Tag Archive for: család

Organikus Pedagógia a rádióban – diplomaosztó és élettapasztalatok

A Kossuth rádió „Tanúim lesztek” című műsorában 2025. július 24.-én egy különleges adás hangzott el. A beszélgetés apropóját az organikus pedagógiai mentor képzés diplomaosztó ünnepsége adta. A műsorban Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató, a képzés szakmai vezetője, valamint frissen végzett mentorok meséltek arról, mit jelentett számukra ez a képzés, és hogyan változtatta meg mindennapjaikat.

Az ünnep és ami mögötte van

Egy diplomaosztó mindig nagy pillanat, de ebben az esetben sokkal több volt puszta ünnepnél. A végzősök beszámolóiból kiderült: nemcsak tudást, hanem új látásmódot és közösséget is kaptak.

A képzés során megtapasztalták, hogyan lehetnek jobb szülők, pedagógusok, munkatársak vagy éppen barátok. Ahogy egyikük megfogalmazta: „Jobb ember lettem”. A képzés valódi ereje abban rejlik, hogy belülről indítja el a változást, amely átsugárzik a családi kapcsolatokra, a hivatásra és a mindennapokra is.

Tapasztalatok a friss végzősöktől

  • Volt, aki arról számolt be, hogy tanárként vagy művészként teljesen új szemmel tud a fiatalokhoz fordulni, és sokkal inkább segítőként, kísérőként van jelen mellettük.

  • Más a gyermekvédelemben dolgozva tapasztalta meg, hogy az organikus szemlélet megerősítette hitét: minden gyermek egyedi és van remény számára, bármilyen hátránnyal induljon is az életben.

  • Volt, aki úgy érezte, ez a képzés feltöltötte a kiürült tankjait, új erőt és lelkesedést adott a tanításhoz, és ennek hatását diákjain is azonnal látta.

  • Többen elmondták, hogy az organikus pedagógia olyan, mintha egy új szemüveget kaptak volna: jobban megértik, miért gondolkodik és viselkedik másképp a férfi és a nő, a gyermek és a felnőtt, és ezáltal a konfliktusok is könnyebben oldódnak.

  • Megfogalmazódott az is, hogy az organikus pedagógia az egész embert látja – testtel, lélekkel, személyiséggel együtt –, és mindig mutat egy utat a továbblépéshez.

Több mint diploma – közösség és folytatás

A beszélgetésből kiderült: a végzősök nemcsak papírt vittek haza, hanem egy élő közösséget is. Az Organikus Pedagógia Egyesület célja, hogy ez a hálózat hosszú távon fennmaradjon, és a frissen végzett mentorok ne szakadjanak el egymástól. Ezért szakmai kollégiumok, regionális találkozók és konferenciák segítik, hogy a kapcsolat élő maradjon, és a tapasztalatok megoszthatók legyenek.

Ez nem egy rövid kurzus utóhatása, hanem egy szemléletmód, amely egész életre szól.

Egy pedagógia, ami mindenkinek szól

Az adás egyik legerősebb üzenete az volt, hogy az organikus pedagógia nemcsak pedagógusoknak szól. Bárki profitálhat belőle, aki emberek között él: szülők, nagyszülők, fiatal párok, közösségvezetők, munkatársak. Hiszen mindannyian hatással vagyunk egymásra, és mindannyian „nevelők” vagyunk a hétköznapokban.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést!

Az organikus pedagógia nem pusztán tudás, hanem életforma, amely gyökeresen alakíthatja át mindennapjainkat.

👉 Ha szeretnél többet hallani róla, KATTINTS IDE, és hallgasd meg a teljes rádióműsort – biztos, hogy téged is inspirálni fog!

Forrás: Kossuth Rádió

Férfi és Nő – A lelkünk két alappillére

Gondolkodtál már azon, hogy mi tesz minket azzá, akik vagyunk? Miért érezzük magunkat nőnek vagy férfinak, és mennyire fontos ez a saját boldogságunkhoz? Egy nemrégiben megjelent videóban elmerülhetünk a nemi identitás izgalmas világában, és abban, hogy a mai, rohanó világban hogyan tudjuk megtalálni a helyünket mint férfi vagy nő.

Az én és a nemi identitás – A gyökerek fontossága

Képzeljük el, hogy lelkünknek két erős gyökere van. Az egyik az „én” tudatunk, ami körülbelül másfél-két éves korban ébred bennünk, és ráébreszt minket arra, hogy különálló, egyedi lények vagyunk. Ezzel szinte egy időben kezd kialakulni a másik gyökér is: a nemi identitásunk. Ez az, ami a legmélyebb szinten meghatároz minket: férfi vagyok, vagy nő.

A videóban elhangzottak szerint testünk minden sejtje, minden pici része hordozza ezt a biológiai információt. Nemcsak a külsőnk, hanem a belső működésünk is ehhez igazodik. Gondoljunk csak bele, ez milyen szilárd alapot adhat az életünknek!

Hogyan leszünk azzá, akik vagyunk?

Az identitásunk, vagyis az önazonosságunk kialakulása nem egy pillanat műve, hanem egy hosszú, izgalmas utazás. Ebben a folyamatban kulcsszerepe van a környezetünknek és a nevelésnek. Gyerekként szivacsként szívjuk magunkba a mintákat. Éppen ezért olyan fontos, hogy körülöttünk legyenek erős, pozitív férfi és női példaképek – szülők, nagyszülők, tanárok –, akik megmutatják, milyen is a valódi férfiasság és nőiesség. Ezek a minták segítenek abban, hogy megértsük és elfogadjuk a saját nemünket.

A videó kiemeli, hogy serdülőkorban különösen érzékeny időszak jön el. Ekkor kezdünk érdeklődni a másik nem iránt, és ha addigra nem alakult ki stabilan a saját nemi identitásunk, az bizony okozhat bonyodalmakat. Épp ezért fontos, hogy már kiskorban megalapozzuk ezt a stabilitást.

Támogató közösségek és az „érzékenyítés” kérdése

Sokat beszélünk manapság arról, hogy mennyire elmosódnak a nemi szerepek. A videó szerint azonban a nemi különbségek nem elhanyagolhatóak, sőt, épp ezek adják a gazdagságot a kapcsolatainkban és a társadalmunkban. Fontos, hogy a gyerekek támogató környezetben, azonos nemű közösségekben is megtalálják a helyüket, ahol megerősödhetnek a saját identitásukban.

Érdekes gondolat, hogy a túl korai, életkornak nem megfelelő „érzékenyítés” inkább összezavarhatja a kicsiket a nemi identitásuk kialakulásában. Lehet, hogy eleinte tényleg egyszerű, fekete-fehér mintákra van szükségük ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat, és csak később tudják feldolgozni a bonyolultabb kérdéseket.

Férfi és nő a mai világban

Természetesen, ma már sokkal szabadabbak vagyunk a szerepeink megválasztásában. Egy férfi is lehet nagyszerű szakács, és egy nő is lehet kiváló mérnök – és ez így van rendjén! A lényeg az, hogy ezeket a szerepeket a saját, stabil nemi identitásunkból kiindulva töltsük be. Az alapvető, biológiai férfi vagy női mivoltunknak meg kell maradnia, hiszen ez adja meg a létezésünk alapját.

A videó azt is hangsúlyozza, hogy a tudományos kutatások (genetika, hormonok, agykutatás) nem támasztják alá azt az elképzelést, hogy a nemi irányultság vagy identitás kizárólag biológiailag, születésünktől fogva előre elrendeltetett lenne. A nevelésnek, a mintáknak és a környezetnek óriási a szerepe ebben a folyamatban.

Segítsük egymást a kiteljesedésben!

A legfontosabb üzenet talán az, hogy mindannyiunknak – szülőknek, pedagógusoknak és a társadalomnak – az a feladata, hogy segítsük a gyerekeket abban, hogy kibontakoztassák a bennük rejlő férfi vagy női minőségeket. Adjuk meg nekik a teret, hogy felfedezzék és megéljék a természetes adottságaikat!

Hiszen az egészséges nemi identitás nemcsak önmagunk elfogadását jelenti, hanem a másikkal való harmonikus kapcsolat alapját is képezi. A férfi és női minőség egymást kiegészítve, kölcsönösen gazdagítva teheti teljesebbé az életünket.

Nézd meg a videót, és merülj el még mélyebben a témában!

Forrás: Szociális Testvérek Társasága

A magyar kultúra őrzői: Beszélgetés a himnuszról és hagyományainkról

A magyar kultúra napján négy elkötelezett szakember osztotta meg gondolatait a himnuszról, hagyományainkról és a kultúra továbbadásának fontosságáról az Agapé műsorában. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy kultúránk megőrzése és átadása kulcsfontosságú a magyar identitás és a jövő generációk szempontjából.

 

A himnusz mint összetartó erő

A beszélgetés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy a himnusz több mint egy egyszerű költemény – valódi nemzeti imádság és összetartó erő. Navratil Andrea népdalénekes felidézte gyermekkori emlékeit: „A templomban úgy énekeltük, mint egy imádságot. Nagyon megtartó, nagyon fölemelő és nagyon szép nekem ez az emlék.”

Dr. Béres József vegyész és üzletember kiemelte a himnusz közösségteremtő erejét: „Amikor tömegben énekeljük és odaadással, akkor érzi az ember az összetartozást.” Horváth Szilárd, a Búzaszem Iskola igazgatója pedig hozzátette: „A himnusz a rendszerváltoztatás jelképe is számomra. Most már látok embereket imára kulcsolt kézzel énekelni, és ez mindig meghat.”

Kultúra a mindennapokban

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a kultúra áthatja mindennapjainkat. Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány elnöke szerint: „A kultúránk kritikával kezdem, sokan megkérdezik tőlem, hogy tulajdonképpen mi értelme van ennek. De igen, hirdetni kell, meg kell mutatni vizuálisan, zenében, képzőművészetben hagyományainkat.”

Béres József hozzátette: „A kultúra az, amihez közünk van, amiben gyökereink léteznek. Részben a hagyományaink, de közöm van mindenhez, ami minőségi és ami felfelé emel.”

A kultúra átadásának fontossága

A beszélgetés során többször felmerült a kultúra átadásának fontossága a gyermekek nevelésében. Horváth Szilárd megosztotta tapasztalatait: „Amikor gyerekekkel énekeljük együtt a himnuszt iskolában, és teli tüdőből énekelnek a gyerekek is, akkor azt érzem, itt a jövő velünk.”

Navratil Andrea kiemelte a példamutatás szerepét: „Tedd azt, amit szeretnél, hogy ő is azt tegye majd felnőttként.” A résztvevők egyetértettek abban, hogy a népmesék, népdalok és hagyományok átadása kulcsfontosságú a gyermekek nevelésében.

A himnusz üzenete ma

A beszélgetés végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a himnusz üzenete ma is aktuális. Dragonits Márta összefoglalta: „Ma is jön minden, és mi pedig állunk, és azokkal, akik a kereszténység védőbástyái, meg tudják tartani, azokkal együtt itt állunk. Vidáman, büszkén és szeretetben.”

A beszélgetés résztvevői arra biztatnak mindenkit, hogy őrizzük és adjuk tovább kultúránkat, hiszen ez az, ami megtart bennünket magyarként és emberként egyaránt.

A nőiesség ereje és szerepe: Mária példája a modern világban

Mi teszi a nőket igazán erőssé és szelíddé egyszerre? Hogyan válhat a nőiesség a család és a közösség megtartó erejévé? Karácsonyi különkiadásában a „Gyengébbik nem” című műsor olyan témákat jár körül, mint Mária példája, a nőiesség sokszínűsége, a modern nő kihívásai és a meghitt otthonteremtés titkai.

A „Gyengébbik nem” műsor karácsonyi különkiadásában három különleges vendég – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató, Fenyő Iván színművész és Gere Lilla vezérigazgató – osztotta meg gondolatait arról, mit jelent nőnek lenni a mai világban, és milyen tanulságokat meríthetünk Mária életéből.

A beszélgetés kiindulópontja Mária alakja, aki a megváltó világra hozatalával egyszerre testesíti meg a szelíd erőt és a végtelen áldozatkészséget. A vendégek egyetértettek abban, hogy Mária döntése – az igent mondás egy életet veszélyeztető helyzetben – a nőiesség szimbóluma, amely magában hordozza az együttműködés, a hit és az elfogadás erejét.

A műsor rávilágított arra, hogy a modern női szerepek gyakran távolodnak el ettől a szelíd harmóniától. A feminizmus túllövései és a teljesítménykényszer sokszor a versengő, harcias női szerepbe kényszerítik a nőket, amelyet a társadalmi elvárások is erősítenek. Ezért a vendégek szerint különösen fontos, hogy a nők visszataláljanak ahhoz az ősi szerephez, amely harmóniát és melegséget sugároz a család és a közösség felé.

A beszélgetés során szó esett a férfiak szerepéről is. A férfiak stabilitást és keretet biztosíthatnak, támogatva a nőket abban, hogy nőiességüket kiteljesítsék. A kölcsönös tisztelet, figyelem és szeretet alapvető fontosságú a harmonikus kapcsolatokhoz és a boldog családi élethez.

Karácsony különleges időszak, amely lehetőséget ad a lelassulásra és a valódi értékek átélésére. A női szerep ebben kulcsfontosságú: az otthon melegének megteremtése, a békesség és szeretet sugárzása a nők természetes adottságaiból fakad. A műsor résztvevői arra biztatták a nézőket, hogy ne csak az ünnepekre koncentráljanak, hanem tegyék a hétköznapok részévé a karácsonyi melegséget és figyelmességet.

A műsor üzenete világos: a nőiesség nem gyengeség, hanem az erő és az együttérzés különleges kombinációja, amely képes átalakítani nemcsak a családokat, hanem a társadalmat is. Mária példája arra inspirálhat minket, hogy a kihívások ellenére is őrizzük meg nőiességünk lényegét, és a szeretet erejével formáljuk környezetünket.

 

A Karácsony üzenete: Békét teremteni önmagunkban és közösségeinkben

Felföldi László pécsi megyéspüspök, az Organikus Egyesület alapító tagja az éjféli szentmisén arra hívta fel a figyelmet, hogy a világbéke elérésére egyénileg nincs hatalmunk, de a belső béke és szeretet gyakorlása mindannyiunk feladata. A pécsi székesegyházban tartott szertartáson a család és a közösség erejét méltatta, miközben a jelenlévőket arra buzdította, hogy engedjék be Isten szeretetét életükbe.

 

A pécsi székesegyház karácsonyi éjféli szentmiséjén Felföldi László megyéspüspök az ünnep valódi lényegére hívta fel a figyelmet: Isten szeretete által lehetünk képesek szembenézni életünk kihívásaival és válságaival.

„A világbéke megteremtése nem a mi feladatunk, de a saját szívünk békéje, családunk harmóniája és közösségeink nyugalma rajtunk múlik” – hangsúlyozta a püspök. Beszédében kiemelte, hogy a család csak akkor maradhat a szeretet és öröm forrása, ha tagjai önzetlenül ajándékozzák egymásnak jóságukat, elvárások nélkül.

Az ünnepi liturgia hangulatát a Pécsi Bazilika Mozart Kórusa és Zenekara tette felejthetetlenné, Békési-Marton Csaba vezényletével, orgonán közreműködött Kovács Szilárd Ferenc. Az eseményt élőben közvetítette a Magyar Katolikus Rádió és a Kossuth Rádió, így a közösség szellemisége a templomon túl is sokakhoz eljuthatott.

A püspök szavai arra emlékeztettek, hogy a karácsony lényege nem csupán az ünneplésben rejlik, hanem a szívünkben és mindennapi tetteinkben megjelenő szeretetben.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

11 milliméternek magyarázunk

Így irányítanak minket az érzelmek – ebben a videóban Pécsi Rita neveléskutató, főiskolai tanár beszél nemcsak a gyereknevelésről, de a felnőttek viselkedéséről, motivációiról, érzelmi és racionális megnyilvánulásairól, neuroplaszticitásról, bulizásról, válásról és még a következőkről:

[0:00] Erős nyomás van az idegrendszerünkön

[7:25] A gyerekek vagy a felnőttek számára veszélyesebb?

[5:24] Az érzelmek sokkal jobban befolyásolnak, mint az IQ

[15:14] Az idős embert is lehet „nevelni”?

[20:14] Hogyan tanítható az idegrendszer, az érzelmek?

[26:27] Jobb vs. bal agyfélteke

[35:54] A nevelés legfontosabb terepe a család

[41:36] Szükség van társakra, mesterekre, előljárókra

[48:03] A személyes, fizikai kapcsolat pótolhatatlan

[55:43] A digitális világ felborítja az emberi agy fejlődését

[58:59] A család az család?

[1:07:35] Elkerülhetők a válások?

[1:24:56] A bulizás OK, a képernyő pusztít

[1:32:00] Kiút a digitális pokolból

Pécsi Rita honlapja: www.pecsirita.hu 

 

Mit tehetünk a fiatalok elmagányosodása ellen?

Kedves Látogató!

Ez a tartalom kizárólag az Organikus Egyesület tagjai számára elérhető.

Amennyiben szeretne hozzáférni a honlapunkon megosztott prémium tartalmakhoz is, akkor jelentkezzen egyesületünkbe!

További részletekhez kattintson ide!

Pécsi Rita:Ha élő szociális kapcsolatok nincsenek, akkor lehet, hogy okos lesz a gyermek, de intelligens nem

Az érzelmi intelligencia fejlesztésének óriási jelentőségűnek kell lennie neveléskor. Minél több élményt, tapasztalatot és életet alakító tudást kell átadni a gyermeknek, és ő ezekkel felvértezve tud később érvényesülni a családjában, munkahelyén, hitéletében. Uzsalyné Pécsi Rita főiskolai tanárral, neveléskutatóval  az érzelmi intelligencia jelentőségéről készített interjút a Reformátusok Lapja.

„Jelenlegi oktatási rendszerünk mechanikus irányba tolódott el. Ez egyebek mellett a tömeges oktatás következménye, annak a tendenciának, hogy iskolák és osztályok egyszerre haladjanak a tananyaggal. Ezáltal az oktatás-nevelés olyan követelményrendszert dolgozott ki, amely jól mérhető, jól minősíthető, egyszerre követelhető és hamar tesztelhető.”

„A biológiai motiváció legerősebb támaszai a terhelhető társas kapcsolatok. Tehát nem a verseny, az előretörés, mint régebben gondolták. A legerősebb az, hogy együtt tudok-e működni a másikkal. Ha rendben van az ember kapcsolati hálója, akkor motivált is. Érdeklődik, kíváncsi, nyitott. Ha nincs rendben, akkor nincs meg ez a motiváltság. Ez tehát mind-mind tanulható, tanítható. A pedagógusoknak és a szülőknek ezért nagy ebben a felelősségük, de a lehetőségük is.”

„A biológiai motiváció legerősebb támaszai a terhelhető társas kapcsolatok. Tehát nem a verseny, az előretörés, mint régebben gondolták. A legerősebb az, hogy együtt tudok-e működni a másikkal. Ha rendben van az ember kapcsolati hálója, akkor motivált is. Érdeklődik, kíváncsi, nyitott. Ha nincs rendben, akkor nincs meg ez a motiváltság. Ez tehát mind-mind tanulható, tanítható. A pedagógusoknak és a szülőknek ezért nagy ebben a felelősségük, de a lehetőségük is. ”

A teljes interjút IDE KATTINTVA olvashatják.

Forrás: reformatus.hu

Egyre népszerűbb a pécsi KOVÁSZ családi fesztivál

Felföldi László püspök, az Organikus Egyesület egyik alapító tagja azzal a szándékkal indította útnak 2022-ben a KOVÁSZ fesztivált, hogy az lehetőséget adjon a kötetlen találkozásra és közösségi együttlétre a család valamennyi tagja számára.

 

A rendezvény névválasztása pedig arra a szándékra utal, ahogyan a kovásztól megkel a kenyér, úgy keljen meg, növekedjen és gazdagodjon Jézus Krisztus szeretetében a Pécsi Egyházmegye egyházközségeinek és családjainak közössége.

 

A harmadik KOVÁSZ fesztiválról bizton elmondható, hogy rendkívül nagy érdeklődés kísérte. Csak a székesegyházat mintegy 1000 látogató kereste fel. Ugyanakkor ez a rendezvény jóval több, mint programok lehetősége: a püspökség megtelt vidám gyermekzsivajjal, önfeledten kacagó, közösségi élményekkel gazdagodott emberek sokaságával. A résztvevők örömteli pillanatokat élhettek meg, melyből erőt meríthetnek és továbbadhatják azt másoknak a hétköznapok szürkeségében. Ugyanakkor, reményeink szerint valóban sikerült megmutatni az Egyház nyitott, segítőkész és önzetlen arcát, mely valójában minden keresztény ember küldetése: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek”. (Mk 16,15)

Felföldi László pécsi megyéspüspök a Rózsakertben tartott rövid köszöntőjében örömét fejezte ki a nagy érdeklődés miatt. Jó szívvel ajánlotta a rendezvény nyitó programját, a méltán népszerű Ringató koncertet, melynek nevéből merítve hangsúlyozta, hogy a gyermekeink jövőjét befolyásolja, hogyan ringatják, törődnek és mennyi időt töltenek velük a szüleik.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Gloviczki Zoltán: Digitális iskola?

A  Vigilia júliusi, „A technika kérdései” című tematikus számában olvasható Gloviczki Zoltán, az Organikus Pedagógiai Egyesület egyik alapítójának írása. Az alábbiakban egy részletet közlünk a cikkből.

Az iskola mára, az informatika igazi forradalmát még figyelembe sem véve is három alapvető szempontból távolodott el drámai mértékben a valóságtól. Egyfelől konkrétan. Nem a valóságba vezeti be tanulóit, nem a természet, a társadalom, a személyes létezés problémáit, jelenségeit magyarázza a tudományok eszközrendszerével, hanem a tudományok felhalmozott tudását magyarázza, jó esetben illusztrációként használva ehhez a valóságot. Másfelől vakon követi a tudományos ismeretek hihetetlen expanzójának folyamatát, egyre sűrítve az iskolai tananyagot. Nem vesz tudomást a tudhatóság, megismerhetőség és összetettség heisenbergi (vagy a nemlineáris dinamikából [káoszelmélet] vagy a big data szemléletből fakadó) kihívásairól, csakis a leírható tudományos ismeretek gyarapodásáról az ökológiától a nyelvészet új megközelítéseiig, a sejtbiológiától az atomfizikáig. Harmadrészt teszi mindezt úgy, hogy az eleve a legszűkebb szociokulturális elitre tervezett és szinte explicit módon szelektív iskola ehhez a hagyományhoz képest is egyre feszítőbb tartalmát kívánja alkalmazni a társadalom teljes spektrumára. Talán nem meglepő az egyre általánosabb és sokrétűbb kudarcérzet.

És az iskolatörténetek ezen a pontján jelenik meg kihívásként az informatika, az internet, a WEB2.0 és a mesterséges intelligencia. A gyors változások közepette párhuzamosan a növekvő optimizmus és a növekvő kudarcérzet mellett.

Az ezredforduló technikai robbanása megkövült iskolarendszerünkben útelágazást jelent. Ami a hagyományos iskola funkciójának támogatására, teljesítményének látszólagos vagy valós fokozására használható, azt üdvözöljük és az iskola modernizációjaként értelmezzük, ami gátolja a hagyományos működést, máglyára kerül. 2024 elején került sor egy országos hatóság és egy magyar felsőoktatási intézmény közös újmédia tematikájú pedagógus-továbbképzésének toborzására, melynek hatására, köszönhetően a képzés valóban igen korszerű tematikájának nem csupán tízszeres túljelentkezés alakult ki, de nyugodtan állíthatjuk, hogy a téma iránti érdeklődésében és tájékozottságában is egy háromszáz fős, országos merítésű, az oktatás legszélesebb spektrumát képviselő, kimagasló pedagógus-elit jött el az alapos felvételi beszélgetésre. Az, hogy az újmédia és a mesterséges intelligencia veszélyeket rejtegető kihívás az iskola számára, egységes képzetük volt. Ennél azonban érdekesebb és meglepőbb fordulat, hogy a technikai fejlődés előnyei csaknem százszázalékos arányban egyetlen szempontban összpontosultak. „Az internet és a mesterséges intelligencia lehet hasznos is, csak a mai gyerekek nem arra használják.” Hasznos pedig egyetlen céllal lehet: ugyanazon információk megszerzésében, amit az iskolában amúgy is meg kell szerezni. És valóban.

A hangrögzítés, a film, a televízió, majd a videótechnika ugyanúgy az ismertközlés „hatékonyabb” eszközeként vonult be iskoláinkba, ahogy legtöbbször egy „digitális tananyag” sem jelent többet vagy mást, mint a papíralapú taneszközök másolatának feltöltését a világhálóra – esetleg némi interaktivitással fűszerezve azt. Ami pedig a boszorkányüldözést illeti: a mobiltelefonokat az iskola vagy az osztály kapujában elvesszük a diákoktól, a mesterséges intelligenciát pedig igyekszünk kiszűrni teljesítményükből. Fittyet hányva mindkét törekvés szánalmas perspektíváira. Ez nem az oktatás modern kora. Az audiovizuális eszközök, az írásvetítő, a projektor, az internet, a ppt, a digitális tábla – mind archaikus és sok szempontból korszerűtlenné, ezzel pedig értelmetlenné váló iskoláink egyre korszerűbb szépségtapaszai.

Fotó: Papajcsik Péter / Index
(A teljes írás a Vigilia júliusi, „A technika kérdései” című tematikus számában olvasható.)