Miként tud egyszerre hagyománytisztelő és jövőorientált lenni a nevelés? Hogyan kerülhet egyensúlyba a gyökereink megőrzése és a modern kihívásokra való felkészítés? Erről beszélt Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az Organikus Pedagógia Egyesület alelnöke a IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón tartott előadásában.  

Szavaival világosan megmutatta: a valódi nevelés nem választás a hagyomány és a jövő között, hanem egységük felelős kibontása.

A „vagy-vagy” gondolkodás helyett „is-is” szemlélet

Gloviczki Zoltán rámutatott: a mai világ gyakran állítja választás elé az embert – vagy hagyományos vagy modern, vagy konzervatív vagy progresszív.  

Pedig az Organikus Pedagógia és az egészséges nevelés nem zárja ki egyik oldalt sem:

– Hagyományból él, de a jövő felé tekint.

– Mély gyökerekkel bír, de rugalmasan alkalmazkodik az új kihívásokhoz.

– Megőrzi az értékeket, de nem idegenkedik az innovációtól.

A gyermeknevelésben éppen erre az egyensúlyra van szükség: hogy egyszerre tudjunk stabil alapot és fejlődési lehetőséget kínálni.

A 21. századi nevelési célok – nem új, hanem örök kihívások

Zoltán rektor úr előadása kiemelte: a 21. századi pedagógiai trendek – kommunikáció, kreativitás, együttműködés, kritikus gondolkodás – első hallásra újnak tűnhetnek, de valójában mindig is a jó nevelés részei voltak.

– A kommunikációs készségek az élő közösségekben fejlődnek a legjobban.

– A kreativitás nem öncélú játékosság, hanem az ismeretek mély és szabad alkalmazása.

– Az együttműködés mindig közösségi terekben születik meg igazán.

– A kritikus gondolkodás nem tagadás, hanem felelős ítélőképesség.

Mindehhez viszont biztos alapokra, hiteles emberképre, értékekre és hagyományokra van szükség.

A hagyomány nem teher, hanem ugródeszka

Gloviczki Zoltán hangsúlyozta: a hagyomány nem hátráltat, hanem megtart és felemel.  

Az egészséges közösségek, az élettel teli intézmények nem tagadják meg gyökereiket, hanem éppen azokból merítenek erőt a megújuláshoz.

– Egy biztos identitással rendelkező fiatal nem fél a változásoktól, mert tudja, honnan jön.

– Egy értékekre épített iskola nem esik szét a külső nyomás alatt, mert belső tartása van.

– Egy hagyománytisztelő közösség képes kreatívan alkalmazkodni, mert nem idegenedik el önmagától.

A nevelés feladata, hogy ezt az organikus fejlődést segítse: mély gyökerekből, rugalmas ágakkal a jövő felé.

A „rend” fontossága a kreativitás alapjaként

Érdekes és fontos gondolat volt előadásában, hogy a kreativitás feltétele nem a korlátok nélküli szabadság, hanem a belső rend.

– A rend nem merevség, hanem átláthatóság, struktúra, biztonság.

– Csak egy jól rendezett tudás- és értékrendszerből tud szabadon kibontakozni az igazi kreativitás.

– A káoszból nem kreativitás, hanem zavar születik.

A gyermekeknek tehát nem korlátlan szabadságra van elsősorban szükségük, hanem olyan környezetre, ahol rend, következetesség és szeretetteljes keretek adnak alapot a szabad kibontakozáshoz.

Az előrehaladás feltétele: a közös alapok megerősítése

Gloviczki Zoltán  a „haladás” fogalmát is újragondolta: az előrelépéshez először hátra kell nézni.

– Nem lehet előre menni úgy, hogy nem tudjuk, honnan jövünk, és nincs mögöttünk rendezett közösség.

– Nem építhetünk jövőt úgy, hogy lebontjuk azokat az alapokat, amelyek megtartották eddig a közösségeinket.

Az Organikus Pedagógia tehát nem nosztalgiázik, de nem is tagadja meg az örökségét: a stabil múltból épít jövőt.

Gloviczki Zoltán előadása világosan megmutatta: a hagyomány és a jövő nem kizárják, hanem erősítik egymást.  

Az Organikus Pedagógia igazi küldetése, hogy a múlt értékeit élő módon átadva, a jövő kihívásaira is felkészítse a fiatalokat – rugalmasan, kreatívan, mégis szilárd alapon.