Tag Archive for: bizalom

A bizalom kiterjesztése: Organikus vezetés és közösségépítés óvodától a főiskoláig

A negyedik Organikus Szakmai Konferencia egyik kiemelkedő beszélgetésén négy intézményvezető osztotta meg gondolatait arról, hogyan valósul meg az organikus pedagógia a gyakorlatban. Az óvodától a főiskoláig terjedő spektrumon keresztül mutatták be, hogy a bizalom, a személyes jelenlét és a szolgáló szeretet mentén építkező vezetés miként teremthet virágzó és emberközeli közösségeket a 21. századi oktatásban.

Az Organikus Pedagógia Egyesület nevében örömmel mutatjuk be a hazai oktatás olyan kiemelkedő műhelyeit, ahol az organikus szemlélet nem elmélet, hanem élő és virágzó valóság. A közelmúltban egy rendhagyó beszélgetésen négy intézményvezető osztotta meg tapasztalatait arról, hogyan lehet hit, bizalom és személyes jelenlét mentén építkezni a legkisebbektől a felsőoktatásig.

A beszélgetés rávilágított: az organikus vezetés nem pusztán irányítás, hanem elsősorban gondoskodás és jelenlét. A siker kulcsa a vezetői elköteleződésben és a közösség erejében rejlik.

1. A bizalom otthon kezdődik: Péceli Református Harangvirág Óvoda

Gudman Bokor Anita, az óvoda vezetője szerint az intézményükben a hit, a természet rendje és a kisgyermeki lélek nevelése fonódik egymásba nagyon organikusan. A legnagyobb kihívás a mai világban az, hogy a szülők már az óvodától is teljesítményt, extra foglalkozásokat várnak el.

A vezető kiemelte, hogy a megoldás a személyes kapcsolat és a bizalom kiépítésében rejlik. A gyerekek beszoktatása alatt a vezetőnek az is a feladata, hogy a szülők „beszoktatása” is megtörténjen. A szorongó, síró anyukák és apukák számára sincs más szakember, mint a vezető. Ezen nehéz hónapok adják meg azt az alapot, ami később elhiteti a szülővel, hogy:

  • Szövetségesek vagyunk az ő gyermekéért.

  • A jó dolgok elsősorban otthon történnek, az óvodai nevelés csak kiegészítés.

  • A bizalmi kapcsolat révén érthetővé válik, miért nincs náluk angol nyelvoktatás vagy más felesleges „különlegesség”.

2. A szülői közösség ereje: Búzaszem Iskola

Horvát Szilárd, az iskola alapító igazgatója a szülői kezdeményezésből indult, keresztény hitre és nemzeti hagyományokra épülő iskola működtetéséről beszélt. A vezetői feladatok egyik legfontosabb eleme a közösség fenntartása és a „rajtam múlik” érzés átörökítése.

A Búzaszem Iskolában a szülői közösség aktív, önkéntes rendszert működtet (takarítócsapat, rendezvényszervező csapat, ökocsapat), mert az emberek vágynak a közösségre és örülnek, ha együtt dolgozhatnak.

A vezető szerint a szülőket képezni és beszélgetéssel magunkkal húzni kell, hiszen a mai szülői közeg nagyon más, mint 20 évvel ezelőtt. Ugyanakkor kiemelte a munkatársak támogatásának erejét is. A bizalmat nem csak a közös munka építi, hanem az is, ha a közösség kiáll a bajban lévő kollégák mellett (pl. válás vagy haláleset esetén a közösség hosszú éveken keresztül vállalt anyagi támogatása).

A vezetői hitvallás, melyet Tibor atya tanítására hivatkozva idézett: „Ha te futsz, ők eléd fognak rohanni, és ha te imádkozol, ők szentek lesznek.”

3. A lélek megőrzése a nagy struktúrában: Veresegyházi Katolikus Gimnázium

Prehoda Éva igazgató arról beszélt, hogyan tud egy kis, családias intézményből kinőtt, ma már nagylétszámú katolikus iskola megmaradni emberközelinek és megtartani az alapító lelket.

A kulcs az egymásba vetett mély bizalom. A vezetői hitvallás a reggeli csend, a napi bemosakodás, és a tudatos hátralépés, hogy „legyen tere a Teremtőnek”. A vezető legfontosabb feladata:

  • A bizalom ébren tartása a kollégák felé, kinézni belőlük azt, amire válniuk lehet.

  • Belső támogatás a nevelőtestület számára, pl. a mentálhigiénés szakirányú továbbképzést végzett munkatársak révén.

  • Személyes kapcsolatok ápolása a nagy szervezetben is, kis „magok” (munkaközösségek) és az egymásra figyelő, dedikált idő (Verka-énidő) segítségével.

4. Félelem nélküli küldetés: Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Gloviczki Zoltán rektor, az Organikus Pedagógia Egyesület alapító alelnöke, a felsőoktatási intézmény vezetéséről osztotta meg tapasztalatait. A főiskola célja, hogy az Organikus Pedagógia Módszertani Központja révén az emberi és lelki nevelés anyaintézménye legyen.

A vezetői filozófia: nem félni. Ha valami jó, ha valami érdekeset lehet csinálni, akkor a kérdés iránya nem az, hogy „szabad-e?”, hanem hogy „kell-e?”. Ha kell, akkor csinálni kell, mert: „Ha Istenből csinálunk valamit, akkor nem (kell félni). Én egy hívő ember vagyok, ami ennyi és kész.”

A rektor hangsúlyozta a világos keret és irány fontosságát (Apor Vilmos, katolikus, pedagógus képző főiskola), és azt, hogy a struktúra dolga a segítségnyújtás, nem az ellenőrzés. Ennek hatására a szentmise- és lelkinap-kötelezettség eltörlése óta a hallgatók nagy része már papíron is katolikus, ami jelzi: a személyes hit és a bizalom légkörének ereje magától vonzza az embereket.

Záró gondolat: A szolgáló szeretet

A négy vezető tapasztalatai alapján az organikus vezetés és közösségépítés alappillérei:

  • Fórumok teremtése.

  • Személyes jelenlét.

  • Hit gyakorlása és imádkozás.

  • Kapcsolatépítés.

És végül, de nem utolsósorban az a célkitűzés, amely a Péceli Református Harangvirág Óvoda munkatársainak ruháján is olvasható, és ami az organikus bizalom lényege:

„Szeretetben szolgáljatok egymásnak.”

 

Ha szeretnéd megtekinteni a teljes előadást – és a konferencia további videóit is –, szeretettel hívunk az Organikus Egyesület közösségébe. Tagként, a tagsági díj rendezése után minden tartalom teljes terjedelmében elérhető számodra. Örömmel látunk közöttünk!

 

Tanulságok a cserkészet és az iskolavezetés világából

Az Organikus Egyesület számára kiemelten fontos, hogy az organikus szemléletmód, , áthassa életünk minden területét, a gazdálkodástól a közösségépítésen át a vezetői szerepekig. Ezt a megközelítést állította előadása középpontjába Papp Zsolt iskolaigazgató. A cserkészetből merített tapasztalatokon keresztül mutatott rá a fenntartható és emberközpontú vezetés alapelveire.

A közösség, amely tart és megtart

Papp Zsolt, aki több mint 18 éve tölt be vezetői pozíciót, tapasztalatai szerint a legfőbb érték a közösség ereje. Ahogy az ökoszisztémában a fajok támogatják egymást, úgy a humán közösségben is az összetartozás és a szerepvállalás adja a tartást. A közösség:

  • megtartja az egyént, védőhálót nyújtva;

  • lehetőséget ad a hatásra: a jótékonysági akcióktól a közös munkáig, mindenki érezheti, hogy hozzájárul a környezete öröméhez és boldogulásához.

Alulról építkezve: Az organikus növekedés

A cserkészet – és egyben az organikus szemléletű építkezés – lényege, hogy a növekedés belülről, alulról fakad. Ahogy a természetben a magból fejlődik a fa, úgy a kezdeményezések is akkor a legerősebbek, ha kis létszámú, lelkes baráti körből indulnak, a nulláról.

A kihívásokkal teli, organikus környezet – a tábori élet, az eső, a szúnyogok – nem menekülési útvonalat, hanem problémamegoldást kíván. Ez a hozzáállás megtanítja a vezetőt és a közösséget a rugalmasságra és a kitartásra. Nincsenek álarcok, csak nyers valóság, amelyben meg kell állni és cselekedni.

A bizalom mint vezetői alapelv

A sikeres és fenntartható vezetés egyik alappillére a bizalom. A vezetőnek nem kell mindenhez értenie, és nem kell mindent kontrollálnia. A hatékony munkamegosztás (az őrsök, őrsvezetők rendszere) révén minden feladatot rá lehet bízni arra, aki ért hozzá, és aki szívesen csinálja.

Ez a megközelítés a mellérendelői viszony megteremtéséhez vezet, ahol a felek nem egyenrangúak, hanem egyenjogúak. A vezető feladata nem a „tutit” megmondani, hanem kibontakoztatni a kollégákban és a gyermekekben rejlő tehetséget, segítve a fejlődésük feltételeinek biztosítását. Az igazgatói cél nem a saját karrier építése, hanem az egész szervezet emelése.

Önmagad megvalósítása a szolgálatban

A vezetési filozófia a humanizmus nagy alakjainak tanításával rezonál:

„Valósítsd meg önmagad a többi ember szolgálatára és örömére.” – Sík Sándor

Ez az elv a teljes paradigmaváltást jelenti: az önmegvalósítás nem öncélú, hanem a környezet támogatására és örömére irányul.

Az organikus szemléletű vezető alapvető emberi értékeket helyez előtérbe:

  • Alázat és törékenység vállalása.

  • Hit és példaadás.

  • Alkotóvá válás: folyamatosan építeni a rendszert, ami a törvényi kereteken túl (a „játszótéren”) zajló életet rendezi.

A boldogság és a siker nem közvetlen fókusz, hanem mellékhatás. Amikor egy vezető és a közössége kitartóan, hittel, és organikus módszerekkel dolgozik a közös célért, az eredmény (a boldog, működő közösség) magától bekövetkezik.

Ha szeretnéd megtekinteni a teljes előadást – és a konferencia további videóit is –, szeretettel hívunk az Organikus Egyesület közösségébe. Tagként, a tagsági díj rendezése után minden tartalom teljes terjedelmében elérhető számodra. Örömmel látunk közöttünk!

Puskás Balázs: A tekintély, a bizalom és a jelenlét szerepe a nevelésben

A mai pedagógiai életben egyre élesebben merül fel a kérdés: miért is hallgatnak ránk a gyerekek? Egy oktatási konferencián egy 20 éves fiatalember szembesítette a pedagógusokat egy kemény kritikával: „Ne haragudjanak, de önök cserben hagytak minket.” Üzenete szerint a kritikai észrevételeiket zaklatásnak, a zajos fejlődésüket fegyelmezetlenségnek, a jobbító javaslataikat pedig szemtelenségnek vették. A fiatalember összegzése metsző volt: miért is hallgattunk volna önökre?

Ez a kijelentés azonnali önvizsgálatra sarkall: mi lenne az ideális helyzet? Az, ha a diákok azt éreznék, hogy a pedagógusok értük éltek, válaszaik voltak a fontos kérdésekre, átgondolták a kritikai észrevételeket, és képesek voltak türelmesen irányt mutatni a kamaszkor fejlődő zajában is, sőt, megköszönték a jobbító javaslatokat. Valami olyan, ami emlékezetes nyomot hagy a diák életében, akár egy folyosón elejtett mondat formájában.

A nevelő és a diák közötti kapcsolatban a legfőbb kérdés a tekintély. Honnan ered ez az erő, ami miatt a tanteremben – a fáradtság és éhség ellenére – a diákok a pedagógusra figyelnek? A tekintély titokzatos, lényegében megfoghatatlan, mint az univerzum gravitációja vagy az atom szerkezete. Látjuk a hatását, de nehezen magyarázzuk a miértjét.

Azonban a működő tekintély három alapvető pillérre épül: a bizalomra, a jelenlétre és a hitelességre.

1. A bizalom köre

A bizalom nem jelent feltétlen behódolást vagy követelmények nélküli engedékenységet. A Szaléziaknál bevált modell a Bizalom Körét írja le, ami a következő elemekből áll:

  • Alapbizalom: Meg kell előlegezni a gyereknek.

  • Követelmény: Ezt a bizalomra alapozva lehet megfogalmazni. Ha van bizalom, a gyerek elfogadja a követelményt is, függetlenül hátrányos helyzetétől.

  • Következmény: Ha a követelménynek nem tesz eleget, annak következménye kell, hogy legyen (ami 90%-ban nem büntetés).

  • Következetesség: A következményhez következetesség párosul.

Ez a zárt kör biztosítja, hogy a bizalom megmarad, a gyerekek érezhetik, hogy a felnőtt komolyan veszi őket. Kulcsfontosságú, hogy a nevelő tudja, amit a diák mond, az érdekli, és ezt a diák is higgye el.

2.  Szerető kedvesség és a jelenlét

Don Bosco pedagógiájának egyik sarokköve a jelenlét. „Nem elég szeretni őket; érezniük is kell, hogy szeretve vannak.” A szeretetnek el kell érkeznie a gyermekhez, és fel kell fognia azt.

A jelenlét azt is jelenti, hogy a pedagógus legyen ott, ahol a gyerekek vannak, és lépjen be az ő komfortzónájukba. Ez a „szerető kedvesség” (amoreca) teszi lehetővé, hogy a diákok előbb-utóbb kíváncsian jöjjenek át a nevelő világába is. A tekintetnek, a gesztusoknak is ezt az Istentől áradó szeretetet kell közvetíteniük.

3. A hitelesség ereje

XVI. Benedek pápa szerint ma a világnak már nem elegendő a szónok, a legékesebb beszéd sem ér sokat egy megbicsaklás után. Tanúk, hiteles emberek kellenek. Jacques Maritain gondolata szerint a tanító feladata nem az, hogy belénk öntse az igazságot, hanem az, hogy felébressze bennünk azt.

A hiteles életpélda hitelt ad a szavaknak. A nevelő legmélyebb hatása a személyiségén keresztül történik, ezért elengedhetetlen, hogy a pedagógusok lelki egészségét támogassák: a szupervízió, az esetmegbeszélés és a mentális támogatás nem luxus, hanem a kiégés megelőzésének alapvető eszköze. A hiteles keresztény nem az, aki mindent tud, hanem aki igazságban él.

Jézus Krisztus a hitelesség tökéletes példája, aki úgy beszélt, „mint akinek hatalma van,” mert Ő maga volt az igazság. A pedagógus hivatása, hogy a gyerekre úgy nézzen, úgy lépjen, és úgy cselekedjen, hogy a diák érezze: amit csinál, az igaz.

A vezetés és a hivatás

A bizalom, a jelenlét és a hitelesség együtt adja a vezetés jogát és képességét. A vezető pedagógus célja, hogy elvezesse a gyereket az élethivatására, az Istentől való elhívására. A vezetéshez hatalom szükséges. A hatalom nem rossz dolog; az Istentől jön, és azért van, hogy közelebb vigyük általa a gyereket Hozzá. A hatalommal való visszaélés az, ami szörnyű. Jordan Peterson pszichológus szerint a fegyelmezés elmulasztása „lusta, kegyetlen és megbocsáthatatlan.” A tekintély nem tekintélyelvűséget jelent, hanem atyai és anyai kíséretet, amely a növekedést segíti.

Ahogy Kentenich mondta: „A nevelő Isten munkatársa az emberben kibontakozó isteni kép formálásában.” A pedagógus óriási felelőssége és egyben csodálatos hivatása is ez. Nincs mitől félnünk, hiszen a csatát már megnyerték nekünk, nekünk csak be kell állni a sorba.

Ha szeretnéd megtekinteni a teljes előadást – és a konferencia további videóit is –, szeretettel hívunk az Organikus Egyesület közösségébe. Tagként, a tagsági díj rendezése után minden tartalom teljes terjedelmében elérhető számodra. Örömmel látunk közöttünk!

Az igazi organikus vezető – Élet-Vezetés?! – Pécsi Rita előadásának üzenetei

Az Organikus Pedagógia Egyesület őszi konferenciáján Pécsi Rita előadása volt az egyik legerősebb, legtisztábban irányt mutató pillanat. Aki ismeri őt, tudja: amikor Rita beszél, akkor nemcsak pedagógiai elvekről esik szó — hanem az élet mélységeiről, az ember működéséről és arról a szelíd, mégis radikális hozzáállásról, amely nélkül nem lehet ma valódi vezető, szülő, tanár vagy közösségépítő az ember.

Rita előadása abban a pillanatban megérkeztetett mindenkit, amikor kimondta:
az organikus vezetés nem státusz, hanem felelősség. Nem rang, hanem szolgálat.

A hagyományos vezetői minták sokszor hatalomról, ellenőrzésről, kontrollról szólnak — az organikus vezető viszont más logikát követ:

  • nem „fentről” mond dolgokat, hanem középen áll, a többiek mellett;
  • nem parancsokat ad, hanem utakat nyit;
  • nem félelmet, hanem bizalmat épít;
  • nem azt kérdezi: „hogyan irányítok?”, hanem azt:
    „hogyan segítek kibontakozni annak, akit rám bíztak?”

Ez a szemlélet nem lágy, hanem erős. Nem naiv, hanem bölcs.
És éppen ezért képes olyan közösségeket építeni, ahol jó lenni és ahol az emberek nőni kezdenek.

A vezetés nem hierarchia, hanem jelenlét

Rita arra is emlékeztetett: amikor az embert vezetői szerepbe hívják, az nem azért van, mert tökéletes, hanem azért, mert készen áll szolgálni.

Az organikus vezető:

  • érzékeny a lélek mozgására,
  • rugalmas a körülmények között,
  • képes átengedni a helyet másoknak,

és tudja, hogy a legfontosabb vezetői eszköze nem a szigor, hanem a jelenléte.

Rita szavaiban erő volt, mégis könnyedség.
Mintha azt üzente volna: “Ne akarj mindent kézben tartani. Legyél ott. Figyelj. Kísérj.”

Ez a fajta vezetés sokszor ellenkultúra — éppen ezért van rá ekkora szükség ma.

Bizalom: a vezetés oxigénje

Az előadás egyik központi gondolata az volt, hogy bizalom nélkül nincs kibontakozás.
A bizalom nem jutalom, nem feltételhez kötött, hanem ajándék, amit a vezető ad elsőként.

Rita arra hívta a hallgatóságot, hogy ne a teljesítményt várjuk el először, hanem a személyt fogadjuk el.
A bizalom hatására:

  • oldódik a szorongás,
  • nő a kreativitás,
  • megjelenik a felelősségvállalás,

és a kapcsolatból együttműködő energia születik.

Ezért képes egy organikus vezető rendkívül sokat kihozni a közösségéből — nem azért, mert „jobban megmondja”, hanem mert jobban odafordul.

A rugalmasság nem engedékenység, hanem érettség

Rita előadásában fontos elemként jelent meg a rugalmasság is. Nem a „mindegy, hogyan” típusú lazaságról beszélt, hanem arról az érett, felelősségteljes alkalmazkodókészségről, amely képes a valós helyzetekre válaszolni.

A merev rendszerek megrepednek.
A rugalmas rendszerek túlélnek.
És ami él, az képes növekedni.

Az organikus vezető tehát nem a szabályt hajlítja, hanem a saját hozzáállását.
Ez a rugalmasság pedig nem gyengeség, hanem bölcsesség.

Miért fontos ez ma ennyire?

Mert egy olyan világban élünk, ahol a fiatalok, a munkatársak, a családok, a közösségek szomjazzák a hiteles vezetést. Azt, amelyik nem erőből akar hatni, hanem szeretetből.
Azt, amelyik nem pozíciókból beszél, hanem kapcsolatból.
Azt, amelyik nem a felszínt nézi, hanem a lelket.

Rita előadása éppen ezt a szomjúságot itatta — tiszta vízzel.

Pécsi Rita előadása nemcsak egy pedagógiai gondolatmenet volt, hanem útmutatás mindenki számára, aki emberekkel dolgozik, vagy egyszerűen csak szeretne építő módon jelen lenni a világban.

Az organikus vezetés végső üzenete így hangzik:
a vezetés lényege nem az, hogy mit érünk el, hanem hogy kikké válunk közben.

Ha szeretnéd megtekinteni a teljes előadást – és a konferencia további videóit is –, szeretettel hívunk az Organikus Egyesület közösségébe. Tagként, a tagsági díj rendezése után minden tartalom teljes terjedelmében elérhető számodra. Örömmel látunk közöttünk!

Organikus Nevelési Intézményi cím megünneplése a Krisztus Király iskolában

A Váci Egyházmegyében több intézmény elnyerte az Organikus Nevelési Intézmény címet, melyet az igazgatók tavasszal vettek át Vácon. Az érintett intézmények saját ünnepet is szerveztek, hogy a szülőkkel és diákokkal közösen megörvendezhessék a kitüntető cím elnyerését.

A dunakeszi Krisztus Király Római Katolikus Általános Iskolában május 12-én késő délután kis ünnepség és kerekasztal-beszélgetés keretében került sor az épület falán elhelyezhető tábla átadására.  A meghívott szülők és pedagógusok érkezéskor az előtérben elhelyezett molinóra ragaszthattak egy-egy olyan szót, kifejezést, ami szerintük az iskolában zajló organikus pedagógiai nevelést jellemzi.

Az iskolai énnekkar tavaszt köszöntő dala után a meghívottak együtt is énekeltek a gyerekekkel, majd a beszélgetés keretében dr. Pécsi Rita neveléskutató, az Organikus Pedagógia Egyesület elnöke bemutatta a díjat, illetve az Organikus Pedagógia legfontosabb ismérveit. Felidézte több évtizedes iskolaszervezői tapasztalatát ami valóban ennek a pedagógiai szemléletnek,  teljes ember nevelésének eredményeit hozta: kiváló teljesítményekkel, szakmai és emberi sikerekkel. Tanítványaik bekerültek a vágyott és színvonalas felsőoktatási intézményekbe, illetve nagyszerű szakemberekké, boldog családapákká és anyákká váltak. Beszélt a kötődés szerepéről a bizalom kiépítésében, az EQ fontosságáról, röviden kifejtette, hogy ez a pedagógia hogyan szolgálja az Életet. Dr. Puskás Balázs a váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának főigazgatója, az Organikus Pedagógia Egyesület alapító tagja elmondta, hogy a fenntartó szempontjából különösen fontos, hogy egy olyan keresztény pedagógiát támogasson, amely segíti a döntésképes személyiség kibontakoztatását, és nem csak a szavak szintjén, hanem gyakorlatban is segíti a hitélet megélését. Dr. Csáki Tibor atya az Organikus Pedagógia Egyesület alelnöke, az Ekif pasztorális igazgatója hozzáfűzte, hogy ez a pedagógia segítséget jelent abban, hogy az Örömhír magvetőit neveljük. Közösen adták át Deézsiné Telek Ágnes igazgatónak a cím elnyerését igazoló, az iskola falára kihelyezhető táblát.

A beszélgetés második felében a moderátor, Csontóné Kereszti Edina igazgatóhelyettes felolvasott néhányat a felragasztott szavakból pl. hitelesség, közösség, bizalom, élmények, EQ, kapcsolat, hit, majd arról kérdezte a szülők és az iskola képviselőit, hogy milyen konkrét tapasztalatokkal tudják alátámasztani az Organikus Pedagógia hatékonyságát. Ponicsán Erzsébet, akinek kisfia második osztályos, elmondta, hogy hálás azért, mert gyermekét olyan pedagógusok tanítják, akik hitelesen élik hitüket, hogy jelen van az iskolában gyerekek, pedagógusok és szülők között az egymás kölcsönös támogatása, megsegítése, a másik felemelése.

Sándor Anna angoltanár a közelmúltban lezajlott angliai tanulmányutat hozta példaként arra, hogy a diákok milyen megbízhatóak, milyen fejlett a problémamegoldó képességük, hogyan tudnak alkalmazkodni. Azok az idegen felnőttek, akikkel a csoport együtt utazott, az út végén azt kérték, hogy a következő évi úton is csatlakozhassanak iskolánk gyerekcsoportjához. Az igazgató példát mondott arra, hogy az iskolából már eltávozott diák hogyan tanítja új közösségében az itt tanult konfliktusmegoldási technikák alkalmazásával a problémák megoldását, ami már magvetés. Arról is beszélt, hogy 8. évfolyamosok túlélő túrának is beillő zarándoklata, a komfortzónából való kilépés hogyan nyitotta meg a gyerekek lelkét, miként építette a közösséget.

A beszélgetés végén a szülőktől előzetesen összegyűjtött kérdésekre is válaszoltak a résztvevők. Az alkalom záró énekkel, áldással, illetve közös agapéval, kötetlen beszélgetéssel ért véget.

 

A házasság titka: Több mint szerelem és elköteleződés

A modern világban, ahol a szingliség kultúrája és a függetlenség eszménye dominál, sokan megkérdőjelezik a házasság intézményének relevanciáját. Dr. Pécsi Rita neveléskutató és Hamar Donát műsorvezető egy mélyreható beszélgetésben boncolgatják a keresztény házasság lényegét, kihívásait és szépségeit.

A házasság nem csupán egy jogi vagy vallási aktus, hanem egy élő, organikus kapcsolat, amely folyamatos munkát és odafigyelést igényel. A szakértők szerint a keresztény házasság lényege nem a külsőségekben, hanem az élő istenkapcsolatban és a kölcsönös önátadásban rejlik.

A beszélgetés során több kulcsfontosságú pont is felmerül:

1. A szerelem hormonális fázisa után a kapcsolat mélyebb szintre lép, ahol a tudatos munka és az egymás iránti figyelem válik fontossá.

2. A férfi és női szerepek kiegészítik egymást, nem versenytársak. A bibliai tanítás a kölcsönös tiszteletre és szeretetre helyezi a hangsúlyt.

3. A modern kultúra gyakran szembe megy az emberi természettel, amikor a szingliséget idealizálja. A házasság és a családi élet értékeit újra fel kell fedezni és hangsúlyozni.

4. A kötődési képesség hiánya komoly akadályt jelenthet a párkapcsolatokban. Ennek fejlesztése már gyermekkorban elkezdődik, és egész életen át tart.

5. A házasság nem a tökéletesség elérése után következik, hanem egy közös utazás, ahol a párok együtt fejlődnek és bontakoznak ki.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a házasság munka, de olyan munka, amely gazdagítja az egyént és a kapcsolatot is. Az igazi boldogság nem a problémamentes életben, hanem az együtt megélt kihívásokban és növekedésben rejlik.

 

 

 

 

 

 

 

Organikus Konferenciát tartottunk Vácon

Henry Newman szerint kultúránk egyik legnagyobb tragédiája, hogy milliónyi fiatal számtalan órát, napot, hetet és évet tölt előadások hallgatásával, könyvek olvasásával és dolgozatok írásával, miközben egyre növekszik bennük az ellenállás. Ha van olyan kultúra, amelynek sikerült kiölni az emberekből a természetes kíváncsiságukat és eltompítani a tudás iránti vágyat, az ami technokrata társadalmunk.

Az oktatás egyik legnagyobb problémája továbbra is az, hogy megoldásokat kínál kérdések nélkül. Úgy tűnik, az emberek formálásának és tájékoztatásának legkevésbé használt forrása a diákok saját élménye. A tanítás kölcsönös bizalmat igényel, amelyben azok, akik tanítanak, és azok, akik tanulni szeretnének, jelen lehetnek egymás számára, méghozzá nem szembenálló felekként, hanem olyan emberekként, akik ugyanabban a küzdelemben osztoznak, és ugyanazt az igazságot kutatják.

Nagy Lászlóval kérdezzük:

Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!

Lukács evangéliumban választ találunk: „Mihez hasonlítsam Isten országát? Hasonlít a kovászhoz, amelyet vett az asszony, és belekeverte három mérő lisztbe, és az egész megkelt tőle.” Sokan egyáltalán nem tudják, hogyan is kezdjenek hozzá. . A liszt annak jelképe, ami ujjaink közül kipereg. A lisztet nem lehet megfogni. Porként ül rá mindenre. Ha meg akarjuk ragadni, elszáll. Amikor azonban a kovász átitatja a lisztet, az kenyérre lesz. Táplálóvá válik a magunk és mások számára.- De hol találjuk meg a kovászt? Hogyan keletkezik. Hogyan tudjuk megérteni a Biblia üzenetét? „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Olyan, mint a mustármag. Amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál. De aztán, hogy elvetették, egyre nő, és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Akkora ágakat hajt, hogy az égi madarak árnyékában tanyáznak.” Jézus tanít bennünket arra, hogy kicsi, -mustármagnyi-, de igaz dolgokat csináljunk. . Sok reménytelen helyzettel találkozunk az oktatás világába is. Túlterhelt tanárok, diákok…elvult oktatási rendszer..

Hogyan tudunk remélni a reménytelenség ellenére? Szentév Ferenc pápa meghív bennünket hogy legyünk a Remény zarándokai. :
„A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete”.
A Lélek nekünk ajándékozta az OP-t
Jézus pedagógiai szemléletének az Organikus Pedagógia egy nagyon nyilvánvaló megtestesülése.

Mint gyakorló lelkipásztor fogalmazom meg ezeket a gondolatokat. A rendszerváltás után 1991-ben kerültem közvetlen közel a nevelés kérdéséhez. 1991-ben a Vácon induló Szent József Kollégium vezetője lettem. Ezt követően négy éven át a Karolina iskola igazgatója, majd 2014-től hat évig a Váci EKIF vezetőjeként szembesültem a kérdéssel: Mit jelent az evangéliumi értékrend megvalósítása az iskolában. A Pedagógiai program első pontjában minden katolikus iskola megfogalmazta az evangélium értékrendet. De hogyan, milyen eszközökkel, amikor a társadalom körülöttünk megváltozott, benne az egyház helyzete. A régi eszközökkel nem tudunk célt érni. Missziós stratégiára van szükségünk . Új formákra, új tartalomra. Márk evangélium: „Senki sem tölti az új bort régi tömlőbe, vagy ha mégis, a bor szétveti a tömlőt, és a bor is, a tömlő is tönkremegy. Az új bor új tömlőbe való.” Az új bor amit a Szentlélektől J. Kentenich atyán keresztül kaptunk az OP.
Először a CSÉN munkatársait kerestük meg, hívtuk meg iskoláinkba, majd Pécsi Ritával 2015-től elkezdtük a Kovászolót, a képzéseket. Azzal a hittel, amelyet Jézus a hegyi beszédben így fogalmazott meg: „S ha világosságot gyújtanak, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban.”

Hálát adunk ezért a világosságért, és kérjük a Lelket, hogy tovább tudjuk adni:
Adj nekünk Uram, látó szemet, szerető szívet és mély lélegzetet. Amikor látó szemet kérünk Tőled, ezért könyörgünk: add nekünk, hogy mint Te, úgy lássuk a világot, az embereket és történelmünket; és a magunk élete történetét. Add, hogy napról napra, óráról órára olyanok legyünk, amilyennek elgondoltál. Tégy bennünket lassan-lassan azzá, amire teremtettél. Tégy készségessé szavad iránt, mely megvilágosít és átformál minden életet. Adj nekünk szerető szívet, hogy igazán szeressünk, megfeledkezve önmagunkról. Kell, hogy a Te szíved ültesd belénk a miénk helyébe, melynek verése olyan kihagyó, amikor másokról van szó. Uram, Te szeress általunk! Uram, adj Lelket nekünk, hogy ne fulladjunk ki az úton. Hogy segítsük egymást előre a holnap felé, hátra nem tekintve, nem méricskélve mibe kerül. Lélegzetet mindazzal szembe nézni, amit vársz tőlünk. Lélegzetet mindig remélni, mintha ma reggel kezdenénk az életet. Remélni a nehézségekben is, mert Te jelen vagy, és nem hagysz el soha, ezt megígérted. Amen

Szilágyi Erzsébet

A konferencia beszámolója IDE KATTINTVA érhető el.

Mi kell a bátorsághoz?

Ki a bátor ember? Aki a vészhelyzetben hősiesen viselkedik? Vagy életünk kisebb döntéseihez is szükséges bátorság? Hogyan győzzük le félelmeinket, és miként segít ebben bennünket a hit?

A fenti kérdésekre próbálnak választ adni az Agapé műsorának vendégei: Navratil Andrea népdalénekes, akivel a III. Organikus Pedagógia Konferencián is találkozhatnak a résztvevők,  Tapolyai Emőke szakpszichológus, Gémesi Csanád világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes kardvívó és Szilágyi Béla a Baptista Szeretetszolgálat vezetője.

 

 

Forrás: Agapé – Bizony, Isten youtube csatorna