A kütyüktől „transzba” esik a gyerek
Az Amerikai Pszichiátriai Társaság már 2000-ben megkongatta a vészharangot a gyerekek „kütyüzése” miatt.
A kicsik idegrendszere nem elég fejlett az információáradathoz
A digitális eszközök teljesen áthatják a mindennapjainkat, ma már egy rövidebb útra sem indulunk el okostelefon nélkül. A technológiai fejlődés önmagában még nem lenne baj, a probléma ott kezdődik, hogy már 1–2 éves gyermekeket is beszippant a digitális világ. A kicsik fejletlen idegrendszerére azonban nagyon káros hatással lehetnek a kütyük – többek között erről is beszélgettünk podcastsorozatunkban Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutatóval, aki néhány éve könyvet is írt a témáról Fejleszt vagy rombol? címmel. A szakember elmondta, a szülők és a pedagógusok is úgy gondolják, napjainkban az a legjobb, ha a gyerekek minél hamarabb megismerkednek a digitális eszközökkel.
Nem marad le semmiről
– Azonban rendkívül nagy veszélyei lehetnek a túl korai kép- ernyőhasználatnak, és mindezt több mint 20 év kutatási eredményei egyértelműen alátámasztották. Az idegrendszer kisgyermekkorban még nem elég fejlett az információáradat befogadására, ráadásul mindez csupán két dimenzióban, a szemükön keresztül történik. Meg kell tanítani a gyerekeket jól használni ezeket az eszközöket, de az is biztos, hogy mindezt nem kisgyermekkorban kell kezdeni – hívta fel a figyelmet a neveléskutató, aki a túl korai kütyüzés következményeiről is beszélt.
– A gyerekek nem maradnak le semmiről, de először az idegrendszerük kifejlődésére kell fókuszálni. Gyakran hallani, hogy telefonozás vagy tévézés közben a kisgyermek mennyire koncentrál, ám itt erről szó sincs. Valójában egy transzszerű állapotba kerül, amikor szinte lefagynak, szemük, szájuk, kezük mozdulatlan az eszköz használata közben, akkor szó sincs koncentrációról, ez nem normális. A gyerekeknek a megértéshez mozogniuk kell, minden idegrendszeri pálya, ami majd a megértésért és problémamegoldásért felel, a mozgás révén alakul ki. Amikor nagyon érdeklődik valami iránt egy kicsi, akkor ugrál, kint van a nyelve, és még sorolhatnám, de mindez a fejlődését segíti. A képernyők leállítják a testérzékelést, és tudom, hogy ezeknél jobb bébiszitter nincs, leköti a gyermeket, aki egy helyben marad, és nem lesz sáros, ám nem mindegy, milyen áron. Könnyebbség lehet, szülőként én is átérzem mindezt, ugyanakkor később súlyos következményekkel nézhetünk szembe – tette hozzá Uzsalyné dr. Pécsi Rita, akitől azt is megtudtuk, a felnőtteknél is előfordulhat például kiszáradás a túlzott képernyőfüggőség miatt, mivel a kütyüzés közben egyszerűen nem érzik, hogy szomjasak.
A beszédhez is kell a mozgás
Sok más mellett a beszédfejlődés egyik alapköve is a mozgás és az utánzás, a kisgyermekek próbálják lemásolni a szüleik artikulálását és hangképzését, ám mindez csak a valós világban működik, digitálisan nem.
– A beszédtanulás csak a valós ingerekre épül. A folyamat során rengeteg dolog történik, de ezeket a gyermek virtuálisan nem kapja meg. A logopédusok nagyon panaszkodnak, hogy ma már nem a megakadt beszédfejlődés a gond, hanem hogy meg sem kezdődik időben a beszéd. Több óvónőtől is hallottam, hogy a beszédértés is egyre problémásabb, hamar kiszűrik azokat a gyerekeket, akikhez nem beszélnek eleget a szüleik. A pörgés, forgás, bukfencezés – és még sorolhatnánk a különféle nagymozgásokat – és a megfelelő egyensúlyérzék nélkül nem alakul ki megfelelően az az idegrendszeri terület, ami később a logikus gondolkodásért felel. Sokan nem is gondolnák, hogy ez is a mozgásra épül, és később az iskolás évek alatt ennek nem csupán lehetnek következményei, hanem biztosan lesznek is. Soha nem volt még ennyi tanulási zavarral küzdő gyermek, és emellett ennyi mozgáshiány sem – hangsúlyozta a szakember.
Visszafordíthatatlan károsodás
Sokan ismerik a híres építős videójátékot, a Minecraftot. Uzsalyné dr. Pécsi Rita szerint ez is csak akkor lehet hasznos, ha a gyermek megfelelő fejlettség mellett játszik vele, hiszen találkozott már olyan esettel, amikor a gyermek a játékban egy gyönyörű várost készített, ám 20 valódi építőkockával nem sokat tudott kezdeni. – Egy kisiskolásnak napi három óra szabad mozgásra lenne szüksége minimum, és akkor még nem is beszéltünk az óvodásokról, akik szinte meg sem állnak. Minderre az idegrendszernek van szüksége, ugyanakkor a képernyők előtt manapság már egy egészen kicsi gyermek is órákat tölt – a mozgás rovására. Egy 2000-ben született nyilatkozat arra hívta fel a szülők figyelmét, hogy 0–3 éves kor között ne engedjük a gyermekeket képernyő közelébe, mivel visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okoz. Mindezt 2000-ben adta ki az Amerikai Pszichiátriai Társaság, ami nem egy akármilyen szervezet, és mindjárt nyilatkozat, nem pedig ajánlás formájában. Ráadásul akkoriban még szó sem volt okostelefonról vagy más hordozható és még könnyebben hozzáférhető digitális eszközről.
(A teljes beszélgetést hamarosan meghallgathatják a szon.hu-n.)
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!