Ónody-Molnár Dóra |
Nagyon remélem, hogy lesz miből fizetést adni a pedagógusoknak. De egyelőre nincs, és én nem is látom a magam részéről, hogy hol van ez a pénz. Az egész egy fikció – nyilatkozza a Jelennek Gloviczki Zoltán, az Orbán-kormány egykori helyettes államtitkára, aki ma a pedagógusképzésre specializálódott Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora. Gloviczki Zoltánnal nemcsak a státusztörvény „pimasz gesztusairól” beszélgettünk, hanem arról is, hogy van-e egyáltalán értelme annak, ami a magyar iskolákban folyik.

fotó: Simon Márk
Mielőtt a státusztörvényt tartalmilag elemeznénk, kérem, segítsen értelmezni, miért volt fontos, hogy a pedagógusok közalkalmazotti státuszban dolgoznak? Mi ennek a jelentősége?
Jogtörténeti szempontból furcsa helyzet, hogy A munka törvénykönyvén és esetleg egy köztisztviselőkre vonatkozó törvényen kívül is létezik más munkajogi szabályozás törvényi szinten. A jogtörténészek szerint ez a rendszerváltáskor majdhogynem véletlenül alakult ki. Mindenesetre, lett egy olyan szféra, amelyben az emberek a közért dolgoznak, közéjük tartoznak az orvosok, a tanárok és még sorolhatnám. Ez a közalkalmazotti jogállás – a szokásjogon alapulva, de eléggé kidolgozott jogszabályi keretrendszerben – a rendszerváltás óta létezik. Annak jogilag nincs különösebb jelentősége, hogy ez eltér A munka törvénykönyvétől. Ugyanakkor olyan speciális szabályokat tartalmaz a munkaidőre, a fizetésre vonatkozóan, amelyekhez hozzáidomult a rendszer. Megszoktuk. Biztonságot jelentett. A szónak abban az értelmében pedig jogbiztonságot is jelentett, hogy egy ismert, mindenki által használt jogszabály. Zárójelben jegyzem meg, hogy az úgynevezett státusztörvényben vannak olyan kritizált passzusok, amelyek benne voltak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben (röviden: kjt. – a szerk) is. Ilyenkor, amikor új jogszabály születik, észreveszünk sok más buktatót a korábbi törvényben is.
Azt el lehet mondani, hogy a közalkalmazottiság valamiféle többletet is jelentett a pedagógusoknak? Például stabilitást?
A stabilitás nem attól függ, hogy ezt kjt.-nek vagy munkatörvénynek, esetleg státusztörvénynek hívjuk. Az lenne a normális, ha A munka törvénykönyve vonatkozna mindenkire, és rendeleti szinten lennének még esetleg speciális szabályok. A biztonság abban az értelemben igaz, hogy egy ismert és megszokott keretrendszer szabályozta a pedagógusok munkáját. A státusztörvényben valóban vannak bizonytalansági faktorok, de nem azért, mert az egy másik törvény. A munkajogi bizonytalanság nem a jogszabálytól alakul ki, hanem a fenntartótól, az intézményvezetéstől, amelyektől személyes függésben van a pedagógus.
Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, történt már olyan, hogy bizonyos munkaköröket ellátó személyek kikerültek a közalkalmazotti státuszból. A kulturális dolgozók és a szakképzésben oktató tanárok már három éve elveszítették ezt a jogviszonyukat.
Ha csak önmagában ezt nézzük, akkor akár el is fogadható a kormány azon álláspontja, hogy ez egy pozitív gesztus bizonyos hivatásrendek, foglalkozások felé. Szerintem, állampolgárként, egyszerűen fölösleges foglalkozásonként külön törvényt hozni. És annyiban bizonytalanná is teszi a helyzetet, hogy a káoszt növeli. Hiszen miért kéne nekem eltérő jogszabály alapján dolgoznom, mint abban az esetben, ha más foglalkozásom lenne?
A teljes írás itt olvasható:
https://jelen.media/alapertelmezett/gloviczki-zoltan-az-egesz-egy-fikcio-a-pedagogus-berekre-nincs-penz/
Pécsi Rita a motivációról
KAPCSOLATBAN ÉLNI 9. rész – Pécsi Ritával a hétköznapi élethelyzetek jó megoldásairól Gere Lilla beszélget a Pax TV-ben
Káin és Ábel a gyerekszobában? – Pécsi Rita a Mária Rádióban
Beszélgetés a testvérféltékenységről.
Káin és Ábel a gyerekszobában?
Uzsalyné Pécsi Ritát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti díjban részesítette
Tizennyolc alkotót tüntetett ki idén a Magyar Művészeti Akadémia.
Az MMA tagozatai minden évben egy magyarországi és egy külhoni művésznek ítélik oda a díjakat, amellyel az alkotók és szakemberek pályáját és munkáit ismerik el.
Idén a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti díjában részesült Farkas Gábor építész és Murádin Katalin építész, a film- és fotóművészetért járó Szőts István-díjat Kurucz Sándor operatőr és Kosmály Gábor (Gabriel Kosmaly) fotóművész vehették át, az iparművészeti és tervezőművészeti díjat pedig Csavarga Rózsa belsőépítész és Nagy Judit gobelinművész kapta.
Az irodalmi munkásság elismeréséül járó Illyés Gyula-díjat Egyed Emese költő, irodalomtörténésznek és Fecske Csaba költő, publicistának adták át, a színházművészeti díjat Nagy Anna és Kiss Törék Ildikó színművészeknek ítélték oda. Képzőművészeti díjban részesült feLugossy László és Szentpétery Ádám képzőművész, a művészetelméleti munkásság elismeréseként járó Cs. Szabó László-díjat pedig Cebula Anna művészettörténész és Pécsi Rita neveléskutató kapta.
A népművészeti munkásság Erdélyi Zsuzsanna-díját Gazda Klára és Szabó Zoltán muzeológusoknak adták át, a zeneművészeket elismerő Szőnyi Erzsébet-díjat pedig Nádor Magda énekművész vehette át. A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti-díjában, Szőnyi Erzsébet-díjban részesült a nemrégiben elhunyt Jandó Jenő zongoraművész. A díjat Jandó Jenő özvegye, Takács Tamara operaénekes vette át.
A díjakat az MMA kilenc tagozatának vezetői és képviselői adták át. Az ünnepség alkalmából Ránki Fülöp zongoraművész, az MMA ösztöndíjasa Liszt Ferenc Dante olvasása nyomán című zongoraművét adta elő.
Forrás
Pécsi Rita: Egyetlen élmény meghatározó lehet – ezt megszerezni az iskola feladata
PROLÓGUS – A Katona József Könyvtár podcast
Vendégünk: Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató, főiskolai tanár
Beszélgetőtárs: Virág Barnabás zenei könyvtáros, igazgatóhelyettes
Szerkesztő: Virág Barnabás
Katona József Könyvtár, 2023
Gloviczki Zoltán: Az egész egy fikció, a pedagógus bérekre nincs pénz
Ónody-Molnár Dóra |
Nagyon remélem, hogy lesz miből fizetést adni a pedagógusoknak. De egyelőre nincs, és én nem is látom a magam részéről, hogy hol van ez a pénz. Az egész egy fikció – nyilatkozza a Jelennek Gloviczki Zoltán, az Orbán-kormány egykori helyettes államtitkára, aki ma a pedagógusképzésre specializálódott Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora. Gloviczki Zoltánnal nemcsak a státusztörvény „pimasz gesztusairól” beszélgettünk, hanem arról is, hogy van-e egyáltalán értelme annak, ami a magyar iskolákban folyik.
fotó: Simon Márk
Mielőtt a státusztörvényt tartalmilag elemeznénk, kérem, segítsen értelmezni, miért volt fontos, hogy a pedagógusok közalkalmazotti státuszban dolgoznak? Mi ennek a jelentősége?
Jogtörténeti szempontból furcsa helyzet, hogy A munka törvénykönyvén és esetleg egy köztisztviselőkre vonatkozó törvényen kívül is létezik más munkajogi szabályozás törvényi szinten. A jogtörténészek szerint ez a rendszerváltáskor majdhogynem véletlenül alakult ki. Mindenesetre, lett egy olyan szféra, amelyben az emberek a közért dolgoznak, közéjük tartoznak az orvosok, a tanárok és még sorolhatnám. Ez a közalkalmazotti jogállás – a szokásjogon alapulva, de eléggé kidolgozott jogszabályi keretrendszerben – a rendszerváltás óta létezik. Annak jogilag nincs különösebb jelentősége, hogy ez eltér A munka törvénykönyvétől. Ugyanakkor olyan speciális szabályokat tartalmaz a munkaidőre, a fizetésre vonatkozóan, amelyekhez hozzáidomult a rendszer. Megszoktuk. Biztonságot jelentett. A szónak abban az értelmében pedig jogbiztonságot is jelentett, hogy egy ismert, mindenki által használt jogszabály. Zárójelben jegyzem meg, hogy az úgynevezett státusztörvényben vannak olyan kritizált passzusok, amelyek benne voltak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben (röviden: kjt. – a szerk) is. Ilyenkor, amikor új jogszabály születik, észreveszünk sok más buktatót a korábbi törvényben is.
Azt el lehet mondani, hogy a közalkalmazottiság valamiféle többletet is jelentett a pedagógusoknak? Például stabilitást?
A stabilitás nem attól függ, hogy ezt kjt.-nek vagy munkatörvénynek, esetleg státusztörvénynek hívjuk. Az lenne a normális, ha A munka törvénykönyve vonatkozna mindenkire, és rendeleti szinten lennének még esetleg speciális szabályok. A biztonság abban az értelemben igaz, hogy egy ismert és megszokott keretrendszer szabályozta a pedagógusok munkáját. A státusztörvényben valóban vannak bizonytalansági faktorok, de nem azért, mert az egy másik törvény. A munkajogi bizonytalanság nem a jogszabálytól alakul ki, hanem a fenntartótól, az intézményvezetéstől, amelyektől személyes függésben van a pedagógus.
Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, történt már olyan, hogy bizonyos munkaköröket ellátó személyek kikerültek a közalkalmazotti státuszból. A kulturális dolgozók és a szakképzésben oktató tanárok már három éve elveszítették ezt a jogviszonyukat.
Ha csak önmagában ezt nézzük, akkor akár el is fogadható a kormány azon álláspontja, hogy ez egy pozitív gesztus bizonyos hivatásrendek, foglalkozások felé. Szerintem, állampolgárként, egyszerűen fölösleges foglalkozásonként külön törvényt hozni. És annyiban bizonytalanná is teszi a helyzetet, hogy a káoszt növeli. Hiszen miért kéne nekem eltérő jogszabály alapján dolgoznom, mint abban az esetben, ha más foglalkozásom lenne?
A teljes írás itt olvasható:
https://jelen.media/alapertelmezett/gloviczki-zoltan-az-egesz-egy-fikcio-a-pedagogus-berekre-nincs-penz/
Csáki Tibor atya a Spirituális intelligenciáról
Rejtett erőforrásaink. Ez volt a témája az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Organikus Pedagógia Módszertani Központja és a tavaly megalakult Organikus Pedagógia Egyesület június 10-én megrendezett találkozójának. Csáki Tibor atya, az Egyesület spirituális alelnöke az Istennel való kapcsolódásról beszélt s előadását sok versidézettel színesítette például Weöres Sándor: Szembefordított tükrök c. versének soraival. Előadása után a versek inspiráló hatásáról és a bennünk lévő létráról beszélgetett vele Hámori Kinga.
Elhangzott a Magyar Katolikus Rádióban és a Kossuth Rádió Tanúim lesztek c. műsorában.
https://youtu.be/KoFw3C2piHI
Dr Gloviczki Zoltán az Organikus Pedagógiáról
Az organikus pedagógia képzés a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán zajlik. Dr. Gloviczki Zoltán rektorral Hámori Kinga beszélgetett a konferencia után a képzés tanévének végén az organikus pedagógiai szemléletről, az eddigi tapasztalatokról és az „oázisokról” a tantestületekben.
Elhangzott a Magyar Katolikus Rádióban és a Kossuth Rádió Tanúim lesztek c. műsorában.
Tanévkezdésre 10 újabb idézet Ferenc pápától a nevelésről
(BJB 99. o.; LÁ)
Aura Vistas Miguel interjúja
szeptember 14-15., LOR 5. o. (MK; TE)
Aura Vistas Miguel interjúja
szeptember 14-15., LOR 5. o. (MK; TE)
Aura Vistas Miguel interjúja
szeptember 14-15., LOR 5. o. (MK; TE)
A férfi szerzetes elöljárókhoz Rómában
november 29., Antonio Spadaro, LCC, 2014. I 3–17. (MK; TE)
A Nevelési Kongregáció plenáris ülésén
február 13. (GRAT; TE)
Írásban közzétett beszéd az olasz és albán diákokhoz
június 8. (VR)
Írásban közzétett beszéd az olasz és albán diákokhoz
június 8. (VR)
Szentmise a Szent Márta-ház kápolnájában
november 14. (VR)
A férfi szerzetes elöljárókhoz Rómában
november 29., Antonio Spadaro, LCC, 2014. I 3–17. (MK; TE)
Forrás: A szívtől a kézig, Ferenc pápa mindenről, ami emberi, Összeállította: Karikó Éva , Helikon Kiadó , 2016.
Fotó: L’OSSERVATORE ROMANO
2. Országos Organikus Pedagógia Konferencia – ÚJ BORT ÚJ TÖMLŐBE!
Kedves Organikus Barátaink!
Örömmel jelezzük, hogy olyan nagy az érdeklődés, hogy a konferenciaterem megtelt!
Ez arra sarkallt, hogy élő internetes közvetítést szervezzünk.
Bár képernyőn a légkör nem olyan bensőséges, nincsenek egymás szemébe nézések, kézfogások, ölelések, összenevetések, amit nagyon szeretünk, de így is értékes a találkozás, a töltekezés.
Ha lemaradtál, nincs lehetőséged a helyszínre utazni, légy velünk online!
A következő űrlapon az adatok megadásával tudsz jelentkezni: https://forms.gle/ZdLq4fgW51AXFe4Q8
Az internetes közvetítés linkjét e-mailben fogjuk kiküldeni 13-án este.
Az Egyesület tagjai utólag is megnézhetik az előadások felvételeit. Ha inkább szeretnél hozzánk csatlakozni, ide kattintva megteheted.
2023. október 14., szombat, 9-17 óra
AVKF Budapest, Török Flóris u. 227-229
9:00 Érkezés
Kezdés
9:30 „Röpülj, hajóm, Nincs víz.” (Fodor Ákos)
Uzsalyné Dr. Pécsi Rita köszöntője
10:00 Bevezető gondolatok – A nevelés tétje
Czopf Áron történész-politológussal
Horváth Szilárd, MTVA műsorvezető beszélget
10:35 A Kentenich-pedagógia sarokpontjai – válasz jelenünk kihívásaira
Dr. M. Doria Schlickmann, schönstatti szerzetesnővér,
Kentenich atya életének kutatója
11:20 szünet
11:45 Az új só hivatása
habil. Papp Miklós, a Sapientia Főiskola Morálteológiai Tanszékének,
Családteológiai és Etikai Intézetének vezetője
12:20 M.I. a baj?
Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora,
az Organikus Pedagógia Egyesület alelnöke
12:50 Ebédszünet, egyéni beszélgetések
13:55 Viszonypedagógia – Karácsony Sándor nevelési rendszere
Dr. Deme Tamás, tanár, egyetemi docens, művelődéskutató
14:30 „Szélfutta levél a világ / De hol az ág? de KI az ág?” (Zelk Zoltán)
Dr. Csáki Tibor atya, az Organikus Pedagógia Egyesület
spirituális alelnöke
15:00 szünet
15:15 Kerekasztal-beszélgetés szemléletváltó nevelési oázisokkal
utána lehetőség kérdések feltevésére
A beszélgetést vezeti: Horváth Szilárd
Résztvevők:
16:45 Zárás: Veron és András kiskoncertje
A részvétel és a szendvicsebéd díjtalan, hála az Apor Vilmos Katolikus Főiskola nagylelkű támogatásának.
Várunk az „új bor” pezsgésének örömös ígéretével.
Pécsi Rita és Uzsaly Zoltán, és az Organikus Pedagógia Egyesület csapata
A FÉRFITALÁLKOZÓK 2023 SZEPTEMBERÉTŐL TOVÁBB FOLYTATÓDNAK