Miért van szüksége a mai gyerekeknek népmesékre, népdalokra, népi játékokra? Hogyan segíti a magyar néphagyomány az identitás, a személyiség és a közösségi készségek fejlődését?  A IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón Horváth Szilárd, a Gödi Búzaszem Iskola alapítója szenvedélyes előadásban mutatta be, miért kulcsfontosságú a hagyomány tudatos átadása a 21. századi nevelésben.

 

A néphagyomány nem múltidézés, hanem jövőépítés

Horváth Szilárd hangsúlyozta: a magyar néphagyomány nem pusztán értékes múlt, hanem élő forrás, amely ma is képes megerősíteni az egyént és a közösséget.  

Nem hagyományőrzésről, hanem értékőrző és jövőformáló nevelésről beszélünk.

A néphagyomány elemei – a népmesék, népdalok, népi játékok, táncok, kézműves technikák – olyan belső tartalmakat közvetítenek, amelyek a mai világban is elengedhetetlenek:

– Érzelmi biztonság

– Közösségi gondolkodás

– Kitartás és kreativitás

– Egészséges identitástudat

 

A népmese: identitásformáló erő

A magyar népmesék különösen nagy szerepet kapnak a gyermekek fejlődésében.  

Szilárd kiemelte: a mesék nemcsak szórakoztatnak, hanem életre szóló mintákat adnak a világhoz való viszonyulásról.

– A népmesék hősei együttműködéssel, ravaszsággal, hittel és kitartással győznek.

– A jó és a rossz világosan elkülönül, a rossz legyőzhető, a küzdelem értelmet ad az életnek.

– A mesehős (legkisebb királyfi, szegény legény) azonosulási mintát kínál: a gyermek saját lehetséges jövőképet kap.

Aki meséken nő fel, nemcsak gazdag szókincset és jobb szövegértést kap, hanem érzelmi állóképességet is.

 

A népzene, éneklés és ritmus szerepe

Az énekes, zenés nevelésről Horváth Szilárd tudományos eredményeket is megosztott: a rendszeres népdaléneklés, zenélés nemcsak művészi érzéket, hanem:

– jobb figyelmet,

– fejlettebb problémamegoldó képességet,

– gyorsabb gondolkodást,

– és jobb matematikai teljesítményt is eredményez.

Napi szintű éneklés, közös zenélés képes javítani a gyerekek összpontosítását és közösségi érzékét is.  

A zenélés nem csupán szórakozás, hanem komplex személyiségfejlesztő eszköz.

Népi játékok: az együttműködés iskolái

A népi játékok (mint a „Tekeredik a kígyó” vagy az „Adj király katonát”) nem versengésre, hanem együttműködésre építenek.  

A gyerekek játék közben tanulják meg:

– figyelni egymásra,

– együtt gondolkodni,

– közösségként működni.

Ez a készség a későbbi társadalmi életben, munkahelyi együttműködésben, közösségépítésben kulcsfontosságú.

Szilárd rámutatott: a népi játékok még olyan problémák felismerésében is segíthetnek, mint a diszlexia vagy más tanulási nehézségek, ha a pedagógus figyel a gyermekek mozgására és reakcióira.

Népi kézművesség: kreativitás, kitartás, természetközeliség

A népi kézművesség – fonás, szövés, csipkeverés, famegmunkálás – nem csak a kézügyességet fejleszti.  

A gyerekek megtapasztalják:

– a folyamatosság örömét,

– a természetes anyagokkal való kapcsolatot,

– a kitartó munka gyümölcsét.

Ez segít a figyelem, a koncentráció, a logikus gondolkodás és az algoritmikus gondolkodás kialakításában is.

Vallási, szellemi és nemzeti identitás

Horváth Szilárd hangsúlyozta: a néphagyomány nemcsak kulturális örökség, hanem mély szellemi és vallási üzenetet is hordoz.  

A hagyományos rítusok (például a pünkösdi királyválasztás, karácsonyi kántálások) segítenek:

– a szakrális élmények megélésében,

– az Istenhez való természetes kapcsolódás kialakításában,

– a közösségi ünneplés örömének felfedezésében.

Így válik a magyar néphagyomány az értelmes, érzelmes, közösségi, értékorientált nevelés szerves részévé.

Horváth Szilárd előadása megerősítette: a magyar néphagyomány ma is élő, működő válaszokat kínál a nevelés kihívásaira.  

Nem a múltba nézünk vele, hanem szilárd alapokat építünk a jövőnek.  

A gyerekeknek – és rajtuk keresztül az egész közösségnek – szüksége van arra a stabil identitásra, kreatív erőre és közösségi érzésre, amit a magyar hagyományok közvetítenek.