Tag Archive for: közösségi nevelés

Organikus Nevelési Intézményi cím megünneplése a Krisztus Király iskolában

A Váci Egyházmegyében több intézmény elnyerte az Organikus Nevelési Intézmény címet, melyet az igazgatók tavasszal vettek át Vácon. Az érintett intézmények saját ünnepet is szerveztek, hogy a szülőkkel és diákokkal közösen megörvendezhessék a kitüntető cím elnyerését.

A dunakeszi Krisztus Király Római Katolikus Általános Iskolában május 12-én késő délután kis ünnepség és kerekasztal-beszélgetés keretében került sor az épület falán elhelyezhető tábla átadására.  A meghívott szülők és pedagógusok érkezéskor az előtérben elhelyezett molinóra ragaszthattak egy-egy olyan szót, kifejezést, ami szerintük az iskolában zajló organikus pedagógiai nevelést jellemzi.

Az iskolai énnekkar tavaszt köszöntő dala után a meghívottak együtt is énekeltek a gyerekekkel, majd a beszélgetés keretében dr. Pécsi Rita neveléskutató, az Organikus Pedagógia Egyesület elnöke bemutatta a díjat, illetve az Organikus Pedagógia legfontosabb ismérveit. Felidézte több évtizedes iskolaszervezői tapasztalatát ami valóban ennek a pedagógiai szemléletnek,  teljes ember nevelésének eredményeit hozta: kiváló teljesítményekkel, szakmai és emberi sikerekkel. Tanítványaik bekerültek a vágyott és színvonalas felsőoktatási intézményekbe, illetve nagyszerű szakemberekké, boldog családapákká és anyákká váltak. Beszélt a kötődés szerepéről a bizalom kiépítésében, az EQ fontosságáról, röviden kifejtette, hogy ez a pedagógia hogyan szolgálja az Életet. Dr. Puskás Balázs a váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának főigazgatója, az Organikus Pedagógia Egyesület alapító tagja elmondta, hogy a fenntartó szempontjából különösen fontos, hogy egy olyan keresztény pedagógiát támogasson, amely segíti a döntésképes személyiség kibontakoztatását, és nem csak a szavak szintjén, hanem gyakorlatban is segíti a hitélet megélését. Dr. Csáki Tibor atya az Organikus Pedagógia Egyesület alelnöke, az Ekif pasztorális igazgatója hozzáfűzte, hogy ez a pedagógia segítséget jelent abban, hogy az Örömhír magvetőit neveljük. Közösen adták át Deézsiné Telek Ágnes igazgatónak a cím elnyerését igazoló, az iskola falára kihelyezhető táblát.

A beszélgetés második felében a moderátor, Csontóné Kereszti Edina igazgatóhelyettes felolvasott néhányat a felragasztott szavakból pl. hitelesség, közösség, bizalom, élmények, EQ, kapcsolat, hit, majd arról kérdezte a szülők és az iskola képviselőit, hogy milyen konkrét tapasztalatokkal tudják alátámasztani az Organikus Pedagógia hatékonyságát. Ponicsán Erzsébet, akinek kisfia második osztályos, elmondta, hogy hálás azért, mert gyermekét olyan pedagógusok tanítják, akik hitelesen élik hitüket, hogy jelen van az iskolában gyerekek, pedagógusok és szülők között az egymás kölcsönös támogatása, megsegítése, a másik felemelése.

Sándor Anna angoltanár a közelmúltban lezajlott angliai tanulmányutat hozta példaként arra, hogy a diákok milyen megbízhatóak, milyen fejlett a problémamegoldó képességük, hogyan tudnak alkalmazkodni. Azok az idegen felnőttek, akikkel a csoport együtt utazott, az út végén azt kérték, hogy a következő évi úton is csatlakozhassanak iskolánk gyerekcsoportjához. Az igazgató példát mondott arra, hogy az iskolából már eltávozott diák hogyan tanítja új közösségében az itt tanult konfliktusmegoldási technikák alkalmazásával a problémák megoldását, ami már magvetés. Arról is beszélt, hogy 8. évfolyamosok túlélő túrának is beillő zarándoklata, a komfortzónából való kilépés hogyan nyitotta meg a gyerekek lelkét, miként építette a közösséget.

A beszélgetés végén a szülőktől előzetesen összegyűjtött kérdésekre is válaszoltak a résztvevők. Az alkalom záró énekkel, áldással, illetve közös agapéval, kötetlen beszélgetéssel ért véget.

 

Apáczai Csere János öröksége ma is aktuális – Pongrácz Attila előadása Győrben

Milyen tanulságokat hordoz számunkra a 17. századi nagy pedagógus, Apáczai Csere János munkássága? Hogyan kapcsolódik az Organikus Pedagógia alapelveihez? Erről tartott tartalmas és gondolatébresztő előadást Pongrácz Attila, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának dékánja a IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón.

 

A teljes ember nevelése: szív, lélek és értelem

Pongrácz Attila rámutatott: Apáczai Csere János már a 17. században olyan nevelési eszményképet állított fel, amely ma is időszerű.  

Az ifjúságot nem csupán tudással, hanem értékrenddel, lelki-szellemi tartással kívánta felvértezni. A szív, a lélek és az értelem harmóniájára törekedett – ugyanarra az egységre, amit az Organikus Pedagógia is célul tűz ki.

Tudásközvetítés anyanyelven, közérthetően

Apáczai úttörő módon állt ki az anyanyelvi oktatás fontossága mellett. A világ egyetemein megszerzett tudást nem idegen nyelven, elzártan akarta őrizni, hanem magyar nyelven, közérthetően adta át.  

Ez a szemlélet is szorosan kapcsolódik az organikus neveléshez: a tudás közkinccsé tétele minden korosztály számára elérhető és érthető formában.

Egy közösségépítő pedagógiai modell előfutára

Előadásában Pongrácz Attila hangsúlyozta: Apáczai nemcsak az egyén fejlődésére figyelt, hanem a közösségi nevelés fontosságát is felismerte.  

Hitt abban, hogy az oktatás nem öncélú tudásfelhalmozás, hanem a társadalom, a közösség jobbá tételének egyik legfőbb eszköze. Ez az alapelv ma is vezérfonala lehet az értékalapú pedagógiai törekvéseknek.

Organikus Pedagógia a 21. században: visszanyúlni és tovább építeni

A dékán előadása megerősítette: az Organikus Pedagógia alapelvei nem új találmányok, hanem évszázadok óta jelen vannak a legnagyobb nevelők munkásságában.  

A 21. század feladata, hogy ezt a gazdag örökséget ne csupán megőrizze, hanem élő módon továbbfejlessze, a mai fiatalok kihívásaihoz igazítva.

Apáczai Csere János példája azt mutatja: a nevelés soha nem önmagáért való, hanem az emberi kibontakozás és a közösségi élet minőségének szolgálata.  

Ahogyan Pongrácz Attila kiemelte: az Organikus Pedagógia jövője a múlt legjobb örökségéből építkezve valósítható meg.

 

Hal Melinda: Stabil értékekkel a gyorsuló világban – a fiatalok mentális egészségéről

A mai fiatalok olyan kihívásokkal néznek szembe, amelyek a korábbi generációk számára ismeretlenek voltak. Hogyan segíthetünk nekik eligazodni ebben a bizonytalan világban? Hogyan adhatunk szilárd alapot az életükhöz?


Hal Melinda klinikai szakpszichológus előadása a IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón ezekre a kérdésekre keresett választ.

A gyorsuló világ hatásai a fiatalokra

A mai világ elképesztő sebességgel változik: technológiai fejlődés, információs robbanás, társadalmi átalakulások követik egymást szinte követhetetlen ütemben. Az elmúlt száz év változásai akkora nyomást helyeztek az emberre, mint korábban húszezer év alatt.  

Melinda felhívta a figyelmet: a fiatalok tartós stresszben élnek, amely identitásválsághoz, érzelmi bizonytalansághoz, kapcsolati sérülésekhez vezet.


Az identitás megrendülése

Nemcsak a személyes identitás, hanem a nemi, kulturális, nemzeti és vallási hovatartozás is egyre több kérdőjelet kapott napjainkban. A fiatalok gyakran bizonytalannak érzik saját helyüket a világban. Ez az érzelmi instabilitás komoly nehézségeket okoz az önértékelésben, az egészséges kapcsolatok kialakításában és a jövőkép formálásában is.


A spirituális és érzelmi intelligencia szerepe

Hal Melinda hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nevelési kihívásokra nem technikai megoldásokkal, hanem mély emberi válaszokkal kell reagálni. Az érzelmi és spirituális intelligencia fejlesztése kiemelten fontos: ezek adják meg azt a belső tartást, amely a gyorsan változó körülmények között is megtartja az embert.

 

A reziliencia fejlesztése: a rugalmas stabilitás

A megoldás kulcsa nem a stresszmentes élet ígérete, hanem a belső rugalmasság, a reziliencia kialakítása.  

Ez azt jelenti, hogy a fiatalok képesek legyenek megküzdeni a nehézségekkel, tanulni a hibákból, és megtartani belső egyensúlyukat akkor is, ha a külső világ változik körülöttük. Ehhez pedig értékalapú nevelésre, közösségi élményekre és stabil kapcsolatokra van szükség.


A nevelés felelőssége

A pedagógusok, szülők és nevelők felelőssége az, hogy tudatosan építsenek olyan nevelési környezetet, amely megerősíti a fiatalokat: érzelmileg, erkölcsileg és közösségi szinten is.  

Nem csupán információt kell átadni, hanem emberré, közösségi lénnyé kell nevelni őket, akik képesek felelősen dönteni, kapcsolódni, és helytállni a kihívások között is.

 

Hal Melinda előadása rávilágított: a jövő nem a stressz csökkentésében, hanem az emberi tartás, a belső stabilitás megerősítésében rejlik. A nevelés legnagyobb feladata ma az, hogy a fiatalokat ne csupán alkalmazkodóvá, hanem értékeken nyugvó, szabad személyiséggé formáljuk.

Ahonnan az új nevelési utak elindulnak – organikus pedagógiai gondolatok Győrből

Hogyan neveljünk a mai világ sodrásában is szilárd, örömmel élő, közösségben jól élni képes embereket?
Április 25-én Győrben közel 150-en gyűltünk össze az Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón, hogy együtt keressük a válaszokat. Az előadások, beszélgetések és személyes találkozások mind azt üzenték: az organikus pedagógia ma is élő, jövőt formáló út, amely stabil gyökereket, valódi közösségeket és emberi léptékű fejlődést kínál.

A rendezvény megnyitása

A találkozót ünnepélyes zenei előadás nyitotta: Pongrácz Mária Hedvig fuvolán, Csaby Csaba József pedig zongorán működött közre. A művészi programot követően közös ima következett dr. Csáki Tibor atya vezetésével, aki Ferenc pápa szavait idézve hangsúlyozta: a pedagógia alapja a közelség, az együttérzés és a gyengédség.

Apáczai Csere János öröksége

Dr. Pongrácz Attila a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának dékánja „Apáczai Csere János üzenete négy évszázad távlatából” címmel tartott előadása a nevelés jövőformáló erejét helyezte középpontba. Kiemelte, hogy Apáczai a tudás közkinccsé tételét és az anyanyelvi oktatást tekintette küldetésének. Munkássága előképül szolgálhat az organikus pedagógia számára: a teljes ember nevelését tartotta szem előtt, amelyben a tudomány, a művészet és a lelki értékek egyaránt helyet kaptak.

Példák a hétköznapi életszentségre

Dr. Soós Viktor Attila történész Bódi Mária Magdolna és Apor Vilmos életútját mutatta be. Előadásában rámutatott: a mindennapi hivatáshűség, az áldozatvállalás és az értékekhez való ragaszkodás éppen olyan fontos a mai nevelésben is, mint a múlt nagy alakjainak életében volt. A példák azt erősítik, hogy az életszentség nem rendkívüli cselekedetekben, hanem a mindennapokban történő helytállásban valósul meg.

A stabilitás jelentősége a fiatalok nevelésében

Hal Melinda klinikai szakpszichológus előadása a mai fiatalságot érő kihívásokkal foglalkozott. Rámutatott: a folyamatos krízishelyzetek, a digitális világ hatásai és az identitás bizonytalansága súlyosan terhelik a személyiségfejlődést. A stabil, értékalapú nevelés – különös tekintettel az érzelmi intelligencia és a morális érzék fejlesztésére – kulcsfontosságú a mentális egészség megőrzésében és a hosszú távú életvezetési képességek kialakításában.

Kulturális örökség és tanítás a meséken keresztül

Berecz András ének- és mesemondó előadása a mesék közösségépítő, nevelő erejére hívta fel a figyelmet. Kiemelte: a történetek nem csupán szórakoztatnak, hanem értékeket közvetítenek és generációkat kötnek össze. A személyes élményeken alapuló tanítás továbbra is fontos eszköze az Organikus Pedagógiának.

A legnagyobb pedagógus: Jézus Krisztus példája

Dr. Balázs Tamás atya „Jézus lehajló és felemelő pedagógiája” címmel tartott előadása bemutatta, hogyan valósul meg Jézus tanításában az emberi méltóság tisztelete, a megbocsátás, az újrakezdés lehetősége. Jézus mintája ma is érvényes útmutatást ad a pedagógusok számára: nemcsak tudást kell átadni, hanem emberséget is kell nevelni.

A győri szakmai találkozó – és Balázs atya előadása is azt mutatta meg, hogy az Organikus Pedagógia nemcsak múltbeli hagyomány, hanem a jövő pedagógiájának is megalapozója lehet. A középpontban továbbra is az áll: az ember teljes fejlődése érdekében kell a tudást, az értékeket és a közösségi élményeket összehangoltan átadni.

Bencés hagyományok a nevelés szolgálatában

Sárai Szabó Kelemen OSB atya a bencés rend pedagógiai szemléletét ismertette. A lassú, megfontolt nevelés, az állhatatosság, a közösség szerepe, valamint az istenkeresés, mint a mindennapokban megélt érték adnak iránytűt az oktató-nevelő munkához ma is.

A győri találkozó délutáni programja is mély és tartalmas gondolatokkal gazdagította a résztvevőket. Az Organikus Pedagógia Egyesület, valamint a Széchenyi Egyetem Apáczai Karának és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Organikus Pedagógia Módszertani Központjának közös szervezésében megvalósult esemény második felében a gyorsuló világ kihívásaira és az organikus válaszok lehetőségeire fókuszáltunk.

Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása: a reziliencia és rezonancia fontossága

Uzsalyné Pécsi Rita előadásában a modern társadalom stresszterheléséről, az identitásválságról és a spirituális-érzelmi és intellektuális rugalmasság szükségességéről beszélt. Felhívta a figyelmet: napjainkban nem a problémamentes életre, hanem a változások közepette is megőrizhető belső stabilitásra kell nevelnünk a fiatalokat.

A megoldás kulcsa a reziliencia – vagy ahogy ő hangsúlyozta: a jó értelemben vett rugalmasság –, illetve a rezonancia, az élő, kölcsönös kapcsolódások megtapasztalása ember és ember, ember és természet között.

Rita a német szociológus, Hartmut Rosa elméletét is bemutatta, aki szerint a modern világ problémáinak gyökere a kapcsolatok elsivárosodásában rejlik. Rosa úgy látja: az egészséges személyiség fejlődésének alapja a másik ember, a közösség és a világ felé való nyitottság és érzékeny rezonancia – ez az, amit az Organikus Pedagógia az intellektuális fejlődéssel egyensúlyba helyezve ösztönözni kíván.

Az előadás hangsúlyozta, hogy a modern teljesítményelvárásokkal szemben a hagyományos közösségi rítusok, a visszatérő ünnepek és a közösen megélt szakrális időszakok adják meg a gyökereket és az érzelmi stabilitást a gyerekeknek.
A pedagógus és a szülő feladata, hogy a gyermekeket megtanítsa nemcsak cselekedni, hanem megállni, figyelni, befogadni is.

Horváth Szilárd: a magyar néphagyomány ereje

Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Iskola alapítója és vezetője arról beszélt, hogyan lehet a magyar néphagyomány kincseit a mindennapi nevelés szolgálatába állítani. Előadásában bemutatta, hogy a népmesék, a népdalok, a népi játékok, a tánc és a kézművesség nemcsak kulturális örökség, hanem a személyiségfejlesztés eszközei is: az identitástudat, a kitartás, az együttműködés, a kreativitás, sőt az algoritmikus gondolkodás, a lelki egészség fejlesztésének alapjai.

Szilárd kiemelte: nem hagyományőrzésről van szó, hanem tudatos, értékalapú nevelésről, amely a mai munkaerőpiacon is nélkülözhetetlen kompetenciák – például rugalmasság, problémamegoldás, együttműködés – fejlesztésére ad kiváló lehetőséget.
Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan valósítható meg mindez a jelenlegi szabályozók közepette is a mindennapi iskolai és családi életben.

Dr. Gloviczki Zoltán gondolatai: a jövő pedagógiájának alapjai

A délutáni „Előre” című záróelőadásban Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora arról beszélt, hogyan fonódik össze a hagyományok tisztelete és a jövőbe mutató pedagógiai szemlélet.
Kiemelte: a valódi fejlődés nem a gyökerek megtagadásán, hanem a biztos alapokra épülő előrehaladáson alapul. A modern nevelési elvek – kreativitás, kritikai gondolkodás, együttműködés, kommunikáció – csak akkor fejleszthetők hitelesen, ha az alapokat rendbe tettük: biztos tudás, erkölcsi stabilitás és közösségi élmények révén.

A IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozó programja megerősítette: a nevelésben a legnagyobb kihívásokra nem technikai megoldásokkal, hanem emberi, közösségi és értékalapú válaszokkal tudunk felelni.
Az Organikus Pedagógia olyan útravalót ad, amely a gyorsuló világban is megőrizheti az emberi méltóságot, a közösségi összetartozást és a személyes boldogulást.

Csáki Tibor atya imája a IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón:

Urunk, Jézus Krisztus, aki lehajoltál az emberhez,
hogy megmutasd az Atya szeretetét,
kérünk, taníts minket is lehajolni,
meghallgatni, felemelni, bátorítani,
és új életre hívni azokat, akik ránk vannak bízva.

Add, hogy közelségünk ne félelmet, hanem bizalmat ébresszen,
együttérzésünk ne gyengeség, hanem erő legyen,
gyengédségünk ne elpuhulás, hanem felemelő szeretet.

Taníts minket türelmes figyelemre,
szelíd kitartásra, és arra, hogy minden helyzetben
a Te arcodat lássuk meg az emberben,
különösen a kicsikben, a gyengékben és a ránk bízottakban.

Kérünk, hogy a Te példád formáljon minket pedagógussá,
szülővé, testvérré, baráttá,
aki nem uralkodik, hanem szolgál,
aki nem megítél, hanem felemel,
aki nem elvár, hanem lehetőséget ad.

Áldd meg mai közös munkánkat, gondolatainkat, találkozásainkat,
hogy mindez Téged szolgáljon,
és a Te országodat építse bennünk és közöttünk.

Ámen.

Hogyan adjuk át értékeinket hitelesen a következő generációnak?

A modern világ kihívásai között nehéz megőrizni és átadni azt az értékrendet, amelyben hiszünk. A Hit Rádió legfrissebb adásában arról beszélgettek vendégükkel,Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutatóval, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanárával,hogy hogyan lehet átadni értékeinket, világnézetünket a következő nemzedéknek. Az érzelmi biztonság, a példamutatás és a közösségi támogatás kulcsszerepet játszik abban, hogy gyermekeink képesek legyenek megállni a helyüket egy értékekben széteső világban.

Harc a modern kihívások közepette

A mai világban, ahol a gyerekekre már korai életkorban is intenzív és sokszor rejtett hatások zúdulnak, nem könnyű megőrizni és átadni a saját értékeinket. Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint az értékek továbbadásának kulcsa a tudatosságban, az érzelmi kapcsolatokban és a közösségi erőben rejlik.

Az értékrend megalapozása

Ahhoz, hogy a gyermekek egészséges világnézetet alakítsanak ki, elengedhetetlen az érzelmi biztonság, a családi jelenlét és a példamutatás. Ez nem csak a szülők, hanem a pedagógusok, edzők és más, gyermekek környezetében jelenlévő felnőttek felelőssége. A gyerekek nemcsak szavakból, hanem példákból tanulnak igazán, ezért a közösségi kapcsolatok és a közös élmények különösen nagy szerepet kapnak.

Képernyők helyett valós kapcsolatok

A digitális világ kihívásai között a szülők egyik legnagyobb feladata, hogy megvédjék gyermekeiket az okoseszközök és a média káros hatásaitól. Dr. Pécsi Rita kiemeli, hogy a fejlődő idegrendszer számára a valós tapasztalatok és a személyes kapcsolatok pótolhatatlanok. A gyermekek számára különösen fontos az élő, közvetlen kommunikáció, valamint az érzelmekkel telített, közösségi élmények.

Közösségben az értékekért

Az értékek megőrzésének és továbbadásának egyik legjobb módja, ha a családok közösségekben gondolkodnak. A hasonló gondolkodású közösségek megerősítik az egyéneket, és támogatják őket abban, hogy ellenálljanak a csoportnyomásnak és a modern világ szélsőségeinek.

A jövő generációiért

„A kovász kicsi, de képes az egész tésztát megkeleszteni” – fogalmaz Dr. Pécsi Rita, rámutatva arra, hogy az értékek átadásához kitartásra és tudatosságra van szükség. Ha a családok, nevelők és közösségek összefognak, akkor a jövő generációi olyan biztos alapot kapnak, amelyen építeni tudnak.