Tag Archive for: közösségi összefogás

Organikus oázist avattunk Biatorbágyon

Egy akácgerenda-álomból született meg az a különleges hely Biatorbágy határában, ahol a természet, a hála és az élet iránti tisztelet találkozik. Május 18-án ünnepélyes szentmise keretében avatták fel az Organikus Oázist a Katalin-hegyen, ahol egy barátságos családi telek tetején immár egy fából épült, égre nyíló kápolna hirdeti: az élet ajándék. A szentély nemcsak egy meghallgatott imádság emléke, hanem a közösség összefogásának szimbóluma is – ahol a kapuk mindig nyitva állnak, és minden harmadik vasárnap szentmise is várja az érkezőket.

A helyszín egy hétvégi telek. Nagy lejtős terület facsoport, barátságos nyaraló faház, levendulás,
virágok, egy kis konyhakert és birkák, akik a füvet nyírják.

Sok-sok barát, családtag, a telken futkározó nagyon sok gyerek. Betöltöttük a kertet.
A lejtős telek tetején fa kápolna, kitárt ajtókkal ablakos toronnyal az ég felé.

Ide jöttünk: Szent Gianna Beretta Molla tiszteletére felszentelt Életet az életért fogadalmi kápolnába.
A kápolna ötlete több szálból fonódott össze.
A család kapott ajándékba 60 darab akácfa gerendát ez a telekre ki lett szállítva.

Varga Károly és Erika az immár sok unokás házaspár, a meg nem született de nagyon várt unokájukért
imádkoztak, és közben jött az ötlet, hogy építenek egy hálaadó kápolnát, de mivel nagy volt a
bizalmuk a Szűz Anyában úgy gondolták előre megépítik, majd csak jön az unoka is.

Nem volt előzetes építési terv a méreteket az akác oszlopok határozták meg, a munkások önkéntesen
dolgoztak, a támogatók gyűltek végül építész is került kísérőnek. A kápolna úgy organikusan alakult,
fejlődött, az ötletek és a lehetőségek alakították a mérnökök jóváhagyták. Összesen több mint 100
ember fogott össze dolgozott együtt az építkezésen.

Ez elkészült kápolnát székesfehérvári megyés püspök Spányi Antal szentelte fel tavasszal.
Május 18-án Csáki Tibor atya által celebrált szentmise keretében Uzsalyné dr Pécsi Rita és Lux
Ambrus adta át az Organikus Oázisságot igazoló táblát.
Sokan voltunk. Barátok, érdeklődők és gyerekek.

Varga Házaspár nagy örömére a várva várt unoka is megérkezett. Büszkén mutatták a rohangáló
gyerek seregben.
A tervek szerint minden hónap 3. hetében vasárnap, szentmisét ünnepelnek ezen a helyen,
mindenkit szeretettel várnak.

Menjetek, nézzétek meg nagy élmény! A kapuja mindig nyitva áll!

Lantos Enikő

Az érzelmi intelligencia jelentősége: Beszélgetés a digitális világ kihívásairól és lehetőségeiről

Szakértők, pedagógusok és pszichológusok közösen vitatták meg, hogyan befolyásolja a digitális világ a fiatalok mentális és érzelmi egészségét. A beszélgetésben szó esett az oktatás kihívásairól, a szülők felelősségéről és azokról az innovatív megoldásokról, amelyek reményt adhatnak a jövő generációi számára.

A digitális világ hatásai alapjaiban formálják át a társadalmat, különösen a fiatal generációk életét. Egy kerekasztal-beszélgetés során szakemberek széles körét hívták meg, hogy különböző szempontokból vizsgálják a témát: a digitális autizmus jelenségétől kezdve az érzelmi intelligencia fontosságáig.

A panelbeszélgetés egyik kulcsfontosságú üzenete az érzelmi intelligencia fejlesztésének jelentősége volt. Pécsi Rita neveléskutató hangsúlyozta, hogy az érzelmi intelligencia nemcsak fejleszthető, hanem az élet minden területén meghatározó szerepet játszik. „Ha nem csinálunk semmit, ez a képesség nem fejlődik magától” – figyelmeztetett. Ugyanakkor a művészetek és a valós élmények, például a néptánc vagy a közös tevékenységek, rendkívül hatékonyan erősíthetik ezt a készséget.

A digitális eszközök túlzott használata és annak következményei szintén központi téma volt. Uzsalyné Pécsi Rita és Hal Melinda klinikai pszichológus rámutattak, hogy a képernyőhasználat korlátozása, különösen a fiatal gyermekek esetében, kulcsfontosságú lehet. Melinda kiemelte, hogy a digitális autizmus jelensége egyre gyakoribb, és súlyos következményekkel járhat a gyerekek fejlődésére nézve.

„Nem szabad bagatellizálni a problémát – komolyan kell venni, mert generációk életét pecsételheti meg” – figyelmeztetett.

Horváth Szilárd, a Búzaszem Iskola alapítója pedig gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan lehet sikeresen kivonni az okoseszközöket az iskolai és otthoni környezetből. Elmondása szerint a gyermekek érzelmi intelligenciája és szociális készségei ugrásszerűen javulnak, ha a családok és közösségek együttműködnek ebben a folyamatban.

A beszélgetés végén a résztvevők kiemelték: bár a digitális világ számos kihívást hozott, a közösségi összefogás, a szülők felelősségvállalása és az innovatív oktatási modellek képesek ellensúlyozni a negatív hatásokat. Az érzelmi intelligencia fejlesztése és a valós emberi kapcsolatok újraépítése olyan célok, amelyek megvalósításáért érdemes küzdeni.

 

 

A magyar lélek mélysége és magassága – A hagyomány ereje a 21. században

Mit adhat a néphagyomány és a természetközeli gyerekkor a mai világban élő embernek? Hogyan válik a múlt öröksége a jelen támaszává, és miért hisszük, hogy a magyarok a legjobb emberek? A Férfiak Klubjának vezetője, Bedő Imre Horváth Szilárddal beszélgetett. A Búzaszem Iskola igazgatójának gondolatai s életútja példaként állítják elénk a hit, a közösség és a természet tiszteletének erejét.

 

Horváth Szilárd, az Organikus Pedagógia Egyesület alapítója, közéleti szereplőként és nevelőként a magyar kultúra és a hagyomány ápolásának egyik kiemelkedő alakja. Hitét és életfilozófiáját mélyen meghatározza a néphagyomány és a természettel való kapcsolat. Ahogy ő fogalmaz: „A föld nem csak táplálékot ad, hanem szakrális kötődést is teremt. Oda köt bennünket Istenhez és a közösséghez.”

Szilárd gyerekkorát két világ formálta: az alföldi nagymama csendes, kitartó munkája és a zalai család örök lázadása. Ezek a gyökerek megtanították, hogy az élet apró örömei és az állandó megújulás iránti vágy kéz a kézben járnak. Szabad gyerekkora a természetben, a kukoricások és erdők ölelésében telt, ami a szabadság és kreativitás iránti vágyát megalapozta.

A hagyomány és az újítás találkozása

Horváth Szilárd szerint a néphagyomány nem statikus, hanem élő és folyamatosan alakuló. „A hagyomány nem kötöttség, hanem szabadság” – vallja. Úgy látja, hogy a néphagyomány keretet ad az emberek közötti együttműködéshez és közös fejlődéshez, miközben teret biztosít az egyéni kibontakozásnak.

A mai világ kihívásaira reagálva Szilárd hangsúlyozza, hogy a gyerekek nevelése során újra fel kell fedezni a természet és a közösség erejét. Egyik kiemelt célja, hogy a városi gyerekek is megtapasztalhassák a természet közelségét, és olyan értékekkel gazdagodjanak, amelyek életük végéig elkísérik őket.

A magyar lélek nagysága

Horváth Szilárd vallomása szerint a magyarság különleges örökséggel bír, amely mély gyökereket és szárnyakat ad. „A magyar nép segítőkész, mosolygós és derűs. Ha valaki panaszkodik, hogy nem kap segítséget, először nézzen magába: ő maga segítőkész-e?” – kérdezi.

Az elmúlt évtizedekben Szilárd bebizonyította, hogy közösségi összefogással és elkötelezett munkával a legmerészebb álmok is megvalósíthatók. A Búzaszem Iskola például a közösség erejével épült, egy olyan struktúra, amely a hagyomány és a modern pedagógia találkozásának szimbóluma.