Tag Archive for: Uzsalyné dr. Pécsi Rita

„Kösd a szekeredet egy csillaghoz!” – Életre hívott eszmények a szegedi Organikus Szakmai Találkozón

2026. május 9-én a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Egyetem adott otthont az 5. Organikus Szakmai Találkozónak. Az esemény nem csupán egy szakmai konferencia volt, hanem egyfajta szellemi iránytű, amely a résztvevőket a személyes eszmények felfedezésére, a közösségi szövetség erejére és a teremtett világ iránti felelősségre emlékeztette. A nyolc előadó különböző életutakon és szakterületeken keresztül világított rá arra, hogy az organikus szemlélet hogyan válhat a mindennapi élet és a nevelés megtartó erejévé.

A találkozó alaphangját Uzsalyné dr. Pécsi Rita adta meg, aki az organikus eszménypedagógia lényegét a személyes eredetiségben jelölte meg. Előadásában hangsúlyozta, hogy minden gyermekben és felnőttben ott rejlik egy „isteni szikra”, egy egyedi életcél, amelyet fel kell ismernünk és szárba kell szökkentenünk. Az eszményt egy mágneshez hasonlította, amely képes berendezni és értelmet adni életünk minden apró részletének, még a legszürkébb hétköznapokon is. A cél nem egy külső elvárásnak való megfelelés, hanem a saját „belső dallamunk” megtalálása és beillesztése a nagy harmóniába. 

Ehhez a gondolathoz szorosan kapcsolódott dr. Gloviczki Zoltán – az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az Egyesület alelnöke okfejtése, aki a közösség és a szövetség fontosságát emelte ki. Rávilágított, hogy az organikus pedagógus nem elszigetelten dolgozik: a nevelés nem az osztályterem ajtajának bezárásával kezdődik, hanem a hiteles jelenlétben és a közösségi tevékenységben valósul meg. Szerinte az iskola nem csupán a tudásátadás helyszíne, hanem egy olyan komplex tér, ahol a szív, az agy és a kéz egységben, közösségi összefogásban neveli a teljes embert. 

A belső tartás és a spirituális intelligencia szerepét dr. Csáki Tibor atya, az Organikus Pedagógia Egyesület spirituális alelnöke mélyítette el, aki szerint az élet értelmét még a legnagyobb káoszban is meg lehet találni. Javaslata szerint, amikor „felhős az ég”, négy egyszerű lépéssel tarthatjuk meg az irányt: tegyük meg a következő helyes lépést, emlékezzünk a fényre az imában, lépjünk ki önmagunkból mások felé, és kapaszkodjunk a közösség megtartó erejébe. Az élet szekerének kerekeit az okosság, az igazságosság, a lelki erősség és a mértékletesség alkotják, amelyek stabilitást adnak a legnehezebb terepen is. 

A modern társadalom egyik legégetőbb hiányára, az apák hiányára Léder László az Apaakadémia alapító pszichológusa hívta fel a figyelmet. Előadásában rámutatott, hogy az apaság nem egy másodlagos szerep az anya mellett, hanem egy biológiailag és spirituálisan is kódolt, pótolhatatlan jelenlét. A „csendes apaforradalom” jegyében hangsúlyozta, hogy a férfiakban is ott él az ösztönös gondoskodási vágy, és a gyermekkel való korai kötődés (például a közös játék vagy akár a pelenkázás során) alapvetően határozza meg a következő generáció lelki egészségét.

A konferencia második felében az eszmények gyakorlati megvalósulására láthattunk példákat.
A történelmi példák erejét és az organikus szemlélet kapcsolatát dr. Soós Viktor Attila történész hozta el Placid atya életútján keresztül. A Gulágot megjárt szerzetes története azt tanítja, hogy a hivatásunkat a legszélsőségesebb körülmények között is megtalálhatjuk: Placid atya a lágerben nem diákokat tanított, hanem rabtársaiban tartotta a lelket. Az általa hirdetett „örömolimpia” – a panaszmentesség, az apró örömök keresése és a méltóság megőrzése – ma is érvényes túlélési stratégia és nevelési modell mindenki számára.

A szeretet gyakorlati, mindennapi megnyilvánulásáról Szőke Tibor vallott, aki postásként tízezrével osztott ki kézzel írt biztató üzeneteket. Saját drogfüggőségéből való szabadulása után ismerte fel, hogy az emberek legnagyobb baja, hogy nem érzik magukat szeretve és ezért nehezen tudnak jól szeretni. „Szeretetsuli” programjával ma iskolákba jár, hogy a gyerekeket és a tanárokat a „ragyogásra”, az egymás iránti tiszta figyelemre és a szívbéli kommunikációra tanítsa, lebontva a sötétséget okozó hazugságokat és címkéket. 

Horváth Szilárd a gödi Búzaszem Iskola – ma már Organikus Nevelési Intézmény is – l alapításának küzdelmes, de sikeres útját mutatta be. Elmondta, hogyan vált a közösség erejéből és a hitből egy modern, mégis néphagyományokra épülő iskolaépület, és nevelői közösség, ahol minden gyermek a saját ütemében és a saját eszményét, eredetiségét kibontva fejlődhet. Két diákjuk példáján keresztül szemléltette: nem csak a diplomás életút az értékes; legyen szó világhírű favágóról vagy elképesztő gyakorlati intelligenciával rendelkező ezermesterről, az iskola dolga a tehetség és a teljes ember kibontakoztatása. 

Végül Szörényi Imola Virág a mányi Szent Ferenc Tanyaóvoda idilli, mégis mélyen tudatos világába vezette be a hallgatóságot. Az óvodában az Organikus Pedagógia, a teremtésvédelem és a természetközeli nevelés a mindennapok része: a gyerekek állatokat gondoznak, veteményest művelnek és szinte az egész napot a szabadban töltik. Ez a lelassult, harmóniára törekvő szemlélet olyan magabiztosságot és belső békét ad a legkisebbeknek, amely segít nekik „ragyogni” a mai rohanó világban is. 

A szegedi szakmai találkozó záró gondolataként elhangzott, hogy a nevelés nem módszerek kérdése, hanem hiteles jelenlét és személyes döntés. Ha megtaláljuk és követjük saját vezércsillagunkat, nemcsak a saját életünket tehetjük teljessé, hanem közösséget építve a ránk bízottaknak is reményt és jövőt adhatunk. 

A napot Fábri Ivanovics Tünde Népzenei Kamaraműhelye moldvai dallamokkal és közös énekkel nyitotta, és Dinnyés Zsuzsanna cselló kamaraegyüttese zárta.

 

 

Digitális függőség vagy érzelmi biztonság? – A nevelés valódi kulcsai a 21. században

A modern szülő kényelmi csapdája és a technológia lobbija között őrlődve gyakran szem elől tévesztjük gyermekünk valódi szükségleteit. Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint a versenyképesség ma már nem a lexikális tudáson, hanem az érzelmi intelligencián múlik. A szakértő figyelmeztet: a túl korai képernyőhasználat visszafordíthatatlan károkat okozhat az idegrendszerben, miközben a szabad játék és a mese továbbra is pótolhatatlan fejlesztő eszközök.

A Marosvásárhelyi TVR stúdiójában zajlott beszélgetés során Uzsalyné dr. Pécsi Rita rávilágított arra a feszültségre, amely a tudományos eredmények és a mindennapi nevelési gyakorlat között feszül. Míg az agykutatás pontosan tudja, mire van szüksége egy fejlődő szervezetnek, a „wellness-világ” kényelme és a technológiai óriások marketingje gyakran ellentétes irányba tereli a családokat.

Igény vagy szükséglet?
A kutató egyik legfontosabb megállapítása, hogy a szülők gyakran összetévesztik a gyermek igényeit (amit a gyerek éppen akar – pl. édesség, okostelefon) a szükségleteivel (ami a fejlődéséhez elengedhetetlen – pl. mozgás, korlátok). Kiemelte: a nevelés nem „dresszúra”, de a fejlődő személyiségnek szüksége van egy biztos mederre – akár egy paradicsompalántának a karóra –, amelyen belül megtapasztalhatja a szabadságot.

A képernyő: a dopamin-csapda
A videó egyik legsúlyosabb figyelmeztetése a digitális eszközökre vonatkozik. A szakértő idézte az amerikai pszichiáterek kiáltványát: 3 éves korig egyáltalán ne kerüljön képernyő a gyerek kezébe, mert az ott kapott intenzív ingeráradat és a „dopamin-fröccsök” függőséget okoznak, és szó szerint elsorvasztják az agy azon területeit, amelyek a viselkedésszabályozásért és a logikus gondolkodásért felelősek.

Mi teszi a gyereket versenyképessé?
Bár sok szülő különórákkal és nyelvtanulással próbálja biztosítani gyermeke jövőjét, a neveléskutató szerint a valódi versenyképesség alapja az érzelmi intelligencia (EQ). Ez nem tanítható könyvekből, csak tapasztalat útján fejleszthető:

Szabad mozgás: A homokozás, a bukfencezés és a mászás építi ki azokat az idegpályákat, amelyekkel később a gyerek számolni és logikusan gondolkodni fog.

Mese és beszélgetés: A fejből mondott vagy olvasott mese fejleszti a belső képalkotást és a problémamegoldást, amire a kész rajzfilmek nem képesek.

Közös étkezések: Az együtt töltött idő a feldolgozás és az érzelmi biztonság terepe.

A nevelés vége: az elengedés
A folyamat nem ér véget az érettségivel; az emberi agy prefrontális kérge – amely a felelős döntésekért felel – akár 25 éves korig is fejlődhet. A cél azonban az, hogy a külső korlátokat fokozatosan felváltsa a belső önirányítás. A jó szülő végül olyan marad, mint egy „kályha”: melegséget és biztonságot nyújt, ahová vissza lehet térni, de már nem akarja irányítani a felnőtt gyermeke életét.

A teljes beszélgetés itt érhető el:

 

A közösség tartópillére: Az identitás szerepe a nevelésben

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kara (NKE NITK) tudományos tanácskozást rendezett „Az identitás tartja össze a közösséget a nehezebb időkben” címmel. A konferencia központi témája a hazaszeretetre nevelés és a nemzeti identitásformálás volt, amelyben Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató előadása rávilágított: az identitás nem csupán elvont fogalom, hanem a lelki egészség és a közösségi megmaradás alapfeltétele.

Az identitás mint belső iránytű

A konferencia egyik legmeghatározóbb gondolata az volt, hogy a válságokkal teli 21. században a stabil önazonosság – legyen az egyéni, nemzeti vagy vallási – szolgál védőhálóként a közösségek számára. Uzsalyné dr. Pécsi Rita előadásában hangsúlyozta, hogy az identitás kialakulása egy mély érzelmi folyamat, amely már kisgyermekkorban elkezdődik, és amelynek során a „hozott anyagból” – hagyományainkból, nyelvünkből és értékeinkből – építjük fel belső várunkat.

Érzelmi intelligencia és hazaszeretet

Pécsi Rita megközelítése szerint a nemzeti identitás nem kényszeríthető rá a fiatalokra puszta lexikális tudás útján. A neveléskutató kiemelte az érzelmi beágyazottság fontosságát:

  • Élményalapú átadás: A hazaszeretetre nevelés akkor hatékony, ha közös élményeken, rítusokon és a közösséghez tartozás örömén alapul.

  • Mintakövetés: A pedagógusok és szülők hitelessége kulcsfontosságú. Az identitás „fertőzés” útján terjed – ha a gyermek azt látja, hogy a környezete büszke a gyökereire, ő is természetes módon építi be azt saját énképébe.

  • Védettség a sodródás ellen: A szilárd identitású fiatal kevésbé van kitéve a „tömeggel való sodródásnak”, hiszen rendelkezik egy belső értékrenddel, amely segít számára különbséget tenni az értékes és az értéktelen között.

A pedagógia felelőssége a nehéz időkben

A tanácskozás résztvevői, köztük Pécsi Rita is, egyetértettek abban, hogy az iskola nem csupán tudásátadó intézmény, hanem az identitásformálás egyik legfontosabb színtere. A konferencián elhangzottak szerint a köznevelésnek feladata, hogy „okosan és nem elfogultan” tanítsa meg szeretni a hazát, segítve a diákokat abban, hogy megtalálják egyéni küldetésüket a közösségen belül.

A szemle összegzése szerint a nemzeti öntudat erősítése nem elzárkózást, hanem éppen ellenkezőleg: a belső stabilitás révén a mások felé való nyitottság képességét adja meg. Ahogy Pécsi Rita fogalmazott: csak az tud igazán kapcsolódni másokhoz, aki tisztában van azzal, hogy ő maga kicsoda és hová tartozik.

Ez a videó mélyebben bemutatja Pécsi Rita pedagógiai szemléletét az identitás és az érzelmi intelligencia kapcsolatáról, kiegészítve a konferencián elhangzottakat.

Forrás: nitk.uni-nke.hu

Lelket formáló tanulás – Az organikus pedagógia új lendületet hozott Nyíregyházára

Több mint százan vettek részt abban a különleges továbbképzésben, amely nem csupán szakmai tudást, hanem mély lelki és emberi megújulást is kínált. A nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán elindult organikus pedagógia szakirányú képzés igazi közösséggé formálta a résztvevőket – és egy jövőt formáló szemléletmód hírnökévé vált.

2024 szeptemberében egyedülálló szakirányú továbbképzés indult el Nyíregyházán, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola falai között. Az organikus pedagógia iránti érdeklődés nem csupán szakembereket, hanem szívvel gondolkodó embereket vonzott – közel 130-an ültek be hónapról hónapra az előadásokra, hogy mélyebben megismerjék ezt az emberközpontú, szeretetalapú szemléletet.

A képzés központi alakja Uzsalyné dr. Pécsi Rita volt, aki nemcsak oktatott, hanem inspirált is. A résztvevők közül többen úgy fogalmaztak: „nem egyszerű továbbképzés volt ez, hanem egy évig tartó lelkigyakorlat.”

Az organikus pedagógia lényege, hogy a nevelés nem pusztán eszköz, hanem hivatás. A gyermek nem „formálandó tárgy”, hanem érték, a felnőtt pedig nem pusztán fegyelmező, hanem példakép, tekintély és szövetséges. A képzés fókuszában az érzelmi intelligencia állt, az élménypedagógia alapjaira építve.

A tanév során olyan témák kerültek előtérbe, mint a női és apai szerepek, az életkori sajátosságok, a szövetség és kötődés kérdései, a lélekmozgások megértése, valamint a magyar néphagyomány és a zene nevelő ereje. A pedagógiai megközelítések között megjelent Josef Kentenich és Don Bosco öröksége is, ami tovább gazdagította az elmélyülést.

A képzés végén több résztvevő sikeresen megvédte szakdolgozatát, és vizsgázott, hogy organikus pedagógia mentorként munkálkodhasson tovább saját közegében – legyen az iskola, óvoda vagy családi tér. A cél: oázisokat létrehozni, ahol a gyerekeket értékként, a hibákat tanulási lehetőségként, a felnőttet pedig lelki vezetőként kezelik.

Külön köszönet illeti az Apor Vilmos Katolikus Főiskolát, amely lehetővé tette, hogy Nyíregyháza másodikként csatlakozhatott az organikus pedagógia szakirányú továbbképzés helyszíneihez.

A most végzett hallgatók nem csupán diplomát kaptak – hanem új látásmódot, küldetést és reményt is, hogy az oktatás több lehet, mint tantárgyak sora: lehet életet formáló szolgálat.

Organikus oázist avattunk Biatorbágyon

Egy akácgerenda-álomból született meg az a különleges hely Biatorbágy határában, ahol a természet, a hála és az élet iránti tisztelet találkozik. Május 18-án ünnepélyes szentmise keretében avatták fel az Organikus Oázist a Katalin-hegyen, ahol egy barátságos családi telek tetején immár egy fából épült, égre nyíló kápolna hirdeti: az élet ajándék. A szentély nemcsak egy meghallgatott imádság emléke, hanem a közösség összefogásának szimbóluma is – ahol a kapuk mindig nyitva állnak, és minden harmadik vasárnap szentmise is várja az érkezőket.

A helyszín egy hétvégi telek. Nagy lejtős terület facsoport, barátságos nyaraló faház, levendulás,
virágok, egy kis konyhakert és birkák, akik a füvet nyírják.

Sok-sok barát, családtag, a telken futkározó nagyon sok gyerek. Betöltöttük a kertet.
A lejtős telek tetején fa kápolna, kitárt ajtókkal ablakos toronnyal az ég felé.

Ide jöttünk: Szent Gianna Beretta Molla tiszteletére felszentelt Életet az életért fogadalmi kápolnába.
A kápolna ötlete több szálból fonódott össze.
A család kapott ajándékba 60 darab akácfa gerendát ez a telekre ki lett szállítva.

Varga Károly és Erika az immár sok unokás házaspár, a meg nem született de nagyon várt unokájukért
imádkoztak, és közben jött az ötlet, hogy építenek egy hálaadó kápolnát, de mivel nagy volt a
bizalmuk a Szűz Anyában úgy gondolták előre megépítik, majd csak jön az unoka is.

Nem volt előzetes építési terv a méreteket az akác oszlopok határozták meg, a munkások önkéntesen
dolgoztak, a támogatók gyűltek végül építész is került kísérőnek. A kápolna úgy organikusan alakult,
fejlődött, az ötletek és a lehetőségek alakították a mérnökök jóváhagyták. Összesen több mint 100
ember fogott össze dolgozott együtt az építkezésen.

Ez elkészült kápolnát székesfehérvári megyés püspök Spányi Antal szentelte fel tavasszal.
Május 18-án Csáki Tibor atya által celebrált szentmise keretében Uzsalyné dr Pécsi Rita és Lux
Ambrus adta át az Organikus Oázisságot igazoló táblát.
Sokan voltunk. Barátok, érdeklődők és gyerekek.

Varga Házaspár nagy örömére a várva várt unoka is megérkezett. Büszkén mutatták a rohangáló
gyerek seregben.
A tervek szerint minden hónap 3. hetében vasárnap, szentmisét ünnepelnek ezen a helyen,
mindenkit szeretettel várnak.

Menjetek, nézzétek meg nagy élmény! A kapuja mindig nyitva áll!

Lantos Enikő