Tag Archive for: oktatás

Az érzelmi intelligencia jelentősége: Beszélgetés a digitális világ kihívásairól és lehetőségeiről

Szakértők, pedagógusok és pszichológusok közösen vitatták meg, hogyan befolyásolja a digitális világ a fiatalok mentális és érzelmi egészségét. A beszélgetésben szó esett az oktatás kihívásairól, a szülők felelősségéről és azokról az innovatív megoldásokról, amelyek reményt adhatnak a jövő generációi számára.

A digitális világ hatásai alapjaiban formálják át a társadalmat, különösen a fiatal generációk életét. Egy kerekasztal-beszélgetés során szakemberek széles körét hívták meg, hogy különböző szempontokból vizsgálják a témát: a digitális autizmus jelenségétől kezdve az érzelmi intelligencia fontosságáig.

A panelbeszélgetés egyik kulcsfontosságú üzenete az érzelmi intelligencia fejlesztésének jelentősége volt. Pécsi Rita neveléskutató hangsúlyozta, hogy az érzelmi intelligencia nemcsak fejleszthető, hanem az élet minden területén meghatározó szerepet játszik. „Ha nem csinálunk semmit, ez a képesség nem fejlődik magától” – figyelmeztetett. Ugyanakkor a művészetek és a valós élmények, például a néptánc vagy a közös tevékenységek, rendkívül hatékonyan erősíthetik ezt a készséget.

A digitális eszközök túlzott használata és annak következményei szintén központi téma volt. Uzsalyné Pécsi Rita és Hal Melinda klinikai pszichológus rámutattak, hogy a képernyőhasználat korlátozása, különösen a fiatal gyermekek esetében, kulcsfontosságú lehet. Melinda kiemelte, hogy a digitális autizmus jelensége egyre gyakoribb, és súlyos következményekkel járhat a gyerekek fejlődésére nézve.

„Nem szabad bagatellizálni a problémát – komolyan kell venni, mert generációk életét pecsételheti meg” – figyelmeztetett.

Horváth Szilárd, a Búzaszem Iskola alapítója pedig gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan lehet sikeresen kivonni az okoseszközöket az iskolai és otthoni környezetből. Elmondása szerint a gyermekek érzelmi intelligenciája és szociális készségei ugrásszerűen javulnak, ha a családok és közösségek együttműködnek ebben a folyamatban.

A beszélgetés végén a résztvevők kiemelték: bár a digitális világ számos kihívást hozott, a közösségi összefogás, a szülők felelősségvállalása és az innovatív oktatási modellek képesek ellensúlyozni a negatív hatásokat. Az érzelmi intelligencia fejlesztése és a valós emberi kapcsolatok újraépítése olyan célok, amelyek megvalósításáért érdemes küzdeni.

 

 

Felzárkóztatás az oktatásban: kihívások és lehetőségek

A magyar oktatás jelenlegi helyzetét és a felzárkóztatás szükségességét vizsgálta Pécsi Rita neveléskutató, Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektoram és Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola vezetője egy beszélgetés keretében. Felmerült a kérdés, hogy a pedagógusok, szülők és az iskolák rendszere miként tud alkalmazkodni a gyerekek fejlődési igényeihez, és hogyan lehetne a modern társadalmi kihívások közepette hatékonyabbá tenni az oktatást.

 

A beszélgetés résztvevői, köztük Pécsi Rita neveléskutató és Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az oktatás egyik legsürgetőbb problémájáról, a felzárkóztatásról vitáztak. Az esemény házigazdája Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola vezetője volt. A diskurzus fókuszában az állt, hogy mit jelent ma a felzárkóztatás, és hogyan lehet azt hatékonyan megvalósítani a magyar közoktatásban.

Az egyik legfőbb kihívás, hogy a hátrányos helyzetű és speciális nevelési igényű gyermekek mellett már a középosztály gyermekei is fejlesztésre szorulnak. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a magyar oktatási rendszernek nem csupán Nyugat-Európához, hanem a távol-keleti országok eredményeihez is fel kell zárkóznia. Azonban nemcsak a diákok felzárkóztatása a cél, hanem az egész ellátórendszer fejlesztése is elengedhetetlen.

Fontos kérdésként vetődött fel, hogy kinek a felelőssége a gyerekek fejlesztése: az iskolának, a családnak, vagy a társadalomnak? A résztvevők rávilágítottak arra, hogy a pedagógusok gyakran szembesülnek azzal, hogy a fejlesztéshez szükséges szakmai háttér és támogatás nem áll rendelkezésre, míg a szülők sokszor nincsenek tisztában azzal, hogyan segíthetnének gyermekeiknek.

A beszélgetés során külön kiemelték a digitális világ és a képernyőhasználat negatív hatásait, amelyek az idegrendszeri éretlenség és a tanulási nehézségek egyik fő forrásai lehetnek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az iskolákban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a mozgásra, a művészeti nevelésre és a közösségformálásra, hiszen ezek alapvetőek az érzelmi intelligencia és a társas kapcsolatok fejlődése szempontjából.

A beszélgetés végén megfogalmazódott az a közös álláspont, hogy az oktatás célja nem pusztán a tananyag elsajátítása, hanem a boldog és boldogulni képes emberek nevelése. Az iskolák feladata, hogy támogassák a gyermekeket az önálló gondolkodásban, az együttműködésben, és abban, hogy értékes tagjai legyenek a társadalomnak.

Tanár és mesterséges intelligencia: Eszköz vagy rivális az oktatásban?

Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint a mesterséges intelligencia nem az oktatás ellensége, hanem olyan eszköz, amelynek alkalmazása új lehetőségeket nyit a pedagógusok számára. A Képmás magazinnak adott interjúban arról beszél, hogyan alakíthatja át az MI az oktatás hagyományos modelljeit, és milyen etikai kérdéseket vet fel használata az iskolákban.

Gloviczki Zoltán interjújában az oktatás és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról osztja meg gondolatait. Úgy véli, hogy az MI nem váltja ki a tanárokat, hanem kiegészíti munkájukat. Az MI képes hatékonyan feldolgozni hatalmas mennyiségű adatot, segítve a tanárokat az egyénre szabott tanulási folyamat kialakításában. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az MI eszköz marad, nem helyettesíti az emberi kapcsolatokon alapuló nevelést és oktatást.

A rektor kiemeli, hogy az etikai kérdéseket is meg kell vitatni, például az adatvédelem, az átláthatóság és a technológia általi manipuláció veszélyeit. Az oktatóknak és diákoknak egyaránt el kell sajátítaniuk az MI helyes használatát, hogy kihasználhassák az abban rejlő lehetőségeket anélkül, hogy elveszítenék a tanári és diák közötti emberi kapcsolatot.

Gloviczki szerint a mesterséges intelligencia a tanulás új dimenzióját nyitja meg, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy az oktatás lényege továbbra is a személyes figyelem és az emberi értékek átadása. Az MI eszköz, amely a tanárok kezében értékes segítőtárs lehet, de soha nem léphet a helyükbe.

Forrás: Képmás magazin

Az iskolai mobiltilalom pozitív hatásai: a diákok újra felfedezik a személyes beszélgetések örömét

Az iskolákban szeptemberben bevezetett mobiltelefon-korlátozás eredményeként a diákok ismét megtapasztalják a személyes kommunikáció és a közös játék élményét.Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató szerint a kezdeti kételyek ellenére a változás pozitív fogadtatásra talált, és a tanulók újra felfedezik az okostelefonokon túli világot.

 

A cikk bemutatja, hogy a szeptemberben életbe lépett iskolai mobiltelefon-korlátozás milyen pozitív hatásokat eredményezett a diákok körében. Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató hangsúlyozza, hogy a tanulók újra rácsodálkoznak a spontán beszélgetések és közös tevékenységek örömére, amelyeket korábban az okostelefonok használata háttérbe szorított. A kezdeti aggodalmak ellenére a szülők és pedagógusok többsége is támogatja az intézkedést, felismerve annak jótékony hatásait a gyerekek szociális készségeire és figyelmére.A cikk kitér arra is, hogy más országokban már korábban bevezettek hasonló korlátozásokat, amelyek szintén kedvező eredményeket hoztak.

A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatják.

Forrás: Demokrata

Mi is a felzárkóztatás?

Szeptember 28-án délelőtt a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) keretében szervezett Rázós kérdések című beszélgetéssorozat első alkalmán Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora és Uzsalyné Pécsi Rita főiskolai tanár, neveléskutató beszélgettek az oktatásban megvalósuló felzárkóztatás lehetőségeiről a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

A beszélgetést Horváth Szilárd, az MTVA szerkesztője és a Búzaszem Katolikus Iskola igazgatója vezette.

Mi is a felzárkóztatás? Van-e értelme a fogalomnak abban a hagyományos jelentésében, hogy a lemaradottakat a középszinthez fel kell hozni? Ugyanakkor fel kell zárkóztatni a hátrányos helyzetű gyerekeket, de azokat is, akik tanulási nehézséggel küzdenek. Ezen túlmenően a magyar oktatást is fel kell zárkóztatni a távol-keleti oktatás csúcsteljesítményéhez – vezette fel a beszélgetést Horváth Szilárd.

A teljes írást IDE KATTINTVA olvashatják.

Forrás: Magyar Kurír

 

 

Pécsi Rita: Az oktatás célja, hogy gyökerekkel rendelkező embereket neveljünk

A magyar oktatás helyzetéről beszélgetett a tihanyi Tranziton szombat délután Pécsi Rita neveléskutató, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, és Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet munkatársa.

 

A legutóbbi Nemzeti alaptanterv célkitűzései vagyon jók, csak a leképezése problémás – mondta Pécsi Rita. – A 21. századi kompetenciák elsősorban az érzelmi intelligenciával kapcsolatban lévő készségek, de az iskolában 90 százalékban IQ-fejlesztés történik. Kérdés, hogy a valóságos nevelés a cél felé megy-e? – jelezte az Apor Vilmos Főiskola tanára.

A legfontosabb az életünkben a gyermekünk, és szeretnénk, hogy olyan oktatást kapjon, hogy az életben meg tudja állni a helyét. Fontos, hogy az iskola jó legyen, biztonságos környezet legyen, és hasznos legyen – kezdte Rétvári Bence. – Nem egy agyösszeszerelő üzem az iskola, értékvilágot is közvetít, és a liberális és a kereszténydemokrata értékvilág homlokegyenest ellentétes.

A teljes írás ide kattintva olvasható.

Forrás: Mandiner

Gloviczki Zoltán:Mély szakadék van a valós világ és az iskola világa között

Az Organikus Pedagógiai Egyesület egyik alapítója, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora a Telex-nek adott interjút.

Gloviczki Zoltán élete egyik legnagyobb bukásának tartja a 2012-es Nemzeti alaptanterv létrehozását. Ha egyedül dönthetett volna, akkor mozgó célponthoz kötötte volna a pedagógusok fizetését, és máshogy kommunikált volna a tanárokkal. Szerinte az iskolák államosítása egy szükséges kísérleti lépés volt, Magyarország kormányának pedig ma nem téma az oktatás.

A teljes interjút ide kattintva olvashatják.