Tag Archive for: érzelmi intelligencia

Rugalmasság, kapcsolódás, rezonancia – Uzsalyné Pécsi Rita előadása az organikus pedagógiáról

Milyen válaszokat adhatunk a 21. század gyorsuló, bizonytalan világára? Hogyan készíthetjük fel a fiatalokat nemcsak a túlélésre, együtt-működésre, hanem a boldogulásra, tartalmas életre? A IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató világos és megragadó előadása ezekre a kérdésekre adott útmutatást.  Középpontba helyezte az emberi rugalmasság (reziliencia) és a valódi kapcsolódás (rezonancia) fontosságát a nevelésben.

 

Tartós stressz és identitásválság – a mai világ kihívásai

Pécsi Rita előadását azzal kezdte, hogy bemutatta a körülöttünk lévő világ gyorsulását és kiszámíthatatlanságát.  

Száz év alatt olyan változások történtek, amilyenek korábban húszezer év alatt sem. Ez a rendkívüli sebesség állandó bizonytalanságot eredményezett a fiatalok életében:

– Bizonytalan a jelen és a jövő.

– Megkérdőjeleződtek a személyes, vallási, nemzeti és kulturális identitások.

– Az érzelmi és spirituális intelligencia fejletlensége súlyos problémává vált.

A gyerekek egyre nehezebben találnak kapaszkodót, ha nem kapnak tudatos, értékalapú támogatást.

A rugalmasság (reziliencia) új értelmezése

Pécsi Rita hangsúlyozta: a cél nem az, hogy megszüntessük a nehézségeket – ez lehetetlen.  

A valódi feladat az, hogy olyan belső rugalmasságot fejlesszünk ki a gyerekekben, amely lehetővé teszi, hogy a kihívások ellenére is egészséges, boldog életet éljenek.

Ez a reziliencia nem egyszerűen a „visszapattanás” képessége, hanem a nehézségek közepette történő növekedés és megerősödés.

A legfontosabb: a nehézségek nem feltétlenül tesznek tönkre – ha megfelelően kezeljük őket, megerősítenek.

Mechanikus válaszok helyett élő válaszok

Rita részletesen kifejtette, hogy a jelenlegi nevelési gyakorlatok sokszor mechanikus, sablonszerű megoldásokat kínálnak, amelyek nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket.  

Az organikus gondolkodás ezzel szemben élő, érzékeny, alkalmazkodó válaszokat keres:

– A szabályok mellett mindig helyet kell adni a kivételeknek, az egyéni utaknak.

– A hibákat nem elutasítani kell, hanem tanulási lehetőségként kezelni.

– A kreativitás és a belső világ kibontakoztatása fontosabb, mint a sztereotip teljesítményelvárások.

A természet is így működik: nem a leggazdaságosabb, hanem a leggazdagabb módon pazarolva bontakozik ki – ugyanígy kell tekintenünk a gyermekek fejlődésére is.

A rezonancia, mint az organikus élet kulcsa

Pécsi Rita bemutatta Hartmut Rosa rezonanciaelméletét is, amely a modern organikus pedagógiai gondolkodás szép kiegészítése.  

A rezonancia lényege:

– Megérinthetőség: Nyitottá válunk a másik ember, a természet, a közösség felé.

– Válaszadás: Nem maradunk közömbösek a világ jelzéseire, egyéni válaszokat adunk.

– Kapcsolódás: A kapcsolat élő, kölcsönös és alakító erővé, találkozássá válik.

– Meglepetés és ajándék: A valódi találkozások nem kiszámíthatók, hanem ajándékként történnek.

Ez a fajta élő kapcsolat teszi lehetővé, hogy a fiatalok ne elidegenedjenek, hanem valóban otthon érezzék magukat a világban.

A hagyományok, az idő, és a kapcsolatok szerepe

Az előadás további fontos pontjai voltak:

– A hagyományok, rítusok visszatérő ismétlődése adja a stabilitást és a biztonságot.

– Az időzavar (folyamatos hajszoltság) nem teszi lehetővé az igazi kapcsolatok kialakulását.  

  Meg kell állni ahhoz, hogy rezonáljunk egymással.

– Az élet nem csak értelmes, hanem szép is – és ezt az élményt is közvetítenünk kell.

 

A kapcsolódás nem teljesítményhez, nem haszonhoz kötött, hanem önmagáért való érték.

Uzsalyné Pécsi Rita előadása egyértelműen rávilágított: a jövő nevelésében az organikus szemlélet, a reziliencia és a rezonancia kialakítása kulcsfontosságú.  

Az emberi kapcsolatokra, a belső rugalmasságra és az értékekre építő nevelés képes csak megadni a mai fiataloknak azt az alapot, amelyre egész életükben támaszkodhatnak.

Hal Melinda: Stabil értékekkel a gyorsuló világban – a fiatalok mentális egészségéről

A mai fiatalok olyan kihívásokkal néznek szembe, amelyek a korábbi generációk számára ismeretlenek voltak. Hogyan segíthetünk nekik eligazodni ebben a bizonytalan világban? Hogyan adhatunk szilárd alapot az életükhöz?


Hal Melinda klinikai szakpszichológus előadása a IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón ezekre a kérdésekre keresett választ.

A gyorsuló világ hatásai a fiatalokra

A mai világ elképesztő sebességgel változik: technológiai fejlődés, információs robbanás, társadalmi átalakulások követik egymást szinte követhetetlen ütemben. Az elmúlt száz év változásai akkora nyomást helyeztek az emberre, mint korábban húszezer év alatt.  

Melinda felhívta a figyelmet: a fiatalok tartós stresszben élnek, amely identitásválsághoz, érzelmi bizonytalansághoz, kapcsolati sérülésekhez vezet.


Az identitás megrendülése

Nemcsak a személyes identitás, hanem a nemi, kulturális, nemzeti és vallási hovatartozás is egyre több kérdőjelet kapott napjainkban. A fiatalok gyakran bizonytalannak érzik saját helyüket a világban. Ez az érzelmi instabilitás komoly nehézségeket okoz az önértékelésben, az egészséges kapcsolatok kialakításában és a jövőkép formálásában is.


A spirituális és érzelmi intelligencia szerepe

Hal Melinda hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nevelési kihívásokra nem technikai megoldásokkal, hanem mély emberi válaszokkal kell reagálni. Az érzelmi és spirituális intelligencia fejlesztése kiemelten fontos: ezek adják meg azt a belső tartást, amely a gyorsan változó körülmények között is megtartja az embert.

 

A reziliencia fejlesztése: a rugalmas stabilitás

A megoldás kulcsa nem a stresszmentes élet ígérete, hanem a belső rugalmasság, a reziliencia kialakítása.  

Ez azt jelenti, hogy a fiatalok képesek legyenek megküzdeni a nehézségekkel, tanulni a hibákból, és megtartani belső egyensúlyukat akkor is, ha a külső világ változik körülöttük. Ehhez pedig értékalapú nevelésre, közösségi élményekre és stabil kapcsolatokra van szükség.


A nevelés felelőssége

A pedagógusok, szülők és nevelők felelőssége az, hogy tudatosan építsenek olyan nevelési környezetet, amely megerősíti a fiatalokat: érzelmileg, erkölcsileg és közösségi szinten is.  

Nem csupán információt kell átadni, hanem emberré, közösségi lénnyé kell nevelni őket, akik képesek felelősen dönteni, kapcsolódni, és helytállni a kihívások között is.

 

Hal Melinda előadása rávilágított: a jövő nem a stressz csökkentésében, hanem az emberi tartás, a belső stabilitás megerősítésében rejlik. A nevelés legnagyobb feladata ma az, hogy a fiatalokat ne csupán alkalmazkodóvá, hanem értékeken nyugvó, szabad személyiséggé formáljuk.

Ahonnan az új nevelési utak elindulnak – organikus pedagógiai gondolatok Győrből

Hogyan neveljünk a mai világ sodrásában is szilárd, örömmel élő, közösségben jól élni képes embereket?
Április 25-én Győrben közel 150-en gyűltünk össze az Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón, hogy együtt keressük a válaszokat. Az előadások, beszélgetések és személyes találkozások mind azt üzenték: az organikus pedagógia ma is élő, jövőt formáló út, amely stabil gyökereket, valódi közösségeket és emberi léptékű fejlődést kínál.

A rendezvény megnyitása

A találkozót ünnepélyes zenei előadás nyitotta: Pongrácz Mária Hedvig fuvolán, Csaby Csaba József pedig zongorán működött közre. A művészi programot követően közös ima következett dr. Csáki Tibor atya vezetésével, aki Ferenc pápa szavait idézve hangsúlyozta: a pedagógia alapja a közelség, az együttérzés és a gyengédség.

Apáczai Csere János öröksége

Dr. Pongrácz Attila a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának dékánja „Apáczai Csere János üzenete négy évszázad távlatából” címmel tartott előadása a nevelés jövőformáló erejét helyezte középpontba. Kiemelte, hogy Apáczai a tudás közkinccsé tételét és az anyanyelvi oktatást tekintette küldetésének. Munkássága előképül szolgálhat az organikus pedagógia számára: a teljes ember nevelését tartotta szem előtt, amelyben a tudomány, a művészet és a lelki értékek egyaránt helyet kaptak.

Példák a hétköznapi életszentségre

Dr. Soós Viktor Attila történész Bódi Mária Magdolna és Apor Vilmos életútját mutatta be. Előadásában rámutatott: a mindennapi hivatáshűség, az áldozatvállalás és az értékekhez való ragaszkodás éppen olyan fontos a mai nevelésben is, mint a múlt nagy alakjainak életében volt. A példák azt erősítik, hogy az életszentség nem rendkívüli cselekedetekben, hanem a mindennapokban történő helytállásban valósul meg.

A stabilitás jelentősége a fiatalok nevelésében

Hal Melinda klinikai szakpszichológus előadása a mai fiatalságot érő kihívásokkal foglalkozott. Rámutatott: a folyamatos krízishelyzetek, a digitális világ hatásai és az identitás bizonytalansága súlyosan terhelik a személyiségfejlődést. A stabil, értékalapú nevelés – különös tekintettel az érzelmi intelligencia és a morális érzék fejlesztésére – kulcsfontosságú a mentális egészség megőrzésében és a hosszú távú életvezetési képességek kialakításában.

Kulturális örökség és tanítás a meséken keresztül

Berecz András ének- és mesemondó előadása a mesék közösségépítő, nevelő erejére hívta fel a figyelmet. Kiemelte: a történetek nem csupán szórakoztatnak, hanem értékeket közvetítenek és generációkat kötnek össze. A személyes élményeken alapuló tanítás továbbra is fontos eszköze az Organikus Pedagógiának.

A legnagyobb pedagógus: Jézus Krisztus példája

Dr. Balázs Tamás atya „Jézus lehajló és felemelő pedagógiája” címmel tartott előadása bemutatta, hogyan valósul meg Jézus tanításában az emberi méltóság tisztelete, a megbocsátás, az újrakezdés lehetősége. Jézus mintája ma is érvényes útmutatást ad a pedagógusok számára: nemcsak tudást kell átadni, hanem emberséget is kell nevelni.

A győri szakmai találkozó – és Balázs atya előadása is azt mutatta meg, hogy az Organikus Pedagógia nemcsak múltbeli hagyomány, hanem a jövő pedagógiájának is megalapozója lehet. A középpontban továbbra is az áll: az ember teljes fejlődése érdekében kell a tudást, az értékeket és a közösségi élményeket összehangoltan átadni.

Bencés hagyományok a nevelés szolgálatában

Sárai Szabó Kelemen OSB atya a bencés rend pedagógiai szemléletét ismertette. A lassú, megfontolt nevelés, az állhatatosság, a közösség szerepe, valamint az istenkeresés, mint a mindennapokban megélt érték adnak iránytűt az oktató-nevelő munkához ma is.

A győri találkozó délutáni programja is mély és tartalmas gondolatokkal gazdagította a résztvevőket. Az Organikus Pedagógia Egyesület, valamint a Széchenyi Egyetem Apáczai Karának és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Organikus Pedagógia Módszertani Központjának közös szervezésében megvalósult esemény második felében a gyorsuló világ kihívásaira és az organikus válaszok lehetőségeire fókuszáltunk.

Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása: a reziliencia és rezonancia fontossága

Uzsalyné Pécsi Rita előadásában a modern társadalom stresszterheléséről, az identitásválságról és a spirituális-érzelmi és intellektuális rugalmasság szükségességéről beszélt. Felhívta a figyelmet: napjainkban nem a problémamentes életre, hanem a változások közepette is megőrizhető belső stabilitásra kell nevelnünk a fiatalokat.

A megoldás kulcsa a reziliencia – vagy ahogy ő hangsúlyozta: a jó értelemben vett rugalmasság –, illetve a rezonancia, az élő, kölcsönös kapcsolódások megtapasztalása ember és ember, ember és természet között.

Rita a német szociológus, Hartmut Rosa elméletét is bemutatta, aki szerint a modern világ problémáinak gyökere a kapcsolatok elsivárosodásában rejlik. Rosa úgy látja: az egészséges személyiség fejlődésének alapja a másik ember, a közösség és a világ felé való nyitottság és érzékeny rezonancia – ez az, amit az Organikus Pedagógia az intellektuális fejlődéssel egyensúlyba helyezve ösztönözni kíván.

Az előadás hangsúlyozta, hogy a modern teljesítményelvárásokkal szemben a hagyományos közösségi rítusok, a visszatérő ünnepek és a közösen megélt szakrális időszakok adják meg a gyökereket és az érzelmi stabilitást a gyerekeknek.
A pedagógus és a szülő feladata, hogy a gyermekeket megtanítsa nemcsak cselekedni, hanem megállni, figyelni, befogadni is.

Horváth Szilárd: a magyar néphagyomány ereje

Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Iskola alapítója és vezetője arról beszélt, hogyan lehet a magyar néphagyomány kincseit a mindennapi nevelés szolgálatába állítani. Előadásában bemutatta, hogy a népmesék, a népdalok, a népi játékok, a tánc és a kézművesség nemcsak kulturális örökség, hanem a személyiségfejlesztés eszközei is: az identitástudat, a kitartás, az együttműködés, a kreativitás, sőt az algoritmikus gondolkodás, a lelki egészség fejlesztésének alapjai.

Szilárd kiemelte: nem hagyományőrzésről van szó, hanem tudatos, értékalapú nevelésről, amely a mai munkaerőpiacon is nélkülözhetetlen kompetenciák – például rugalmasság, problémamegoldás, együttműködés – fejlesztésére ad kiváló lehetőséget.
Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan valósítható meg mindez a jelenlegi szabályozók közepette is a mindennapi iskolai és családi életben.

Dr. Gloviczki Zoltán gondolatai: a jövő pedagógiájának alapjai

A délutáni „Előre” című záróelőadásban Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora arról beszélt, hogyan fonódik össze a hagyományok tisztelete és a jövőbe mutató pedagógiai szemlélet.
Kiemelte: a valódi fejlődés nem a gyökerek megtagadásán, hanem a biztos alapokra épülő előrehaladáson alapul. A modern nevelési elvek – kreativitás, kritikai gondolkodás, együttműködés, kommunikáció – csak akkor fejleszthetők hitelesen, ha az alapokat rendbe tettük: biztos tudás, erkölcsi stabilitás és közösségi élmények révén.

A IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozó programja megerősítette: a nevelésben a legnagyobb kihívásokra nem technikai megoldásokkal, hanem emberi, közösségi és értékalapú válaszokkal tudunk felelni.
Az Organikus Pedagógia olyan útravalót ad, amely a gyorsuló világban is megőrizheti az emberi méltóságot, a közösségi összetartozást és a személyes boldogulást.

Csáki Tibor atya imája a IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón:

Urunk, Jézus Krisztus, aki lehajoltál az emberhez,
hogy megmutasd az Atya szeretetét,
kérünk, taníts minket is lehajolni,
meghallgatni, felemelni, bátorítani,
és új életre hívni azokat, akik ránk vannak bízva.

Add, hogy közelségünk ne félelmet, hanem bizalmat ébresszen,
együttérzésünk ne gyengeség, hanem erő legyen,
gyengédségünk ne elpuhulás, hanem felemelő szeretet.

Taníts minket türelmes figyelemre,
szelíd kitartásra, és arra, hogy minden helyzetben
a Te arcodat lássuk meg az emberben,
különösen a kicsikben, a gyengékben és a ránk bízottakban.

Kérünk, hogy a Te példád formáljon minket pedagógussá,
szülővé, testvérré, baráttá,
aki nem uralkodik, hanem szolgál,
aki nem megítél, hanem felemel,
aki nem elvár, hanem lehetőséget ad.

Áldd meg mai közös munkánkat, gondolatainkat, találkozásainkat,
hogy mindez Téged szolgáljon,
és a Te országodat építse bennünk és közöttünk.

Ámen.

Minikonferencia a Verka falai közt

A Veresegyház Katolikus Gimnázium újabb mérföldkőhöz érkezett: január 25-én elnyerték az Organikus Nevelési Intézmény címet. Az organikus pedagógia egy keresztény értékrendre épülő, érzelmi intelligenciát középpontba helyező szemléletmód, amely világnézettől függetlenül hatékony nevelési forma. Ennek jegyében február 5-én minikonferenciát rendeztek, ahol elismert szakemberek osztották meg tapasztalataikat.

Az organikus pedagógia alapjai

Az organikus nevelés célja, hogy a gyermekeket nem csupán intellektuálisan, hanem érzelmileg és szociálisan is fejlessze. Ez a pedagógiai irányzat az élményszerű tanulásra, a személyes kapcsolatokra és az értékek közvetítésére helyezi a hangsúlyt. A módszer egyik legfontosabb eleme az érzelmi intelligencia fejlesztése, amely a harmonikus élet és a sikeres közösségi lét alapja.

Ünnep és konferencia a Verka falai között

Az elismerés kapcsán február 5-én Organikus Pedagógia Minikonferenciát szerveztünk, amelyen szülők, pedagógusok és érdeklődők vettek részt. A rendezvényen előadást tartott:

  • Uzsalyné dr. Pécsi Rita, neveléskutató, az organikus pedagógia magyarországi nagykövete
  • Dr. Puskás Balázs, az EKIF főigazgatója, az Organikus Pedagógia Egyesület alapítója
  • Dr. Csáki Tibor atya, az Egyesület spirituális alelnöke
  • Cserháti Ferenc, Veresegyház polgármestere

A konferenciát pódiumbeszélgetés zárta, amelyen jelenlegi és egykori diákok, szülők és pedagógusok osztották meg személyes élményeiket az organikus pedagógia hatásáról. A beszélgetés során őszinte és megható történetek hangoztak el arról, hogyan formálta az intézmény szemlélete a résztvevők életét.

További információk

Az eseményről készült képek megtekinthetők az intézmény honlapján, a díjátadó videója pedig elérhető Facebook-oldalukon.

(Képek: Hollai Gábor)

Locsog-e a nő, figyelmetlen-e a férfi?

A „Gyengébbik nem?” című műsor negyedik adásában Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató, Fenyő Iván színművész és Gere Lilla, a Pax Televízió vezérigazgatója közösen gondolkodtak arról, hogy a férfiak és nők közötti kommunikációs különbségek ellenére hogyan lehet harmóniát teremteni a családban és a társadalmi kapcsolatokban. A beszélgetés során szó esett a biológiai különbségekről, a nevelés szerepéről, az érzelmi intelligenciáról és a tudatos önfejlesztés fontosságáról.

A beszélgetés kiindulópontja Máté evangéliumának egy idézete volt: „Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” A szakértők szerint a kommunikációs különbségek hátterében biológiai és nevelési tényezők is állnak. A férfiak agya a tesztoszteron hatására másképp fejlődik, ami a két agyfélteke közötti átjárást is befolyásolja. A nők agyában több az átfedés, ami lehetővé teszi a párhuzamos gondolkodást és a több téma egyidejű kezelését. Ezzel szemben a férfiak inkább egy ügyre koncentrálnak, és a mondanivalójuk végigvitelére törekszenek.

A szakértők hangsúlyozták, hogy a harmónia megteremtéséhez mindkét nemnek tanulnia kell a másiktól. A nőknek meg kell érteniük a férfiak egyfókuszú gondolkodását és a „semmi doboz” iránti igényét, míg a férfiaknak figyelmesebbnek kell lenniük a nők érzelmi jelzéseire és a háttérben zajló kommunikációra. Fontos, hogy a felek ne általánosítsanak, hanem egyénként kezeljék egymást, és figyelembe vegyék a tudatossági szintjüket és a személyiségük érettségét.

A beszélgetés során többször is szó esett a nevelés és az önismeret fontosságáról. A szakértők szerint a fiúkat és lányokat is meg kell tanítani a másik nem megértésére és tiszteletére. Emellett elengedhetetlen az érzelmi intelligencia fejlesztése és a konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. A szakértők hangsúlyozták, hogy az önfejlesztés nem egyedül történik, hanem tükrökre: segítőkre és társakra van szükség hozzá.

A „Gyengébbik nem?” című műsor negyedik adása rávilágított arra, hogy a nők és férfiak közötti kommunikációs különbségek ellenére igenis lehetséges a harmónia megteremtése. Ehhez azonban elengedhetetlen a másik nem megértése, a nevelés, az érzelmi intelligencia fejlesztése és a tudatos önfejlesztés. A szakértők hangsúlyozták, hogy a feleknek nem szabad általánosítaniuk, hanem egyénként kell kezelniük egymást, és figyelembe kell venniük a tudatossági szintjüket és a személyiségük érettségét.

 

Közösség és hivatás: organikus képzés Nagyváradon egyházi és pedagógiai alkalmazottaknak

Az érzelmi intelligenciára építő pedagógiai módszerek és az emberi kapcsolatok ereje álltak a középpontjában annak a nagyváradi képzésnek, amelyen több mint 160 egyházi alkalmazott és pedagógus vett részt. Az esemény Uzsalyné Pécsi Rita PhD neveléskutató vezetésével valósult meg, aki gyakorlati tanácsokkal gazdagította a résztvevők hivatásbeli eszköztárát.

A nagyváradi egyházmegyében immár tíz éve zajlik a „Nevelés az élet szolgálata” című képzéssorozat, amely az érzelmi intelligenciára alapozva ad útmutatást pedagógusoknak, szülőknek és diákoknak. Az idei év különleges alkalommal indult: január 10-én az egyházmegye civil alkalmazottai és klerikusai találkoztak a püspöki palotában egy különleges előadásra.

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, akinek munkássága a Schönstatt mozgalom alapítójának, Kentenich Józsefnek pedagógiai rendszerére épül, gyakorlati eszközökkel segítette a résztvevőket a kapcsolatok építésében és a közösségi élet fejlesztésében. Az előadás kiemelt témái között szerepeltek a rejtett tartalékok felfedezése, a közösség és kommunikáció fontossága, valamint a konstruktív kritika szerepe.

A két napos képzés során a pedagógusok 140 fős csoportja az ország különböző régióiból érkezett, hogy közösen tanuljanak olyan témákról, mint a szabadság és fegyelem kérdései, az apai tekintély jelentősége, és a motiváció ereje.

Ezek az események nemcsak a szakmai fejlődés, hanem a lelki megújulás ünnepi pillanatai is. Ahogy a Talmud idézete is tanítja: „Minden fűszálnak van egy angyala, aki fölé hajol, és azt suttogja: nőj, nőj!” A nagyváradi képzés résztvevői új lendülettel tértek vissza mindennapi munkájukhoz, hogy az ifjúság fejlődését szolgálják.

Forrás: varad.org

Az érzelmi intelligencia jelentősége: Beszélgetés a digitális világ kihívásairól és lehetőségeiről

Szakértők, pedagógusok és pszichológusok közösen vitatták meg, hogyan befolyásolja a digitális világ a fiatalok mentális és érzelmi egészségét. A beszélgetésben szó esett az oktatás kihívásairól, a szülők felelősségéről és azokról az innovatív megoldásokról, amelyek reményt adhatnak a jövő generációi számára.

A digitális világ hatásai alapjaiban formálják át a társadalmat, különösen a fiatal generációk életét. Egy kerekasztal-beszélgetés során szakemberek széles körét hívták meg, hogy különböző szempontokból vizsgálják a témát: a digitális autizmus jelenségétől kezdve az érzelmi intelligencia fontosságáig.

A panelbeszélgetés egyik kulcsfontosságú üzenete az érzelmi intelligencia fejlesztésének jelentősége volt. Pécsi Rita neveléskutató hangsúlyozta, hogy az érzelmi intelligencia nemcsak fejleszthető, hanem az élet minden területén meghatározó szerepet játszik. „Ha nem csinálunk semmit, ez a képesség nem fejlődik magától” – figyelmeztetett. Ugyanakkor a művészetek és a valós élmények, például a néptánc vagy a közös tevékenységek, rendkívül hatékonyan erősíthetik ezt a készséget.

A digitális eszközök túlzott használata és annak következményei szintén központi téma volt. Uzsalyné Pécsi Rita és Hal Melinda klinikai pszichológus rámutattak, hogy a képernyőhasználat korlátozása, különösen a fiatal gyermekek esetében, kulcsfontosságú lehet. Melinda kiemelte, hogy a digitális autizmus jelensége egyre gyakoribb, és súlyos következményekkel járhat a gyerekek fejlődésére nézve.

„Nem szabad bagatellizálni a problémát – komolyan kell venni, mert generációk életét pecsételheti meg” – figyelmeztetett.

Horváth Szilárd, a Búzaszem Iskola alapítója pedig gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan lehet sikeresen kivonni az okoseszközöket az iskolai és otthoni környezetből. Elmondása szerint a gyermekek érzelmi intelligenciája és szociális készségei ugrásszerűen javulnak, ha a családok és közösségek együttműködnek ebben a folyamatban.

A beszélgetés végén a résztvevők kiemelték: bár a digitális világ számos kihívást hozott, a közösségi összefogás, a szülők felelősségvállalása és az innovatív oktatási modellek képesek ellensúlyozni a negatív hatásokat. Az érzelmi intelligencia fejlesztése és a valós emberi kapcsolatok újraépítése olyan célok, amelyek megvalósításáért érdemes küzdeni.

 

 

Felzárkóztatás az oktatásban: kihívások és lehetőségek

A magyar oktatás jelenlegi helyzetét és a felzárkóztatás szükségességét vizsgálta Pécsi Rita neveléskutató, Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektoram és Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola vezetője egy beszélgetés keretében. Felmerült a kérdés, hogy a pedagógusok, szülők és az iskolák rendszere miként tud alkalmazkodni a gyerekek fejlődési igényeihez, és hogyan lehetne a modern társadalmi kihívások közepette hatékonyabbá tenni az oktatást.

 

A beszélgetés résztvevői, köztük Pécsi Rita neveléskutató és Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az oktatás egyik legsürgetőbb problémájáról, a felzárkóztatásról vitáztak. Az esemény házigazdája Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola vezetője volt. A diskurzus fókuszában az állt, hogy mit jelent ma a felzárkóztatás, és hogyan lehet azt hatékonyan megvalósítani a magyar közoktatásban.

Az egyik legfőbb kihívás, hogy a hátrányos helyzetű és speciális nevelési igényű gyermekek mellett már a középosztály gyermekei is fejlesztésre szorulnak. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a magyar oktatási rendszernek nem csupán Nyugat-Európához, hanem a távol-keleti országok eredményeihez is fel kell zárkóznia. Azonban nemcsak a diákok felzárkóztatása a cél, hanem az egész ellátórendszer fejlesztése is elengedhetetlen.

Fontos kérdésként vetődött fel, hogy kinek a felelőssége a gyerekek fejlesztése: az iskolának, a családnak, vagy a társadalomnak? A résztvevők rávilágítottak arra, hogy a pedagógusok gyakran szembesülnek azzal, hogy a fejlesztéshez szükséges szakmai háttér és támogatás nem áll rendelkezésre, míg a szülők sokszor nincsenek tisztában azzal, hogyan segíthetnének gyermekeiknek.

A beszélgetés során külön kiemelték a digitális világ és a képernyőhasználat negatív hatásait, amelyek az idegrendszeri éretlenség és a tanulási nehézségek egyik fő forrásai lehetnek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az iskolákban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a mozgásra, a művészeti nevelésre és a közösségformálásra, hiszen ezek alapvetőek az érzelmi intelligencia és a társas kapcsolatok fejlődése szempontjából.

A beszélgetés végén megfogalmazódott az a közös álláspont, hogy az oktatás célja nem pusztán a tananyag elsajátítása, hanem a boldog és boldogulni képes emberek nevelése. Az iskolák feladata, hogy támogassák a gyermekeket az önálló gondolkodásban, az együttműködésben, és abban, hogy értékes tagjai legyenek a társadalomnak.

Életre szóló tudás: a Nagyító Alapítvány küldetése

Vikor Csaba, a Nagyító Alapítvány alapítója és vezetője, három évtizede dolgozik azon, hogy a fiatalok olyan életvezetési készségeket sajátítsanak el, amelyek az iskolai oktatásból hiányoznak, de az életben elengedhetetlenek. Az interjúban gyermekkoráról, pályafutásáról és az alapítvány céljairól mesél, kiemelve a személyiség- és közösségfejlesztés fontosságát.

Vikor Csaba gyermekkorát Izsákon töltötte, ahol édesapja korai halála után édesanyja és két meghatározó mentor, Rácz Sándor és Farkas Zoltán formálták személyiségét. Szegeden szociális munkát és pedagógiát tanult, itt ismerkedett meg feleségével, Gesztes Olimpiával. Közösen alapították meg a Nagyító Alapítványt, amelynek célja, hogy az iskolai tanulmányokon túlmutató, az élethez szükséges tudást adjon át fiataloknak, szülőknek és nevelőknek.

Az alapítvány 300 órás vezetői kompetenciafejlesztési trénerakadémiát és mentor-gyakornok rendszert működtet, ahol az önismeret, kommunikáció, tudatosság és felelősség kulcsfontosságú témák.Ezen kívül 14-18 évesek számára élményalapú, érzelmi intelligenciát fejlesztő hétvégi programokat kínálnak, amelyek olyan témákat ölelnek fel, mint az önismeret, kommunikáció, közösségfejlesztés, tolerancia, szerelem, párkapcsolat, család, pályaorientáció és szenvedélybetegségek.

Vikor Csaba szerint a mai fiatalok nyitottak és bátrak, de a felgyorsult világ kihívásai miatt nehezebb megtalálniuk saját útjukat és belső békéjüket.Az alapítvány munkája során arra törekszik, hogy olyan „szemüveget” adjon a fiataloknak, amelyen keresztül pozitív változásokat érhetnek el saját életükben és kapcsolataikban.

Az interjú teljes terjedelmében elérhető a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom honlapján.

 

A Nagyító Alapítvány alternatív osztálykirándulásra hirdet pályázatot, amiről bővebben IDE KATTINTVA lehet tájékozódni.

 

Az igazság és szeretet útján – Uzsalyné Pécsi Rita adventi gondolatai

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató adventi írása arra hív, hogy a békét és harmóniát ne csak keressük, hanem teremtsük meg az igazságosság és megbocsátás összekapcsolásával. A szeretet és igazság egysége lehet az a kulcs, amely elvezet a széthulló világ helyreállításához.

A világunkban tapasztalható széthúzás, közöny és igazságtalanság egyre többeket késztet arra, hogy megkérdezzék: van-e kiút a megosztottságból? Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató adventi írásában Szent II. János Pál pápa gondolatait idézve arra mutat rá, hogy a béke alapja az igazságosság és a megbocsátás összekapcsolása. Ezek egysége nélkülözhetetlen a valódi harmónia megteremtéséhez.

Az igazságosság, amely a közgondolkodás szerint csupán a törvények betartását és a járandóságok biztosítását jelenti, önmagában kevés. Ahogy Goethe mondja: „A szív jósága tágabb teret foglal el, mint az igazságosság tágas mezeje.” Az irgalom, a méltányosság és a megbocsátás nem gyengítik az igazságot, hanem annak teljesebb, emberségesebb megvalósulását szolgálják.

Pécsi Rita különösen hangsúlyozza az adventi időszak jelentőségét. Ez az a pillanat, amikor a Békességhozó születésére várva a szívünket is megnyithatjuk, hogy tágabb igazságosságot és szeretetet gyakoroljunk. Edith Stein szavai tömören foglalják össze az írás üzenetét: „Ne fogadj el semmit igazságnak, ami szeretet nélkül van. És ne fogadj el semmit szeretetnek, ami igazság nélkül van.”

Advent idején különösen fontos, hogy igazságunkat szeretetbe öltöztessük, szeretetünket pedig igazságba – ez az út vezethet el a békéhez, amelyre mindannyian vágyunk.

A teljes írás IDE KATTINTVA olvasható.
Forrás: Magyar Kurír