Milyen válaszokat adhatunk a 21. század gyorsuló, bizonytalan világára? Hogyan készíthetjük fel a fiatalokat nemcsak a túlélésre, együtt-működésre, hanem a boldogulásra, tartalmas életre? A IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató világos és megragadó előadása ezekre a kérdésekre adott útmutatást.  Középpontba helyezte az emberi rugalmasság (reziliencia) és a valódi kapcsolódás (rezonancia) fontosságát a nevelésben.

 

Tartós stressz és identitásválság – a mai világ kihívásai

Pécsi Rita előadását azzal kezdte, hogy bemutatta a körülöttünk lévő világ gyorsulását és kiszámíthatatlanságát.  

Száz év alatt olyan változások történtek, amilyenek korábban húszezer év alatt sem. Ez a rendkívüli sebesség állandó bizonytalanságot eredményezett a fiatalok életében:

– Bizonytalan a jelen és a jövő.

– Megkérdőjeleződtek a személyes, vallási, nemzeti és kulturális identitások.

– Az érzelmi és spirituális intelligencia fejletlensége súlyos problémává vált.

A gyerekek egyre nehezebben találnak kapaszkodót, ha nem kapnak tudatos, értékalapú támogatást.

A rugalmasság (reziliencia) új értelmezése

Pécsi Rita hangsúlyozta: a cél nem az, hogy megszüntessük a nehézségeket – ez lehetetlen.  

A valódi feladat az, hogy olyan belső rugalmasságot fejlesszünk ki a gyerekekben, amely lehetővé teszi, hogy a kihívások ellenére is egészséges, boldog életet éljenek.

Ez a reziliencia nem egyszerűen a „visszapattanás” képessége, hanem a nehézségek közepette történő növekedés és megerősödés.

A legfontosabb: a nehézségek nem feltétlenül tesznek tönkre – ha megfelelően kezeljük őket, megerősítenek.

Mechanikus válaszok helyett élő válaszok

Rita részletesen kifejtette, hogy a jelenlegi nevelési gyakorlatok sokszor mechanikus, sablonszerű megoldásokat kínálnak, amelyek nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket.  

Az organikus gondolkodás ezzel szemben élő, érzékeny, alkalmazkodó válaszokat keres:

– A szabályok mellett mindig helyet kell adni a kivételeknek, az egyéni utaknak.

– A hibákat nem elutasítani kell, hanem tanulási lehetőségként kezelni.

– A kreativitás és a belső világ kibontakoztatása fontosabb, mint a sztereotip teljesítményelvárások.

A természet is így működik: nem a leggazdaságosabb, hanem a leggazdagabb módon pazarolva bontakozik ki – ugyanígy kell tekintenünk a gyermekek fejlődésére is.

A rezonancia, mint az organikus élet kulcsa

Pécsi Rita bemutatta Hartmut Rosa rezonanciaelméletét is, amely a modern organikus pedagógiai gondolkodás szép kiegészítése.  

A rezonancia lényege:

– Megérinthetőség: Nyitottá válunk a másik ember, a természet, a közösség felé.

– Válaszadás: Nem maradunk közömbösek a világ jelzéseire, egyéni válaszokat adunk.

– Kapcsolódás: A kapcsolat élő, kölcsönös és alakító erővé, találkozássá válik.

– Meglepetés és ajándék: A valódi találkozások nem kiszámíthatók, hanem ajándékként történnek.

Ez a fajta élő kapcsolat teszi lehetővé, hogy a fiatalok ne elidegenedjenek, hanem valóban otthon érezzék magukat a világban.

A hagyományok, az idő, és a kapcsolatok szerepe

Az előadás további fontos pontjai voltak:

– A hagyományok, rítusok visszatérő ismétlődése adja a stabilitást és a biztonságot.

– Az időzavar (folyamatos hajszoltság) nem teszi lehetővé az igazi kapcsolatok kialakulását.  

  Meg kell állni ahhoz, hogy rezonáljunk egymással.

– Az élet nem csak értelmes, hanem szép is – és ezt az élményt is közvetítenünk kell.

 

A kapcsolódás nem teljesítményhez, nem haszonhoz kötött, hanem önmagáért való érték.

Uzsalyné Pécsi Rita előadása egyértelműen rávilágított: a jövő nevelésében az organikus szemlélet, a reziliencia és a rezonancia kialakítása kulcsfontosságú.  

Az emberi kapcsolatokra, a belső rugalmasságra és az értékekre építő nevelés képes csak megadni a mai fiataloknak azt az alapot, amelyre egész életükben támaszkodhatnak.