Tag Archive for: függőség

Pécsi Rita: Komoly veszélyekkel járhat a digitális eszközök felelőtlen használata

A szakember Szegeden a KoRa iskolában tartott előadást a témában szülőknek és pedagógusoknak. Szerinte az általános iskolai alsó tagozatos osztályokban sem kellene digitális eszközöket alkalmazni, mert akkor még valóságos játék kell a gyerekeknek, mert az minden tanulási folyamat alapja. A kutatók kimutatták, hogy a három éves kor alatti eszközhasználat visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okoz. Az öregkori demencia mellett, most már az úgy nevezett digitális demencia is megjelent a húsz évesek körében.

Pécsi Rita neveléskutató, használati utasítást adna minden szülő kezébe.

„Nem alakult ki a kultúrája a géphasználatnak, vagy képernyőhasználatnak. Éppen mostanában gondolkodtam el rajta, hogy minden valamire való, akár csak egy háztartási eszköznek, de ott van a használati utasításában, például egy vasalónak, hogy ne tedd a mikróba, ne add a három évesnek vagy, hogy veszélyes, ha lenyeled. Itt semmi nincs. Egyáltalán semmi, ezáltal minden elfogadhatóvá válik. Az is, hogy éjjel-nappal, közösségben, egy-két évesnek odaadni, vagy több órán keresztül nyomkodni. Ezt a tudást közkinccsé kellene tenni, hogy lehet okos eszközöket használni, de nem így, nem ekkor, vagy nem ennyit. Ezeket azonban nem nagyon halljuk.”

A 3-4 éves gyerekek 16 százaléka néz videókat, például a Tiktok-on, és 84 százalékuk használja a Youtube-ot, ráadásul 17 százalékuknak saját telefonja van – derül ki a brit-afgán médiaszabályozó szervezet által készített friss kutatásból.

„Minden egyes like, minden egyes kattintás, rengeteg újdonság van. Ez mind dopamint termel az emberi agyban. A dopamin egy természetes belső doppingszerünk, egyfajta jutalom hormon is, ami egy siker élménykor keletkezik. Amikor a dopamin felszabadul az agyban, akkor azt a hírt továbbítja, hogy sikeres vagy, és ezt ismételd meg. Amíg a természetben kis mennyiségű dopamin termelődik, addig a gép használatakor olyan dopaminokkal, és olyan sűrűn látja el a még kialakulatlan idegrendszert, amitől az egy idő után telítődik és akkor egyfajta függőség alakul ki. Ugyanazokat az agyi területeket roncsolja és kezdi ki, mint a droghasználat. Kihat például a figyelemre és a koncentrációra, ez egyenes összefüggésben van a figyelemzavarral, az indulatkezelési zavarral és a döntési képesség csökkenésével. Ezeket a hatásokat nagyon egyértelműen látjuk, pedig még csak a használatról beszéltünk, a tartalomról nem” – mondta Pécsi Rita.

Azok, akik már gyerekkorban napi 4–6 órát töltenek képernyő előtt, könnyen hordozhatják az autizmus tüneteit. Az így kialakult lemaradásokat csak hosszú fejlesztések és kezelések árán lehet behozni. Egy másik kutatás azt is kimutatta, hogy csökken a fejlett világ IQ szintje. Ezt sokan a technológiai fejlődés számlájára írják.

A szakértő elmondta, hogy rendkívül fontosnak érzi, hogy ezekről a témákról többet beszéljünk, mert komoly veszélyekkel járhat a digitális eszközök felelőtlen használata. 0–3 éves kor között egyáltalán nem ajánlott okos eszközt adni a kisgyermek kezébe, mert visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okoz. Az óvodásoknál is 15–20 perc a megengedett limit, ami nagyjából két mese. Szerinte ezeket is jobb külön-külön megnézniük, és fontos megtanítani nekik a készülék kikapcsolását.

Pécsi Rita többször is hangsúlyozta, hogy kutatásokkal bizonyították, hogy az okos eszközök kontroll nélküli használata visszafordíthatatlan agyi károsodást okoz gyermekkorban. A magyar fiataloknál a 4–6 óra képernyő használat általánosnak számít a felmérések szerint, ami nagyon sok mindentől elveszi az időt. A mozgáshiány például nagyon sok idegrendszeri pálya kialakulását gátolja, többek között a logikai pályák fejlődését és az értő olvasás képességét is. A digitális autizmus mellett sajnos már a digitális demencia és a Facebook-depresszió fogalma is bekerült a köztudatba.

Forrás

Szabadságharc – Tudás a digitális heroin csapdája ellen! – Pécsi Rita – Tisztítótűz

Tudás a digitális heroin csapdája ellen!

A Férfiak Klubjaban Pécsi Rita Bedő Imre vel beszélget.

A feldolgozott információ olyan, mint a mirelit étel. Látszólag gyorsan és kényelmesen fogyaszthatóvá válik, de csak kevesen gondolnak bele, hogy milyen áron. A digitális tartalom túlzott és kontrollálatlan fogyasztása akár függőséget is okozhat, gyermekkorban pedig visszafordíthatatlan folyamatok eredője is lehet, nem csak az idegrendszert, de a társas kapcsolatokat is rombolva. A TISZTÍTÓTŰZ legfrissebb epizódjában Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató osztja meg tapasztalatait.

 

Iskolakezdésre okostelefont?

Ki kell mondani, hogy egy nyolc–tizenkét éves gyereknek semmi szüksége saját kütyüre

Pintér Balázs írása

Napi négy óra okostelefon-használat. Ez egy felnőttnek is sok, különösen, hogy a legtöbben utólag a töredékét nem tudják felidézni annak az információözönnek, amit a telefonjukon böngészve, ide-oda ugrálva láttak-olvastak. S ha egy felnőttnél is soknak tartjuk, mit szóljunk erre egy gyerek, egy kiskamasz esetén?

Márpedig valamit mondani kellene végre, mert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nemrég publikált kutatása szerint a nyolc–tizenöt éves korosztály naponta átlagosan ennyi időt tölt az okostelefonjával. S tegyük hozzá rögtön, nem azzal, a­miért jellemzően telefont kap az aggódó szülőtől egy kisgyerek: például hazatelefonálással. Hanem minden mással – virtuális kapcsolatokkal, úgynevezett közösségi oldalakkal, bugyuta vi­deók és az új tekintélynek számító influen­szerek bambulásával. (S akkor az ilyen ártalmatlannak tűnő, de teljesen fölösleges időtöltések mellett az internetes zaklatás és szívatás különféle válfajairól vagy a pár kattintással elérhető felnőtt tartalmak problémájáról még nem is beszéltünk.)

Eleve rengeteg kérdés bukik elő az emberből egy ilyen kutatást olvasva.

Mi szüksége van okostelefonra egy nyolcévesnek? Hogy van ennyi ideje egy gyereknek ilyesmire? Nem féltik a szülők a gyereküket?

Sorolhatnánk tovább is, de mielőtt megpróbálnánk eligazodni a kérdések és a lehetséges válaszok sűrűjében, előbb idézzük fel az NMHH és a Fabricula kutatócég által készített felmérés részleteit.

Nos, a kutatás szerint az átlagos napi képernyőidő a megkérdezettek körében kilenc perc és a majdnem teljes nap (!) között változott. A készülékhasználat átlagos ideje az életkor növekedésével párhuzamosan nő. A kutatásban részt vevő gyermekek egy kisebb részének telefonján hétköznapokon már hajnali négy óra után megfigyelhető az aktivitás növekedése, amely nagyjából fél 6 és fél 7 között éri el a reggeli csúcsot, majd kisebb visszaesés után fél nyolc és nyolc között van egy újabb emelkedés. Hétköznapokon, tanítási időben viszonylag alacsony mértékű a telefonhasználat – minél idősebb a gyermek, annál nagyobb eséllyel használja a telefonját hétköznap délelőtt (értsd: iskolaidőben).

A kutatásba bevont gyermekek közül többen voltak, akik, ha nem is mindennap, de az adatgyűjtés időszakában az éjszaka közepén is aktívak voltak, néhányan pedig kifejezetten sokat használták éjjel a készüléküket, pél­dául filmek nézésére. A telefonok aktív képernyőidejének csaknem hatvan százalékát a közösségi média és az egyéb kommunikációs alkalmazások teszik ki.

A teljes adatbázisra kiszámolva a nyolc–tizenöt éves gyerekek telefonjukkal eltöltött összidejének 18 százaléka a TikTokon zajlik, e platform használatának átlaga napi nyolcvan perc.

Mindez már csak azért is döbbenetes, mert – legalábbis papíron – a TikTok, a Snapchat, az Instagram, a Facebook alsó korhatára tizenhárom év, vagyis ennél fiatalabb gyereknek nem is lenne szabad, nem is tudna regisztrálni e platformokra. Mégis ott zajlik az „élet”?!

Nem vagyunk persze ezzel egyedül: Amerikában már nem is az a kérdés, hogy mikor ismerkedjen meg egy gyerek az okostelefonnal, hanem hogy a kedves szülő legalább rövid időszakokra milyen praktikákkal „imádkozza ki” csemetéje kezéből a kütyüt. Vivek Murthy, az Egyesült Államok tiszti főorvosa május végén közzétett ajánlásában az informatikai vállalatok és a törvényhozók azonnali fellépését sürgette a gyerekek mentális egészségének megóvása érdekében. Szerinte a közösségi média és a politikai döntéshozók elégtelen fellépése miatt a szülők és a fiatalok viselik továbbra is a legnagyobb terhet a közösségi platformokon való navigálásban, gyakran kártékony és titokzatos algoritmusok, a függőséget kialakító alkalmazások és a szélsőséges és nem megfelelő tartalmak világában. A szakember határok felállítását tanácsolja: szüneteltessék a telefonok, tabletek, számítógépek használatát legalább egy órával a lefekvés előtt, valamint éjszaka az elegendő alvás érdekében. Tartsanak eszközmentes étkezéseket és személyes találkozókat a társas kapcsolatok és a beszélgetések elősegítésére érdekében. Részesítsék előnyben a személyes érintkezést, és tekintsék napi elsődleges feladatnak a technikamentes interakciót.

Korábban idéztünk már e hasábokon olyan techvezéreket, mint Steve Jobs vagy Bill Gates. Ők annak idején arról beszéltek, hogy odahaza korlátozták gyerekeik hozzáférését a technológiai eszközökhöz, sőt egészen tizennégy éves korukig nem engedték gyerekeiknek a mobilhasználatot. Hogy miről van itt szó? Arról, amit világszerte sok pszichológus és kutató próbál megértetni a szülőkkel, jóllehet ebbéli igyekezetük sokszor szélmalomharcot jelent: a fejletlen idegrendszerre komoly veszélyt jelent a vibráló képernyő.

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató azt mondja, az erős dopamintermelés miatt „a képernyő, egy kütyü túlzott ingerei kifejezetten azokat az agyi területeket támadják meg, amelyeket a morfium, a cannabis, sőt akár a heroin, a kokain is”. S mindezek után kicsit továbbgondolva ismét tegyük fel a kérdést:

https://magyarnemzet.hu/velemeny/2023/06/okostelefon-gyerekek-kutyu-fuggoseg-iskola