Tag Archive for: keresztény nevelés

Organikus Nevelési Intézményi cím megünneplése a Krisztus Király iskolában

A Váci Egyházmegyében több intézmény elnyerte az Organikus Nevelési Intézmény címet, melyet az igazgatók tavasszal vettek át Vácon. Az érintett intézmények saját ünnepet is szerveztek, hogy a szülőkkel és diákokkal közösen megörvendezhessék a kitüntető cím elnyerését.

A dunakeszi Krisztus Király Római Katolikus Általános Iskolában május 12-én késő délután kis ünnepség és kerekasztal-beszélgetés keretében került sor az épület falán elhelyezhető tábla átadására.  A meghívott szülők és pedagógusok érkezéskor az előtérben elhelyezett molinóra ragaszthattak egy-egy olyan szót, kifejezést, ami szerintük az iskolában zajló organikus pedagógiai nevelést jellemzi.

Az iskolai énnekkar tavaszt köszöntő dala után a meghívottak együtt is énekeltek a gyerekekkel, majd a beszélgetés keretében dr. Pécsi Rita neveléskutató, az Organikus Pedagógia Egyesület elnöke bemutatta a díjat, illetve az Organikus Pedagógia legfontosabb ismérveit. Felidézte több évtizedes iskolaszervezői tapasztalatát ami valóban ennek a pedagógiai szemléletnek,  teljes ember nevelésének eredményeit hozta: kiváló teljesítményekkel, szakmai és emberi sikerekkel. Tanítványaik bekerültek a vágyott és színvonalas felsőoktatási intézményekbe, illetve nagyszerű szakemberekké, boldog családapákká és anyákká váltak. Beszélt a kötődés szerepéről a bizalom kiépítésében, az EQ fontosságáról, röviden kifejtette, hogy ez a pedagógia hogyan szolgálja az Életet. Dr. Puskás Balázs a váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának főigazgatója, az Organikus Pedagógia Egyesület alapító tagja elmondta, hogy a fenntartó szempontjából különösen fontos, hogy egy olyan keresztény pedagógiát támogasson, amely segíti a döntésképes személyiség kibontakoztatását, és nem csak a szavak szintjén, hanem gyakorlatban is segíti a hitélet megélését. Dr. Csáki Tibor atya az Organikus Pedagógia Egyesület alelnöke, az Ekif pasztorális igazgatója hozzáfűzte, hogy ez a pedagógia segítséget jelent abban, hogy az Örömhír magvetőit neveljük. Közösen adták át Deézsiné Telek Ágnes igazgatónak a cím elnyerését igazoló, az iskola falára kihelyezhető táblát.

A beszélgetés második felében a moderátor, Csontóné Kereszti Edina igazgatóhelyettes felolvasott néhányat a felragasztott szavakból pl. hitelesség, közösség, bizalom, élmények, EQ, kapcsolat, hit, majd arról kérdezte a szülők és az iskola képviselőit, hogy milyen konkrét tapasztalatokkal tudják alátámasztani az Organikus Pedagógia hatékonyságát. Ponicsán Erzsébet, akinek kisfia második osztályos, elmondta, hogy hálás azért, mert gyermekét olyan pedagógusok tanítják, akik hitelesen élik hitüket, hogy jelen van az iskolában gyerekek, pedagógusok és szülők között az egymás kölcsönös támogatása, megsegítése, a másik felemelése.

Sándor Anna angoltanár a közelmúltban lezajlott angliai tanulmányutat hozta példaként arra, hogy a diákok milyen megbízhatóak, milyen fejlett a problémamegoldó képességük, hogyan tudnak alkalmazkodni. Azok az idegen felnőttek, akikkel a csoport együtt utazott, az út végén azt kérték, hogy a következő évi úton is csatlakozhassanak iskolánk gyerekcsoportjához. Az igazgató példát mondott arra, hogy az iskolából már eltávozott diák hogyan tanítja új közösségében az itt tanult konfliktusmegoldási technikák alkalmazásával a problémák megoldását, ami már magvetés. Arról is beszélt, hogy 8. évfolyamosok túlélő túrának is beillő zarándoklata, a komfortzónából való kilépés hogyan nyitotta meg a gyerekek lelkét, miként építette a közösséget.

A beszélgetés végén a szülőktől előzetesen összegyűjtött kérdésekre is válaszoltak a résztvevők. Az alkalom záró énekkel, áldással, illetve közös agapéval, kötetlen beszélgetéssel ért véget.

 

A mindennapok életszentsége – Soós Viktor Attila előadása a győri szakmai találkozón

Mit jelent ma a vértanúság? Hogyan lehet a hétköznapokban a szeretet és a hit tanújává válni? A IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón Soós Viktor Attila történész Bódi Mária Magdolna és Apor Vilmos példáján keresztül mutatta be, hogy a keresztény életszentség nem csak a rendkívüli események kiváltsága, hanem a mindennapi helytállásban is megvalósulhat.

 

Apor Vilmos és Bódi Mária Magdolna példája

Előadásában Viktor kiemelte: Apor Vilmos győri püspök és Bódi Mária Magdolna egyszerű munkáslány életútja abban példaértékű, hogy mindketten a szeretet és az igazság következetes képviselete mellett döntöttek – életük árán is.

Apor Vilmos 1945 húsvétján saját püspöki palotájában védelmezte a hozzá menekült asszonyokat és gyerekeket a szovjet katonák erőszakoskodása elől. Életével fizetett értük, vértanúsága pedig máig az önfeláldozó szeretet egyik legerősebb magyar példája.  

Bódi Mária Magdolna pedig fiatal gyári munkásként vállalta hitének nyílt megvallását, szerzetesi életre készülve tisztasági és szegénységi fogadalmat tett, és életét áldozta embertársai védelmében a II. világháború utolsó napjaiban.

 

A hétköznapi vértanúság fogalma

Soós Viktor Attila hangsúlyozta: a vértanúságot nem szabad szűken értelmezni. Nem csak az számít vértanúságnak, ha valaki az élete feláldozására kényszerül hite miatt.  

A mai kor embere számára a szeretet kitartó megélése, a megbocsátás, az igazság melletti következetes kiállás, a hűség a hivatáshoz is mind a „hétköznapi vértanúság” formái.

Az életszentség tehát nem kiváltságosok útja, hanem minden ember meghívása: nap mint nap dönteni a jóság, a másik ember, az igazság oldalán.

A hivatáshűség mint életszentség

Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt: a hivatáshoz való hűség – akár szülőként, pedagógusként, akár egyházi vagy világi szolgálatban – maga is szentségre vezet.  

Nem a rendkívüli teljesítmények számítanak, hanem az, hogy az ember a rábízott feladatot, az állapotbeli kötelességeit szeretettel és kitartással végzi, újra és újra.

A mindennapi helytállás, a másik ember felé fordulás, a közösség szolgálata – ezek képezik a szeretet hétköznapi útját.

 

A kor kihívásai és az organikus válasz

Soós Viktor Attila hangsúlyozta, hogy napjainkban, a gyorsuló világban, az értékek relativizálódásának korában különösen fontos, hogy újra felfedezzük az életszentség hétköznapi arcát.  

A pedagógusoknak, szülőknek és minden értékteremtő embernek szerepe van abban, hogy a fiatalok előtt hiteles példaképeket állítsanak: olyanokat, akik csendesen, de következetesen az igazság, a szeretet, az emberi méltóság oldalán állnak.

Ez a szemlélet szorosan kapcsolódik az Organikus Pedagógia eszményéhez: a teljes ember neveléséhez, aki nemcsak tudásában, hanem erkölcsi tartásában is képes helytállni.

Apor Vilmos és Bódi Mária Magdolna életpéldája azt üzeni: nem kell rendkívülinek lenni ahhoz, hogy szentekké váljunk.  

A hétköznapok apró döntései, a kitartó szeretet, az igazság melletti kiállás ma is ugyanúgy építik a közösséget és formálják a jövőt, mint száz évekkel ezelőtt.  

Ahogy Soós Viktor Attila fogalmazott: „az életszentség ma is valóság – csak észre kell vennünk.”