Tag Archive for: Népművészet

A csillagösvényen az Akadémiáig: Horváth Szilárd székfoglalója a Vigadóban

Ünnepélyes keretek között, a Pesti Vigadó Makovecz termében tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Iskola (Organikus Nevelési Intézmény) alapító-igazgatója és az Organikus Egyesület alapítój tagja. Az esemény nem csupán egy személyes életmű elismerése volt, hanem a népművészettel átitatott Organikus Pedagógia diadala is a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) falai között.

Alapkövek és élő hagyomány

Horváth Szilárd „Alapkövek – A csillagösvény valósága” című előadásában rávilágított: a népművészet nem múzeumi tárgy, hanem a mai oktatásba szervesen beilleszthető, gyógyító erejű eszköz. A Búzaszem Iskola modellje bizonyítja, hogy a művészeti nevelés és a nemzeti alaptanterv nem kizárják, hanem kiegészítik egymást.

„Ha a népzenét nem tanóraként, hanem az élet részeként adjuk át a gyermekeknek, akkor értük el a célunkat” – fogalmazott az új akadémikus.

Válasz a modern kor kihívásaira

A székfoglaló kendőzetlenül beszélt a mai kor pedagógiai nehézségeiről is. Horváth Szilárd hangsúlyozta, hogy a gyerekek jelentős része éretlen idegrendszerrel érkezik az iskolába, amire a Búzaszem radikális, mégis természetes válaszokat ad:

  • Digitális detox: A családokkal összefogva kivették a gyerekek kezéből az okoseszközöket, a géphasználat helyett a gondolkodásra és a jelenlétre fókuszálva.

  • Művészeti túlsúly: Az órák egyharmada (nép)művészeti foglalkozás.

  • Együttműködés a versengés helyett: A magyar népi játékok közösségépítő erejét használják a társadalmi működés alapjaként.

  • Szöveges értékelés: A puszta számjegyek helyett valódi visszajelzést adnak a fejlődésről.

Úton a Magyar Népművészeti Egyetem felé

A laudációt Juhász Zoltán népzenész tartotta, aki felidézte az iskola hősies indulását – a „nulláról”, néhány családdal összefogva építették fel az ország egyik legfontosabb szellemi műhelyét.

A jövőkép is ambiciózus: Horváth Szilárd céljai között szerepel egy új gödi óvoda létrehozása, a Magyar Örökség Műhely elindítása, valamint a legfőbb álom: a Magyar Népművészeti Egyetem megalapítása, amely a teljes néphagyományt állítaná a felsőoktatás középpontjába.

Az esemény végén Pécsi Györgyi irodalomtörténész hivatalosan is az MMA tagjai közé iktatta Horváth Szilárdot, elismerve azt az állhatatos munkát, amellyel a „pszichológiai immunrendszert” építi a jövő nemzedékeiben.

Gratulálunk Szilárdnak az elismeréshez! Hitvallása és munkássága világítótorony mindannyiunk számára, akik hiszünk a gyökerek megtartó erejében.

Forrás: Szent Mihály Intézményfenntartó

Szerényi Béla: A prímás, mint vezető

Az Organikus Egyesület a természeti rendhez való visszatérés mellett elkötelezett, és vallja, hogy az élet minden területe, így a kultúra is a hitelességre, a mély gyökerekre és a közösségre épül. A „zenei anyanyelv” témájáról szóló előadás rávilágít, mennyire összefügg a kultúránk a belső renddel, a vezetéssel és az emberi kapcsolatokkal.

A Teremtővel kapcsolódó kultúra

A modern, Istent tagadó világgal szemben a zenei anyanyelvi kultúra magától értetődően épül a Teremtőre, ez a rendszer a beszélt nyelvünk struktúrájából fakad. Különbséget kell tennünk: a magyar zenei kultúra alapvetően vokális, ének alapú kultúra. A hangszeres zene másodlagos, az énekelt dallamok lefordítása a zenei nyelvünkre. Éppen ezért a népzenében a vezető (a prímás) szerepe a belső, énekelt dallam közvetítése.

A vezetés három alapköve: dallam, harmónia, ritmus

A zene, mint kifejező nyelv, három egységre bontható, amelyek a vezetésben és a közösségi életben is alapvető szerepet játszanak:

  1. Melódia: A zenei anyanyelvünk, a kommunikáció eszköze.

  2. Harmónia: Az együttműködés és az egymásra hangolódás.

  3. Ritmus: A tervezés, az időbeosztás és a folyamatok kezelése.

Ezek az elemek szétválaszthatatlanul kapcsolódnak. Ahogy a régi mesterek mondták a hangszer beállításáról: „akkor jó a tekerő, ha a három húr egy hangot ád.” Ez a hármasság a természetes hangrendszer harmóniájára utal, amely az emberi fülnek a legkellemesebb. A valódi vezetői szerep éppen abban áll, hogy az egyéni tudást (Melódia) a közösséggel összehangolva (Harmónia és Ritmus) valósítja meg, ahol a legfontosabb vezérlő elv a szeretet és az őszinte bizalom.

A mintakövetés hiánya és a közösség útja

Az anyanyelvű kultúra nem csupán a beszélt nyelvet jelenti, hanem magában foglalja a zenei anyanyelvet, a mozgáskultúrát, a kézművességet és a szellemi kultúrát is. Ha ebből bármi hiányzik, sérülünk. Ma az egyik legnagyobb kihívás az, hogy egy „anyanyelv nélküli kultúrában” élünk, ahol a beszélt nyelven kívül alig kapunk valamit a teljes kultúránkból.

A hagyományos közösségekben a tudás átadásának leghatékonyabb módja az utánzás és a mintakövetés. A mai társadalmunk azonban végletesen szegregált: a korosztályok elszigetelődnek egymástól, nincsenek minták az idősebbektől a fiatalabbak felé. Ezért a tudás és a kultúra megőrzése ma már kifejezetten értelmiségi feladatvállalás, amely:

  1. A saját anyanyelvünk (a zene, tánc, kézművesség) újratanulásával kezdődik.

  2. A közösség felé irányuló kezdeményezéssel folytatódik, ahol a tudás birtokosa megnyitja az értéket mások számára.

  3. A személyességet helyezi előtérbe. A közösségi felületeket okosan kell használni, de a valódi anyanyelvi kultúra csak közvetlen kontaktusban jöhet létre.

Ahogy a régi mondás tartja (Balassi Bálintot idézve): „Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak.” A hiteles személyiség, aki hitelesen teszi a dolgát, válik jó vezetővé és pedagógussá.

A népművészet és a zenei anyanyelv végső soron a szeretet legtisztább megnyilvánulási formája. Ez a szeretet az, ami áthidal minden nehézséget, és lehetővé teszi, hogy a zenére – és az életre – tudjunk figyelni.

Ha szeretnéd megtekinteni a teljes előadást – és a konferencia további videóit is –, szeretettel hívunk az Organikus Egyesület közösségébe. Tagként, a tagsági díj rendezése után minden tartalom teljes terjedelmében elérhető számodra. Örömmel látunk közöttünk!