a Fekete István Szabadegyetemen.
A témáról bővebben is olvashatnak Pécsi Rita Megtaláljuk, vagy KI találjuk magunkat című könyvében, amely megvásárolható itt: https://pecsirita.hu/product/megtalaljuk-vagy-kitalaljuk-magunkat/
Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató a Martineumban tartott előadást
Hogyan alakul ki a szexualitás és nemi identitásunk? Mindegy, fiú vagyok-e, vagy lány? Veszélyek és lehetőségek a szülők és a nevelők kezében: hogyan segítsünk, mit ne tegyünk? Ezeket járta körül a neveléskutató. Ma már több mint százféle nemi identitást tartanak számon, ez is fogyasztási cikk lett – így végképp nem tudják a fiatalok, fiúk-e, vagy lányok, mondta, és felvázolta az idáig vezető folyamatot: ma már az EU-tagállamokban terjeszteni, képviselni kell a gender irányzatot, csak azt választhatják meg az államok, hogy hogyan. Az előadó elmagyarázta, hogyan alakul ki szilárd személyiségünk, énünk.
Ennek két alapvetése van: az egyik a magidentitás, az énérték, az, hogy jó, szerethető vagyok. Szoros összefüggésben van a nemi identitással, azzal, hogy mindezt férfiként vagy nőként élem-e meg – az emberi személyiségnek ez a gyökere, erre épül rá a személyes eszmény. „Ha a gyökér meginog, borul az egész.”
A Teremtés egyedi személyiségeket teremtett – ezt kibontakoztatni az élet dolga. Az egészséges fejlődés legfontosabb állomásairól is beszélt: 0-tól 3 éves korig az anyával való szimbiózisban kell átélnie a gyermeknek, hogy szerethető/szeretetre méltó, hogy értékes a léte. A kötődés alapszükséglet, ilyenkor kialakul az ősbizalom. Ennek a tapasztalatát jó esetben már magzati korban átéljük. Miután megszületünk, az ősbizalom visszaépítése az első három évben történik. Gyümölcsei megteremnek: például a biztonság és a védettség az új és szokatlan élethelyzetekben, az, hogy a csalódások feldolgozhatók, készség a gyors megbocsátásra, készenlét a tanulásra, az állandó változásra. Hatalmas szerepe van az érintésnek, az osztatlan figyelemnek. S az apának, aki „az első külső személy az ember életében”, akihez kapcsolódik – állította. Majd azt részletezte: nemi identitásunk testiségünkben gyökerezik, nem szabadon választható.
Összes sejtünk hordozza a programot. A továbbiakban rámutatott az identitás és az orientáció kialakulására. Kérdés, hogy nemi identitásunkkal azonosságban érezzük-e magunkat. Az orientáció a viszonyulásra utal. Egy nőnél például, hogy azonosnak érzi magát a nőiségével és a férfiak felé vonzódik, a férfiaknál ugyanígy. Másfél-két éves kor körül élik át a gyermekek az önazonosság első élményét: leválva az édesanyjukról tudnak a saját akaratuk szerint cselekedni: ez az „én én vagyok”, a dackorszak kezdete. Ezzel párhuzamosan az a megélés/felismerés is, hogy olyan vagyok-e mint anya, vagy mint apa, azaz fiú vagyok-e, vagy lány.
Majd szereptanulás indul el, és óvodás- és kisiskolás korban folytatódik az érzelmi szerepazonosulás mesék, tapasztalatok, filmek, könyvek által is. Különösen a fiúk esetében fontos, hogy ott van-e a közelükben, elérhető, megközelíthető-e az apa, van-e az apával testi kontaktus, szívélyes, támogató-e az apakapcsolat. Ha van, az kutatások szerint kizárja a későbbi homoszexualitás lehetőségét. Ha nincs, akkor visszafordul/ rákapaszkodik a fiú az anyára, mondta az előadó.
– Serdülőkorban (10 éves kor körül) még „puha” a nemi identitás, mindez 21-23 éves korig tart. Ilyenkor azt szexualizálják, azt erotizálják a fiatalok, ami számukra/bennük idegen, aminek a világát nem ismerik, tehát a megelőző időszaknak rendkívül fontos szerep jut ebben. A serdülőkorban ráadásul élménykényszerük van, lázadnak, különlegesek akarnak lenni. A nevelés és a környezet komolyan befolyásolja ezt a folyamatot, mindannyian felelősek vagyunk tehát – cél, hogy a biológiai nemmel összhangban történjen meg – hangsúlyozta.
Ha a gyermekkori lelki sérülések felhalmozódnak egy fiúban, akkor férfiként kisebbrendűségi érzést élhet át – intimitászavart például. A női identitásban az anya szerepe ugyanilyen lényeges. Előfordulhat, hogy a lányok nem tudnak azonosulni az anyával, vagy hogy nem kapják meg az apától vagy a környezetükben élő férfiaktól a tiszteletet és a védelmet – ezért nem akarnak „nők lenni”. Uzsalyné dr. Pécsi Rita úgy összegzett, hogy a homoszexuális vágy mögött kielégítetlen (és szexszel nem csillapítható) érzelmi szükségletek húzódnak meg. Beszélt a túl korai „coming outról” is: nagy felelősség, hogy ne pecsételjük le, várjunk, mert még alakulóban van a gyermek nemi identitása.
A legtöbb tinédzser (98 százalék) azt hiszi magáról 16 évesen, hogy meleg, leszbikus vagy biszexuális, és örökre az is marad, de 22 éves korára stabil heteroszexuális identitással rendelkezik – egy tízezer fős kutatás bizonyította.
Ez a tartalom kizárólag az Organikus Egyesület tagjai számára elérhető.
Amennyiben szeretne hozzáférni a honlapunkon megosztott prémium tartalmakhoz is, akkor jelentkezzen egyesületünkbe!
Téma: Szexualitás
Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense az életet adó- és befogadó szexualitás négy dimenziójáról beszélt a Családtudományi Szövetség által szervezett Párkapcsolati kultúra és demográfia című konferencián. A tartalmas előadásban hallhattunk az extázisról, az erotikáról és testiségről. Megtudtuk, hogy az élvezet lemondással jár, hogy mit jelent a lószőr vonót a bélhúrokon húzogatni és azt is, hogy két ember között a teljes emberi illeszkedés csak Istennel együtt lehetséges.
Nem hagynám, hogy ellopják tőlünk a szeretkezés szavunkat, a szexualitás mára nagyon tárgyiasult fogalommá vált – kezdte előadását Pécsi Rita. Majd hozzátette: az élet minden szinten egy egymásba bújás, összeszeretés. Hiszen már az első sejt is a befogadásból jön létre.
A szexualitás tulajdonképpen meghívás az extázisra, a magamból való kilépésre. Tudunk egymásba „belépni” és be tudjuk egymást fogadni: ez az igazi extázis!
Már Szent II. János Pál pápa is kiemelte, hogy „a testünk is nászra hivatott” – folytatta a fejtegetést a neveléskutató. Ennél a fajta átszellemülésnél „átlelkesített testekről és áttestesített lelkekről” beszélünk. Tehát a szeretkezés lényegi, hozzátartozó eleme az emberi létnek. Ebből fakadóan, a házasságban megélt szex is úgymond szentség. Így a szexualitás a szent életnek nem akadálya, hanem egyenesen forrása lehet.
A szexualitás mára nagyon tárgyiasult fogalommá vált. Illusztráció Pécsi Rita Életet adó- és befogadó szexualitás dimenzióiról tartott előadásából.
Ennek az összeszeretésnek, ennek az extázisnak viszont van egy alapvető feltétele, hogy a szexualitást ne butítsuk le, hogy ne csupán egy technikára silányuljon. Pécsi Rita érzékletes hasonlattal élve, Müller Pétert idézte ezzel kapcsolatban:
„akiben a szex csak hormonális kérdés, olyan, mint a hegedűs, aki már csak annyit tud a zenéről, hogy a lószőr vonót a bélhúrokon húzogatni kell”.
A neveléskutató szerint ez a szexualizált világ, amiben élünk, a természetesség címén lerángat minket a bélhúrok szintjére. Úton, útfélen félmeztelen nők szerepelnek például a reklámokban, megalázó pózokban. Majd kiemelte, hogy a nemi vágy az a másik nemű személy érzékelésére, érintésére és a vele való egyesülésre való vágy, nem pedig a felvilágosító programok által hirdetett „párzó technika”, aminek még véletlenül sem az a célja, hogy abból élet foganjon.
„Akiben a szex csak hormonális kérdés, olyan, mint a hegedűs, aki már csak annyit tud a zenéről, hogy a lószőr vonót a bélhúrokon húzogatni kell.” Illusztráció Pécsi Rita Életet adó- és befogadó szexualitás dimenzióiról tartott előadásából.
A szakember egy hasonlattal folytatta a gondolatsort. Attól, hogy valami ösztönös, vagy természetes, nem feltétlenül jó is. Az éjjeli pille agybeidegződése folytán ösztönösen vonzódik az erős fényhez, mert így tud éjjel a hold és a csillagok fényénél navigálni. Sajnos a természetes és ösztönös hatásnak engedve a pille rendszeresen belerepül az ember által kitett csapdákba, és abban a pillanatban szénné ég. A szexuálisan túlfűtött világunkban pontosan erre kell vigyázni, hogy ne égjen szénné a küldetés: az extázis, az egymás befogadása, az egymásnak való odaadottság. Nincs köztes megoldás, vagy megéljük a szexualitást a maga gazdagságában, vagy lehúz minket a bélhúrok szintjére – állítja a neveléskutató. Úgy fogalmazott, az igazi extázis az, ami a szellemünknek boldogság, a lelkünknek öröm és a testünknek kéj.
Ezután a neveléskutató egy Fraund Tamás neurobiológustól hozott történetet ismertetett. A nyírfaaraszoló lepkék fehér szárnyúak, így a madár nagyon nehezen veszi észre őket a nyírfa kérgén. Előfordul ugyan a populációban – néhány ezrelékes arányban – fekete variáns is, de ezeket a madár könnyen észreveszi és megeszi. Ezért ennek a variánsnak az előfordulási aránya rendkívül alacsony. Néhány száz éve Birmingham környékén ipartelepet telepítettek és akkora szmog volt, hogy teljesen befeketedtek a fatörzsek. Néhány év múlva a nyírfaaraszoló lepke fekete szárnyú lett. Nem arról van szó, hogy a lepke megváltoztatta a szárnya színét, mert olyan okos. A fekete variáns addig is jelen volt a populációban, csak az akkori környezeti körülményeknek a fehér változat felelt meg jobban. Mikor fekete lett a nyírfakéreg, már a másik variánst részesítette előnyben a szelekció, így az uralkodott el a populációban.
A kérdés az, hogy bennünk – akik továbbadjuk a gyermekeinknek a szexualitás eszményét – milyen kép él a szexualitásról – elmélkedett Pécsi Rita. A bélhúrok silány szintjét adjuk tovább gyermekeinknek, vagy az életet adó és az életet befogadó szexualitást?
Ahogy azt a neveléskutató előadásában kifejtette, ennek az életbefogadó és életet hordozó szexualitásnak négy dimenziója van: egy szellemi, egy lelki, amely átmegy érzékibe, egy testi és végül pedig egy természet feletti. Ha mind a négy teljesül, akkor valósul meg két ember között a teljes emberi illeszkedés. Kutatások bizonyítják, hogy két személy egymáshoz való illeszkedése első sorban lelki természetű és ennek csak hordozója, következménye a szexualitás.
A szellemek egyesülésből később gyermekek születnek: eszmék, gondolatok, közös alkotások. A kép forrása: Unsplash
Megtudtuk azt is, mit nevezünk szellemi dimenziónak. Annak az öröme, amikor egy nő és egy férfi megismeri és szimpatikusnak találja egymást. Amikor közös az érdeklődési körük és fokozatosan kialakul köztük egy fajta kölcsönös elfogadás, az „úgy szeretlek, ahogy vagy” érzés.
Majd megvalósul egy nagyon felemelő élmény: a közös intelligencia, a szellemek egyesülése. Ebből az egyesülésből később gyermekek születnek: eszmék, gondolatok, közös alkotások.
Így egy meg egy, nem kettő lesz, hanem sokkal több annál. Ám ahhoz, hogy két ember ilyen mélyrehatóan megismerje egymást, ahhoz időre van szükség, egymás felé kell fordulni és felfedezni a másikat. Ez az időszak nemcsak a boldog pillanatokról, hanem krízishelyzetekről is szól. A két félnek át kell élni konfliktusokat és tudniuk kell kibékülni, megbocsátani egymásnak – hangsúlyozta a neveléskutató.
Amikor még nem ér hozzánk a másik, de mi mégis beleremegünk. A kép forrása: Pixabay
Az előadásból kiderült, hogy mit értünk lelkiségen, a második dimenzión és az is, hogy mi az erotika.
Az erotika ugyanis nem testi vonzódás, ahogy elsőre gondolnánk, hanem a lelkiség szintje, a nemek közötti áramlás átélése – emelte ki Pécsi Rita. Egy érzelmekkel átitatott szerelmi játék, egy bizsergés.
Az, amikor még nem ér hozzánk a másik, de mi mégis beleremegünk. Egy hihetetlenül erős vonzás egymás között. Ezerféle reakció kísérheti, bizsereg a gyomrunk, elszáll az agyunk, nem tudunk másra gondolni, csak egymás jótékony közelségére vágyunk. Ez nem testi közelség, ezt az élményt, akár 1000 kilométerre egymástól, egy másik városban is átélhetjük, lángolhatunk. Az erotikus áramlás éberebbé teszi a szellemet is. Ez telik majd meg később egyre több érzéki vággyal és örömszerzési szándékkal.
A lelki kapcsolódás felébreszti a vágyat a szerelmesekben. A kép forrása: Unsplash
Az erotikus áramlás átéléséhez is idő kell, nem megy egyik percről a másikra – hívta fel a figyelmet Pécsi Rita. Mindeközben arra kell figyelni – tette hozzá a szakember –, hogy önmagunk maradjunk és a kapcsolat ne alakuljon át függőséggé. A lelki kapcsolódás felébreszti a vágyat a szerelmesekben, hogy még több szinten egyesüljenek. Az ember érzéki lény, de
az érzéki élmények és az élvezet a lemondásból táplálkozik.
Sokan ismerjük a böjtölés, a várakozás vonzását és hihetetlen erejét. Az érzéki élményt nem még több érzéki élménnyel kell növelni, táplálni, fenntartani, hanem éppen ellenkezőleg: a lemondással. Ennek a hullámzását, a több-kevesebb, több-kevesebb váltójátékát kell megtanulni. Ha valaki nem sajátítja el ezt a tudást, akkor nem marad más lehetősége, mint az élvezetek halmozása és cserélgetése. Itt tart most a világ – jegyezte meg a szakember.
Innen szerzünk, onnan szerzünk, kétségbeesetten kapkodunk az élmények után, de nem hoz egyik sem kielégülést. Bármeddig lehet folytatni ezt a „habzsolást”, nem hoz eredményt.
Megemlítendő, fűzte hozzá a neveléskutató, hogy amikor felébrednek az érzékek, számolnunk kell azzal, hogy a szellem és a lélek visszalép kicsit. Azaz, amikor betör az érzelmi élmény, nem fogunk nagy filozófiai fejtegetésekről, eszmékről, gondolkodni, és ez így van rendjén.
A test egy hordozó jel, kifejezi, jelzi az egyesülési vágyat. A kép forrása: Unsplash
Elérkeztünk a harmadik dimenzióhoz, a testiséghez – folytatta izgalmas fejtegetését Pécsi Rita. A test egy hordozó jel. Kifejezi, jelzi az egyesülési vágyat, az eggyé válást, az együvé tartozást, a „magamból kilépek és téged befogadlak” vágyat. Determináltan esendő és hangos. A test kapcsán fontos, hogy ne csak a szexualitásra gondoljunk. A test a gyengédségnek, a „finom” szeretetnek is kifejezője, eszköze. Gondoljunk csak egy cinkos összekacsintásra, vagy egy lágy cirógatásra.
Természetesen a testiségnek az élvezet is a velejárója. Fontos, hogy miután ezt a csodát megtapasztaljuk, ne akarjuk később csak ezt a dimenziót magában, a szellemi és a lelki dimenzió nélkül megélni. Ne akarjuk leenni csak a habot a tortáról, mert lesüllyedünk a bélhúrok szintjére – hívta fel a figyelmet az esendőségünkre a neveléskutató. Majd visszautalt rá, hogy az igazi extázis során „átlelkesített testekről és áttestesített lelkekről” beszélünk. Mint mondta,
a testünk Isten ajándéka, meg kell tanulnunk használni és uralni!
Ajándék vagy nekem és általad én is ajándékká válhatok. A kép forrása: Unsplash
Végezetül a negyedik, természetfölötti, spirituális szintről beszélt a szakember. Ahogy mondta, a tökéletes extázis, teljes egybeforrás csak akkor valósul meg, ha közben egy nálunk nagyobb erő cselekszik bennünk, ha jelen van az Isten. Majd Bíró László, korábbi családpüspök szavait idézte:
„a házaspárnak egymást átölelni és Istent átölelni egyazon ölelés.”
Ajándék vagy nekem és általad én is ajándékká válhatok ebben a szerelemben. Így lesz a legistenibb élmény a szerelem, amely képessé tesz az odafordulásra, az extázisra. A szeretkezés pedig a test nyelvén átadott isteni szeretet.
A neveléskutató zárásként kiemelte, hogy férfinak és nőnek egyaránt az az élethivatása, hogy ezt a négy dimenziót megélve, szenvedélyesen szeressen. Olyan ez, mint négy tüzes paripát meglovagolni, betörni, irányítani, majd száguldani velük.
Összegezve tehát kötődés, intimitás, szenvedély és az Isten, örökké egy életen át!
OPE alapító tagunk, Puskás Balázs, Gyermekjogokért Egyesület alelnöke a Hír TV-ben beszélt arról,
Családi Életre Nevelés módszertani bemutató – Hortobágyiné dr Nagy Ágnes