Közösség és hivatás: organikus képzés Nagyváradon egyházi és pedagógiai alkalmazottaknak

Az érzelmi intelligenciára építő pedagógiai módszerek és az emberi kapcsolatok ereje álltak a középpontjában annak a nagyváradi képzésnek, amelyen több mint 160 egyházi alkalmazott és pedagógus vett részt. Az esemény Uzsalyné Pécsi Rita PhD neveléskutató vezetésével valósult meg, aki gyakorlati tanácsokkal gazdagította a résztvevők hivatásbeli eszköztárát.

A nagyváradi egyházmegyében immár tíz éve zajlik a „Nevelés az élet szolgálata” című képzéssorozat, amely az érzelmi intelligenciára alapozva ad útmutatást pedagógusoknak, szülőknek és diákoknak. Az idei év különleges alkalommal indult: január 10-én az egyházmegye civil alkalmazottai és klerikusai találkoztak a püspöki palotában egy különleges előadásra.

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, akinek munkássága a Schönstatt mozgalom alapítójának, Kentenich Józsefnek pedagógiai rendszerére épül, gyakorlati eszközökkel segítette a résztvevőket a kapcsolatok építésében és a közösségi élet fejlesztésében. Az előadás kiemelt témái között szerepeltek a rejtett tartalékok felfedezése, a közösség és kommunikáció fontossága, valamint a konstruktív kritika szerepe.

A két napos képzés során a pedagógusok 140 fős csoportja az ország különböző régióiból érkezett, hogy közösen tanuljanak olyan témákról, mint a szabadság és fegyelem kérdései, az apai tekintély jelentősége, és a motiváció ereje.

Ezek az események nemcsak a szakmai fejlődés, hanem a lelki megújulás ünnepi pillanatai is. Ahogy a Talmud idézete is tanítja: „Minden fűszálnak van egy angyala, aki fölé hajol, és azt suttogja: nőj, nőj!” A nagyváradi képzés résztvevői új lendülettel tértek vissza mindennapi munkájukhoz, hogy az ifjúság fejlődését szolgálják.

Forrás: varad.org

Az érzelmi intelligencia jelentősége: Beszélgetés a digitális világ kihívásairól és lehetőségeiről

Szakértők, pedagógusok és pszichológusok közösen vitatták meg, hogyan befolyásolja a digitális világ a fiatalok mentális és érzelmi egészségét. A beszélgetésben szó esett az oktatás kihívásairól, a szülők felelősségéről és azokról az innovatív megoldásokról, amelyek reményt adhatnak a jövő generációi számára.

A digitális világ hatásai alapjaiban formálják át a társadalmat, különösen a fiatal generációk életét. Egy kerekasztal-beszélgetés során szakemberek széles körét hívták meg, hogy különböző szempontokból vizsgálják a témát: a digitális autizmus jelenségétől kezdve az érzelmi intelligencia fontosságáig.

A panelbeszélgetés egyik kulcsfontosságú üzenete az érzelmi intelligencia fejlesztésének jelentősége volt. Pécsi Rita neveléskutató hangsúlyozta, hogy az érzelmi intelligencia nemcsak fejleszthető, hanem az élet minden területén meghatározó szerepet játszik. „Ha nem csinálunk semmit, ez a képesség nem fejlődik magától” – figyelmeztetett. Ugyanakkor a művészetek és a valós élmények, például a néptánc vagy a közös tevékenységek, rendkívül hatékonyan erősíthetik ezt a készséget.

A digitális eszközök túlzott használata és annak következményei szintén központi téma volt. Uzsalyné Pécsi Rita és Hal Melinda klinikai pszichológus rámutattak, hogy a képernyőhasználat korlátozása, különösen a fiatal gyermekek esetében, kulcsfontosságú lehet. Melinda kiemelte, hogy a digitális autizmus jelensége egyre gyakoribb, és súlyos következményekkel járhat a gyerekek fejlődésére nézve.

„Nem szabad bagatellizálni a problémát – komolyan kell venni, mert generációk életét pecsételheti meg” – figyelmeztetett.

Horváth Szilárd, a Búzaszem Iskola alapítója pedig gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan lehet sikeresen kivonni az okoseszközöket az iskolai és otthoni környezetből. Elmondása szerint a gyermekek érzelmi intelligenciája és szociális készségei ugrásszerűen javulnak, ha a családok és közösségek együttműködnek ebben a folyamatban.

A beszélgetés végén a résztvevők kiemelték: bár a digitális világ számos kihívást hozott, a közösségi összefogás, a szülők felelősségvállalása és az innovatív oktatási modellek képesek ellensúlyozni a negatív hatásokat. Az érzelmi intelligencia fejlesztése és a valós emberi kapcsolatok újraépítése olyan célok, amelyek megvalósításáért érdemes küzdeni.

 

 

Hogyan adjuk át értékeinket hitelesen a következő generációnak?

A modern világ kihívásai között nehéz megőrizni és átadni azt az értékrendet, amelyben hiszünk. A Hit Rádió legfrissebb adásában arról beszélgettek vendégükkel,Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutatóval, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanárával,hogy hogyan lehet átadni értékeinket, világnézetünket a következő nemzedéknek. Az érzelmi biztonság, a példamutatás és a közösségi támogatás kulcsszerepet játszik abban, hogy gyermekeink képesek legyenek megállni a helyüket egy értékekben széteső világban.

Harc a modern kihívások közepette

A mai világban, ahol a gyerekekre már korai életkorban is intenzív és sokszor rejtett hatások zúdulnak, nem könnyű megőrizni és átadni a saját értékeinket. Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint az értékek továbbadásának kulcsa a tudatosságban, az érzelmi kapcsolatokban és a közösségi erőben rejlik.

Az értékrend megalapozása

Ahhoz, hogy a gyermekek egészséges világnézetet alakítsanak ki, elengedhetetlen az érzelmi biztonság, a családi jelenlét és a példamutatás. Ez nem csak a szülők, hanem a pedagógusok, edzők és más, gyermekek környezetében jelenlévő felnőttek felelőssége. A gyerekek nemcsak szavakból, hanem példákból tanulnak igazán, ezért a közösségi kapcsolatok és a közös élmények különösen nagy szerepet kapnak.

Képernyők helyett valós kapcsolatok

A digitális világ kihívásai között a szülők egyik legnagyobb feladata, hogy megvédjék gyermekeiket az okoseszközök és a média káros hatásaitól. Dr. Pécsi Rita kiemeli, hogy a fejlődő idegrendszer számára a valós tapasztalatok és a személyes kapcsolatok pótolhatatlanok. A gyermekek számára különösen fontos az élő, közvetlen kommunikáció, valamint az érzelmekkel telített, közösségi élmények.

Közösségben az értékekért

Az értékek megőrzésének és továbbadásának egyik legjobb módja, ha a családok közösségekben gondolkodnak. A hasonló gondolkodású közösségek megerősítik az egyéneket, és támogatják őket abban, hogy ellenálljanak a csoportnyomásnak és a modern világ szélsőségeinek.

A jövő generációiért

„A kovász kicsi, de képes az egész tésztát megkeleszteni” – fogalmaz Dr. Pécsi Rita, rámutatva arra, hogy az értékek átadásához kitartásra és tudatosságra van szükség. Ha a családok, nevelők és közösségek összefognak, akkor a jövő generációi olyan biztos alapot kapnak, amelyen építeni tudnak.

A magyar lélek mélysége és magassága – A hagyomány ereje a 21. században

Mit adhat a néphagyomány és a természetközeli gyerekkor a mai világban élő embernek? Hogyan válik a múlt öröksége a jelen támaszává, és miért hisszük, hogy a magyarok a legjobb emberek? A Férfiak Klubjának vezetője, Bedő Imre Horváth Szilárddal beszélgetett. A Búzaszem Iskola igazgatójának gondolatai s életútja példaként állítják elénk a hit, a közösség és a természet tiszteletének erejét.

 

Horváth Szilárd, az Organikus Pedagógia Egyesület alapítója, közéleti szereplőként és nevelőként a magyar kultúra és a hagyomány ápolásának egyik kiemelkedő alakja. Hitét és életfilozófiáját mélyen meghatározza a néphagyomány és a természettel való kapcsolat. Ahogy ő fogalmaz: „A föld nem csak táplálékot ad, hanem szakrális kötődést is teremt. Oda köt bennünket Istenhez és a közösséghez.”

Szilárd gyerekkorát két világ formálta: az alföldi nagymama csendes, kitartó munkája és a zalai család örök lázadása. Ezek a gyökerek megtanították, hogy az élet apró örömei és az állandó megújulás iránti vágy kéz a kézben járnak. Szabad gyerekkora a természetben, a kukoricások és erdők ölelésében telt, ami a szabadság és kreativitás iránti vágyát megalapozta.

A hagyomány és az újítás találkozása

Horváth Szilárd szerint a néphagyomány nem statikus, hanem élő és folyamatosan alakuló. „A hagyomány nem kötöttség, hanem szabadság” – vallja. Úgy látja, hogy a néphagyomány keretet ad az emberek közötti együttműködéshez és közös fejlődéshez, miközben teret biztosít az egyéni kibontakozásnak.

A mai világ kihívásaira reagálva Szilárd hangsúlyozza, hogy a gyerekek nevelése során újra fel kell fedezni a természet és a közösség erejét. Egyik kiemelt célja, hogy a városi gyerekek is megtapasztalhassák a természet közelségét, és olyan értékekkel gazdagodjanak, amelyek életük végéig elkísérik őket.

A magyar lélek nagysága

Horváth Szilárd vallomása szerint a magyarság különleges örökséggel bír, amely mély gyökereket és szárnyakat ad. „A magyar nép segítőkész, mosolygós és derűs. Ha valaki panaszkodik, hogy nem kap segítséget, először nézzen magába: ő maga segítőkész-e?” – kérdezi.

Az elmúlt évtizedekben Szilárd bebizonyította, hogy közösségi összefogással és elkötelezett munkával a legmerészebb álmok is megvalósíthatók. A Búzaszem Iskola például a közösség erejével épült, egy olyan struktúra, amely a hagyomány és a modern pedagógia találkozásának szimbóluma.

 

 

 

 

Felzárkóztatás az oktatásban: kihívások és lehetőségek

A magyar oktatás jelenlegi helyzetét és a felzárkóztatás szükségességét vizsgálta Pécsi Rita neveléskutató, Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektoram és Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola vezetője egy beszélgetés keretében. Felmerült a kérdés, hogy a pedagógusok, szülők és az iskolák rendszere miként tud alkalmazkodni a gyerekek fejlődési igényeihez, és hogyan lehetne a modern társadalmi kihívások közepette hatékonyabbá tenni az oktatást.

 

A beszélgetés résztvevői, köztük Pécsi Rita neveléskutató és Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az oktatás egyik legsürgetőbb problémájáról, a felzárkóztatásról vitáztak. Az esemény házigazdája Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola vezetője volt. A diskurzus fókuszában az állt, hogy mit jelent ma a felzárkóztatás, és hogyan lehet azt hatékonyan megvalósítani a magyar közoktatásban.

Az egyik legfőbb kihívás, hogy a hátrányos helyzetű és speciális nevelési igényű gyermekek mellett már a középosztály gyermekei is fejlesztésre szorulnak. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a magyar oktatási rendszernek nem csupán Nyugat-Európához, hanem a távol-keleti országok eredményeihez is fel kell zárkóznia. Azonban nemcsak a diákok felzárkóztatása a cél, hanem az egész ellátórendszer fejlesztése is elengedhetetlen.

Fontos kérdésként vetődött fel, hogy kinek a felelőssége a gyerekek fejlesztése: az iskolának, a családnak, vagy a társadalomnak? A résztvevők rávilágítottak arra, hogy a pedagógusok gyakran szembesülnek azzal, hogy a fejlesztéshez szükséges szakmai háttér és támogatás nem áll rendelkezésre, míg a szülők sokszor nincsenek tisztában azzal, hogyan segíthetnének gyermekeiknek.

A beszélgetés során külön kiemelték a digitális világ és a képernyőhasználat negatív hatásait, amelyek az idegrendszeri éretlenség és a tanulási nehézségek egyik fő forrásai lehetnek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az iskolákban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a mozgásra, a művészeti nevelésre és a közösségformálásra, hiszen ezek alapvetőek az érzelmi intelligencia és a társas kapcsolatok fejlődése szempontjából.

A beszélgetés végén megfogalmazódott az a közös álláspont, hogy az oktatás célja nem pusztán a tananyag elsajátítása, hanem a boldog és boldogulni képes emberek nevelése. Az iskolák feladata, hogy támogassák a gyermekeket az önálló gondolkodásban, az együttműködésben, és abban, hogy értékes tagjai legyenek a társadalomnak.

A nőiesség ereje és szerepe: Mária példája a modern világban

Mi teszi a nőket igazán erőssé és szelíddé egyszerre? Hogyan válhat a nőiesség a család és a közösség megtartó erejévé? Karácsonyi különkiadásában a „Gyengébbik nem” című műsor olyan témákat jár körül, mint Mária példája, a nőiesség sokszínűsége, a modern nő kihívásai és a meghitt otthonteremtés titkai.

A „Gyengébbik nem” műsor karácsonyi különkiadásában három különleges vendég – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató, Fenyő Iván színművész és Gere Lilla vezérigazgató – osztotta meg gondolatait arról, mit jelent nőnek lenni a mai világban, és milyen tanulságokat meríthetünk Mária életéből.

A beszélgetés kiindulópontja Mária alakja, aki a megváltó világra hozatalával egyszerre testesíti meg a szelíd erőt és a végtelen áldozatkészséget. A vendégek egyetértettek abban, hogy Mária döntése – az igent mondás egy életet veszélyeztető helyzetben – a nőiesség szimbóluma, amely magában hordozza az együttműködés, a hit és az elfogadás erejét.

A műsor rávilágított arra, hogy a modern női szerepek gyakran távolodnak el ettől a szelíd harmóniától. A feminizmus túllövései és a teljesítménykényszer sokszor a versengő, harcias női szerepbe kényszerítik a nőket, amelyet a társadalmi elvárások is erősítenek. Ezért a vendégek szerint különösen fontos, hogy a nők visszataláljanak ahhoz az ősi szerephez, amely harmóniát és melegséget sugároz a család és a közösség felé.

A beszélgetés során szó esett a férfiak szerepéről is. A férfiak stabilitást és keretet biztosíthatnak, támogatva a nőket abban, hogy nőiességüket kiteljesítsék. A kölcsönös tisztelet, figyelem és szeretet alapvető fontosságú a harmonikus kapcsolatokhoz és a boldog családi élethez.

Karácsony különleges időszak, amely lehetőséget ad a lelassulásra és a valódi értékek átélésére. A női szerep ebben kulcsfontosságú: az otthon melegének megteremtése, a békesség és szeretet sugárzása a nők természetes adottságaiból fakad. A műsor résztvevői arra biztatták a nézőket, hogy ne csak az ünnepekre koncentráljanak, hanem tegyék a hétköznapok részévé a karácsonyi melegséget és figyelmességet.

A műsor üzenete világos: a nőiesség nem gyengeség, hanem az erő és az együttérzés különleges kombinációja, amely képes átalakítani nemcsak a családokat, hanem a társadalmat is. Mária példája arra inspirálhat minket, hogy a kihívások ellenére is őrizzük meg nőiességünk lényegét, és a szeretet erejével formáljuk környezetünket.

 

A Karácsony üzenete: Békét teremteni önmagunkban és közösségeinkben

Felföldi László pécsi megyéspüspök, az Organikus Egyesület alapító tagja az éjféli szentmisén arra hívta fel a figyelmet, hogy a világbéke elérésére egyénileg nincs hatalmunk, de a belső béke és szeretet gyakorlása mindannyiunk feladata. A pécsi székesegyházban tartott szertartáson a család és a közösség erejét méltatta, miközben a jelenlévőket arra buzdította, hogy engedjék be Isten szeretetét életükbe.

 

A pécsi székesegyház karácsonyi éjféli szentmiséjén Felföldi László megyéspüspök az ünnep valódi lényegére hívta fel a figyelmet: Isten szeretete által lehetünk képesek szembenézni életünk kihívásaival és válságaival.

„A világbéke megteremtése nem a mi feladatunk, de a saját szívünk békéje, családunk harmóniája és közösségeink nyugalma rajtunk múlik” – hangsúlyozta a püspök. Beszédében kiemelte, hogy a család csak akkor maradhat a szeretet és öröm forrása, ha tagjai önzetlenül ajándékozzák egymásnak jóságukat, elvárások nélkül.

Az ünnepi liturgia hangulatát a Pécsi Bazilika Mozart Kórusa és Zenekara tette felejthetetlenné, Békési-Marton Csaba vezényletével, orgonán közreműködött Kovács Szilárd Ferenc. Az eseményt élőben közvetítette a Magyar Katolikus Rádió és a Kossuth Rádió, így a közösség szellemisége a templomon túl is sokakhoz eljuthatott.

A püspök szavai arra emlékeztettek, hogy a karácsony lényege nem csupán az ünneplésben rejlik, hanem a szívünkben és mindennapi tetteinkben megjelenő szeretetben.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Óvodások és a képernyő: Mit tehet a szülő a kiegyensúlyozott fejlődésért?

Az óvodáskor a fejlődés egyik legérzékenyebb és legmeghatározóbb időszaka. Hogyan hat a képernyőhasználat a gyermekekre, és mit tehetünk a megfelelő egyensúly megtartásáért? Cikkünkben a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat gyűjtöttük össze.

Az óvodás évek alatt az idegrendszer rendkívül gyorsan fejlődik. Ebben az időszakban olyan alapvető idegpályák alakulnak ki, amelyek egész életre hatással lesznek. Az érést a valós tapasztalatok – mint a természetes mozgás, a személyes kapcsolatok, és a környezeti ingerek – segítik leginkább. Ezek olyan tevékenységekben érhetők el, mint a közös mesélés, a rajzolás, az énekes játékok vagy a szabad játék a szabadban.

A képernyő hatásai: Fejleszt vagy árt?

A digitális eszközök, bár sokszor szórakoztatónak és hasznosnak tűnnek, jelentősen megzavarhatják az idegrendszer érési folyamatait. Már napi 30-40 perc képernyőhasználat is figyelemzavart, szorongást vagy akár depressziót idézhet elő. Ezen túlmenően a rendszeres képernyőidő függőséghez hasonló hatásokat válthat ki, és megakadályozhatja a beszédfejlődést, valamint az iskolai készségekhez szükséges idegpályák kialakulását.

Élő mese kontra képernyő

Az élő mesemondás és a hallott történetek nagyban hozzájárulnak a gyermek fantáziájának és képzelőerejének fejlődéséhez. A képernyőn keresztül történő mese ezzel szemben „készen adja” a képi világot, ami leállítja a belső képek alkotását, így hátráltatja az élmények feldolgozását és a kreativitás fejlődését.

Miért olyan vonzó a képernyő?

A képernyő erős ingerei az agyban dopamint termelnek, ami örömérzetet vált ki. Ez a hormon a függőségek alapja is, mivel egyre erősebb ingerekre lesz szükség az azonos örömérzet eléréséhez. Ha a gyermek az örömérzetet kizárólag a képernyőtől kapja, nehezen fog élvezni más tevékenységeket, és a személyes kapcsolatok iránti érdeklődése is csökkenhet.

Mennyi képernyő nem ártalmas?

A szakértők szerint óvodás korban a képernyőidő legyen korlátozott:

  • Napi maximum 20-25 perc, ami körülbelül két rövid mese ideje.
  • Ne evés közben vagy lefekvés előtt történjen a használat.
  • Felügyelet mellett történjen a képernyőidő, és időben szakítsuk meg a tevékenységet.

A szülők szerepe

A legfontosabb, hogy a szülők biztosítsanak elegendő valós tapasztalatot gyermekük számára. A közös játék, a természetben töltött idő, a beszélgetések és a kreatív tevékenységek pótolhatatlanok az egészséges fejlődés szempontjából. A képernyőt nem kell teljesen kizárni, de a hangsúly a mértékletességen és a megfelelő időzítésen legyen.

A kiegyensúlyozott fejlődés titka tehát a természetes tapasztalatszerzés és az emberi kapcsolatok előtérbe helyezése. Adjunk gyermekeinknek valós élményeket, hogy a jövőjük is biztos alapokra épülhessen!

 

 

Navratil Andrea Magyar Örökség díjat kapott

Navratil Andrea Magyar Örökség díjat vehetett át, amelyet a Makovecz Imre által alapított elismerésként osztanak ki. A díjat különleges megtiszteltetésnek nevezte, és örömét fejezte ki, hogy a Káli-Medence Környezetvédelmi Társasággal egyszerre részesült az elismerésben.

Andrea külön kiemelte a társaság vezetőjét, Somogyi Győzőt, akinek életútját, művészetét és hitvallását sokak számára példaképnek tartja. Az eseményen Agócs Gergely laudációját és dudajátékát is méltatta.

A díjazott szívből gratulált minden kitüntetettnek, és köszönetet mondott a Balaton-felvidék tájértékeit hűen megörökítő Pető Piroskának, aki egy pillanatképpel örökítette meg a különleges alkalmat.

Ennek örömére itt egy tavalyi beszélgetés linkje az Agapé adásából:

Tanár és mesterséges intelligencia: Eszköz vagy rivális az oktatásban?

Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint a mesterséges intelligencia nem az oktatás ellensége, hanem olyan eszköz, amelynek alkalmazása új lehetőségeket nyit a pedagógusok számára. A Képmás magazinnak adott interjúban arról beszél, hogyan alakíthatja át az MI az oktatás hagyományos modelljeit, és milyen etikai kérdéseket vet fel használata az iskolákban.

Gloviczki Zoltán interjújában az oktatás és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról osztja meg gondolatait. Úgy véli, hogy az MI nem váltja ki a tanárokat, hanem kiegészíti munkájukat. Az MI képes hatékonyan feldolgozni hatalmas mennyiségű adatot, segítve a tanárokat az egyénre szabott tanulási folyamat kialakításában. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az MI eszköz marad, nem helyettesíti az emberi kapcsolatokon alapuló nevelést és oktatást.

A rektor kiemeli, hogy az etikai kérdéseket is meg kell vitatni, például az adatvédelem, az átláthatóság és a technológia általi manipuláció veszélyeit. Az oktatóknak és diákoknak egyaránt el kell sajátítaniuk az MI helyes használatát, hogy kihasználhassák az abban rejlő lehetőségeket anélkül, hogy elveszítenék a tanári és diák közötti emberi kapcsolatot.

Gloviczki szerint a mesterséges intelligencia a tanulás új dimenzióját nyitja meg, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy az oktatás lényege továbbra is a személyes figyelem és az emberi értékek átadása. Az MI eszköz, amely a tanárok kezében értékes segítőtárs lehet, de soha nem léphet a helyükbe.

Forrás: Képmás magazin