Tag Archive for: tekintély

Puskás Balázs: A tekintély, a bizalom és a jelenlét szerepe a nevelésben

A mai pedagógiai életben egyre élesebben merül fel a kérdés: miért is hallgatnak ránk a gyerekek? Egy oktatási konferencián egy 20 éves fiatalember szembesítette a pedagógusokat egy kemény kritikával: „Ne haragudjanak, de önök cserben hagytak minket.” Üzenete szerint a kritikai észrevételeiket zaklatásnak, a zajos fejlődésüket fegyelmezetlenségnek, a jobbító javaslataikat pedig szemtelenségnek vették. A fiatalember összegzése metsző volt: miért is hallgattunk volna önökre?

Ez a kijelentés azonnali önvizsgálatra sarkall: mi lenne az ideális helyzet? Az, ha a diákok azt éreznék, hogy a pedagógusok értük éltek, válaszaik voltak a fontos kérdésekre, átgondolták a kritikai észrevételeket, és képesek voltak türelmesen irányt mutatni a kamaszkor fejlődő zajában is, sőt, megköszönték a jobbító javaslatokat. Valami olyan, ami emlékezetes nyomot hagy a diák életében, akár egy folyosón elejtett mondat formájában.

A nevelő és a diák közötti kapcsolatban a legfőbb kérdés a tekintély. Honnan ered ez az erő, ami miatt a tanteremben – a fáradtság és éhség ellenére – a diákok a pedagógusra figyelnek? A tekintély titokzatos, lényegében megfoghatatlan, mint az univerzum gravitációja vagy az atom szerkezete. Látjuk a hatását, de nehezen magyarázzuk a miértjét.

Azonban a működő tekintély három alapvető pillérre épül: a bizalomra, a jelenlétre és a hitelességre.

1. A bizalom köre

A bizalom nem jelent feltétlen behódolást vagy követelmények nélküli engedékenységet. A Szaléziaknál bevált modell a Bizalom Körét írja le, ami a következő elemekből áll:

  • Alapbizalom: Meg kell előlegezni a gyereknek.

  • Követelmény: Ezt a bizalomra alapozva lehet megfogalmazni. Ha van bizalom, a gyerek elfogadja a követelményt is, függetlenül hátrányos helyzetétől.

  • Következmény: Ha a követelménynek nem tesz eleget, annak következménye kell, hogy legyen (ami 90%-ban nem büntetés).

  • Következetesség: A következményhez következetesség párosul.

Ez a zárt kör biztosítja, hogy a bizalom megmarad, a gyerekek érezhetik, hogy a felnőtt komolyan veszi őket. Kulcsfontosságú, hogy a nevelő tudja, amit a diák mond, az érdekli, és ezt a diák is higgye el.

2.  Szerető kedvesség és a jelenlét

Don Bosco pedagógiájának egyik sarokköve a jelenlét. „Nem elég szeretni őket; érezniük is kell, hogy szeretve vannak.” A szeretetnek el kell érkeznie a gyermekhez, és fel kell fognia azt.

A jelenlét azt is jelenti, hogy a pedagógus legyen ott, ahol a gyerekek vannak, és lépjen be az ő komfortzónájukba. Ez a „szerető kedvesség” (amoreca) teszi lehetővé, hogy a diákok előbb-utóbb kíváncsian jöjjenek át a nevelő világába is. A tekintetnek, a gesztusoknak is ezt az Istentől áradó szeretetet kell közvetíteniük.

3. A hitelesség ereje

XVI. Benedek pápa szerint ma a világnak már nem elegendő a szónok, a legékesebb beszéd sem ér sokat egy megbicsaklás után. Tanúk, hiteles emberek kellenek. Jacques Maritain gondolata szerint a tanító feladata nem az, hogy belénk öntse az igazságot, hanem az, hogy felébressze bennünk azt.

A hiteles életpélda hitelt ad a szavaknak. A nevelő legmélyebb hatása a személyiségén keresztül történik, ezért elengedhetetlen, hogy a pedagógusok lelki egészségét támogassák: a szupervízió, az esetmegbeszélés és a mentális támogatás nem luxus, hanem a kiégés megelőzésének alapvető eszköze. A hiteles keresztény nem az, aki mindent tud, hanem aki igazságban él.

Jézus Krisztus a hitelesség tökéletes példája, aki úgy beszélt, „mint akinek hatalma van,” mert Ő maga volt az igazság. A pedagógus hivatása, hogy a gyerekre úgy nézzen, úgy lépjen, és úgy cselekedjen, hogy a diák érezze: amit csinál, az igaz.

A vezetés és a hivatás

A bizalom, a jelenlét és a hitelesség együtt adja a vezetés jogát és képességét. A vezető pedagógus célja, hogy elvezesse a gyereket az élethivatására, az Istentől való elhívására. A vezetéshez hatalom szükséges. A hatalom nem rossz dolog; az Istentől jön, és azért van, hogy közelebb vigyük általa a gyereket Hozzá. A hatalommal való visszaélés az, ami szörnyű. Jordan Peterson pszichológus szerint a fegyelmezés elmulasztása „lusta, kegyetlen és megbocsáthatatlan.” A tekintély nem tekintélyelvűséget jelent, hanem atyai és anyai kíséretet, amely a növekedést segíti.

Ahogy Kentenich mondta: „A nevelő Isten munkatársa az emberben kibontakozó isteni kép formálásában.” A pedagógus óriási felelőssége és egyben csodálatos hivatása is ez. Nincs mitől félnünk, hiszen a csatát már megnyerték nekünk, nekünk csak be kell állni a sorba.

Ha szeretnéd megtekinteni a teljes előadást – és a konferencia további videóit is –, szeretettel hívunk az Organikus Egyesület közösségébe. Tagként, a tagsági díj rendezése után minden tartalom teljes terjedelmében elérhető számodra. Örömmel látunk közöttünk!

A szülő nem barát és nem is főnök – hanem példakép és iránytű

Milyen hibákat követnek el a szülők a gyermeknevelésben? A Szülők Lapja cikke nyomán: Gyakran hallani – „Én a gyerekem legjobb barátja vagyok.” Vagy épp ellenkezőleg: „Nálunk rend van, mert én vagyok a főnök!” Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint azonban egyik szerep sem vezet jó irányba. A gyereknek ugyanis nem barátra és nem főnökre van szüksége, hanem olyan szülőre, aki szeretettel, következetesen és hitelesen mutat utat.

A dicséret és a kritika aránya

A fegyelmezés elengedhetetlen része a nevelésnek, de a puszta bírálat nem épít. Pécsi Rita szerint senkit nem lehet „jóvá szidni”. A kutatások azt mutatják, hogy a dicséret és a kritika egészséges aránya legalább 3:1, kisgyerekeknél pedig 5:1. A szülőnek ezért figyelnie kell, hogy rendszeresen észrevegye és értékelje a jót, ne csak a hibákat. Fontos az is, hogy ne a képességet, hanem az erőfeszítést dicsérjük: a „Jaj, de okos vagy!” helyett inkább azt, ha a gyerek kitartóan próbálkozik.

Unalom, kényeztetés, mértékletesség

A mai világ hajlamos kényeztetni a gyerekeket: mindenhol gyereksarok, játék, külön figyelem. Pedig bizonyos helyzetekben nem baj, ha a gyerek unatkozik, hiszen így tanulja meg a türelmet és az önfegyelmet. Ha minden kívánsága teljesül, abból könnyen önző, valóságtól elrugaszkodott felnőtt lesz. A kulcs a szeretetben gyökerező egyszerűség és mértékletesség.

Mi a valódi tekintély?

A tekintély fogalma sokaknak mára gyanús: összekapcsolják az elnyomással. Pécsi Rita szerint azonban a hiteles tekintély nem a hatalmaskodásról szól, hanem arról, hogy a szülő belső erőt sugároz, amelyhez jó kapcsolódni. A gyerekeknek szükségük van ilyen „tekintélyszemélyre”, aki követhető példát mutat, akihez lehet igazodni. A jó nevelő nem a hibátlanságával, hanem a törekvésével és kitartásával lesz hiteles.

A biztatás ereje – Pygmalion-effektus

A nevelés egyik legerősebb eszköze a bizalom és az ösztönzés. Erre jó példa a Pygmalion-effektus: amikor a tanárok azt hitték, hogy bizonyos diákjaik kiemelkedően tehetségesek, az érintett gyerekek valóban jobb eredményt értek el – pusztán a beléjük vetett hit miatt. Minden gyereknek szüksége van olyan felnőttekre, akik „kinézik belőle” a jót, és biztatásukkal megerősítik.

A szülő legfontosabb feladata nem az, hogy barát legyen vagy főnök, hanem szeretetteljes, hiteles vezető. Aki nemcsak kijavítja a hibákat, hanem meglátja a jót, bátorít, és példát ad arra, hogyan lehet a nehézségekben is helytállni.

Forráa: Szülők Lapja

Pécsi Rita a tekintélyről a Pax TV műsorában

Beszélgetések Gere Lillával

 

Tekintélyről beszélgetünk 2. rész

Pécsi Ritával a hétköznapi élethelyzetek jó megoldásairól Gere Lilla beszélget a Pax TV-ben

Tekintélyről beszélgetünk 1. rész

Pécsi Ritával a hétköznapi élethelyzetek jó megoldásairól Gere Lilla beszélget a Pax TV-ben

Tag Archive for: tekintély

Pécsi Rita a tekintélyről, ami nem más, mint a fűszál angyala – beszélgetés a Pax TV-ben

Uzsalyné Pécsi Rita a PaxTV-ben a tekintélyről, ami nem más, mint a fűszál angyala. Micsoda?! Hogyan kell ezt érteni?
Hallgasd meg a beszélgetést, és megtudod 🙂