Az érzelmi intelligencia jelentősége: Beszélgetés a digitális világ kihívásairól és lehetőségeiről

Szakértők, pedagógusok és pszichológusok közösen vitatták meg, hogyan befolyásolja a digitális világ a fiatalok mentális és érzelmi egészségét. A beszélgetésben szó esett az oktatás kihívásairól, a szülők felelősségéről és azokról az innovatív megoldásokról, amelyek reményt adhatnak a jövő generációi számára.

A digitális világ hatásai alapjaiban formálják át a társadalmat, különösen a fiatal generációk életét. Egy kerekasztal-beszélgetés során szakemberek széles körét hívták meg, hogy különböző szempontokból vizsgálják a témát: a digitális autizmus jelenségétől kezdve az érzelmi intelligencia fontosságáig.

A panelbeszélgetés egyik kulcsfontosságú üzenete az érzelmi intelligencia fejlesztésének jelentősége volt. Pécsi Rita neveléskutató hangsúlyozta, hogy az érzelmi intelligencia nemcsak fejleszthető, hanem az élet minden területén meghatározó szerepet játszik. „Ha nem csinálunk semmit, ez a képesség nem fejlődik magától” – figyelmeztetett. Ugyanakkor a művészetek és a valós élmények, például a néptánc vagy a közös tevékenységek, rendkívül hatékonyan erősíthetik ezt a készséget.

A digitális eszközök túlzott használata és annak következményei szintén központi téma volt. Uzsalyné Pécsi Rita és Hal Melinda klinikai pszichológus rámutattak, hogy a képernyőhasználat korlátozása, különösen a fiatal gyermekek esetében, kulcsfontosságú lehet. Melinda kiemelte, hogy a digitális autizmus jelensége egyre gyakoribb, és súlyos következményekkel járhat a gyerekek fejlődésére nézve.

„Nem szabad bagatellizálni a problémát – komolyan kell venni, mert generációk életét pecsételheti meg” – figyelmeztetett.

Horváth Szilárd, a Búzaszem Iskola alapítója pedig gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan lehet sikeresen kivonni az okoseszközöket az iskolai és otthoni környezetből. Elmondása szerint a gyermekek érzelmi intelligenciája és szociális készségei ugrásszerűen javulnak, ha a családok és közösségek együttműködnek ebben a folyamatban.

A beszélgetés végén a résztvevők kiemelték: bár a digitális világ számos kihívást hozott, a közösségi összefogás, a szülők felelősségvállalása és az innovatív oktatási modellek képesek ellensúlyozni a negatív hatásokat. Az érzelmi intelligencia fejlesztése és a valós emberi kapcsolatok újraépítése olyan célok, amelyek megvalósításáért érdemes küzdeni.

 

 

Hogyan adjuk át értékeinket hitelesen a következő generációnak?

A modern világ kihívásai között nehéz megőrizni és átadni azt az értékrendet, amelyben hiszünk. A Hit Rádió legfrissebb adásában arról beszélgettek vendégükkel,Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutatóval, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanárával,hogy hogyan lehet átadni értékeinket, világnézetünket a következő nemzedéknek. Az érzelmi biztonság, a példamutatás és a közösségi támogatás kulcsszerepet játszik abban, hogy gyermekeink képesek legyenek megállni a helyüket egy értékekben széteső világban.

Harc a modern kihívások közepette

A mai világban, ahol a gyerekekre már korai életkorban is intenzív és sokszor rejtett hatások zúdulnak, nem könnyű megőrizni és átadni a saját értékeinket. Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint az értékek továbbadásának kulcsa a tudatosságban, az érzelmi kapcsolatokban és a közösségi erőben rejlik.

Az értékrend megalapozása

Ahhoz, hogy a gyermekek egészséges világnézetet alakítsanak ki, elengedhetetlen az érzelmi biztonság, a családi jelenlét és a példamutatás. Ez nem csak a szülők, hanem a pedagógusok, edzők és más, gyermekek környezetében jelenlévő felnőttek felelőssége. A gyerekek nemcsak szavakból, hanem példákból tanulnak igazán, ezért a közösségi kapcsolatok és a közös élmények különösen nagy szerepet kapnak.

Képernyők helyett valós kapcsolatok

A digitális világ kihívásai között a szülők egyik legnagyobb feladata, hogy megvédjék gyermekeiket az okoseszközök és a média káros hatásaitól. Dr. Pécsi Rita kiemeli, hogy a fejlődő idegrendszer számára a valós tapasztalatok és a személyes kapcsolatok pótolhatatlanok. A gyermekek számára különösen fontos az élő, közvetlen kommunikáció, valamint az érzelmekkel telített, közösségi élmények.

Közösségben az értékekért

Az értékek megőrzésének és továbbadásának egyik legjobb módja, ha a családok közösségekben gondolkodnak. A hasonló gondolkodású közösségek megerősítik az egyéneket, és támogatják őket abban, hogy ellenálljanak a csoportnyomásnak és a modern világ szélsőségeinek.

A jövő generációiért

„A kovász kicsi, de képes az egész tésztát megkeleszteni” – fogalmaz Dr. Pécsi Rita, rámutatva arra, hogy az értékek átadásához kitartásra és tudatosságra van szükség. Ha a családok, nevelők és közösségek összefognak, akkor a jövő generációi olyan biztos alapot kapnak, amelyen építeni tudnak.

A magyar lélek mélysége és magassága – A hagyomány ereje a 21. században

Mit adhat a néphagyomány és a természetközeli gyerekkor a mai világban élő embernek? Hogyan válik a múlt öröksége a jelen támaszává, és miért hisszük, hogy a magyarok a legjobb emberek? A Férfiak Klubjának vezetője, Bedő Imre Horváth Szilárddal beszélgetett. A Búzaszem Iskola igazgatójának gondolatai s életútja példaként állítják elénk a hit, a közösség és a természet tiszteletének erejét.

 

Horváth Szilárd, az Organikus Pedagógia Egyesület alapítója, közéleti szereplőként és nevelőként a magyar kultúra és a hagyomány ápolásának egyik kiemelkedő alakja. Hitét és életfilozófiáját mélyen meghatározza a néphagyomány és a természettel való kapcsolat. Ahogy ő fogalmaz: „A föld nem csak táplálékot ad, hanem szakrális kötődést is teremt. Oda köt bennünket Istenhez és a közösséghez.”

Szilárd gyerekkorát két világ formálta: az alföldi nagymama csendes, kitartó munkája és a zalai család örök lázadása. Ezek a gyökerek megtanították, hogy az élet apró örömei és az állandó megújulás iránti vágy kéz a kézben járnak. Szabad gyerekkora a természetben, a kukoricások és erdők ölelésében telt, ami a szabadság és kreativitás iránti vágyát megalapozta.

A hagyomány és az újítás találkozása

Horváth Szilárd szerint a néphagyomány nem statikus, hanem élő és folyamatosan alakuló. „A hagyomány nem kötöttség, hanem szabadság” – vallja. Úgy látja, hogy a néphagyomány keretet ad az emberek közötti együttműködéshez és közös fejlődéshez, miközben teret biztosít az egyéni kibontakozásnak.

A mai világ kihívásaira reagálva Szilárd hangsúlyozza, hogy a gyerekek nevelése során újra fel kell fedezni a természet és a közösség erejét. Egyik kiemelt célja, hogy a városi gyerekek is megtapasztalhassák a természet közelségét, és olyan értékekkel gazdagodjanak, amelyek életük végéig elkísérik őket.

A magyar lélek nagysága

Horváth Szilárd vallomása szerint a magyarság különleges örökséggel bír, amely mély gyökereket és szárnyakat ad. „A magyar nép segítőkész, mosolygós és derűs. Ha valaki panaszkodik, hogy nem kap segítséget, először nézzen magába: ő maga segítőkész-e?” – kérdezi.

Az elmúlt évtizedekben Szilárd bebizonyította, hogy közösségi összefogással és elkötelezett munkával a legmerészebb álmok is megvalósíthatók. A Búzaszem Iskola például a közösség erejével épült, egy olyan struktúra, amely a hagyomány és a modern pedagógia találkozásának szimbóluma.

 

 

 

 

Felzárkóztatás az oktatásban: kihívások és lehetőségek

A magyar oktatás jelenlegi helyzetét és a felzárkóztatás szükségességét vizsgálta Pécsi Rita neveléskutató, Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektoram és Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola vezetője egy beszélgetés keretében. Felmerült a kérdés, hogy a pedagógusok, szülők és az iskolák rendszere miként tud alkalmazkodni a gyerekek fejlődési igényeihez, és hogyan lehetne a modern társadalmi kihívások közepette hatékonyabbá tenni az oktatást.

 

A beszélgetés résztvevői, köztük Pécsi Rita neveléskutató és Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az oktatás egyik legsürgetőbb problémájáról, a felzárkóztatásról vitáztak. Az esemény házigazdája Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola vezetője volt. A diskurzus fókuszában az állt, hogy mit jelent ma a felzárkóztatás, és hogyan lehet azt hatékonyan megvalósítani a magyar közoktatásban.

Az egyik legfőbb kihívás, hogy a hátrányos helyzetű és speciális nevelési igényű gyermekek mellett már a középosztály gyermekei is fejlesztésre szorulnak. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a magyar oktatási rendszernek nem csupán Nyugat-Európához, hanem a távol-keleti országok eredményeihez is fel kell zárkóznia. Azonban nemcsak a diákok felzárkóztatása a cél, hanem az egész ellátórendszer fejlesztése is elengedhetetlen.

Fontos kérdésként vetődött fel, hogy kinek a felelőssége a gyerekek fejlesztése: az iskolának, a családnak, vagy a társadalomnak? A résztvevők rávilágítottak arra, hogy a pedagógusok gyakran szembesülnek azzal, hogy a fejlesztéshez szükséges szakmai háttér és támogatás nem áll rendelkezésre, míg a szülők sokszor nincsenek tisztában azzal, hogyan segíthetnének gyermekeiknek.

A beszélgetés során külön kiemelték a digitális világ és a képernyőhasználat negatív hatásait, amelyek az idegrendszeri éretlenség és a tanulási nehézségek egyik fő forrásai lehetnek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az iskolákban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a mozgásra, a művészeti nevelésre és a közösségformálásra, hiszen ezek alapvetőek az érzelmi intelligencia és a társas kapcsolatok fejlődése szempontjából.

A beszélgetés végén megfogalmazódott az a közös álláspont, hogy az oktatás célja nem pusztán a tananyag elsajátítása, hanem a boldog és boldogulni képes emberek nevelése. Az iskolák feladata, hogy támogassák a gyermekeket az önálló gondolkodásban, az együttműködésben, és abban, hogy értékes tagjai legyenek a társadalomnak.

A nőiesség ereje és szerepe: Mária példája a modern világban

Mi teszi a nőket igazán erőssé és szelíddé egyszerre? Hogyan válhat a nőiesség a család és a közösség megtartó erejévé? Karácsonyi különkiadásában a „Gyengébbik nem” című műsor olyan témákat jár körül, mint Mária példája, a nőiesség sokszínűsége, a modern nő kihívásai és a meghitt otthonteremtés titkai.

A „Gyengébbik nem” műsor karácsonyi különkiadásában három különleges vendég – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató, Fenyő Iván színművész és Gere Lilla vezérigazgató – osztotta meg gondolatait arról, mit jelent nőnek lenni a mai világban, és milyen tanulságokat meríthetünk Mária életéből.

A beszélgetés kiindulópontja Mária alakja, aki a megváltó világra hozatalával egyszerre testesíti meg a szelíd erőt és a végtelen áldozatkészséget. A vendégek egyetértettek abban, hogy Mária döntése – az igent mondás egy életet veszélyeztető helyzetben – a nőiesség szimbóluma, amely magában hordozza az együttműködés, a hit és az elfogadás erejét.

A műsor rávilágított arra, hogy a modern női szerepek gyakran távolodnak el ettől a szelíd harmóniától. A feminizmus túllövései és a teljesítménykényszer sokszor a versengő, harcias női szerepbe kényszerítik a nőket, amelyet a társadalmi elvárások is erősítenek. Ezért a vendégek szerint különösen fontos, hogy a nők visszataláljanak ahhoz az ősi szerephez, amely harmóniát és melegséget sugároz a család és a közösség felé.

A beszélgetés során szó esett a férfiak szerepéről is. A férfiak stabilitást és keretet biztosíthatnak, támogatva a nőket abban, hogy nőiességüket kiteljesítsék. A kölcsönös tisztelet, figyelem és szeretet alapvető fontosságú a harmonikus kapcsolatokhoz és a boldog családi élethez.

Karácsony különleges időszak, amely lehetőséget ad a lelassulásra és a valódi értékek átélésére. A női szerep ebben kulcsfontosságú: az otthon melegének megteremtése, a békesség és szeretet sugárzása a nők természetes adottságaiból fakad. A műsor résztvevői arra biztatták a nézőket, hogy ne csak az ünnepekre koncentráljanak, hanem tegyék a hétköznapok részévé a karácsonyi melegséget és figyelmességet.

A műsor üzenete világos: a nőiesség nem gyengeség, hanem az erő és az együttérzés különleges kombinációja, amely képes átalakítani nemcsak a családokat, hanem a társadalmat is. Mária példája arra inspirálhat minket, hogy a kihívások ellenére is őrizzük meg nőiességünk lényegét, és a szeretet erejével formáljuk környezetünket.

 

Életközéptől az újrakezdésig

Milyen választási lehetőségeink vannak az élet második szakaszában? Az életközépi válság és az időskor kihívásai sokakat érintenek, de vajon hogyan találhatunk új célt és értelmet ebben az időszakban? A Lélekutakon sorozat legújabb epizódjában Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató és Bagdy Emőke pszichológus professzor beszélgetett ezekről a mély és mindannyiunkat érintő kérdésekről.

Miért félünk az idő múlásától?

A beszélgetés egyik központi témája az életközépi válság és a hozzá kapcsolódó félelmek voltak. Pécsi Rita hangsúlyozta, hogy a klímax – ami nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is érinti – gyakran hoz magával identitásválságot és szorongást. „Miért akarja a mai korszellem elhitetni velünk, hogy a 40 az új 20?” – tette fel a kérdést, rámutatva arra, hogy a társadalom gyakran erőlteti ránk a fiatalság mindenáron való megőrzését.

Bagdy Emőke ezzel összhangban arról beszélt, hogy a halálfélelem először 40-50 éves kor körül érinti meg az embereket, és sokan nem tudják, hogyan nézzenek szembe az öregedéssel. „Aki nem fél az élettől, nem fog félni a haláltól sem!” – fogalmazott a professzor, összefoglalva az epizód egyik legfontosabb üzenetét.

Perspektívaváltás: lejtő vagy lehetőség?

A műsor külön figyelmet szentelt annak, hogyan tekintünk az időskorra: vajon lejtőnek éljük meg, vagy lehetőségnek? Pécsi Rita kiemelte, hogy az élet második szakasza nemcsak veszteségekről szólhat, hanem új utak és célok megtalálásáról is. A beszélgetés során számos tanulságos történet és személyes példa hangzott el, amelyek segítenek abban, hogy felismerjük: az aktív és értékes időskor igenis elérhető.

Újraértelmezni a nyugdíjas éveket

A beszélgetőpartnerek arra is rávilágítottak, hogy a nyugdíjas évek nem kell, hogy passzív, cselekvés nélküli időszakként teljenek. Az aktív részvétel a társadalmi és családi életben nemcsak önértékelésünket erősíti, hanem a közösség számára is értéket teremt. „Nem az a kérdés, hogy mi történik velünk, hanem hogy hogyan válaszolunk rá” – fogalmazott Pécsi Rita, aki a neveléskutatásból merített meglátásokkal egészítette ki a pszichológiai tanulságokat.

Örökérvényű gondolatok

A műsorban elhangzottak nemcsak az idősebb korosztály számára relevánsak, hanem mindenki számára, aki előre szeretne gondolkodni az életútjáról. Az adás végén Bagdy Emőke egy fontos gondolattal búcsúzott: „Az elengedés nem veszteség, hanem lehetőség arra, hogy teret adjunk az újnak.”

A hatékony tanulás titkai – beszélgetés Pécsi Rita neveléskutatóval

Nem csak a pap, minden ember holtig tanul. A kezdeti, általános iskolai tapasztalatok meghatározóak abban, hogy sikerül-e a tudás megszerzésének örömét átélni. Mindennapi kihívásaink csapdájában című pszichológiai beszélgetés sorozatunk következő alkalmával a hatékony, tartós tanulás titkait járjuk körbe. Megtudhatjuk többek között:

 

  • Hogyan nevelhetünk gyerekünkből nem csak okos és művelt, de jó és életrevaló embert?
  • Hogy érjük el azt, hogy gyermekünk képes legyen az iskolában tanultakat élete során is alkalmazni?
  • Tanulható-e a talpraesettség, a kreativitás vagy a humor?
  • Melyek a hatékony tanulás segítő tényezői és mik az észrevétlen gátló tényezők?
  • Mit üzen az agykutatás az iskolának? Hogyan működik a memória?
  • Tényleg a rend a lelke mindennek? Létezik-e ideális tanulási környezet?
  • Mi a helyzet a háttérzenével: segít, vagy elvonja a figyelmet?
  • Hogyan segítsük gyermekünket a tanulásban? Jó-e, ha fölmondja a leckét? Kikérdezzük őt vagy bízzunk meg benne?
  • Mit tegyünk, ha folyton firkál vagy a ceruzát rágja a gyermek, 10 percenként föláll, kimegy…

Uzsalyné Pécsi Rita PhD neveléskutatót minden érdekli, ami emberi, ami a kiteljesedést, a termékeny, boldog életet szolgálja és ezt a tudását örömmel adja át szülőknek, gyermekeknek, tanulni vágyóknak és tanultaknak egyaránt. Programunk keretében Erhardt Ágoston, televíziós szerkesztő, műsorvezetővel beszélget.

 

A honismertetés és honismeret jelentősége a 21. században

Fontos, hogy az óvodában és iskolában erősítsék a gyerekek nemzeti identitását – mondta a Honismereti Szövetség elnöke az esztergomi Honismereti Akadémia zárónapján. A beszélgetésen részt vett még Debreczeni-Droppán Béla, Fülöp Júlia idegenvezető, tanár és turisztikai szakértő, valamint Horváth Szilárd, az MTVA szerkesztője és riportere és az Organikus Pedagógiai Egyesület egyik alapítója.

 

A 21. században a honismeret szerepe felértékelődött, mivel a globalizáció és a digitális világ egyre inkább háttérbe szorítja a helyi identitásokat. A honismeret célja a helyi közösségek történetének, értékeinek és hagyományainak ápolása, mely hozzájárul az egyének nemzeti identitásának és közösségi összetartozásának erősítéséhez. Az iskolákban és közösségi programokban egyaránt fontos helyet kell kapnia a helytörténet és kulturális örökség oktatásának, hogy az új generációk megértsék és magukénak érezzék ezeket az értékeket.

Ahhoz, hogy a honismeret a jövőben is releváns maradjon, innovatív megoldásokra van szükség. A digitális tartalmak, interaktív programok és élményalapú tanulási módszerek közelebb hozhatják a fiatalokat a helyi kultúrához, biztosítva annak fennmaradását. A honismeret nemcsak a múlt emlékeinek ápolása, hanem a jövő közösségeinek megerősítése érdekében is kulcsfontosságú.

A teljes írást IDE KATTINTVA olvashatják.

Forrás. Újszó

 

 

11 milliméternek magyarázunk

Így irányítanak minket az érzelmek – ebben a videóban Pécsi Rita neveléskutató, főiskolai tanár beszél nemcsak a gyereknevelésről, de a felnőttek viselkedéséről, motivációiról, érzelmi és racionális megnyilvánulásairól, neuroplaszticitásról, bulizásról, válásról és még a következőkről:

[0:00] Erős nyomás van az idegrendszerünkön

[7:25] A gyerekek vagy a felnőttek számára veszélyesebb?

[5:24] Az érzelmek sokkal jobban befolyásolnak, mint az IQ

[15:14] Az idős embert is lehet „nevelni”?

[20:14] Hogyan tanítható az idegrendszer, az érzelmek?

[26:27] Jobb vs. bal agyfélteke

[35:54] A nevelés legfontosabb terepe a család

[41:36] Szükség van társakra, mesterekre, előljárókra

[48:03] A személyes, fizikai kapcsolat pótolhatatlan

[55:43] A digitális világ felborítja az emberi agy fejlődését

[58:59] A család az család?

[1:07:35] Elkerülhetők a válások?

[1:24:56] A bulizás OK, a képernyő pusztít

[1:32:00] Kiút a digitális pokolból

Pécsi Rita honlapja: www.pecsirita.hu 

 

Gloviczki Zoltán: Ami most zajlik, komoly kulturális válság a felnőttek számára is

Az Organikus Pedagógia Egyesület egyik alapítója a Szemlélek magazinnak adott interjút, ahol a téma a most megjelenő könyve, a Holnapután iskolája volt.

Gloviczki Zoltán a mai oktatási rendszer kihívásait és az oktatási módszerek megújításának szükségességét tárgyalja. Rámutat arra, hogy sok szülő azért bizonytalan az iskolai változásokkal kapcsolatban, mert azok eltérnek saját gyerekkori tapasztalataiktól. Kiemeli a pedagógushiányt, amely tovább nehezíti az oktatás működését, valamint a technológia, különösen a mesterséges intelligencia megjelenését, amely új készségeket és megközelítéseket igényel. Fontosnak tartja, hogy a szülők és az iskolák közötti kommunikáció nyílt és együttműködésen alapuljon a hatékonyabb oktatás érdekében.

A cikk teljes terjedelmében itt érhető el: Szemlélek – Gloviczki Zoltán interjú.

A könyvet már megrendelhető ezen a linken:

https://openbooks.hu/termek/a-holnaputan-iskolaja/