Tag Archive for: népmese

A mesemondás gyógyító ereje – Berecz András előadása az Organikus Pedagógia találkozón

Miért van szüksége a mai embernek is mesékre? Hogyan formálja a történetmondás a közösséget és az egyéni lelket egyszerre? A IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó színes, életszagú előadással mutatta meg, hogy a mesélés nemcsak múltidézés, hanem ma is ható, éltető erő.


A mese: híd ember és ember között

Berecz András rámutatott: a mese nem egyszerű szórakoztatás.  

A történetek az emberi kapcsolódás alapformái, amelyek hidat képeznek ember és ember, generáció és generáció között.

– A mesék közös kincseink: azok a szövetek, amelyek a közösségeket összetartják.

– A mesélés során nemcsak a történet, hanem maga a kapcsolat, az együtt töltött idő, a közös figyelem is gyógyító erejű.

– A mese lehetőség arra, hogy együtt nevessünk, együtt szomorkodjunk, együtt csodálkozzunk rá a világra.

A közös mesehallgatásban a gyermekek és a felnőttek is tanulják a figyelmet, az együttérzést és a történetek értelmezésének művészetét.

A mesemondó szerepe: nem előadóművész, hanem közösségi ember

Berecz András hangsúlyozta: a hagyományos mesemondó nem sztár, nem színpadi előadó, hanem a közösség része.  

Ő az, aki jelen van, aki a közönség lélegzetvételével együtt formálja a történetet.

A mesemondás élő műfaj: a történet sosem teljesen ugyanaz, mert mindig az adott helyzethez, hallgatósághoz, pillanathoz igazodik.

Ez az élő kapcsolódás teszi a mesélést organikus, fejlődő folyamattá – pont úgy, ahogy az Organikus Pedagógia is az élő kapcsolatokból építkezik.

A mese mint nevelési eszköz

A mesék hatása nem mérhető pusztán logikai vagy tudományos szempontokkal.  

Berecz András kiemelte:

– A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének egyik legerősebb eszköze.

– A történetek segítenek a gyermekeknek megérteni az élet összetett helyzeteit, döntési helyzeteit.

– A mesék az élet törvényeit tanítják meg: hogy a jónak lenni nem mindig könnyű, de mindig érdemes.

– A mese segít a szorongás oldásában, az érzelmi feldolgozásban és az önbizalom építésében is.

A meséken keresztül a gyerekek belső képet alkotnak a világról – és ez a belső kép hosszú távon meghatározza a gondolkodásukat, döntéseiket, kapcsolataikat.

A humor gyógyító ereje

Berecz András előadása természetesen bővelkedett humoros történetekben is.  

Kiemelte: a nevetés, az önirónia, a helyzetek abszurditásának felismerése éppúgy a túlélés része, mint az értelem vagy az erkölcs.

– A mesevilág szívesen játszik a túlzásokkal, a fonák helyzetekkel, az okos butákkal és a bolond bölcsekkel.

– Ez a játékosság segít feldolgozni az élet ellentmondásait, a feszültségeket, a hibáinkkal való szembenézést.

 

A humor nem menekülés a valóság elől, hanem a valóság új szempontú megértésének kulcsa.

A magyar népi kultúra kincsei

Berecz András kiemelte: a magyar néphagyomány mesekincse különösen gazdag.  

Történeteink tele vannak derűvel, bölcsességgel, élettel – és mindezeket nem szabad „szépen becsomagolva” eltenni a múzeumba.

– A népmesék nyelve költői, mégis közérthető.

– A történetek értékrendje – a jóság, bátorság, kitartás, közösségi szellem fontossága – ma is érvényes és időszerű.

– A magyar népmesék hősei sokszor az együttműködés erejével győznek, nem pusztán erővel vagy hatalommal

Ez az üzenet ma is kulcsfontosságú, különösen a közösségi érzés gyengülésének korában.

Berecz András előadása rávilágított: a mesélés élő kapcsolatot teremt, gyógyít, közösséget épít.  

A történetek világa nem menekülés a valóság elől, hanem annak mélyebb megértése és átélése.  

Az Organikus Pedagógiában a mese nem extra díszítés, hanem alapvető, nélkülözhetetlen része az emberré nevelésnek.

A magyar kultúra őrzői: Beszélgetés a himnuszról és hagyományainkról

A magyar kultúra napján négy elkötelezett szakember osztotta meg gondolatait a himnuszról, hagyományainkról és a kultúra továbbadásának fontosságáról az Agapé műsorában. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy kultúránk megőrzése és átadása kulcsfontosságú a magyar identitás és a jövő generációk szempontjából.

 

A himnusz mint összetartó erő

A beszélgetés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy a himnusz több mint egy egyszerű költemény – valódi nemzeti imádság és összetartó erő. Navratil Andrea népdalénekes felidézte gyermekkori emlékeit: „A templomban úgy énekeltük, mint egy imádságot. Nagyon megtartó, nagyon fölemelő és nagyon szép nekem ez az emlék.”

Dr. Béres József vegyész és üzletember kiemelte a himnusz közösségteremtő erejét: „Amikor tömegben énekeljük és odaadással, akkor érzi az ember az összetartozást.” Horváth Szilárd, a Búzaszem Iskola igazgatója pedig hozzátette: „A himnusz a rendszerváltoztatás jelképe is számomra. Most már látok embereket imára kulcsolt kézzel énekelni, és ez mindig meghat.”

Kultúra a mindennapokban

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a kultúra áthatja mindennapjainkat. Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány elnöke szerint: „A kultúránk kritikával kezdem, sokan megkérdezik tőlem, hogy tulajdonképpen mi értelme van ennek. De igen, hirdetni kell, meg kell mutatni vizuálisan, zenében, képzőművészetben hagyományainkat.”

Béres József hozzátette: „A kultúra az, amihez közünk van, amiben gyökereink léteznek. Részben a hagyományaink, de közöm van mindenhez, ami minőségi és ami felfelé emel.”

A kultúra átadásának fontossága

A beszélgetés során többször felmerült a kultúra átadásának fontossága a gyermekek nevelésében. Horváth Szilárd megosztotta tapasztalatait: „Amikor gyerekekkel énekeljük együtt a himnuszt iskolában, és teli tüdőből énekelnek a gyerekek is, akkor azt érzem, itt a jövő velünk.”

Navratil Andrea kiemelte a példamutatás szerepét: „Tedd azt, amit szeretnél, hogy ő is azt tegye majd felnőttként.” A résztvevők egyetértettek abban, hogy a népmesék, népdalok és hagyományok átadása kulcsfontosságú a gyermekek nevelésében.

A himnusz üzenete ma

A beszélgetés végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a himnusz üzenete ma is aktuális. Dragonits Márta összefoglalta: „Ma is jön minden, és mi pedig állunk, és azokkal, akik a kereszténység védőbástyái, meg tudják tartani, azokkal együtt itt állunk. Vidáman, büszkén és szeretetben.”

A beszélgetés résztvevői arra biztatnak mindenkit, hogy őrizzük és adjuk tovább kultúránkat, hiszen ez az, ami megtart bennünket magyarként és emberként egyaránt.