Tag Archive for: organikus pedagógia

A mesemondás gyógyító ereje – Berecz András előadása az Organikus Pedagógia találkozón

Miért van szüksége a mai embernek is mesékre? Hogyan formálja a történetmondás a közösséget és az egyéni lelket egyszerre? A IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó színes, életszagú előadással mutatta meg, hogy a mesélés nemcsak múltidézés, hanem ma is ható, éltető erő.


A mese: híd ember és ember között

Berecz András rámutatott: a mese nem egyszerű szórakoztatás.  

A történetek az emberi kapcsolódás alapformái, amelyek hidat képeznek ember és ember, generáció és generáció között.

– A mesék közös kincseink: azok a szövetek, amelyek a közösségeket összetartják.

– A mesélés során nemcsak a történet, hanem maga a kapcsolat, az együtt töltött idő, a közös figyelem is gyógyító erejű.

– A mese lehetőség arra, hogy együtt nevessünk, együtt szomorkodjunk, együtt csodálkozzunk rá a világra.

A közös mesehallgatásban a gyermekek és a felnőttek is tanulják a figyelmet, az együttérzést és a történetek értelmezésének művészetét.

A mesemondó szerepe: nem előadóművész, hanem közösségi ember

Berecz András hangsúlyozta: a hagyományos mesemondó nem sztár, nem színpadi előadó, hanem a közösség része.  

Ő az, aki jelen van, aki a közönség lélegzetvételével együtt formálja a történetet.

A mesemondás élő műfaj: a történet sosem teljesen ugyanaz, mert mindig az adott helyzethez, hallgatósághoz, pillanathoz igazodik.

Ez az élő kapcsolódás teszi a mesélést organikus, fejlődő folyamattá – pont úgy, ahogy az Organikus Pedagógia is az élő kapcsolatokból építkezik.

A mese mint nevelési eszköz

A mesék hatása nem mérhető pusztán logikai vagy tudományos szempontokkal.  

Berecz András kiemelte:

– A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének egyik legerősebb eszköze.

– A történetek segítenek a gyermekeknek megérteni az élet összetett helyzeteit, döntési helyzeteit.

– A mesék az élet törvényeit tanítják meg: hogy a jónak lenni nem mindig könnyű, de mindig érdemes.

– A mese segít a szorongás oldásában, az érzelmi feldolgozásban és az önbizalom építésében is.

A meséken keresztül a gyerekek belső képet alkotnak a világról – és ez a belső kép hosszú távon meghatározza a gondolkodásukat, döntéseiket, kapcsolataikat.

A humor gyógyító ereje

Berecz András előadása természetesen bővelkedett humoros történetekben is.  

Kiemelte: a nevetés, az önirónia, a helyzetek abszurditásának felismerése éppúgy a túlélés része, mint az értelem vagy az erkölcs.

– A mesevilág szívesen játszik a túlzásokkal, a fonák helyzetekkel, az okos butákkal és a bolond bölcsekkel.

– Ez a játékosság segít feldolgozni az élet ellentmondásait, a feszültségeket, a hibáinkkal való szembenézést.

 

A humor nem menekülés a valóság elől, hanem a valóság új szempontú megértésének kulcsa.

A magyar népi kultúra kincsei

Berecz András kiemelte: a magyar néphagyomány mesekincse különösen gazdag.  

Történeteink tele vannak derűvel, bölcsességgel, élettel – és mindezeket nem szabad „szépen becsomagolva” eltenni a múzeumba.

– A népmesék nyelve költői, mégis közérthető.

– A történetek értékrendje – a jóság, bátorság, kitartás, közösségi szellem fontossága – ma is érvényes és időszerű.

– A magyar népmesék hősei sokszor az együttműködés erejével győznek, nem pusztán erővel vagy hatalommal

Ez az üzenet ma is kulcsfontosságú, különösen a közösségi érzés gyengülésének korában.

Berecz András előadása rávilágított: a mesélés élő kapcsolatot teremt, gyógyít, közösséget épít.  

A történetek világa nem menekülés a valóság elől, hanem annak mélyebb megértése és átélése.  

Az Organikus Pedagógiában a mese nem extra díszítés, hanem alapvető, nélkülözhetetlen része az emberré nevelésnek.

Ahonnan az új nevelési utak elindulnak – organikus pedagógiai gondolatok Győrből

Hogyan neveljünk a mai világ sodrásában is szilárd, örömmel élő, közösségben jól élni képes embereket?
Április 25-én Győrben közel 150-en gyűltünk össze az Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón, hogy együtt keressük a válaszokat. Az előadások, beszélgetések és személyes találkozások mind azt üzenték: az organikus pedagógia ma is élő, jövőt formáló út, amely stabil gyökereket, valódi közösségeket és emberi léptékű fejlődést kínál.

A rendezvény megnyitása

A találkozót ünnepélyes zenei előadás nyitotta: Pongrácz Mária Hedvig fuvolán, Csaby Csaba József pedig zongorán működött közre. A művészi programot követően közös ima következett dr. Csáki Tibor atya vezetésével, aki Ferenc pápa szavait idézve hangsúlyozta: a pedagógia alapja a közelség, az együttérzés és a gyengédség.

Apáczai Csere János öröksége

Dr. Pongrácz Attila a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának dékánja „Apáczai Csere János üzenete négy évszázad távlatából” címmel tartott előadása a nevelés jövőformáló erejét helyezte középpontba. Kiemelte, hogy Apáczai a tudás közkinccsé tételét és az anyanyelvi oktatást tekintette küldetésének. Munkássága előképül szolgálhat az organikus pedagógia számára: a teljes ember nevelését tartotta szem előtt, amelyben a tudomány, a művészet és a lelki értékek egyaránt helyet kaptak.

Példák a hétköznapi életszentségre

Dr. Soós Viktor Attila történész Bódi Mária Magdolna és Apor Vilmos életútját mutatta be. Előadásában rámutatott: a mindennapi hivatáshűség, az áldozatvállalás és az értékekhez való ragaszkodás éppen olyan fontos a mai nevelésben is, mint a múlt nagy alakjainak életében volt. A példák azt erősítik, hogy az életszentség nem rendkívüli cselekedetekben, hanem a mindennapokban történő helytállásban valósul meg.

A stabilitás jelentősége a fiatalok nevelésében

Hal Melinda klinikai szakpszichológus előadása a mai fiatalságot érő kihívásokkal foglalkozott. Rámutatott: a folyamatos krízishelyzetek, a digitális világ hatásai és az identitás bizonytalansága súlyosan terhelik a személyiségfejlődést. A stabil, értékalapú nevelés – különös tekintettel az érzelmi intelligencia és a morális érzék fejlesztésére – kulcsfontosságú a mentális egészség megőrzésében és a hosszú távú életvezetési képességek kialakításában.

Kulturális örökség és tanítás a meséken keresztül

Berecz András ének- és mesemondó előadása a mesék közösségépítő, nevelő erejére hívta fel a figyelmet. Kiemelte: a történetek nem csupán szórakoztatnak, hanem értékeket közvetítenek és generációkat kötnek össze. A személyes élményeken alapuló tanítás továbbra is fontos eszköze az Organikus Pedagógiának.

A legnagyobb pedagógus: Jézus Krisztus példája

Dr. Balázs Tamás atya „Jézus lehajló és felemelő pedagógiája” címmel tartott előadása bemutatta, hogyan valósul meg Jézus tanításában az emberi méltóság tisztelete, a megbocsátás, az újrakezdés lehetősége. Jézus mintája ma is érvényes útmutatást ad a pedagógusok számára: nemcsak tudást kell átadni, hanem emberséget is kell nevelni.

A győri szakmai találkozó – és Balázs atya előadása is azt mutatta meg, hogy az Organikus Pedagógia nemcsak múltbeli hagyomány, hanem a jövő pedagógiájának is megalapozója lehet. A középpontban továbbra is az áll: az ember teljes fejlődése érdekében kell a tudást, az értékeket és a közösségi élményeket összehangoltan átadni.

Bencés hagyományok a nevelés szolgálatában

Sárai Szabó Kelemen OSB atya a bencés rend pedagógiai szemléletét ismertette. A lassú, megfontolt nevelés, az állhatatosság, a közösség szerepe, valamint az istenkeresés, mint a mindennapokban megélt érték adnak iránytűt az oktató-nevelő munkához ma is.

A győri találkozó délutáni programja is mély és tartalmas gondolatokkal gazdagította a résztvevőket. Az Organikus Pedagógia Egyesület, valamint a Széchenyi Egyetem Apáczai Karának és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Organikus Pedagógia Módszertani Központjának közös szervezésében megvalósult esemény második felében a gyorsuló világ kihívásaira és az organikus válaszok lehetőségeire fókuszáltunk.

Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása: a reziliencia és rezonancia fontossága

Uzsalyné Pécsi Rita előadásában a modern társadalom stresszterheléséről, az identitásválságról és a spirituális-érzelmi és intellektuális rugalmasság szükségességéről beszélt. Felhívta a figyelmet: napjainkban nem a problémamentes életre, hanem a változások közepette is megőrizhető belső stabilitásra kell nevelnünk a fiatalokat.

A megoldás kulcsa a reziliencia – vagy ahogy ő hangsúlyozta: a jó értelemben vett rugalmasság –, illetve a rezonancia, az élő, kölcsönös kapcsolódások megtapasztalása ember és ember, ember és természet között.

Rita a német szociológus, Hartmut Rosa elméletét is bemutatta, aki szerint a modern világ problémáinak gyökere a kapcsolatok elsivárosodásában rejlik. Rosa úgy látja: az egészséges személyiség fejlődésének alapja a másik ember, a közösség és a világ felé való nyitottság és érzékeny rezonancia – ez az, amit az Organikus Pedagógia az intellektuális fejlődéssel egyensúlyba helyezve ösztönözni kíván.

Az előadás hangsúlyozta, hogy a modern teljesítményelvárásokkal szemben a hagyományos közösségi rítusok, a visszatérő ünnepek és a közösen megélt szakrális időszakok adják meg a gyökereket és az érzelmi stabilitást a gyerekeknek.
A pedagógus és a szülő feladata, hogy a gyermekeket megtanítsa nemcsak cselekedni, hanem megállni, figyelni, befogadni is.

Horváth Szilárd: a magyar néphagyomány ereje

Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Iskola alapítója és vezetője arról beszélt, hogyan lehet a magyar néphagyomány kincseit a mindennapi nevelés szolgálatába állítani. Előadásában bemutatta, hogy a népmesék, a népdalok, a népi játékok, a tánc és a kézművesség nemcsak kulturális örökség, hanem a személyiségfejlesztés eszközei is: az identitástudat, a kitartás, az együttműködés, a kreativitás, sőt az algoritmikus gondolkodás, a lelki egészség fejlesztésének alapjai.

Szilárd kiemelte: nem hagyományőrzésről van szó, hanem tudatos, értékalapú nevelésről, amely a mai munkaerőpiacon is nélkülözhetetlen kompetenciák – például rugalmasság, problémamegoldás, együttműködés – fejlesztésére ad kiváló lehetőséget.
Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan valósítható meg mindez a jelenlegi szabályozók közepette is a mindennapi iskolai és családi életben.

Dr. Gloviczki Zoltán gondolatai: a jövő pedagógiájának alapjai

A délutáni „Előre” című záróelőadásban Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora arról beszélt, hogyan fonódik össze a hagyományok tisztelete és a jövőbe mutató pedagógiai szemlélet.
Kiemelte: a valódi fejlődés nem a gyökerek megtagadásán, hanem a biztos alapokra épülő előrehaladáson alapul. A modern nevelési elvek – kreativitás, kritikai gondolkodás, együttműködés, kommunikáció – csak akkor fejleszthetők hitelesen, ha az alapokat rendbe tettük: biztos tudás, erkölcsi stabilitás és közösségi élmények révén.

A IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozó programja megerősítette: a nevelésben a legnagyobb kihívásokra nem technikai megoldásokkal, hanem emberi, közösségi és értékalapú válaszokkal tudunk felelni.
Az Organikus Pedagógia olyan útravalót ad, amely a gyorsuló világban is megőrizheti az emberi méltóságot, a közösségi összetartozást és a személyes boldogulást.

Csáki Tibor atya imája a IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón:

Urunk, Jézus Krisztus, aki lehajoltál az emberhez,
hogy megmutasd az Atya szeretetét,
kérünk, taníts minket is lehajolni,
meghallgatni, felemelni, bátorítani,
és új életre hívni azokat, akik ránk vannak bízva.

Add, hogy közelségünk ne félelmet, hanem bizalmat ébresszen,
együttérzésünk ne gyengeség, hanem erő legyen,
gyengédségünk ne elpuhulás, hanem felemelő szeretet.

Taníts minket türelmes figyelemre,
szelíd kitartásra, és arra, hogy minden helyzetben
a Te arcodat lássuk meg az emberben,
különösen a kicsikben, a gyengékben és a ránk bízottakban.

Kérünk, hogy a Te példád formáljon minket pedagógussá,
szülővé, testvérré, baráttá,
aki nem uralkodik, hanem szolgál,
aki nem megítél, hanem felemel,
aki nem elvár, hanem lehetőséget ad.

Áldd meg mai közös munkánkat, gondolatainkat, találkozásainkat,
hogy mindez Téged szolgáljon,
és a Te országodat építse bennünk és közöttünk.

Ámen.

A kritika fáj – de nem mindegy, hogyan adjuk

Bár a VI. Országos Keresztény Vállalkozói Konferencia tavaly zajlott, Uzsalyné Pécsi Rita felemelő és hétköznapi témát érintő előadása most került fel a YouTube-ra. Ennek különös aktualitást ad, hogy idén már a hetedik ilyen eseményre készülnek a szervezők – egy újabb találkozásra, ahol hit, emberi kapcsolatok és vállalkozói gondolkodás fonódik össze. Az előadás témája: hogyan lehet a kritika valóban építő, nem pedig romboló?

„A kritika mindenkinek fáj. Ez idegrendszeri tény.” – kezdi Pécsi Rita, aki az organikus pedagógia szemléletével vezeti végig hallgatóságát egy olyan úton, amely az emberi kapcsolatok mélyebb megértéséhez vezet. A tanárként és előadóként is ismert szakember nemcsak elméletben beszél a kritikáról, hanem sok-sok gyakorlati példát és élethelyzetet is bemutat.

A teljes előadás arról szól, hogyan tudunk kritikát úgy megfogalmazni, hogy az ne sértsen, hanem segítsen. Szó esik Szókratész három szűrőjéről, a „veled vagyok” gesztusairól, a megfelelő időzítés fontosságáról és a cinizmus veszélyeiről is – mindezt szeretetteljes, mégis szikár őszinteséggel.

A konferencia értékalapú közösségi gondolkodást formáló eseményein rendre olyan témák kerülnek terítékre, amelyek az emberi méltóságot, a kapcsolódás erejét és a keresztény hit gyakorlati kérdéseit helyezik a középpontba. Pécsi Rita előadása szívet érintő, mégis kőkemény tükör lehet mindannyiunknak: hogyan bánunk egymással – otthon, munkahelyen, közösségben?

 

Minikonferencia a Verka falai közt

A Veresegyház Katolikus Gimnázium újabb mérföldkőhöz érkezett: január 25-én elnyerték az Organikus Nevelési Intézmény címet. Az organikus pedagógia egy keresztény értékrendre épülő, érzelmi intelligenciát középpontba helyező szemléletmód, amely világnézettől függetlenül hatékony nevelési forma. Ennek jegyében február 5-én minikonferenciát rendeztek, ahol elismert szakemberek osztották meg tapasztalataikat.

Az organikus pedagógia alapjai

Az organikus nevelés célja, hogy a gyermekeket nem csupán intellektuálisan, hanem érzelmileg és szociálisan is fejlessze. Ez a pedagógiai irányzat az élményszerű tanulásra, a személyes kapcsolatokra és az értékek közvetítésére helyezi a hangsúlyt. A módszer egyik legfontosabb eleme az érzelmi intelligencia fejlesztése, amely a harmonikus élet és a sikeres közösségi lét alapja.

Ünnep és konferencia a Verka falai között

Az elismerés kapcsán február 5-én Organikus Pedagógia Minikonferenciát szerveztünk, amelyen szülők, pedagógusok és érdeklődők vettek részt. A rendezvényen előadást tartott:

  • Uzsalyné dr. Pécsi Rita, neveléskutató, az organikus pedagógia magyarországi nagykövete
  • Dr. Puskás Balázs, az EKIF főigazgatója, az Organikus Pedagógia Egyesület alapítója
  • Dr. Csáki Tibor atya, az Egyesület spirituális alelnöke
  • Cserháti Ferenc, Veresegyház polgármestere

A konferenciát pódiumbeszélgetés zárta, amelyen jelenlegi és egykori diákok, szülők és pedagógusok osztották meg személyes élményeiket az organikus pedagógia hatásáról. A beszélgetés során őszinte és megható történetek hangoztak el arról, hogyan formálta az intézmény szemlélete a résztvevők életét.

További információk

Az eseményről készült képek megtekinthetők az intézmény honlapján, a díjátadó videója pedig elérhető Facebook-oldalukon.

(Képek: Hollai Gábor)

Organikus Konferenciát tartottunk Vácon

Henry Newman szerint kultúránk egyik legnagyobb tragédiája, hogy milliónyi fiatal számtalan órát, napot, hetet és évet tölt előadások hallgatásával, könyvek olvasásával és dolgozatok írásával, miközben egyre növekszik bennük az ellenállás. Ha van olyan kultúra, amelynek sikerült kiölni az emberekből a természetes kíváncsiságukat és eltompítani a tudás iránti vágyat, az ami technokrata társadalmunk.

Az oktatás egyik legnagyobb problémája továbbra is az, hogy megoldásokat kínál kérdések nélkül. Úgy tűnik, az emberek formálásának és tájékoztatásának legkevésbé használt forrása a diákok saját élménye. A tanítás kölcsönös bizalmat igényel, amelyben azok, akik tanítanak, és azok, akik tanulni szeretnének, jelen lehetnek egymás számára, méghozzá nem szembenálló felekként, hanem olyan emberekként, akik ugyanabban a küzdelemben osztoznak, és ugyanazt az igazságot kutatják.

Nagy Lászlóval kérdezzük:

Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!

Lukács evangéliumban választ találunk: „Mihez hasonlítsam Isten országát? Hasonlít a kovászhoz, amelyet vett az asszony, és belekeverte három mérő lisztbe, és az egész megkelt tőle.” Sokan egyáltalán nem tudják, hogyan is kezdjenek hozzá. . A liszt annak jelképe, ami ujjaink közül kipereg. A lisztet nem lehet megfogni. Porként ül rá mindenre. Ha meg akarjuk ragadni, elszáll. Amikor azonban a kovász átitatja a lisztet, az kenyérre lesz. Táplálóvá válik a magunk és mások számára.- De hol találjuk meg a kovászt? Hogyan keletkezik. Hogyan tudjuk megérteni a Biblia üzenetét? „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Olyan, mint a mustármag. Amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál. De aztán, hogy elvetették, egyre nő, és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Akkora ágakat hajt, hogy az égi madarak árnyékában tanyáznak.” Jézus tanít bennünket arra, hogy kicsi, -mustármagnyi-, de igaz dolgokat csináljunk. . Sok reménytelen helyzettel találkozunk az oktatás világába is. Túlterhelt tanárok, diákok…elvult oktatási rendszer..

Hogyan tudunk remélni a reménytelenség ellenére? Szentév Ferenc pápa meghív bennünket hogy legyünk a Remény zarándokai. :
„A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete”.
A Lélek nekünk ajándékozta az OP-t
Jézus pedagógiai szemléletének az Organikus Pedagógia egy nagyon nyilvánvaló megtestesülése.

Mint gyakorló lelkipásztor fogalmazom meg ezeket a gondolatokat. A rendszerváltás után 1991-ben kerültem közvetlen közel a nevelés kérdéséhez. 1991-ben a Vácon induló Szent József Kollégium vezetője lettem. Ezt követően négy éven át a Karolina iskola igazgatója, majd 2014-től hat évig a Váci EKIF vezetőjeként szembesültem a kérdéssel: Mit jelent az evangéliumi értékrend megvalósítása az iskolában. A Pedagógiai program első pontjában minden katolikus iskola megfogalmazta az evangélium értékrendet. De hogyan, milyen eszközökkel, amikor a társadalom körülöttünk megváltozott, benne az egyház helyzete. A régi eszközökkel nem tudunk célt érni. Missziós stratégiára van szükségünk . Új formákra, új tartalomra. Márk evangélium: „Senki sem tölti az új bort régi tömlőbe, vagy ha mégis, a bor szétveti a tömlőt, és a bor is, a tömlő is tönkremegy. Az új bor új tömlőbe való.” Az új bor amit a Szentlélektől J. Kentenich atyán keresztül kaptunk az OP.
Először a CSÉN munkatársait kerestük meg, hívtuk meg iskoláinkba, majd Pécsi Ritával 2015-től elkezdtük a Kovászolót, a képzéseket. Azzal a hittel, amelyet Jézus a hegyi beszédben így fogalmazott meg: „S ha világosságot gyújtanak, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban.”

Hálát adunk ezért a világosságért, és kérjük a Lelket, hogy tovább tudjuk adni:
Adj nekünk Uram, látó szemet, szerető szívet és mély lélegzetet. Amikor látó szemet kérünk Tőled, ezért könyörgünk: add nekünk, hogy mint Te, úgy lássuk a világot, az embereket és történelmünket; és a magunk élete történetét. Add, hogy napról napra, óráról órára olyanok legyünk, amilyennek elgondoltál. Tégy bennünket lassan-lassan azzá, amire teremtettél. Tégy készségessé szavad iránt, mely megvilágosít és átformál minden életet. Adj nekünk szerető szívet, hogy igazán szeressünk, megfeledkezve önmagunkról. Kell, hogy a Te szíved ültesd belénk a miénk helyébe, melynek verése olyan kihagyó, amikor másokról van szó. Uram, Te szeress általunk! Uram, adj Lelket nekünk, hogy ne fulladjunk ki az úton. Hogy segítsük egymást előre a holnap felé, hátra nem tekintve, nem méricskélve mibe kerül. Lélegzetet mindazzal szembe nézni, amit vársz tőlünk. Lélegzetet mindig remélni, mintha ma reggel kezdenénk az életet. Remélni a nehézségekben is, mert Te jelen vagy, és nem hagysz el soha, ezt megígérted. Amen

Szilágyi Erzsébet

A konferencia beszámolója IDE KATTINTVA érhető el.

Gloviczki Zoltán: Ami most zajlik, komoly kulturális válság a felnőttek számára is

Az Organikus Pedagógia Egyesület egyik alapítója a Szemlélek magazinnak adott interjút, ahol a téma a most megjelenő könyve, a Holnapután iskolája volt.

Gloviczki Zoltán a mai oktatási rendszer kihívásait és az oktatási módszerek megújításának szükségességét tárgyalja. Rámutat arra, hogy sok szülő azért bizonytalan az iskolai változásokkal kapcsolatban, mert azok eltérnek saját gyerekkori tapasztalataiktól. Kiemeli a pedagógushiányt, amely tovább nehezíti az oktatás működését, valamint a technológia, különösen a mesterséges intelligencia megjelenését, amely új készségeket és megközelítéseket igényel. Fontosnak tartja, hogy a szülők és az iskolák közötti kommunikáció nyílt és együttműködésen alapuljon a hatékonyabb oktatás érdekében.

A cikk teljes terjedelmében itt érhető el: Szemlélek – Gloviczki Zoltán interjú.

A könyvet már megrendelhető ezen a linken:

https://openbooks.hu/termek/a-holnaputan-iskolaja/

 

 

 

 

Döntésképesség tanítása – hogyan segíthetjük gyermekeinket az életre való felkészülésben?

Pécsi Rita előadásában a döntéshozatal képességének kialakításáról beszélt, hangsúlyozva, hogy ez a folyamat már gyermekkorban elkezdődik. Az óvodás és kisiskolás korú gyerekek döntési képességeinek fejlesztése alapvetően határozza meg felnőttkori helytállásukat a mindennapi élet kihívásaiban.

Pécsi Rita előadása a döntésképesség kialakításának fontosságát és annak gyakorlati lépéseit járta körül. A döntéshozatal nemcsak technikai tudást igényel, hanem érzelmi intelligenciát, tapasztalatokat és belső stabilitást is. Az alábbiakban összefoglaljuk az előadás legfontosabb pontjait:

  1. Az óvodáskor szerepe: Ebben az életkorban az alapvető igazodási képességek alakulnak ki, például a szülői példákhoz való viszonyulás. Az érzelmi visszacsatolások, mint a mosoly vagy a komoly arckifejezés, segítenek az első döntési helyzetek megértésében.
  2. A kisiskolás kor döntő jelentősége: Hat-hét éves kor körül az idegrendszer éretté válik az önállóbb döntéshozatalra. Ez az időszak a kíváncsiság, a világ iránti nyitottság és az információk özönének befogadásáról szól. Itt fontos, hogy a szülők és nevelők irányított észlelési szűrőket építsenek ki, amelyek segítik a gyerekeket a releváns információk kiválasztásában.
  3. Tapasztalatok és minták szerepe: A döntési képesség csak gyakorlással sajátítható el. Pécsi Rita kiemelte, hogy a gyerekeknek lehetőséget kell adni a kisebb döntések meghozatalára, és azok következményeinek vállalására. Ez segíti őket abban, hogy felelősséget vállaljanak saját tetteikért.
  4. A szülők és pedagógusok felelőssége: Az érzelmi és értelmi értékelés vezetése, a beszélgetések és a kérdések általánossá tétele kulcsfontosságú. A gyerekeket meg kell tanítani arra, hogy miért hoznak bizonyos döntéseket, és hogyan vállalják azok következményeit.
  5. A belső szilárdság kialakítása: A döntéshozatal sikere nemcsak a technikai ismereteken múlik, hanem a belső erő és önbizalom fejlesztésén is. Az önállóságot támogató környezet és a hibázás elfogadása elengedhetetlen.

Az előadásban szereplő példák, mint a gyerekek spontán észlelései vagy a hibázásra adott reakciók, azt mutatják, hogy a döntési képesség nem magától értetődő, hanem tudatos neveléssel fejleszthető. A cél, hogy a gyerekek képesek legyenek belső értékeik alapján dönteni, és ne sodródjanak az információáradatban vagy a társadalmi nyomás hatására.

Pécsi Rita előadása hangsúlyozta, hogy a döntésképesség fejlesztése egy folyamatos, élményekkel és tapasztalatokkal teli folyamat, amelyben a család és a közösség egyaránt kulcsszerepet játszik. Csak így nevelhetünk olyan felnőtteket, akik képesek önállóan, felelősségteljesen cselekedni az élet minden területén.

 

 

 

 

Mitől jó egy iskola? – interjú a Búzaszem iskola alapítójával

Az iskolakezdés alkalmából készített interjút a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom az Organikus Pedagógia Egyesület egyik alapítójával, a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola alapítójával, Horváth Szilárddal.

 

„Mindenki boldog, örömteli életet szeretne. A tanár, a gyerek és a szülő is. Ha a gyerekek pszichológiai immunrendszerét megfelelő szinten tartjuk, felszabadítjuk őket a nyomás alól, motiváltabban, könnyebben, örömtelien tanulnak, szeretik majd a kihívásokat. A tanulás nem stressz lesz, hanem örömforrás.”

„Az elmúlt húsz évben a kereszténység, a magyar néphagyomány, a családiasság, a természetközeliség jegyében minden nap választ adtunk a felmerült pedagógiai kihívásokra. Így lassanként kialakult a Búzaszem modell, a magyar nevelés útja, amelyet már másoknak is tudunk ajánlani.”

„A Búzaszem célja, hogy olyan gyerekeket neveljen, akik családjuk, nemzetük és egyházuk kovászai lesznek. Ehhez a kereszténységet, a magyar néphagyományt – a népmesét, a néptáncot, a népzenét, a népdalt, a népi kézművességet, a népi játékot, a szablyavívást s a szakrális hagyományunkat -, a családiasságot és a természetközeliséget használjuk nevelési erőként. A szeretet, a kapcsolat, a bizalom, a kötődés és az eszmény a legfontosabb pedagógiai eszközeink, s amit csak lehet az élmény, tapasztalat, azonosulás hármasságában igyekszünk megmutatni a gyerekeknek.”

A teljes interjút IDE KATTINTVA olvashatják.

 

A gyereknevelés mai kihívásai

Pécsi Rita előadása a Magyarok Országos Gyűlésén 2024. augusztus 19.-én.

Vajon hová tűnik a gyermeki kíváncsiság az oktatásból? Erre a kérdése is választ kaphat, aki meghallgatja az előadást. Szó lesz még a kötődés- és kapcsolathiányról, a feldolgozatlan információkról és rengeteg, a mai gyermekeket érintő hatásról és természetesen arról is, hogyan tehetünk ezek ellen.

 

 

 

 

 

 

Fiatalok önértékelését segíti a Tükörképzés szolgálat

A magukat és útjukat kereső 11. évfolyamon tanuló fiatalokat megszólító szolgálat vezetői szívükön viselik a fiatalok növekedését.Úgy hiszik, hogy a növekedés alapja a kapcsolat, mely köztük és a fiatalok közt szövődik, vagy épp a diákok között jön létre, illetve amely Istennel köti össze mindnyájukat.

A központban az a kérdés áll, hogy KI VAGYOK én. Változatos (élménypedagógiai) módszerekkel, játékokkal, illetve egyéni, páros, és csoportmunkában és nagy körben dolgozunk életünk témáin. A gyakorlatok ahhoz segítik hozzá a fiatalokat, hogy saját maguk találjanak válaszokat és értékeket, melyek életük tartóoszlopai lehetnek. Így segítünk a
fiatalok önismeretének és személyiségének kibontakozásában. Emellett tudatosítjuk az osztályban lévő sokszínűséget és dolgozunk az osztályközösség javulásán.

Mindezt a SZABADSÁG pozitív légkörében próbáljuk elérni – fontos számunkra, hogy mindenki szabadon dönthessen, hogy részt vesz-e az osztályával rajta és a Tükörképzésen is van lehetőség, ha valakinek túl sok, kimaradjon gyakorlatokból. Emellett van több lelki program is, amelyeken a részvétel teljesen fakultatív a diákoknak.

Lelkületünket Josef Kentenich atya ORGANIKUS PEDAGÓGIÁJÁRA alapozzuk és együttműködünk Dr. Pécsi Rita neveléskutatóval és az által alapított Organikus Pedagógiai Egyesülettel.

A Tükörképzések a Máltai Szeretetszolgálat támogatásával tudnak megvalósulni.

A Tükörképzés céljai

1. ÉRTÉKES VAGYOK: “Belenézek a tükörbe” és örülök annak akit látok: felfedezek magamban pozitívumokat, értékeket.
2. VÁGYAIM, IRÁNYTŰIM: Közeledés ahhoz, hogy ki vagyok, milyen vágyaim vannak, mely értékek fontosak számomra és hogy hogyan akarok élni.
3. AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG MINT ERŐFORRÁS: Közösség és egység fejlesztése az osztályban és lehetőség a diákoknak, hogy “társaik visszajelzésének tükrében” lássák meg magukat: hogyan látnak engem az osztályban, milyen értékeket látnak bennem, ki vagyok számukra, ki szeretnék számukra lenni?
4. ÉLETEM ÉS OSZTÁLYUNK “ISTEN SZEMÉNEK TÜKRÉBEN“: Rávilágítunk arra, hogy Isten értékesnek lát és úgy szeret mint apa/anya a gyermekét. Ő szeretett engem az életbe és hív engem, hogy boldog legyek. Jelen van osztályunkban, kapcsolatainkban, Ő egymás számára teremtett bennünket.

A Tükörképzést vezetők bemutatkozása

Csermák Péter – Schönstatt-atya, 20 éves tapasztalattal rendelkezik az ifjúság kísérésében, pasztorációjában. Teológiai diplomája melletti kvalifikációi: TCI alapképzés (Ruth-Cohn Institut), 4 éves pasztorális tanfolyam, 2 éves lelkivezetői tanfolyam az ifjúság kísérésének központi kérdésével, 2×1 hetes beszélgetés-vezetői tanfolyamok (Rogers), Organikus pedagógiai képzés a Schönstatt-Atyák Közösségében, Tükörképzések tartása, magyarországi fejlesztésének főszervezője. Szívén viseli a fiatalok sorsát, akikhez kapcsolódva örömmel segít felfedezni nekik értékeiket.

Kiss Ádám – mentálhigiénés segítő, szinkrontolmács, lányos apa.A SOTE mentálhigiéné szakirányú továbbképzésén szerzett diplomát, elsősorban relaxációs és imaginációs módszerekkel foglalkozik. Korábban sok évig a Schönstatti Fiúmozgalom tagja, vezetője, vezetőképzőjének kísérője. A tudatos jelenlét eszközeinek segítségével abban szeretné támogatni a hozzá fordulókat, hogy elfogadóbban és rugalmasabban kapcsolódjanak érzelmeikhez, önmagukhoz és másokhoz.

Bodó Rita – Beszédtanár, coach, tréner, feleség, anya.
Coach diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karán szerezte, logopédus diplomáját az ELTE-BGGYTF-n, jelenleg a SOTE mentálhigiénés továbbképzésén tanul. A Regnum Marianum Ifjúsági közösségben 10 évig vezetett fiatalokat, a színészképzésben tanít fiatal felnőtteket csoportos és egyéni formában. A drámapedagógia eszközei otthonosak a számára. A bizalmi légkör kialakulása után szívesen tart tükröt, hogy a hozzá forduló meglássa saját
erőforrásait, eszközeit, válaszait, melyek benne vannak, de talán még nem nézett rá alaposan, ilyen megvilágításban.
„Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon – nem lesz vége szórakozásuknak!” (Gyökössy Endre)

Radnai Kinga – közgazdász, coach, tréner, képződő katekéta, jófej nagynéni. 😉
A Schönstatti Lánymozgalom korábbi vezetője, vezetőképzésének szervezője és kísérője, hosszú éveken át csoportok és táborok vezetője. Mélyen hisz az önismeret, önreflexió fontosságában, legfőbb motivációja, hogy lehetőségeket
tudjon teremteni arra, hogy a fiatalok kapcsolódhassanak magukhoz, majd egymáshoz, hogy ezek által születhessenek felismerések a saját, illetve a csoport működésével kapcsolatban.

Gyakorlati tudnivalók
A Tükörképzés célcsoportja a 11-es évfolyam, de indokolt esetben 10. osztály második félévében vagy 12. osztály első félévében is lehet rá jelentkezni.

A Tükörképzés kerete:

Egy előkészítő óra az iskolában az osztállyal+osztályfőnökkel.
4 nap Óbudaváron (Zánka és Nagyvázsony között). Javasolt menetrend: kedd délelőtt (rövidített?) tanítás, ebéd után indulás Óbudavárra. A visszautazás a Tükörképzés végén péntek délután történik.
Helyszín az óbudavári Schönstatt Központ, ahol a diákok 2-8 ágyas szobákban vannak elszállásolva. A hely légköre, a természet szépsége és közelsége különösen alkalmassá teszi a helyszínt a Tükörképzésre.
A Tükörképzés költsége 2024-ben 40 000 ft diákonként, melyben benne van a szállás, étkezés a diákok és a kísérőtanár(ok) számára, valamint a képzést vezető két személy minden anyagés munkaköltsége. Plusz költségként csupán az oda-vissza útiköltség merül fel, mely tömegközlekedéssel megoldható.

Fontos az osztályfőnök (és esetleg egy ellenkező nemű kísérő tanár) jelenléte a Tükörképzésen. Ők felelnek a diákokért az utazás során, valamint a napokban akkor, amikor nincsenek a diákok a foglalkozásokon (étkezések, ebédszünet, éjszaka). Bár a tanárok nincsenek bent a diákokkal a Tükörképzés foglalkozásain, mégis fontos az osztályközösség számára a jelenlétük a szünetekben, étkezésekkor és imádságokon, és bár a Tükörképzés a diákokra fókuszál, bízunk benne, hogy a pedagógusoknak is alkalmat tudunk teremteni megpihenésre és töltődésre.

Időpontok
A tanévben következő időpontokban lehet Tükörképzésen részt venni:
okt. 15-18.
nov. 5-8.
nov. 19-22.
dec. 3-6.
jan. 7-10.
jan. 21-24.
feb. 25-28.
márc. 11-14.
márc. 25-28.
ápr. 1-4.
máj. 6-9.
máj. 20-23.
jún. 10-14.

Kapcsolat
Érdeklődni és/vagy Tükörképzésre jelentkezni Csermák Péter atyánál lehet:
peteratya@schoenstatt.hu
30/3809556

A korábbi Tükörképzés élményeiről egy kis bemutató videó ezen a linken található.

Egy résztvevőnk tollából:
Tizedikesek vagyunk, ezért rengeteg lelki gyakorlathoz volt szerencsénk eddig az évek során a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium jóvoltából. Bárkit megkérdezhetnénk az osztályból neki melyik volt a kedvence, egyszerre üvöltenék be, hogy az óbudavári tükörképzés. Péter az élen Ádám és Kinga vezetett minket a négy nap alatt. De hogy miért is ez volt a legjobb gyakorlat? Ez nem csak egy újabb játék volt, ahol mindenki elmondta milyen állat lenne, hanem mélyebb kérdésekben is megismertük egymást. Az osztály kooperációs képességei a duplájára nőttek a végére a legjobb gyakorlat után. Megtapasztaltuk, hogy egymás, önmagunk és Isten megismerése mennyire közel áll egymáshoz. A képzéseket két felé tudnám osztani. Egy része önmagunk felé, egy része mások felé nyitásról szólt. Ezeket fűszerezték meg a reggeli, esti imák és misék, amiken rendszeresen flow élménye volt mindenkinek a közös éneklésektől. Persze nem hagytak minket szabadidő nélkül sem, röpizésből, focizásból, táncolásból és társasozásból sem volt hiányunk. Ezen a ponton nem hagyhatom ki az eszméletlenül finom ételeket, amikkel minden nap elláttak minket. Még sose láttam olyat, hogy 34 kamasznak mind ízlik is az étel és jól is laknak vele (a rengeteg repeta lehetőségnek hála). Innen is köszönjük nekik, illetve Péter atyának, Ádámnak, Kingának és az osztályfőnökünknek, Szőnyi Gergely és Takó Géza tanár uraknak, hogy megszervezte nekünk az osztály talán egyik legjobb programját Szent Imrés pályafutásunk alatt.

Egy másik résztvevőnk ezt írta:
A Budai Ciszterci Szent Imre gimnázium 10.a osztályával Óbudaváron jártunk Csermák Péter atya lelkigyakorlatán. Szőnyi Gergő és Takó Géza osztályfőnökeink kísértek bennünket a lelki héten. A lelki gyakorlat neve: Tükörképzés, melynek célja önmagunk, egymás, és Isten megismerése. Óbudavár a Káli-medencében, Zánka fölött található. Kicsi falu, nagy küldetéssel; hiszen ez a Schönstatt mozgalom magyarországi központja. A lelkilség családjai és fiataljai Máriaval szövetségben haladnak a jézusi úton. A Szűzanya ígérte, hogy a neki szentelt schönstatt szentélyekben, magához vonza az ifjú szíveket. Ezt Óbudavár domboldalon lévő csendes kápolnájában mi is érezhettük. Osztályunk 4 napot töltött itt, napjaink meghatározott tematika szerint teltek. A nagy, – és kiscsoportos beszélgetések,
játékok, csendespercek, dicsőitesek, imák, szentmisék során kerestük az „istenarcot” magunkban és egymásban, ahogy Reményik Sándor versében olvashatjuk:

„Egy istenarc van eltemetve bennem,
S most ásót, kapát, csákányt ragadok,
Testvéreim, jertek, segítsetek,
Egy kapavágást ti is tegyetek,
Mert az az arc igazán én vagyok.”

Az együttlét, és a lelki munka gyümölcsöző volt, mert hiába ismertük már egymást, olyan új aspektusokat fedeztünk fel önmagunk és a másik személyében, amit a mindennapok sokszor felszínes kommunikációjában nem láthatunk, és érezhetünk. Az ott töltött idő nem csak mély, de felszabadult, és kötetlen is volt. Sétáltunk, strandoltunk, palacsintáztunk, énekeltünk, táncoltunk és játszottunk együtt. Köszönjük a Szűzanyanak hogy hívott minket, Szőnyi Gergely és Takó Géza tanár urak jelenlétét, továbbá Péter atya és társai, Kinga és Ádám lelki vezetését!