Uzsalyné Pécsi Rita Bedő Imrével beszélget a Férfiak Klubjaban
A TISZTÍTÓTŰZ vendége Pécsi Rita neveléskutató, az Organikus Pedagógia zászlóvivője, aki Bedő Imrével a pedagógusok és a szülők megosztott felelőségéről beszélget a gyermeknevelésben.
Beszélgetés Pécsi Ritával a Mária Rádió Életrenövelő c. műsorában.
KAPCSOLATBAN ÉLNI 9. rész – Pécsi Ritával a hétköznapi élethelyzetek jó megoldásairól Gere Lilla beszélget a Pax TV-ben
Az MMA tagozatai minden évben egy magyarországi és egy külhoni művésznek ítélik oda a díjakat, amellyel az alkotók és szakemberek pályáját és munkáit ismerik el.
Idén a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti díjában részesült Farkas Gábor építész és Murádin Katalin építész, a film- és fotóművészetért járó Szőts István-díjat Kurucz Sándor operatőr és Kosmály Gábor (Gabriel Kosmaly) fotóművész vehették át, az iparművészeti és tervezőművészeti díjat pedig Csavarga Rózsa belsőépítész és Nagy Judit gobelinművész kapta.
Az irodalmi munkásság elismeréséül járó Illyés Gyula-díjat Egyed Emese költő, irodalomtörténésznek és Fecske Csaba költő, publicistának adták át, a színházművészeti díjat Nagy Anna és Kiss Törék Ildikó színművészeknek ítélték oda. Képzőművészeti díjban részesült feLugossy László és Szentpétery Ádám képzőművész, a művészetelméleti munkásság elismeréseként járó Cs. Szabó László-díjat pedig Cebula Anna művészettörténész és Pécsi Rita neveléskutató kapta.
A népművészeti munkásság Erdélyi Zsuzsanna-díját Gazda Klára és Szabó Zoltán muzeológusoknak adták át, a zeneművészeket elismerő Szőnyi Erzsébet-díjat pedig Nádor Magda énekművész vehette át. A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti-díjában, Szőnyi Erzsébet-díjban részesült a nemrégiben elhunyt Jandó Jenő zongoraművész. A díjat Jandó Jenő özvegye, Takács Tamara operaénekes vette át.
A díjakat az MMA kilenc tagozatának vezetői és képviselői adták át. Az ünnepség alkalmából Ránki Fülöp zongoraművész, az MMA ösztöndíjasa Liszt Ferenc Dante olvasása nyomán című zongoraművét adta elő.
PROLÓGUS – A Katona József Könyvtár podcast
Vendégünk: Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató, főiskolai tanár
Beszélgetőtárs: Virág Barnabás zenei könyvtáros, igazgatóhelyettes
Szerkesztő: Virág Barnabás
Katona József Könyvtár, 2023
Nagyon remélem, hogy lesz miből fizetést adni a pedagógusoknak. De egyelőre nincs, és én nem is látom a magam részéről, hogy hol van ez a pénz. Az egész egy fikció – nyilatkozza a Jelennek Gloviczki Zoltán, az Orbán-kormány egykori helyettes államtitkára, aki ma a pedagógusképzésre specializálódott Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora. Gloviczki Zoltánnal nemcsak a státusztörvény „pimasz gesztusairól” beszélgettünk, hanem arról is, hogy van-e egyáltalán értelme annak, ami a magyar iskolákban folyik.
fotó: Simon Márk
Mielőtt a státusztörvényt tartalmilag elemeznénk, kérem, segítsen értelmezni, miért volt fontos, hogy a pedagógusok közalkalmazotti státuszban dolgoznak? Mi ennek a jelentősége?
Jogtörténeti szempontból furcsa helyzet, hogy A munka törvénykönyvén és esetleg egy köztisztviselőkre vonatkozó törvényen kívül is létezik más munkajogi szabályozás törvényi szinten. A jogtörténészek szerint ez a rendszerváltáskor majdhogynem véletlenül alakult ki. Mindenesetre, lett egy olyan szféra, amelyben az emberek a közért dolgoznak, közéjük tartoznak az orvosok, a tanárok és még sorolhatnám. Ez a közalkalmazotti jogállás – a szokásjogon alapulva, de eléggé kidolgozott jogszabályi keretrendszerben – a rendszerváltás óta létezik. Annak jogilag nincs különösebb jelentősége, hogy ez eltér A munka törvénykönyvétől. Ugyanakkor olyan speciális szabályokat tartalmaz a munkaidőre, a fizetésre vonatkozóan, amelyekhez hozzáidomult a rendszer. Megszoktuk. Biztonságot jelentett. A szónak abban az értelmében pedig jogbiztonságot is jelentett, hogy egy ismert, mindenki által használt jogszabály. Zárójelben jegyzem meg, hogy az úgynevezett státusztörvényben vannak olyan kritizált passzusok, amelyek benne voltak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben (röviden: kjt. – a szerk) is. Ilyenkor, amikor új jogszabály születik, észreveszünk sok más buktatót a korábbi törvényben is.
Azt el lehet mondani, hogy a közalkalmazottiság valamiféle többletet is jelentett a pedagógusoknak? Például stabilitást?
A stabilitás nem attól függ, hogy ezt kjt.-nek vagy munkatörvénynek, esetleg státusztörvénynek hívjuk. Az lenne a normális, ha A munka törvénykönyve vonatkozna mindenkire, és rendeleti szinten lennének még esetleg speciális szabályok. A biztonság abban az értelemben igaz, hogy egy ismert és megszokott keretrendszer szabályozta a pedagógusok munkáját. A státusztörvényben valóban vannak bizonytalansági faktorok, de nem azért, mert az egy másik törvény. A munkajogi bizonytalanság nem a jogszabálytól alakul ki, hanem a fenntartótól, az intézményvezetéstől, amelyektől személyes függésben van a pedagógus.
Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, történt már olyan, hogy bizonyos munkaköröket ellátó személyek kikerültek a közalkalmazotti státuszból. A kulturális dolgozók és a szakképzésben oktató tanárok már három éve elveszítették ezt a jogviszonyukat.
Ha csak önmagában ezt nézzük, akkor akár el is fogadható a kormány azon álláspontja, hogy ez egy pozitív gesztus bizonyos hivatásrendek, foglalkozások felé. Szerintem, állampolgárként, egyszerűen fölösleges foglalkozásonként külön törvényt hozni. És annyiban bizonytalanná is teszi a helyzetet, hogy a káoszt növeli. Hiszen miért kéne nekem eltérő jogszabály alapján dolgoznom, mint abban az esetben, ha más foglalkozásom lenne?
A teljes írás itt olvasható:
Rejtett erőforrásaink. Ez volt a témája az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Organikus Pedagógia Módszertani Központja és a tavaly megalakult Organikus Pedagógia Egyesület június 10-én megrendezett találkozójának. Csáki Tibor atya, az Egyesület spirituális alelnöke az Istennel való kapcsolódásról beszélt s előadását sok versidézettel színesítette például Weöres Sándor: Szembefordított tükrök c. versének soraival. Előadása után a versek inspiráló hatásáról és a bennünk lévő létráról beszélgetett vele Hámori Kinga.
Elhangzott a Magyar Katolikus Rádióban és a Kossuth Rádió Tanúim lesztek c. műsorában.
Az organikus pedagógia képzés a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán zajlik. Dr. Gloviczki Zoltán rektorral Hámori Kinga beszélgetett a konferencia után a képzés tanévének végén az organikus pedagógiai szemléletről, az eddigi tapasztalatokról és az „oázisokról” a tantestületekben.
Elhangzott a Magyar Katolikus Rádióban és a Kossuth Rádió Tanúim lesztek c. műsorában.
