Tag Archive for: hit

A bizalom kiterjesztése: Organikus vezetés és közösségépítés óvodától a főiskoláig

A negyedik Organikus Szakmai Konferencia egyik kiemelkedő beszélgetésén négy intézményvezető osztotta meg gondolatait arról, hogyan valósul meg az organikus pedagógia a gyakorlatban. Az óvodától a főiskoláig terjedő spektrumon keresztül mutatták be, hogy a bizalom, a személyes jelenlét és a szolgáló szeretet mentén építkező vezetés miként teremthet virágzó és emberközeli közösségeket a 21. századi oktatásban.

Az Organikus Pedagógia Egyesület nevében örömmel mutatjuk be a hazai oktatás olyan kiemelkedő műhelyeit, ahol az organikus szemlélet nem elmélet, hanem élő és virágzó valóság. A közelmúltban egy rendhagyó beszélgetésen négy intézményvezető osztotta meg tapasztalatait arról, hogyan lehet hit, bizalom és személyes jelenlét mentén építkezni a legkisebbektől a felsőoktatásig.

A beszélgetés rávilágított: az organikus vezetés nem pusztán irányítás, hanem elsősorban gondoskodás és jelenlét. A siker kulcsa a vezetői elköteleződésben és a közösség erejében rejlik.

1. A bizalom otthon kezdődik: Péceli Református Harangvirág Óvoda

Gudman Bokor Anita, az óvoda vezetője szerint az intézményükben a hit, a természet rendje és a kisgyermeki lélek nevelése fonódik egymásba nagyon organikusan. A legnagyobb kihívás a mai világban az, hogy a szülők már az óvodától is teljesítményt, extra foglalkozásokat várnak el.

A vezető kiemelte, hogy a megoldás a személyes kapcsolat és a bizalom kiépítésében rejlik. A gyerekek beszoktatása alatt a vezetőnek az is a feladata, hogy a szülők „beszoktatása” is megtörténjen. A szorongó, síró anyukák és apukák számára sincs más szakember, mint a vezető. Ezen nehéz hónapok adják meg azt az alapot, ami később elhiteti a szülővel, hogy:

  • Szövetségesek vagyunk az ő gyermekéért.

  • A jó dolgok elsősorban otthon történnek, az óvodai nevelés csak kiegészítés.

  • A bizalmi kapcsolat révén érthetővé válik, miért nincs náluk angol nyelvoktatás vagy más felesleges „különlegesség”.

2. A szülői közösség ereje: Búzaszem Iskola

Horvát Szilárd, az iskola alapító igazgatója a szülői kezdeményezésből indult, keresztény hitre és nemzeti hagyományokra épülő iskola működtetéséről beszélt. A vezetői feladatok egyik legfontosabb eleme a közösség fenntartása és a „rajtam múlik” érzés átörökítése.

A Búzaszem Iskolában a szülői közösség aktív, önkéntes rendszert működtet (takarítócsapat, rendezvényszervező csapat, ökocsapat), mert az emberek vágynak a közösségre és örülnek, ha együtt dolgozhatnak.

A vezető szerint a szülőket képezni és beszélgetéssel magunkkal húzni kell, hiszen a mai szülői közeg nagyon más, mint 20 évvel ezelőtt. Ugyanakkor kiemelte a munkatársak támogatásának erejét is. A bizalmat nem csak a közös munka építi, hanem az is, ha a közösség kiáll a bajban lévő kollégák mellett (pl. válás vagy haláleset esetén a közösség hosszú éveken keresztül vállalt anyagi támogatása).

A vezetői hitvallás, melyet Tibor atya tanítására hivatkozva idézett: „Ha te futsz, ők eléd fognak rohanni, és ha te imádkozol, ők szentek lesznek.”

3. A lélek megőrzése a nagy struktúrában: Veresegyházi Katolikus Gimnázium

Prehoda Éva igazgató arról beszélt, hogyan tud egy kis, családias intézményből kinőtt, ma már nagylétszámú katolikus iskola megmaradni emberközelinek és megtartani az alapító lelket.

A kulcs az egymásba vetett mély bizalom. A vezetői hitvallás a reggeli csend, a napi bemosakodás, és a tudatos hátralépés, hogy „legyen tere a Teremtőnek”. A vezető legfontosabb feladata:

  • A bizalom ébren tartása a kollégák felé, kinézni belőlük azt, amire válniuk lehet.

  • Belső támogatás a nevelőtestület számára, pl. a mentálhigiénés szakirányú továbbképzést végzett munkatársak révén.

  • Személyes kapcsolatok ápolása a nagy szervezetben is, kis „magok” (munkaközösségek) és az egymásra figyelő, dedikált idő (Verka-énidő) segítségével.

4. Félelem nélküli küldetés: Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Gloviczki Zoltán rektor, az Organikus Pedagógia Egyesület alapító alelnöke, a felsőoktatási intézmény vezetéséről osztotta meg tapasztalatait. A főiskola célja, hogy az Organikus Pedagógia Módszertani Központja révén az emberi és lelki nevelés anyaintézménye legyen.

A vezetői filozófia: nem félni. Ha valami jó, ha valami érdekeset lehet csinálni, akkor a kérdés iránya nem az, hogy „szabad-e?”, hanem hogy „kell-e?”. Ha kell, akkor csinálni kell, mert: „Ha Istenből csinálunk valamit, akkor nem (kell félni). Én egy hívő ember vagyok, ami ennyi és kész.”

A rektor hangsúlyozta a világos keret és irány fontosságát (Apor Vilmos, katolikus, pedagógus képző főiskola), és azt, hogy a struktúra dolga a segítségnyújtás, nem az ellenőrzés. Ennek hatására a szentmise- és lelkinap-kötelezettség eltörlése óta a hallgatók nagy része már papíron is katolikus, ami jelzi: a személyes hit és a bizalom légkörének ereje magától vonzza az embereket.

Záró gondolat: A szolgáló szeretet

A négy vezető tapasztalatai alapján az organikus vezetés és közösségépítés alappillérei:

  • Fórumok teremtése.

  • Személyes jelenlét.

  • Hit gyakorlása és imádkozás.

  • Kapcsolatépítés.

És végül, de nem utolsósorban az a célkitűzés, amely a Péceli Református Harangvirág Óvoda munkatársainak ruháján is olvasható, és ami az organikus bizalom lényege:

„Szeretetben szolgáljatok egymásnak.”

Ha szeretnéd megtekinteni a teljes előadást – és a konferencia további videóit is –, szeretettel hívunk az Organikus Egyesület közösségébe. Tagként, a tagsági díj rendezése után minden tartalom teljes terjedelmében elérhető számodra. Örömmel látunk közöttünk!

 

Megnyitotta kapuit a Gyömrői Magvető Katolikus Általános Iskola – új organikus intézmény született

Ünnepélyes Veni Sancte szentmise keretében indult el a 2025/26-os tanév a Gyömrői Magvető Katolikus Általános Iskolában. A templom padjai megteltek az ünneplő családokkal, pedagógusokkal és a helyi közösség tagjaival – hiszen nemcsak egy tanév, hanem egy új korszak kezdődött el: megnyitotta kapuit egy organikus intézmény, amely a gyermekeket a hit, a szeretet és a közösség talajába kívánja ültetni.

A szentmise elején Brandenburg Tamás, az egyházközség képviselőtestületének elnöke emlékeztetett: régi álom vált valóra, amelynek magját még évtizedekkel korábban Prause József plébános és a közösség tagjai vetették el. Most a templom és a közösségi ház mellett az iskola is otthont ad a nevelésnek.

Az ünnepi liturgia során a kisdiákok osztálytanítóik vezetésével vonultak be, majd Virágh József plébános szeretettel mutatta be a tanítókat, katekétákat és az iskola munkatársait. A szülők nevében Somogyi Ervin mondott köszönetet.

Dr. Puskás Balázs főigazgató beszédében három szó köré rendezte gondolatait: születés – közösség – csoda. „Ez az Egyházmegye legapróbb iskolájának születése, amely – mint a mustármag – hatalmas fává nőhet. A közösség hite és munkája tette lehetővé, hogy egy év alatt elinduljunk. És mindez maga a csoda, hiszen iskolát alapítani ma Isten szeretete nélkül elképzelhetetlen lenne.”

Az iskola igazgatónője, Spaitsné Rónaszéki Mária összefoglalta a megvalósulás lépéseit, majd így fogalmazott:
„Az iskola egy biztos, bizalmon alapuló, szeretet- és értékalapú közösség kialakítását ígéri. Egy olyan közösségét, amelybe diák, nevelő és szülő egyaránt beletartozik. Célunk, hogy a gyermekeket, mint kicsiny magvakat, bőséges talajba vessük, és kísérjük őket egyéni fejlődésük útján.”

A szentmisét közös agapé követte a templomkertben, ahol az ünneplők megtekinthették az iskola termeit is.

Az Organikus Pedagógia szempontjából különösen örömteli, hogy a Gyömrői Magvető Katolikus Általános Iskola immár organikus intézményként indulhat el: egy olyan hely, ahol a nevelés nem pusztán ismeretátadás, hanem az élet táplálása, a gyermekek növekedésének szeretetteljes kísérése.

Forrás: szemivac.hu

Szeretet, hit és nevelés a döntések útvesztőjében – mit tanulhatunk a Válaszkeresőből?

A Zarándok YouTube-csatorna Válaszkereső című sorozatának második része két olyan kérdést boncolgat, amellyel szülőként bármikor szembesülhetünk. Az egyik a szeretet és a hit konfliktusa egy életre szóló döntés – az abortusz – kapcsán, a másik pedig az örök nevelési dilemmát járja körül: hol húzódik a határ a korlátok és a szabadság között?

Szeretet vagy hitárulás? – Amikor a gyermek döntése próbára teszi a szülőt

A történet egy kétségbeesett édesanyával indul, aki megtudja, hogy 18 éves lánya terhes, és az abortuszt fontolgatja.
Mit tehet egy hívő szülő ilyenkor? Hogyan lehet egyszerre megélni a hitet és a feltétel nélküli szeretetet?

A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete, hogy a gyermeknek minden helyzetben éreznie kell: a szülő szeretete nem szűnik meg.
A krisztusi szeretet nem azonos azzal, hogy mindent helyeslünk – hanem azt jelenti, hogy a bajba jutott gyermeket akkor is befogadjuk, ha nem értünk vele egyet.

A videó arra is felhívja a figyelmet, hogy a szülő feladata segíteni a lányt a lelkiismereti döntés meghozatalában: megmutatni az élet értékét, szembesíteni a tényekkel, és bátorítani, hogy ne félelemből döntsön. A beszélgetés olyan példákat is említ, amelyek az élet melletti döntés erejét mutatják – például Andrea Bocelli történetét, aki maga is „nem kívánt gyermekként” született, mégis milliók életét gazdagítja zenéjével.

A szülői szeretet tehát nem feltétlenül azt jelenti, hogy „egyetértek veled”, hanem azt, hogy „nem hagylak el”.

Nevelés korlátokkal és szabadsággal – az egyensúly művészete

A második téma a mindennapokban talán még több családot érint: hogyan lehet egyszerre szabadságot adni és mégis határokat tartani?

A videó egy találó képpel él: a szabályokat a növény mellé szúrt karóhoz hasonlítja. Nem a karó a lényeg, hanem az, hogy segíti a növényt felfelé növekedni.
A határok hiánya nem felszabadít, hanem szorongást kelt – mert a gyermek csak ott érzi magát biztonságban, ahol tudja, hol vannak a keretek.

A beszélgetés szerint a határok életkoronként másképp jelennek meg:

  • Kisgyermekkorban az egyértelmű szabályok adnak biztonságot és irányt.

  • Kisiskolás korban már a magyarázatok is fontosak, de a következetesség továbbra is alap.

  • Serdülőkorban a bizalom és a fokozatos szabadság a kulcs – hagyni, hogy a fiatal a hibáiból is tanuljon.

A szeretetteljes vezetés hiánya, az úgynevezett irányítási vákuum könnyen azt az érzést keltheti a gyerekben, hogy nem fontos. Ez a belső üresség később dühben, lázadásban, sőt akár mások bántásában is megjelenhet.

A videó végén egy megható történet teszi érthetővé a határok valódi értelmét: egy kamaszlány, aki irigyelte barátnője szabadságát, egyszer csak azt mondja neki – „téged legalább várnak otthon.”

Ez a mondat világított rá: a korlátok valójában a szeretet látható jelei.

A Válaszkereső második része őszintén, mégis gyengéden hív gondolkodásra.
Mert a szülői szeretet nem mindig könnyű, de mindig útmutató.
A határok pedig nem korlátok – hanem biztonságot adó keretek, ahol a gyermek szabadon növekedhet.

Az organikus szemlélet ereje – élmények a Magyar Katolikus Rádió műsorából

A Magyar Katolikus Rádió egyik nyári műsorában különleges beszélgetés hangzott el: bemutatkozott a szeptemberben induló organikus pedagógia szakirányú továbbképzés, amelyet a Pécsi Hittudományi Főiskola indít. A hallgatók közül ezúttal egy frissen végzett résztvevő, egy újszülött-tanácsadó és lelkigondozó osztotta meg tapasztalatait. Szavai nemcsak a képzésről, hanem a mélyebb emberi változásról is tanúskodtak.

Az organikus pedagógia lényege, hogy az embert egészében, a kapcsolatok rendszerében szemléljük – legyen szó családról, gyereknevelésről, vagy saját belső utunkról. A megszólaló kiemelte: sokszor nem a babával, hanem a teljes családi közeggel dolgozik, mert minden mindennel összefügg. E szemlélet tudatosan segít abban, hogy ne csak „javítgatni” próbáljunk, hanem gyökerében értsük meg a helyzeteket.

Különösen megrendítő volt az a gondolat, hogy az organikus pedagógia valójában a természeteshez és a gyökerekhez vezet vissza – ahhoz, amit ösztönösen is tudunk, de a rohanó világ sokszor elfeledtet velünk. A képzés során megtapasztalt változás nemcsak szakmai, hanem mélyen személyes élmény is: „Életemben először mondhattam ki, hogy büszke vagyok magamra a tanulás területén” – vallotta a hallgató.

Hitbeli színt is kapott a történet: a megszólaló számára az organikus élet olyan, mint az újjászületés és a megszentelődés útja. Az út, amelyen haladva az ember egyre inkább azzá válhat, akinek Isten megálmodta. Ahogy Joseph Kentenich pedagógus mondta: „A világ nem arra kíváncsi, amit mondasz, hanem arra, amit teszel.”

A közösség megtartó erejéről is szó esett: a különböző hátterű hallgatók egy közös szemléletben találtak egymásra, ahol nem a hibákra, hanem a megélt tapasztalatokra volt kíváncsi az oktató. Ez a biztonságos közeg sokak számára adott bátorítást és erőt.

Az adás végén elhangzott, hogy a képzés csak idén érhető el Tolna, Somogy és Baranya vármegyék pedagógusai, szülők és nagyszülők számára, a következő tanévben más régiók kapnak lehetőséget. A szakvezető: dr. Pécsi Rita neveléskutató, akinek munkássága sokak számára jelenti a reményt egy egészségesebb, szeretettel telibb nevelési kultúra kialakításában.

Forrás:

Organikus Konferenciát tartottunk Vácon

Henry Newman szerint kultúránk egyik legnagyobb tragédiája, hogy milliónyi fiatal számtalan órát, napot, hetet és évet tölt előadások hallgatásával, könyvek olvasásával és dolgozatok írásával, miközben egyre növekszik bennük az ellenállás. Ha van olyan kultúra, amelynek sikerült kiölni az emberekből a természetes kíváncsiságukat és eltompítani a tudás iránti vágyat, az ami technokrata társadalmunk.

Az oktatás egyik legnagyobb problémája továbbra is az, hogy megoldásokat kínál kérdések nélkül. Úgy tűnik, az emberek formálásának és tájékoztatásának legkevésbé használt forrása a diákok saját élménye. A tanítás kölcsönös bizalmat igényel, amelyben azok, akik tanítanak, és azok, akik tanulni szeretnének, jelen lehetnek egymás számára, méghozzá nem szembenálló felekként, hanem olyan emberekként, akik ugyanabban a küzdelemben osztoznak, és ugyanazt az igazságot kutatják.

Nagy Lászlóval kérdezzük:

Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!

Lukács evangéliumban választ találunk: „Mihez hasonlítsam Isten országát? Hasonlít a kovászhoz, amelyet vett az asszony, és belekeverte három mérő lisztbe, és az egész megkelt tőle.” Sokan egyáltalán nem tudják, hogyan is kezdjenek hozzá. . A liszt annak jelképe, ami ujjaink közül kipereg. A lisztet nem lehet megfogni. Porként ül rá mindenre. Ha meg akarjuk ragadni, elszáll. Amikor azonban a kovász átitatja a lisztet, az kenyérre lesz. Táplálóvá válik a magunk és mások számára.- De hol találjuk meg a kovászt? Hogyan keletkezik. Hogyan tudjuk megérteni a Biblia üzenetét? „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Olyan, mint a mustármag. Amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál. De aztán, hogy elvetették, egyre nő, és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Akkora ágakat hajt, hogy az égi madarak árnyékában tanyáznak.” Jézus tanít bennünket arra, hogy kicsi, -mustármagnyi-, de igaz dolgokat csináljunk. . Sok reménytelen helyzettel találkozunk az oktatás világába is. Túlterhelt tanárok, diákok…elvult oktatási rendszer..

Hogyan tudunk remélni a reménytelenség ellenére? Szentév Ferenc pápa meghív bennünket hogy legyünk a Remény zarándokai. :
„A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete”.
A Lélek nekünk ajándékozta az OP-t
Jézus pedagógiai szemléletének az Organikus Pedagógia egy nagyon nyilvánvaló megtestesülése.

Mint gyakorló lelkipásztor fogalmazom meg ezeket a gondolatokat. A rendszerváltás után 1991-ben kerültem közvetlen közel a nevelés kérdéséhez. 1991-ben a Vácon induló Szent József Kollégium vezetője lettem. Ezt követően négy éven át a Karolina iskola igazgatója, majd 2014-től hat évig a Váci EKIF vezetőjeként szembesültem a kérdéssel: Mit jelent az evangéliumi értékrend megvalósítása az iskolában. A Pedagógiai program első pontjában minden katolikus iskola megfogalmazta az evangélium értékrendet. De hogyan, milyen eszközökkel, amikor a társadalom körülöttünk megváltozott, benne az egyház helyzete. A régi eszközökkel nem tudunk célt érni. Missziós stratégiára van szükségünk . Új formákra, új tartalomra. Márk evangélium: „Senki sem tölti az új bort régi tömlőbe, vagy ha mégis, a bor szétveti a tömlőt, és a bor is, a tömlő is tönkremegy. Az új bor új tömlőbe való.” Az új bor amit a Szentlélektől J. Kentenich atyán keresztül kaptunk az OP.
Először a CSÉN munkatársait kerestük meg, hívtuk meg iskoláinkba, majd Pécsi Ritával 2015-től elkezdtük a Kovászolót, a képzéseket. Azzal a hittel, amelyet Jézus a hegyi beszédben így fogalmazott meg: „S ha világosságot gyújtanak, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban.”

Hálát adunk ezért a világosságért, és kérjük a Lelket, hogy tovább tudjuk adni:
Adj nekünk Uram, látó szemet, szerető szívet és mély lélegzetet. Amikor látó szemet kérünk Tőled, ezért könyörgünk: add nekünk, hogy mint Te, úgy lássuk a világot, az embereket és történelmünket; és a magunk élete történetét. Add, hogy napról napra, óráról órára olyanok legyünk, amilyennek elgondoltál. Tégy bennünket lassan-lassan azzá, amire teremtettél. Tégy készségessé szavad iránt, mely megvilágosít és átformál minden életet. Adj nekünk szerető szívet, hogy igazán szeressünk, megfeledkezve önmagunkról. Kell, hogy a Te szíved ültesd belénk a miénk helyébe, melynek verése olyan kihagyó, amikor másokról van szó. Uram, Te szeress általunk! Uram, adj Lelket nekünk, hogy ne fulladjunk ki az úton. Hogy segítsük egymást előre a holnap felé, hátra nem tekintve, nem méricskélve mibe kerül. Lélegzetet mindazzal szembe nézni, amit vársz tőlünk. Lélegzetet mindig remélni, mintha ma reggel kezdenénk az életet. Remélni a nehézségekben is, mert Te jelen vagy, és nem hagysz el soha, ezt megígérted. Amen

Szilágyi Erzsébet

A konferencia beszámolója IDE KATTINTVA érhető el.

A magyar kultúra őrzői: Beszélgetés a himnuszról és hagyományainkról

A magyar kultúra napján négy elkötelezett szakember osztotta meg gondolatait a himnuszról, hagyományainkról és a kultúra továbbadásának fontosságáról az Agapé műsorában. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy kultúránk megőrzése és átadása kulcsfontosságú a magyar identitás és a jövő generációk szempontjából.

 

A himnusz mint összetartó erő

A beszélgetés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy a himnusz több mint egy egyszerű költemény – valódi nemzeti imádság és összetartó erő. Navratil Andrea népdalénekes felidézte gyermekkori emlékeit: „A templomban úgy énekeltük, mint egy imádságot. Nagyon megtartó, nagyon fölemelő és nagyon szép nekem ez az emlék.”

Dr. Béres József vegyész és üzletember kiemelte a himnusz közösségteremtő erejét: „Amikor tömegben énekeljük és odaadással, akkor érzi az ember az összetartozást.” Horváth Szilárd, a Búzaszem Iskola igazgatója pedig hozzátette: „A himnusz a rendszerváltoztatás jelképe is számomra. Most már látok embereket imára kulcsolt kézzel énekelni, és ez mindig meghat.”

Kultúra a mindennapokban

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a kultúra áthatja mindennapjainkat. Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány elnöke szerint: „A kultúránk kritikával kezdem, sokan megkérdezik tőlem, hogy tulajdonképpen mi értelme van ennek. De igen, hirdetni kell, meg kell mutatni vizuálisan, zenében, képzőművészetben hagyományainkat.”

Béres József hozzátette: „A kultúra az, amihez közünk van, amiben gyökereink léteznek. Részben a hagyományaink, de közöm van mindenhez, ami minőségi és ami felfelé emel.”

A kultúra átadásának fontossága

A beszélgetés során többször felmerült a kultúra átadásának fontossága a gyermekek nevelésében. Horváth Szilárd megosztotta tapasztalatait: „Amikor gyerekekkel énekeljük együtt a himnuszt iskolában, és teli tüdőből énekelnek a gyerekek is, akkor azt érzem, itt a jövő velünk.”

Navratil Andrea kiemelte a példamutatás szerepét: „Tedd azt, amit szeretnél, hogy ő is azt tegye majd felnőttként.” A résztvevők egyetértettek abban, hogy a népmesék, népdalok és hagyományok átadása kulcsfontosságú a gyermekek nevelésében.

A himnusz üzenete ma

A beszélgetés végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a himnusz üzenete ma is aktuális. Dragonits Márta összefoglalta: „Ma is jön minden, és mi pedig állunk, és azokkal, akik a kereszténység védőbástyái, meg tudják tartani, azokkal együtt itt állunk. Vidáman, büszkén és szeretetben.”

A beszélgetés résztvevői arra biztatnak mindenkit, hogy őrizzük és adjuk tovább kultúránkat, hiszen ez az, ami megtart bennünket magyarként és emberként egyaránt.

A magyar lélek mélysége és magassága – A hagyomány ereje a 21. században

Mit adhat a néphagyomány és a természetközeli gyerekkor a mai világban élő embernek? Hogyan válik a múlt öröksége a jelen támaszává, és miért hisszük, hogy a magyarok a legjobb emberek? A Férfiak Klubjának vezetője, Bedő Imre Horváth Szilárddal beszélgetett. A Búzaszem Iskola igazgatójának gondolatai s életútja példaként állítják elénk a hit, a közösség és a természet tiszteletének erejét.

 

Horváth Szilárd, az Organikus Pedagógia Egyesület alapítója, közéleti szereplőként és nevelőként a magyar kultúra és a hagyomány ápolásának egyik kiemelkedő alakja. Hitét és életfilozófiáját mélyen meghatározza a néphagyomány és a természettel való kapcsolat. Ahogy ő fogalmaz: „A föld nem csak táplálékot ad, hanem szakrális kötődést is teremt. Oda köt bennünket Istenhez és a közösséghez.”

Szilárd gyerekkorát két világ formálta: az alföldi nagymama csendes, kitartó munkája és a zalai család örök lázadása. Ezek a gyökerek megtanították, hogy az élet apró örömei és az állandó megújulás iránti vágy kéz a kézben járnak. Szabad gyerekkora a természetben, a kukoricások és erdők ölelésében telt, ami a szabadság és kreativitás iránti vágyát megalapozta.

A hagyomány és az újítás találkozása

Horváth Szilárd szerint a néphagyomány nem statikus, hanem élő és folyamatosan alakuló. „A hagyomány nem kötöttség, hanem szabadság” – vallja. Úgy látja, hogy a néphagyomány keretet ad az emberek közötti együttműködéshez és közös fejlődéshez, miközben teret biztosít az egyéni kibontakozásnak.

A mai világ kihívásaira reagálva Szilárd hangsúlyozza, hogy a gyerekek nevelése során újra fel kell fedezni a természet és a közösség erejét. Egyik kiemelt célja, hogy a városi gyerekek is megtapasztalhassák a természet közelségét, és olyan értékekkel gazdagodjanak, amelyek életük végéig elkísérik őket.

A magyar lélek nagysága

Horváth Szilárd vallomása szerint a magyarság különleges örökséggel bír, amely mély gyökereket és szárnyakat ad. „A magyar nép segítőkész, mosolygós és derűs. Ha valaki panaszkodik, hogy nem kap segítséget, először nézzen magába: ő maga segítőkész-e?” – kérdezi.

Az elmúlt évtizedekben Szilárd bebizonyította, hogy közösségi összefogással és elkötelezett munkával a legmerészebb álmok is megvalósíthatók. A Búzaszem Iskola például a közösség erejével épült, egy olyan struktúra, amely a hagyomány és a modern pedagógia találkozásának szimbóluma.

 

 

 

 

A nőiesség ereje és szerepe: Mária példája a modern világban

Mi teszi a nőket igazán erőssé és szelíddé egyszerre? Hogyan válhat a nőiesség a család és a közösség megtartó erejévé? Karácsonyi különkiadásában a „Gyengébbik nem” című műsor olyan témákat jár körül, mint Mária példája, a nőiesség sokszínűsége, a modern nő kihívásai és a meghitt otthonteremtés titkai.

A „Gyengébbik nem” műsor karácsonyi különkiadásában három különleges vendég – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató, Fenyő Iván színművész és Gere Lilla vezérigazgató – osztotta meg gondolatait arról, mit jelent nőnek lenni a mai világban, és milyen tanulságokat meríthetünk Mária életéből.

A beszélgetés kiindulópontja Mária alakja, aki a megváltó világra hozatalával egyszerre testesíti meg a szelíd erőt és a végtelen áldozatkészséget. A vendégek egyetértettek abban, hogy Mária döntése – az igent mondás egy életet veszélyeztető helyzetben – a nőiesség szimbóluma, amely magában hordozza az együttműködés, a hit és az elfogadás erejét.

A műsor rávilágított arra, hogy a modern női szerepek gyakran távolodnak el ettől a szelíd harmóniától. A feminizmus túllövései és a teljesítménykényszer sokszor a versengő, harcias női szerepbe kényszerítik a nőket, amelyet a társadalmi elvárások is erősítenek. Ezért a vendégek szerint különösen fontos, hogy a nők visszataláljanak ahhoz az ősi szerephez, amely harmóniát és melegséget sugároz a család és a közösség felé.

A beszélgetés során szó esett a férfiak szerepéről is. A férfiak stabilitást és keretet biztosíthatnak, támogatva a nőket abban, hogy nőiességüket kiteljesítsék. A kölcsönös tisztelet, figyelem és szeretet alapvető fontosságú a harmonikus kapcsolatokhoz és a boldog családi élethez.

Karácsony különleges időszak, amely lehetőséget ad a lelassulásra és a valódi értékek átélésére. A női szerep ebben kulcsfontosságú: az otthon melegének megteremtése, a békesség és szeretet sugárzása a nők természetes adottságaiból fakad. A műsor résztvevői arra biztatták a nézőket, hogy ne csak az ünnepekre koncentráljanak, hanem tegyék a hétköznapok részévé a karácsonyi melegséget és figyelmességet.

A műsor üzenete világos: a nőiesség nem gyengeség, hanem az erő és az együttérzés különleges kombinációja, amely képes átalakítani nemcsak a családokat, hanem a társadalmat is. Mária példája arra inspirálhat minket, hogy a kihívások ellenére is őrizzük meg nőiességünk lényegét, és a szeretet erejével formáljuk környezetünket.

 

Felföldi László beszéde a csíksomlyói búcsún

Az idei csíksomlyói nagybúcsúi szentmise főcelebránsának, egyben szónokának Felföldi László pécsi megyéspüspököt, az Organikus Pedagógiai Egyesület egyiik alapító tagját kérték fel a kegyhely ferences őrei.

A szentmise homíliájának szövegét teljes terjedelmében a Pécsi Egyházmegye cikkében olvashatják, a lenti videóban pedig meg tudják hallgatni. A beszéd 26:50-től indul.

 

 

 

Gloviczki Zoltán: Pedagógusként is van lehetőség dönteni

„Döntés a személy mellett” címmel tartott előadást Pécsett, a 3. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.

A videóban arról hallhatunk bővebben, hogy jelenleg mire képes a mesterséges intelligencia és milyen tulajdonságok vonzóak benne az emberek számára. Megtudhatjuk azt is, hogy mi volt a legkedvesebb játéka a főiskola rektorának. Gloviczki Zoltán kiváló humorával egy nagyon aktuális és égető problémával foglalkozik, egyben reményt és hitet ad: mindig van döntési lehetőségünk.