Tanár és mesterséges intelligencia: Eszköz vagy rivális az oktatásban?

Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint a mesterséges intelligencia nem az oktatás ellensége, hanem olyan eszköz, amelynek alkalmazása új lehetőségeket nyit a pedagógusok számára. A Képmás magazinnak adott interjúban arról beszél, hogyan alakíthatja át az MI az oktatás hagyományos modelljeit, és milyen etikai kérdéseket vet fel használata az iskolákban.

Gloviczki Zoltán interjújában az oktatás és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról osztja meg gondolatait. Úgy véli, hogy az MI nem váltja ki a tanárokat, hanem kiegészíti munkájukat. Az MI képes hatékonyan feldolgozni hatalmas mennyiségű adatot, segítve a tanárokat az egyénre szabott tanulási folyamat kialakításában. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az MI eszköz marad, nem helyettesíti az emberi kapcsolatokon alapuló nevelést és oktatást.

A rektor kiemeli, hogy az etikai kérdéseket is meg kell vitatni, például az adatvédelem, az átláthatóság és a technológia általi manipuláció veszélyeit. Az oktatóknak és diákoknak egyaránt el kell sajátítaniuk az MI helyes használatát, hogy kihasználhassák az abban rejlő lehetőségeket anélkül, hogy elveszítenék a tanári és diák közötti emberi kapcsolatot.

Gloviczki szerint a mesterséges intelligencia a tanulás új dimenzióját nyitja meg, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy az oktatás lényege továbbra is a személyes figyelem és az emberi értékek átadása. Az MI eszköz, amely a tanárok kezében értékes segítőtárs lehet, de soha nem léphet a helyükbe.

Forrás: Képmás magazin

Életre szóló tudás: a Nagyító Alapítvány küldetése

Vikor Csaba, a Nagyító Alapítvány alapítója és vezetője, három évtizede dolgozik azon, hogy a fiatalok olyan életvezetési készségeket sajátítsanak el, amelyek az iskolai oktatásból hiányoznak, de az életben elengedhetetlenek. Az interjúban gyermekkoráról, pályafutásáról és az alapítvány céljairól mesél, kiemelve a személyiség- és közösségfejlesztés fontosságát.

Vikor Csaba gyermekkorát Izsákon töltötte, ahol édesapja korai halála után édesanyja és két meghatározó mentor, Rácz Sándor és Farkas Zoltán formálták személyiségét. Szegeden szociális munkát és pedagógiát tanult, itt ismerkedett meg feleségével, Gesztes Olimpiával. Közösen alapították meg a Nagyító Alapítványt, amelynek célja, hogy az iskolai tanulmányokon túlmutató, az élethez szükséges tudást adjon át fiataloknak, szülőknek és nevelőknek.

Az alapítvány 300 órás vezetői kompetenciafejlesztési trénerakadémiát és mentor-gyakornok rendszert működtet, ahol az önismeret, kommunikáció, tudatosság és felelősség kulcsfontosságú témák.Ezen kívül 14-18 évesek számára élményalapú, érzelmi intelligenciát fejlesztő hétvégi programokat kínálnak, amelyek olyan témákat ölelnek fel, mint az önismeret, kommunikáció, közösségfejlesztés, tolerancia, szerelem, párkapcsolat, család, pályaorientáció és szenvedélybetegségek.

Vikor Csaba szerint a mai fiatalok nyitottak és bátrak, de a felgyorsult világ kihívásai miatt nehezebb megtalálniuk saját útjukat és belső békéjüket.Az alapítvány munkája során arra törekszik, hogy olyan „szemüveget” adjon a fiataloknak, amelyen keresztül pozitív változásokat érhetnek el saját életükben és kapcsolataikban.

Az interjú teljes terjedelmében elérhető a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom honlapján.

 

A Nagyító Alapítvány alternatív osztálykirándulásra hirdet pályázatot, amiről bővebben IDE KATTINTVA lehet tájékozódni.

 

Az iskolai mobiltilalom pozitív hatásai: a diákok újra felfedezik a személyes beszélgetések örömét

Az iskolákban szeptemberben bevezetett mobiltelefon-korlátozás eredményeként a diákok ismét megtapasztalják a személyes kommunikáció és a közös játék élményét.Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató szerint a kezdeti kételyek ellenére a változás pozitív fogadtatásra talált, és a tanulók újra felfedezik az okostelefonokon túli világot.

 

A cikk bemutatja, hogy a szeptemberben életbe lépett iskolai mobiltelefon-korlátozás milyen pozitív hatásokat eredményezett a diákok körében. Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató hangsúlyozza, hogy a tanulók újra rácsodálkoznak a spontán beszélgetések és közös tevékenységek örömére, amelyeket korábban az okostelefonok használata háttérbe szorított. A kezdeti aggodalmak ellenére a szülők és pedagógusok többsége is támogatja az intézkedést, felismerve annak jótékony hatásait a gyerekek szociális készségeire és figyelmére.A cikk kitér arra is, hogy más országokban már korábban bevezettek hasonló korlátozásokat, amelyek szintén kedvező eredményeket hoztak.

A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatják.

Forrás: Demokrata

Az igazság és szeretet útján – Uzsalyné Pécsi Rita adventi gondolatai

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató adventi írása arra hív, hogy a békét és harmóniát ne csak keressük, hanem teremtsük meg az igazságosság és megbocsátás összekapcsolásával. A szeretet és igazság egysége lehet az a kulcs, amely elvezet a széthulló világ helyreállításához.

A világunkban tapasztalható széthúzás, közöny és igazságtalanság egyre többeket késztet arra, hogy megkérdezzék: van-e kiút a megosztottságból? Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató adventi írásában Szent II. János Pál pápa gondolatait idézve arra mutat rá, hogy a béke alapja az igazságosság és a megbocsátás összekapcsolása. Ezek egysége nélkülözhetetlen a valódi harmónia megteremtéséhez.

Az igazságosság, amely a közgondolkodás szerint csupán a törvények betartását és a járandóságok biztosítását jelenti, önmagában kevés. Ahogy Goethe mondja: „A szív jósága tágabb teret foglal el, mint az igazságosság tágas mezeje.” Az irgalom, a méltányosság és a megbocsátás nem gyengítik az igazságot, hanem annak teljesebb, emberségesebb megvalósulását szolgálják.

Pécsi Rita különösen hangsúlyozza az adventi időszak jelentőségét. Ez az a pillanat, amikor a Békességhozó születésére várva a szívünket is megnyithatjuk, hogy tágabb igazságosságot és szeretetet gyakoroljunk. Edith Stein szavai tömören foglalják össze az írás üzenetét: „Ne fogadj el semmit igazságnak, ami szeretet nélkül van. És ne fogadj el semmit szeretetnek, ami igazság nélkül van.”

Advent idején különösen fontos, hogy igazságunkat szeretetbe öltöztessük, szeretetünket pedig igazságba – ez az út vezethet el a békéhez, amelyre mindannyian vágyunk.

A teljes írás IDE KATTINTVA olvasható.
Forrás: Magyar Kurír

A honismertetés és honismeret jelentősége a 21. században

Fontos, hogy az óvodában és iskolában erősítsék a gyerekek nemzeti identitását – mondta a Honismereti Szövetség elnöke az esztergomi Honismereti Akadémia zárónapján. A beszélgetésen részt vett még Debreczeni-Droppán Béla, Fülöp Júlia idegenvezető, tanár és turisztikai szakértő, valamint Horváth Szilárd, az MTVA szerkesztője és riportere és az Organikus Pedagógiai Egyesület egyik alapítója.

 

A 21. században a honismeret szerepe felértékelődött, mivel a globalizáció és a digitális világ egyre inkább háttérbe szorítja a helyi identitásokat. A honismeret célja a helyi közösségek történetének, értékeinek és hagyományainak ápolása, mely hozzájárul az egyének nemzeti identitásának és közösségi összetartozásának erősítéséhez. Az iskolákban és közösségi programokban egyaránt fontos helyet kell kapnia a helytörténet és kulturális örökség oktatásának, hogy az új generációk megértsék és magukénak érezzék ezeket az értékeket.

Ahhoz, hogy a honismeret a jövőben is releváns maradjon, innovatív megoldásokra van szükség. A digitális tartalmak, interaktív programok és élményalapú tanulási módszerek közelebb hozhatják a fiatalokat a helyi kultúrához, biztosítva annak fennmaradását. A honismeret nemcsak a múlt emlékeinek ápolása, hanem a jövő közösségeinek megerősítése érdekében is kulcsfontosságú.

A teljes írást IDE KATTINTVA olvashatják.

Forrás. Újszó

 

 

Gloviczki Zoltán: Ami most zajlik, komoly kulturális válság a felnőttek számára is

Az Organikus Pedagógia Egyesület egyik alapítója a Szemlélek magazinnak adott interjút, ahol a téma a most megjelenő könyve, a Holnapután iskolája volt.

Gloviczki Zoltán a mai oktatási rendszer kihívásait és az oktatási módszerek megújításának szükségességét tárgyalja. Rámutat arra, hogy sok szülő azért bizonytalan az iskolai változásokkal kapcsolatban, mert azok eltérnek saját gyerekkori tapasztalataiktól. Kiemeli a pedagógushiányt, amely tovább nehezíti az oktatás működését, valamint a technológia, különösen a mesterséges intelligencia megjelenését, amely új készségeket és megközelítéseket igényel. Fontosnak tartja, hogy a szülők és az iskolák közötti kommunikáció nyílt és együttműködésen alapuljon a hatékonyabb oktatás érdekében.

A cikk teljes terjedelmében itt érhető el: Szemlélek – Gloviczki Zoltán interjú.

A könyvet már megrendelhető ezen a linken:

https://openbooks.hu/termek/a-holnaputan-iskolaja/

 

 

 

 

Digitális média és gyermeki agy: Virtuális világok bűvöletében

Kedves Látogató!

Ez a tartalom kizárólag az Organikus Egyesület tagjai számára elérhető.

Amennyiben szeretne hozzáférni a honlapunkon megosztott prémium tartalmakhoz is, akkor jelentkezzen egyesületünkbe!

További részletekhez kattintson ide!

Mitől jó egy iskola? – interjú a Búzaszem iskola alapítójával

Az iskolakezdés alkalmából készített interjút a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom az Organikus Pedagógia Egyesület egyik alapítójával, a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola alapítójával, Horváth Szilárddal.

 

„Mindenki boldog, örömteli életet szeretne. A tanár, a gyerek és a szülő is. Ha a gyerekek pszichológiai immunrendszerét megfelelő szinten tartjuk, felszabadítjuk őket a nyomás alól, motiváltabban, könnyebben, örömtelien tanulnak, szeretik majd a kihívásokat. A tanulás nem stressz lesz, hanem örömforrás.”

„Az elmúlt húsz évben a kereszténység, a magyar néphagyomány, a családiasság, a természetközeliség jegyében minden nap választ adtunk a felmerült pedagógiai kihívásokra. Így lassanként kialakult a Búzaszem modell, a magyar nevelés útja, amelyet már másoknak is tudunk ajánlani.”

„A Búzaszem célja, hogy olyan gyerekeket neveljen, akik családjuk, nemzetük és egyházuk kovászai lesznek. Ehhez a kereszténységet, a magyar néphagyományt – a népmesét, a néptáncot, a népzenét, a népdalt, a népi kézművességet, a népi játékot, a szablyavívást s a szakrális hagyományunkat -, a családiasságot és a természetközeliséget használjuk nevelési erőként. A szeretet, a kapcsolat, a bizalom, a kötődés és az eszmény a legfontosabb pedagógiai eszközeink, s amit csak lehet az élmény, tapasztalat, azonosulás hármasságában igyekszünk megmutatni a gyerekeknek.”

A teljes interjút IDE KATTINTVA olvashatják.

 

Pécsi Rita:Ha élő szociális kapcsolatok nincsenek, akkor lehet, hogy okos lesz a gyermek, de intelligens nem

Az érzelmi intelligencia fejlesztésének óriási jelentőségűnek kell lennie neveléskor. Minél több élményt, tapasztalatot és életet alakító tudást kell átadni a gyermeknek, és ő ezekkel felvértezve tud később érvényesülni a családjában, munkahelyén, hitéletében. Uzsalyné Pécsi Rita főiskolai tanárral, neveléskutatóval  az érzelmi intelligencia jelentőségéről készített interjút a Reformátusok Lapja.

„Jelenlegi oktatási rendszerünk mechanikus irányba tolódott el. Ez egyebek mellett a tömeges oktatás következménye, annak a tendenciának, hogy iskolák és osztályok egyszerre haladjanak a tananyaggal. Ezáltal az oktatás-nevelés olyan követelményrendszert dolgozott ki, amely jól mérhető, jól minősíthető, egyszerre követelhető és hamar tesztelhető.”

„A biológiai motiváció legerősebb támaszai a terhelhető társas kapcsolatok. Tehát nem a verseny, az előretörés, mint régebben gondolták. A legerősebb az, hogy együtt tudok-e működni a másikkal. Ha rendben van az ember kapcsolati hálója, akkor motivált is. Érdeklődik, kíváncsi, nyitott. Ha nincs rendben, akkor nincs meg ez a motiváltság. Ez tehát mind-mind tanulható, tanítható. A pedagógusoknak és a szülőknek ezért nagy ebben a felelősségük, de a lehetőségük is.”

„A biológiai motiváció legerősebb támaszai a terhelhető társas kapcsolatok. Tehát nem a verseny, az előretörés, mint régebben gondolták. A legerősebb az, hogy együtt tudok-e működni a másikkal. Ha rendben van az ember kapcsolati hálója, akkor motivált is. Érdeklődik, kíváncsi, nyitott. Ha nincs rendben, akkor nincs meg ez a motiváltság. Ez tehát mind-mind tanulható, tanítható. A pedagógusoknak és a szülőknek ezért nagy ebben a felelősségük, de a lehetőségük is. ”

A teljes interjút IDE KATTINTVA olvashatják.

Forrás: reformatus.hu

Pécsi Rita: Az oktatás célja, hogy gyökerekkel rendelkező embereket neveljünk

A magyar oktatás helyzetéről beszélgetett a tihanyi Tranziton szombat délután Pécsi Rita neveléskutató, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, és Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet munkatársa.

 

A legutóbbi Nemzeti alaptanterv célkitűzései vagyon jók, csak a leképezése problémás – mondta Pécsi Rita. – A 21. századi kompetenciák elsősorban az érzelmi intelligenciával kapcsolatban lévő készségek, de az iskolában 90 százalékban IQ-fejlesztés történik. Kérdés, hogy a valóságos nevelés a cél felé megy-e? – jelezte az Apor Vilmos Főiskola tanára.

A legfontosabb az életünkben a gyermekünk, és szeretnénk, hogy olyan oktatást kapjon, hogy az életben meg tudja állni a helyét. Fontos, hogy az iskola jó legyen, biztonságos környezet legyen, és hasznos legyen – kezdte Rétvári Bence. – Nem egy agyösszeszerelő üzem az iskola, értékvilágot is közvetít, és a liberális és a kereszténydemokrata értékvilág homlokegyenest ellentétes.

A teljes írás ide kattintva olvasható.

Forrás: Mandiner