagógiai helyzetekben különösen aktuálisak: hogyan fejleszthető a reziliencia, hogyan érthetjük meg a tartós stressz következményeit, milyen akadályai vannak az összhangnak, és hogyan nevelhetjük a társas intelligenciát. Külön fejezetet kapott a szövetségpedagógia: a kapcsolatokban való kitartás, a szövetségi élet gyümölcsei és azok az egyszerű, mégis hatékony lépések, amelyekkel már gyermekkorban tanítható a kötődésre való képesség.
A résztvevők visszajelzéseiből egyértelműen kirajzolódott: a képzés nem csupán szakmai tudást adott, hanem lelki töltekezést, közösségi élményt és az identitás megerősítését is. A pedagógusok hálával említették a közös gondolkodás, az inspiráló előadások és a személyes megérintettség pillanatait.
A képzéssorozat 2026 januárjában folytatódik, hogy újra forrássá váljon mindazok számára, akik hivatásukat nemcsak munkának, hanem az élet és a jövő szolgálatának tekintik.
Forrás: varad.org