Tag Archive for: hagyomány

A hagyomány és jövő összekapcsolása – Gloviczki Zoltán előadása az organikus pedagógiai találkozón

Miként tud egyszerre hagyománytisztelő és jövőorientált lenni a nevelés? Hogyan kerülhet egyensúlyba a gyökereink megőrzése és a modern kihívásokra való felkészítés? Erről beszélt Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az Organikus Pedagógia Egyesület alelnöke a IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón tartott előadásában.  

Szavaival világosan megmutatta: a valódi nevelés nem választás a hagyomány és a jövő között, hanem egységük felelős kibontása.


A „vagy-vagy” gondolkodás helyett „is-is” szemlélet

Gloviczki Zoltán rámutatott: a mai világ gyakran állítja választás elé az embert – vagy hagyományos vagy modern, vagy konzervatív vagy progresszív.  

Pedig az Organikus Pedagógia és az egészséges nevelés nem zárja ki egyik oldalt sem:

– Hagyományból él, de a jövő felé tekint.

– Mély gyökerekkel bír, de rugalmasan alkalmazkodik az új kihívásokhoz.

– Megőrzi az értékeket, de nem idegenkedik az innovációtól.

A gyermeknevelésben éppen erre az egyensúlyra van szükség: hogy egyszerre tudjunk stabil alapot és fejlődési lehetőséget kínálni.


A 21. századi nevelési célok – nem új, hanem örök kihívások

Zoltán rektor úr előadása kiemelte: a 21. századi pedagógiai trendek – kommunikáció, kreativitás, együttműködés, kritikus gondolkodás – első hallásra újnak tűnhetnek, de valójában mindig is a jó nevelés részei voltak.

– A kommunikációs készségek az élő közösségekben fejlődnek a legjobban.

– A kreativitás nem öncélú játékosság, hanem az ismeretek mély és szabad alkalmazása.

– Az együttműködés mindig közösségi terekben születik meg igazán.

– A kritikus gondolkodás nem tagadás, hanem felelős ítélőképesség.

Mindehhez viszont biztos alapokra, hiteles emberképre, értékekre és hagyományokra van szükség.


A hagyomány nem teher, hanem ugródeszka

Gloviczki Zoltán hangsúlyozta: a hagyomány nem hátráltat, hanem megtart és felemel.  

Az egészséges közösségek, az élettel teli intézmények nem tagadják meg gyökereiket, hanem éppen azokból merítenek erőt a megújuláshoz.

– Egy biztos identitással rendelkező fiatal nem fél a változásoktól, mert tudja, honnan jön.

– Egy értékekre épített iskola nem esik szét a külső nyomás alatt, mert belső tartása van.

– Egy hagyománytisztelő közösség képes kreatívan alkalmazkodni, mert nem idegenedik el önmagától.

A nevelés feladata, hogy ezt az organikus fejlődést segítse: mély gyökerekből, rugalmas ágakkal a jövő felé.


A „rend” fontossága a kreativitás alapjaként

Érdekes és fontos gondolat volt előadásában, hogy a kreativitás feltétele nem a korlátok nélküli szabadság, hanem a belső rend.

– A rend nem merevség, hanem átláthatóság, struktúra, biztonság.

– Csak egy jól rendezett tudás- és értékrendszerből tud szabadon kibontakozni az igazi kreativitás.

– A káoszból nem kreativitás, hanem zavar születik.

A gyermekeknek tehát nem korlátlan szabadságra van elsősorban szükségük, hanem olyan környezetre, ahol rend, következetesség és szeretetteljes keretek adnak alapot a szabad kibontakozáshoz.

Az előrehaladás feltétele: a közös alapok megerősítése

Gloviczki Zoltán  a „haladás” fogalmát is újragondolta: az előrelépéshez először hátra kell nézni.

– Nem lehet előre menni úgy, hogy nem tudjuk, honnan jövünk, és nincs mögöttünk rendezett közösség.

– Nem építhetünk jövőt úgy, hogy lebontjuk azokat az alapokat, amelyek megtartották eddig a közösségeinket.

Az Organikus Pedagógia tehát nem nosztalgiázik, de nem is tagadja meg az örökségét: a stabil múltból épít jövőt.

Gloviczki Zoltán előadása világosan megmutatta: a hagyomány és a jövő nem kizárják, hanem erősítik egymást.  

Az Organikus Pedagógia igazi küldetése, hogy a múlt értékeit élő módon átadva, a jövő kihívásaira is felkészítse a fiatalokat – rugalmasan, kreatívan, mégis szilárd alapon.

A mesemondás gyógyító ereje – Berecz András előadása az Organikus Pedagógia találkozón

Miért van szüksége a mai embernek is mesékre? Hogyan formálja a történetmondás a közösséget és az egyéni lelket egyszerre? A IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó színes, életszagú előadással mutatta meg, hogy a mesélés nemcsak múltidézés, hanem ma is ható, éltető erő.


A mese: híd ember és ember között

Berecz András rámutatott: a mese nem egyszerű szórakoztatás.  

A történetek az emberi kapcsolódás alapformái, amelyek hidat képeznek ember és ember, generáció és generáció között.

– A mesék közös kincseink: azok a szövetek, amelyek a közösségeket összetartják.

– A mesélés során nemcsak a történet, hanem maga a kapcsolat, az együtt töltött idő, a közös figyelem is gyógyító erejű.

– A mese lehetőség arra, hogy együtt nevessünk, együtt szomorkodjunk, együtt csodálkozzunk rá a világra.

A közös mesehallgatásban a gyermekek és a felnőttek is tanulják a figyelmet, az együttérzést és a történetek értelmezésének művészetét.

A mesemondó szerepe: nem előadóművész, hanem közösségi ember

Berecz András hangsúlyozta: a hagyományos mesemondó nem sztár, nem színpadi előadó, hanem a közösség része.  

Ő az, aki jelen van, aki a közönség lélegzetvételével együtt formálja a történetet.

A mesemondás élő műfaj: a történet sosem teljesen ugyanaz, mert mindig az adott helyzethez, hallgatósághoz, pillanathoz igazodik.

Ez az élő kapcsolódás teszi a mesélést organikus, fejlődő folyamattá – pont úgy, ahogy az Organikus Pedagógia is az élő kapcsolatokból építkezik.

A mese mint nevelési eszköz

A mesék hatása nem mérhető pusztán logikai vagy tudományos szempontokkal.  

Berecz András kiemelte:

– A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének egyik legerősebb eszköze.

– A történetek segítenek a gyermekeknek megérteni az élet összetett helyzeteit, döntési helyzeteit.

– A mesék az élet törvényeit tanítják meg: hogy a jónak lenni nem mindig könnyű, de mindig érdemes.

– A mese segít a szorongás oldásában, az érzelmi feldolgozásban és az önbizalom építésében is.

A meséken keresztül a gyerekek belső képet alkotnak a világról – és ez a belső kép hosszú távon meghatározza a gondolkodásukat, döntéseiket, kapcsolataikat.

A humor gyógyító ereje

Berecz András előadása természetesen bővelkedett humoros történetekben is.  

Kiemelte: a nevetés, az önirónia, a helyzetek abszurditásának felismerése éppúgy a túlélés része, mint az értelem vagy az erkölcs.

– A mesevilág szívesen játszik a túlzásokkal, a fonák helyzetekkel, az okos butákkal és a bolond bölcsekkel.

– Ez a játékosság segít feldolgozni az élet ellentmondásait, a feszültségeket, a hibáinkkal való szembenézést.

 

A humor nem menekülés a valóság elől, hanem a valóság új szempontú megértésének kulcsa.

A magyar népi kultúra kincsei

Berecz András kiemelte: a magyar néphagyomány mesekincse különösen gazdag.  

Történeteink tele vannak derűvel, bölcsességgel, élettel – és mindezeket nem szabad „szépen becsomagolva” eltenni a múzeumba.

– A népmesék nyelve költői, mégis közérthető.

– A történetek értékrendje – a jóság, bátorság, kitartás, közösségi szellem fontossága – ma is érvényes és időszerű.

– A magyar népmesék hősei sokszor az együttműködés erejével győznek, nem pusztán erővel vagy hatalommal

Ez az üzenet ma is kulcsfontosságú, különösen a közösségi érzés gyengülésének korában.

Berecz András előadása rávilágított: a mesélés élő kapcsolatot teremt, gyógyít, közösséget épít.  

A történetek világa nem menekülés a valóság elől, hanem annak mélyebb megértése és átélése.  

Az Organikus Pedagógiában a mese nem extra díszítés, hanem alapvető, nélkülözhetetlen része az emberré nevelésnek.