Tanulságok a cserkészet és az iskolavezetés világából

Az Organikus Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a szemléletmód, amely a természettel való harmonikus együttélésen alapul, áthassa életünk minden területét, a gazdálkodástól a közösségépítésen át a vezetői szerepekig. Ezt az organikus megközelítést állította előadása középpontjába Papp Zsolt iskolaigazgató is a 4. Organikus Szakmai Konferencián. A cserkészetből merített tapasztalatokon keresztül mutatott rá a fenntartható és emberközpontú vezetés alapelveire.

A közösség, amely tart és megtart

Papp Zsolt, aki több mint 18 éve tölt be vezetői pozíciót, tapasztalatai szerint a legfőbb érték a közösség ereje. Ahogy az ökoszisztémában a fajok támogatják egymást, úgy a humán közösségben is az összetartozás és a szerepvállalás adja a tartást. A közösség:

  • megtartja az egyént, védőhálót nyújtva;

  • lehetőséget ad a hatásra: a jótékonysági akcióktól a közös munkáig, mindenki érezheti, hogy hozzájárul a környezete öröméhez és boldogulásához.

Alulról építkezve: Az organikus növekedés

A cserkészet – és egyben az organikus szemléletű építkezés – lényege, hogy a növekedés belülről, alulról fakad. Ahogy a természetben a magból fejlődik a fa, úgy a kezdeményezések is akkor a legerősebbek, ha kis létszámú, lelkes baráti körből indulnak, a nulláról.

A kihívásokkal teli, organikus környezet – a tábori élet, az eső, a szúnyogok – nem menekülési útvonalat, hanem problémamegoldást kíván. Ez a hozzáállás megtanítja a vezetőt és a közösséget a rugalmasságra és a kitartásra. Nincsenek álarcok, csak nyers valóság, amelyben meg kell állni és cselekedni.

A bizalom mint vezetői alapelv

A sikeres és fenntartható vezetés egyik alappillére a bizalom. A vezetőnek nem kell mindenhez értenie, és nem kell mindent kontrollálnia. A hatékony munkamegosztás (az őrsök, őrsvezetők rendszere) révén minden feladatot rá lehet bízni arra, aki ért hozzá, és aki szívesen csinálja.

Ez a megközelítés a mellérendelői viszony megteremtéséhez vezet, ahol a felek nem egyenrangúak, hanem egyenjogúak. A vezető feladata nem a „tutit” megmondani, hanem kibontakoztatni a kollégákban és a gyermekekben rejlő tehetséget, segítve a fejlődésük feltételeinek biztosítását. Az igazgatói cél nem a saját karrier építése, hanem az egész szervezet emelése.

Önmagad megvalósítása a szolgálatban

A vezetési filozófia a humanizmus nagy alakjainak tanításával rezonál:

„Valósítsd meg önmagad a többi ember szolgálatára és örömére.” – Sík Sándor

Ez az elv a teljes paradigmaváltást jelenti: az önmegvalósítás nem öncélú, hanem a környezet támogatására és örömére irányul.

Az organikus szemléletű vezető alapvető emberi értékeket helyez előtérbe:

  • Alázat és törékenység vállalása.

  • Hit és példaadás.

  • Alkotóvá válás: folyamatosan építeni a rendszert, ami a törvényi kereteken túl (a „játszótéren”) zajló életet rendezi.

A boldogság és a siker nem közvetlen fókusz, hanem mellékhatás. Amikor egy vezető és a közössége kitartóan, hittel, és organikus módszerekkel dolgozik a közös célért, az eredmény (a boldog, működő közösség) magától bekövetkezik.

Puskás Balázs: A tekintély, a bizalom és a jelenlét szerepe a nevelésben

A mai pedagógiai életben egyre élesebben merül fel a kérdés: miért is hallgatnak ránk a gyerekek? Egy oktatási konferencián egy 20 éves fiatalember szembesítette a pedagógusokat egy kemény kritikával: „Ne haragudjanak, de önök cserben hagytak minket.” Üzenete szerint a kritikai észrevételeiket zaklatásnak, a zajos fejlődésüket fegyelmezetlenségnek, a jobbító javaslataikat pedig szemtelenségnek vették. A fiatalember összegzése metsző volt: miért is hallgattunk volna önökre?

Ez a kijelentés azonnali önvizsgálatra sarkall: mi lenne az ideális helyzet? Az, ha a diákok azt éreznék, hogy a pedagógusok értük éltek, válaszaik voltak a fontos kérdésekre, átgondolták a kritikai észrevételeket, és képesek voltak türelmesen irányt mutatni a kamaszkor fejlődő zajában is, sőt, megköszönték a jobbító javaslatokat. Valami olyan, ami emlékezetes nyomot hagy a diák életében, akár egy folyosón elejtett mondat formájában.

A nevelő és a diák közötti kapcsolatban a legfőbb kérdés a tekintély. Honnan ered ez az erő, ami miatt a tanteremben – a fáradtság és éhség ellenére – a diákok a pedagógusra figyelnek? A tekintély titokzatos, lényegében megfoghatatlan, mint az univerzum gravitációja vagy az atom szerkezete. Látjuk a hatását, de nehezen magyarázzuk a miértjét.

Azonban a működő tekintély három alapvető pillérre épül: a bizalomra, a jelenlétre és a hitelességre.

1. A bizalom köre

A bizalom nem jelent feltétlen behódolást vagy követelmények nélküli engedékenységet. A Szaléziaknál bevált modell a Bizalom Körét írja le, ami a következő elemekből áll:

  • Alapbizalom: Meg kell előlegezni a gyereknek.

  • Követelmény: Ezt a bizalomra alapozva lehet megfogalmazni. Ha van bizalom, a gyerek elfogadja a követelményt is, függetlenül hátrányos helyzetétől.

  • Következmény: Ha a követelménynek nem tesz eleget, annak következménye kell, hogy legyen (ami 90%-ban nem büntetés).

  • Következetesség: A következményhez következetesség párosul.

Ez a zárt kör biztosítja, hogy a bizalom megmarad, a gyerekek érezhetik, hogy a felnőtt komolyan veszi őket. Kulcsfontosságú, hogy a nevelő tudja, amit a diák mond, az érdekli, és ezt a diák is higgye el.

2.  Szerető kedvesség és a jelenlét

Don Bosco pedagógiájának egyik sarokköve a jelenlét. „Nem elég szeretni őket; érezniük is kell, hogy szeretve vannak.” A szeretetnek el kell érkeznie a gyermekhez, és fel kell fognia azt.

A jelenlét azt is jelenti, hogy a pedagógus legyen ott, ahol a gyerekek vannak, és lépjen be az ő komfortzónájukba. Ez a „szerető kedvesség” (amoreca) teszi lehetővé, hogy a diákok előbb-utóbb kíváncsian jöjjenek át a nevelő világába is. A tekintetnek, a gesztusoknak is ezt az Istentől áradó szeretetet kell közvetíteniük.

3. A hitelesség ereje

XVI. Benedek pápa szerint ma a világnak már nem elegendő a szónok, a legékesebb beszéd sem ér sokat egy megbicsaklás után. Tanúk, hiteles emberek kellenek. Jacques Maritain gondolata szerint a tanító feladata nem az, hogy belénk öntse az igazságot, hanem az, hogy felébressze bennünk azt.

A hiteles életpélda hitelt ad a szavaknak. A nevelő legmélyebb hatása a személyiségén keresztül történik, ezért elengedhetetlen, hogy a pedagógusok lelki egészségét támogassák: a szupervízió, az esetmegbeszélés és a mentális támogatás nem luxus, hanem a kiégés megelőzésének alapvető eszköze. A hiteles keresztény nem az, aki mindent tud, hanem aki igazságban él.

Jézus Krisztus a hitelesség tökéletes példája, aki úgy beszélt, „mint akinek hatalma van,” mert Ő maga volt az igazság. A pedagógus hivatása, hogy a gyerekre úgy nézzen, úgy lépjen, és úgy cselekedjen, hogy a diák érezze: amit csinál, az igaz.

A vezetés és a hivatás

A bizalom, a jelenlét és a hitelesség együtt adja a vezetés jogát és képességét. A vezető pedagógus célja, hogy elvezesse a gyereket az élethivatására, az Istentől való elhívására. A vezetéshez hatalom szükséges. A hatalom nem rossz dolog; az Istentől jön, és azért van, hogy közelebb vigyük általa a gyereket Hozzá. A hatalommal való visszaélés az, ami szörnyű. Jordan Peterson pszichológus szerint a fegyelmezés elmulasztása „lusta, kegyetlen és megbocsáthatatlan.” A tekintély nem tekintélyelvűséget jelent, hanem atyai és anyai kíséretet, amely a növekedést segíti.

Ahogy Kentenich mondta: „A nevelő Isten munkatársa az emberben kibontakozó isteni kép formálásában.” A pedagógus óriási felelőssége és egyben csodálatos hivatása is ez. Nincs mitől félnünk, hiszen a csatát már megnyerték nekünk, nekünk csak be kell állni a sorba.

A csendes apaforradalom: Miért hiányzik az apa a modern családból?

Egy pszichológus 30 éves szakmai tapasztalatával a háta mögött rámutat a modern társadalom egyik legégetőbb problémájára: az apaság krízisére. A szakember, aki maga is nagy alázattal végzi munkáját, őszintén bevallja, hogy ha megnyerné a lottót, akkor is ezt csinálná, legfeljebb kicsit kevesebbet. Személyes tapasztalatait is megosztja a gyermekgondozási szabadság (gyed) alatti apaságról, amely élete egyik legszebb időszaka volt.

A nagytól a kis családig: döbbenetes változás

A felvetésre, miszerint minek túlgondolni a szülőséget, amikor régen is valahogy megoldották, a válasz egy kép a múlt századról. Az elmúlt 100 évben ugyanis döbbenetes változás zajlott: a klasszikus nagycsaládi struktúra felbomlott. Ezáltal a szülők – jó esetben két szülő – kapták meg a feladatot, hogy betöltsenek akár 16 szerepet is. A gyerekek „nagycsaládos génekkel” születnek, és keresik a kötődést, ám gyakran hiányos családi közeget találnak. A modern szülők így egy „mission impossible” helyzetben találják magukat.

Apátlan társadalom és a marketing hatása

A probléma nem új keletű: már 1986-ban a sajtó is feltette a kérdést: „Hová lettek a férfiak?”. Napjainkra a magyar és a nemzetközi társadalom is sajnos egyre inkább „apátlan társadalomnak” mondható. Az apák krónikusan hiányoznak a nevelésből és az értékteremtésből. A jelenség nem szándékos rosszindulat, sokkal inkább egy kialakult gondolkodásmód (mindset), mely szerint az apa szerepe elsősorban a pénzkeresés, míg az anya viszi a hátán a családot. A családi autók reklámjaiban, az UNICEF-kampányokban és még a hitközségi plakátokon is gyakran az apa hiánya a szembetűnő.

A statisztikák – például Blankenhorn „Apátlan Amerika” című könyve alapján – megdöbbentőek: az apátlan családban élő gyermekeknél sokkal magasabb a rizikója a tinédzser öngyilkosságnak, a javítóintézetbe kerülésnek, a drogközpontoknak és a nemi erőszaknak. Az apa nem egy „cuki béna apa” karakter, hanem egy olyan érték képviselője, melynek hiánya felborítja mind a fiúk, mind a lányok életét.

Az apa szerepe: hiteles jelenlét és határszabás

Az apai szerep kulcsa a hiteles jelenlét. Nem a „hegyi beszéd” az, ami használ, hanem az, ha az apa ott van. Fontos, hogy az apa időt és teret csináljon az apaságnak a fejében és az életében, mert különben a pénzügyi eladósodás, a felújítási kényszer és a tervezetlen élethelyzetek gyorsan összeomláshoz vezethetnek.

A magyarországi felmérések szerint a 29-45 év közötti kisgyermekes férfiaknak a legnagyobb a rizikója annak, hogy összeomlanak a munka-magánélet egyensúly területén. A megkérdezett apák 77%-a szeretne több időt tölteni a családjával, ami azt jelzi, hogy nem arról van szó, hogy ne akarnának jelen lenni, hanem a rendszer nem biztosítja ezt. Sok apa munkahelyet vált azért, hogy apa lehessen.

Fontos megemlíteni az apai depressziót is: a szülés utáni depresszió aránya a férfiaknál is körülbelül azonos az anyákéval, de az apáknál ez a probléma 5 éves korig nő. Ráadásul az apai depresszió gyakran nem szimpatikus formában (dühöngő, morgó, munkamániás) jelenik meg, ami miatt az érintettek segítség nélkül maradnak.

Túlélő készlet apáknak

Az apák számára elengedhetetlen a felkészülés. A szakértő javaslatai a következők:

  • Marketing-stop/Superman-stop: Ne hagyjuk, hogy a reklámok és a sztereotípiák határozzák meg a szerepeket.

  • Ne szeparálódj el: A mobilozás és az elmagányosodás helyett keressünk apró, közös rutinokat. A bevásárlás, a fürdetés vagy egy közös játék is lehet igazi apás program.

  • Határszabás: A modern ember egyik legnagyobb kihívása a határok hiánya. Szükség van a munka és magánélet közötti tiszta határra, mert ahogy a szakember mondja: „profi munka szorozva profi pihenés, ha a pihenés zéró, akkor az egész zéró”.

  • Családi Közösség Építése: A rendszeres közös étkezés (az ebédlőasztal hatása) óriási pszichológiai erővel bír, segítve a kommunikációt és megelőzve számos zavart.

A vezető és az apa

Az apaságnak a vezetői pozícióban lévők számára duplán tervezettnek kell lennie, mivel az apa által képviselt minta kihat az egész csapatra. Egy vezető története is bizonyítja, hogy a tudatos változtatásnak mekkora ereje van: a kiégés szélén álló férfi újra tudott kapcsolódni a kisfiához, miután időt és teret szánt a horgászásra, mely élményeket „melyekért érdemes élni” -ként írta le.

Végül pedig a befejező példa: egy amerikai iskolában az erőszak megelőzésére létrehozott „apaőrség” tagjai nem fegyelmeztek, hanem poénkodtak, birkóztak és hülye vetélkedőket rendeztek, mire az agresszió eltűnt. Ez a példa is azt mutatja, hogy az apai energia, a bekapcsolódás, a humor és az igazi jelenlét ereje pótolhatatlan. Minden férfinek meg kell találnia a saját apaságát, hiszen „bárhol lehetsz apa”.

Életet fakasztó vezetés – Apácai Csere Jánostól Szent Benedekig

A 3. előadás – Előadó: Dr. Pongrácz Attila)

A november 15-i Organikus Konferenciánk harmadik előadását egy igazán különleges pillanat nyitotta meg: Apácai Csere János „megszólalt” közöttünk. Egy mesterséges intelligencia által életre keltett szobor videója olyan természetességgel szólította meg a tanítókat, nevelőket és közösségszervezőket, mintha maga Apácai tért volna vissza közénk, hogy emlékeztessen: a tudás világossága ma is életet formál.

Szavai egy olyan hivatás lényegét idézték fel, amely egyszerre épít értelemre és lélekre:
a tanítóvezető gyújt, lelkesít, példát mutat – nem uralkodik, hanem szolgál.

Ezek a gondolatok adták a hátterét Dr. Pongrácz Attila előadásának, amely két nagy alak – Szent Benedek és Apácai Csere János – tanítását találkozási pontba állította, és megmutatta: mit jelent ma „életet fakasztó” módon vezetni.

Apácai öröksége ma is lélegzik

A videós köszöntőben Apácai arról beszélt, hogy a tanító feladata nem pusztán a tudás átadása, hanem a jellem formálása. A gyermek lelkét nem tölteni kell, hanem gyújtani – kíváncsiságot ébreszteni, felfedezésre indítani.

A jó tanító – és jó vezető – nem a tekintélyével él, hanem a példájával.
Nem kényszerít, hanem utat mutat.
Nem kész válaszokat ad, hanem gondolkodásra hív.

Ez az alapállás gyönyörűen rezonált Dr. Pongrácz Attila gondolataival.

Szent Benedek vezetése: harmónia, fegyelem és lélek

Előadónk bemutatta Szent Benedek útját, aki egy zűrzavaros korban teremtett rendet – belül és kívül egyaránt. A Regula, amely 1500 éve szinte változatlan, ma is a világ egyik legstabilabb vezetési alapműve.

Benedek szerint:

  • a vezető első a szolgák között,

  • a tekintélyt nem rang, hanem jellem adja,

  • a szigor csak akkor épít, ha igazságosság kíséri,

  • a közösséget meg kell hallgatni – néha épp a legkisebb szólja a legnagyobb igazságot.

Dr. Pongrácz Attila kiemelte: Benedek vezetése a „szív, a fej és a kéz harmóniáját” hozta létre. Az imádság és a cselekvés nem két világ, hanem egy ritmus két lába. Az a vezető tud eredményt teremteni, aki egyszerre képes befelé és felfelé figyelni – és közben másokat is felemelni.

Apácai mint vezető – ma is eleven iránytű

Bár Apácai gondolatai eredetileg a tanítókról szólnak, Dr. Pongrácz Attila megmutatta, mennyire könnyen átültethetők a mai vezetés világába:

  • a vezető első kötelessége az igazság szeretete,

  • a nyelv tisztasága a bizalom alapja,

  • az elv önmagában kevés, ha nem válik gyakorlattá,

  • a közösséget nem tölteni kell, hanem lelkesíteni,

  • a vezetés célja mindig azok javában áll, akik rábízattak.

A legszebb mégis ez: Apácai hazajött. Külföldön fényesebb pálya várta volna, mégis vállalta a magyar közösséget, mert hitt abban, hogy a tudást a helyére kell ültetni. Ez ma is az egyik legerősebb vezetői állítás.

A vezetés művészete – az emberi lélek megnyitása

Az előadás zárásaként Dr. Pongrácz Attila Anselm Grün gondolatait idézte, amelyek ma is mélyen megérintik azt, aki embereket vezet:

„A vezetés aktív cselekedet.
Előcsalogatja az emberből a benne szunnyadó életet.
A vezetés művészete megtalálni azt a kulcsot,
amely megnyitja a munkatársaink kincsestárát.”

A vezető – akár intézményvezető, tanár, közösségszervező vagy szülő – akkor jár jó úton, ha nem uralkodik, hanem felébreszt. Ha nem irányít, hanem teremt: teret, bátorságot, lendületet.

Szeretettel várunk az Organikus Egyesület közösségében

Ha szeretnéd megnézni a teljes előadást,
vagy csatlakoznál ahhoz a közösséghez, amely hisz a szeretetből fakadó vezetésben és az emberi kapcsolatok erejében,
akkor örömmel várunk tagjaink között.

A tagsággal hozzáférést kapsz minden konferenciavideóhoz, előadáshoz és tananyaghoz.

A stílus, mint vezetői erő – amikor az öltözködés lelket formál

Van valami egészen meglepő abban, ahogyan Kató Csaba előadó – diakónus, tréner, lelki kísérő – közelít a stílushoz. Nála a stílus nem felszínes díszlet, nem trendek hajszolása, nem divatlapba illő önkifejezés. Sokkal több. Egy olyan erő, amit mindannyian magunkra ölthetünk, és ami visszahat ránk – formál, erősít, összerendez, felegyenesít.

Előadása – amely a IV. Organikus Pedagógiai Konferencia Életvezetés Konferencián hangzott el – egy különös és finoman humoros mondattal indult: „Tegeződjünk, ez organikusabb.” És innentől egy olyan útra hívott, ahol a ruha nem csupán anyag és fazon, hanem nyelv, kapcsolódás, védelem, sőt lelki eszköz.

A stílus bennünk van – csak néha mélyebbre kell ásni érte

Csaba szerint mindannyian stílusosak vagyunk. Ez nem kiváltság, nem pénz kérdése, nem alkat, életkor vagy státusz függvénye. Inkább olyan, mint a maraton:
mindenkiben ott van, csak van, akiben mélyebben elásva.

A stílus a saját otthonosságunkból születik – amikor merünk önmagunk lenni, amikor nem szerepet, hanem létezést öltünk magunkra. Amikor az öltözködés nem arról szól, hogyan „tűnjünk jobbnak”, hanem arról, hogyan álljunk helyre belül.

Egy zakó, egy barna árnyalat, egy lila érintés – és a méltóság visszatér

A hallgatóságot mélyen megérintette az a történet, amelyben Csaba egy megalázó tárgyalást él át, majd készül a második körre. Nem bosszúból, nem visszavágásból – hanem abból a szándékból, hogy:

„kifejezzem: tisztelem őt – és magamat is.”

Barna zakót vett – a föld színét, amely kapcsol.
Sportos fazont – hogy ne legyen túl merev.
És lilát – mert a lila egyszerre hatalom, nyugalom és transzcendencia.

Ez a három együtt már nem ruha volt. Hanem szándék, méltóság és jelenlét.

A tárgyalás nem lett sikeres – de ő méltósággal volt jelen. És végül: ez volt a valódi győzelem.

A stílus tükör és ablak – ahogy – és ahogyan – látjuk magunkat

Csaba ebben a témában is finoman humoros, de nagyon pontos:

„Minden öltözékkel üzenünk valamit.”

Nem mindegy, magunk felé mit üzenünk.
És az sem, hogy mások milyen nyelven „olvasnak” bennünket.

A stílus:

  • tükör – visszajelez, megerősít

  • ablak – megmutatja, kik vagyunk

  • híd – kapcsol a másikhoz

  • védelem – biztonságot ad

  • iránytű – segít emlékezni arra, hogy kik vagyunk

És mindezt úgy, hogy közben nem illúziót építünk, hanem önazonosságot.

Amikor a ruha nem dísz, hanem fényforrás az éjszakában

Talán az előadás legszebb része az, amikor Csaba elmeséli a saját kiégésének történetét. Azt az időszakot, amikor szeretett emberek között élve egyszer csak azt érzi: nem bír több kapcsolatot, több terhet, több szerepet.

És ekkor történik valami egészen egyszerű – és mégis sorsfordító:

Felvegy egy csokornyakkendőt.
Belenéz a tükörbe.
És azt mondja:

„Egész jól nézek ki.”

Ez volt az a pillanat, amelyben megérezte:
– még mindig van bennem élet,
– még mindig érdemes felkelni,
– még mindig van valami szép, amit hozzáadhatok a világhoz.

A csokornyakkendő egy időre az identitása része lett.
Nem szerep – fonál, amely visszavezette önmagához.

A stílus nem pénz – hanem jelenlét

A divat lehet drága, gyorsan múló, felszínes.
A stílus viszont:

  • személyes,

  • önazonos,

  • lelki,

  • szabadságot ad,

  • visszahat.

A kérdés tehát nem:
„Mit vegyek fel?”,
hanem:
„Mit akarok ma magamra ölteni?”

Erőt? Bátorságot? Kapcsolódást? Nyugalmat?
Valamit, ami benned már ott van – csak külső formát keres.

Felöltözni Istenbe – a stílus legmélyebb tere

Ahogy Csaba fogalmaz: a liturgikus ruhák nem divatot követnek. A szerepük, hogy emlékeztessenek:

Ki vagyok?
Kinek a szeretetében állok?
Mit képviselek?

A ruha, amit magára ölt, nem előírás – hanem meghívás:
legyen Krisztus stílusú, az „ugyanaz az érzület” hordozója, amiről Pál apostol beszél.

És ez az a mélység, ahol a stílus már nem külső…
hanem tisztán belső ügy.

Záró gondolat – és egy meghívás

Csaba előadása arra hív, hogy merjük megkeresni azt a ruhadarabot, azt a színt, azt a formát, amely erővel tölt fel bennünket – és merjük hordani azt, akik valójában vagyunk.

Mert a stílus végső soron nem más, mint:

öröm, identitás és meghívás
– önmagunknak és a világnak.

Szeretettel várunk közösségünkben!

Ha szeretnéd a teljes előadást is megtekinteni, videós formában, akkor csatlakozz az Organikus Egyesület tagjai közé!
Tagként minden konferencia-előadáshoz hozzáférsz, folyamatos tartalmakat kapsz, és része lehetsz annak a közösségnek, amely – ahogy Csaba mondta – „organikus szívű emberekből” áll.

👉 Csatlakozz, és lépj be egy olyan térbe, ahol együtt formáljuk az életre vezető utakat!

A kis herceg üzenete: Hogyan vezessük az életünket organikus módon?

Csáki Tibor atya előadása a tudatos életvezetésről, az önnevelés fontosságáról és a kapcsolatok erejéről, Saint-Exupéry örök érvényű művén keresztül.

A komoly emberek számára talán nem tűnik fontosnak A kis herceg, pedig Antoine de Saint-Exupéry meséje – melyet a keresztény antropológia az „ötödik evangéliumnak” is nevez – a legmélyebb spirituális és életvezetési kérdéseket feszegeti. A videó előadása szerint a kis herceg bolygója a saját lelkünket, belső világunkat jelképezi. A jó életvezetés kulcsa abban rejlik, hogy merünk-e „gyerekek lenni” és a szívünkkel látni, vállalva bolygónk mindennapos gondozását.

1. A lélek bolygójának karbantartása: vulkánok és majomkenyérfák

A tudatos életvezetés ott kezdődik, hogy karban tartjuk a saját bolygónkat, ami egyben a helyes önértékelés és az alázat kiindulópontja. Ez a karbantartás két fő feladatot jelent:

  • A vulkánok kisöprése: Érzelmeink és hangulataink – a „vulkánjaink” – erőforrásként szolgálhatnak, de csak ha rendszeresen „kisöpörjük” azokat, azaz tudatosan kezeljük. Ha nem tesszük, kitörnek, és eluralkodnak rajtunk.

  • A majomkenyérfák irtása: A rossz szokások és függőségek (a majomkenyérfák) cserjeként indulnak, és ha idejében nem vesszük észre és nem távolítjuk el őket, elborítják a bolygót. A régi mondás szerint: „Vigyázz a gondolataidra, tettek lesznek belőlük… majd majomkenyérfák.”

    • Megoldás: A szemlélődés: A majomkenyérfákat akkor lehet elirtani, amikor még kicsik. Ehhez elengedhetetlen a rendszeres, csöndes szemlélődés, ideális esetben a kora reggeli órákban, amikor átjárjuk belső világunkat, figyeljük a növekvő hibákat, és előkészülünk a döntések meghozatalára.

2. A háromféle kapcsolat egyensúlya

Az ember hiánylény, aki kapcsolatok nélkül nem létezhet. Jó döntéseket csak akkor hozunk, ha harmóniában tartjuk a kapcsolatainkat:

  • felfelé: kapcsolat Istennel. Az ima és a csend teremti meg a belső rendet. Ha ápoljuk lelkünket, megszületik bennünk a „rózsa” (amely Krisztus analógiája). Aki ezt az unalmasnak tűnő belső munkát elhanyagolja, az kimarad a csodából.

  • befelé: kapcsolat Önmagunkkal. A helyes önértékelés alapja az alázat és a helyünk elfogadása: szilárdan állni azon a helyen és abban a küldetésben, amit kaptunk.

  • kifelé: kapcsolat Másokkal. A Kisherceg bolygójáról elindul, hogy barátságot keressen. A felnőttek bolygóin a király (uralomvágy), a hiú (nárcizmus), az üzletember (kasziság) és a többiek is sérült emberek. A krisztusi magatartás nem ítéli el őket, hanem kiüresítéssel, elvárások nélkül látogatja meg a mások „lélekbolygóját”. A valódi barátság a megszelídítés folyamata.

3. A kor krízise: A mértéknélküliség

A kis herceg érkezése a Földre rávilágít korunk három fő válságára, a mértéknélküliségre:

  1. Az idő mértéknélkülisége: Felgyorsult, üres hely nélküli naptárak, képtelenség a csendre és a prioritások felismerésére.

  2. A tér mértéknélkülisége: A digitális élet zaja és a fikció valósággá válása (influencerek). A valós emberi kapcsolatok háttérbe szorulnak a virtuális jelenlét mögött.

  3. Az ego mértéknélkülisége: Az individualizmus atomizálódást eredményez. Az emberek a Kis herceg szavaival élve kéz dolgokat vásárolnak, de barátságot, türelmet vagy házasságot nem lehet venni, ezért képtelenek megküzdeni a nehézségekért és elmélyült kapcsolatokat teremteni.

Konklúzió

A tudatos életvezetés egy folyamatos döntéshozatal, amely boldogságot és önazonosságot hoz. A végső válasz a kapcsolatban rejlik:

„Kerestem Istent és elrejtőzött. Kerestem önmagam és nem találtam. Kerestem a felebarátot, és megtaláltam Istent, önmagam és a felebarátot.”

Krisztus a mai, elidegenedett világba jön el, nem azért, hogy elítélje, hanem hogy üdvözítse azt. A vezetői feladatunk, hogy hagyjuk, hogy megszelídítsen bennünket, és utána mi is krisztusi módon legyünk jelen a kapcsolatainkban.

Az igazi organikus vezető – Élet-Vezetés?! – Pécsi Rita előadásának üzenetei

Az Organikus Pedagógia Egyesület őszi konferenciáján Pécsi Rita előadása volt az egyik legerősebb, legtisztábban irányt mutató pillanat. Aki ismeri őt, tudja: amikor Rita beszél, akkor nemcsak pedagógiai elvekről esik szó — hanem az élet mélységeiről, az ember működéséről és arról a szelíd, mégis radikális hozzáállásról, amely nélkül nem lehet ma valódi vezető, szülő, tanár vagy közösségépítő az ember.

Rita előadása abban a pillanatban megérkeztetett mindenkit, amikor kimondta:
az organikus vezetés nem státusz, hanem felelősség. Nem rang, hanem szolgálat.

A hagyományos vezetői minták sokszor hatalomról, ellenőrzésről, kontrollról szólnak — az organikus vezető viszont más logikát követ:

  • nem „fentről” mond dolgokat, hanem középen áll, a többiek mellett;
  • nem parancsokat ad, hanem utakat nyit;
  • nem félelmet, hanem bizalmat épít;
  • nem azt kérdezi: „hogyan irányítok?”, hanem azt:
    „hogyan segítek kibontakozni annak, akit rám bíztak?”

Ez a szemlélet nem lágy, hanem erős. Nem naiv, hanem bölcs.
És éppen ezért képes olyan közösségeket építeni, ahol jó lenni és ahol az emberek nőni kezdenek.

A vezetés nem hierarchia, hanem jelenlét

Rita arra is emlékeztetett: amikor az embert vezetői szerepbe hívják, az nem azért van, mert tökéletes, hanem azért, mert készen áll szolgálni.

Az organikus vezető:

  • érzékeny a lélek mozgására,
  • rugalmas a körülmények között,
  • képes átengedni a helyet másoknak,

és tudja, hogy a legfontosabb vezetői eszköze nem a szigor, hanem a jelenléte.

Rita szavaiban erő volt, mégis könnyedség.
Mintha azt üzente volna: “Ne akarj mindent kézben tartani. Legyél ott. Figyelj. Kísérj.”

Ez a fajta vezetés sokszor ellenkultúra — éppen ezért van rá ekkora szükség ma.

Bizalom: a vezetés oxigénje

Az előadás egyik központi gondolata az volt, hogy bizalom nélkül nincs kibontakozás.
A bizalom nem jutalom, nem feltételhez kötött, hanem ajándék, amit a vezető ad elsőként.

Rita arra hívta a hallgatóságot, hogy ne a teljesítményt várjuk el először, hanem a személyt fogadjuk el.
A bizalom hatására:

  • oldódik a szorongás,
  • nő a kreativitás,
  • megjelenik a felelősségvállalás,

és a kapcsolatból együttműködő energia születik.

Ezért képes egy organikus vezető rendkívül sokat kihozni a közösségéből — nem azért, mert „jobban megmondja”, hanem mert jobban odafordul.

A rugalmasság nem engedékenység, hanem érettség

Rita előadásában fontos elemként jelent meg a rugalmasság is. Nem a „mindegy, hogyan” típusú lazaságról beszélt, hanem arról az érett, felelősségteljes alkalmazkodókészségről, amely képes a valós helyzetekre válaszolni.

A merev rendszerek megrepednek.
A rugalmas rendszerek túlélnek.
És ami él, az képes növekedni.

Az organikus vezető tehát nem a szabályt hajlítja, hanem a saját hozzáállását.
Ez a rugalmasság pedig nem gyengeség, hanem bölcsesség.

Miért fontos ez ma ennyire?

Mert egy olyan világban élünk, ahol a fiatalok, a munkatársak, a családok, a közösségek szomjazzák a hiteles vezetést. Azt, amelyik nem erőből akar hatni, hanem szeretetből.
Azt, amelyik nem pozíciókból beszél, hanem kapcsolatból.
Azt, amelyik nem a felszínt nézi, hanem a lelket.

Rita előadása éppen ezt a szomjúságot itatta — tiszta vízzel.

Pécsi Rita előadása nemcsak egy pedagógiai gondolatmenet volt, hanem útmutatás mindenki számára, aki emberekkel dolgozik, vagy egyszerűen csak szeretne építő módon jelen lenni a világban.

Az organikus vezetés végső üzenete így hangzik:
a vezetés lényege nem az, hogy mit érünk el, hanem hogy kikké válunk közben.

Ha szeretnéd megtekinteni a teljes előadást – és a konferencia további videóit is –, szeretettel hívunk az Organikus Egyesület közösségébe. Tagként, a tagsági díj rendezése után minden tartalom teljes terjedelmében elérhető számodra. Örömmel látunk közöttünk!

Nemesvámos organikus szemléletben gondolkodik

Örömteli hír érkezett Nemesvámosról: a település vezetősége organikus pedagógiai alapokra épülő, családbarát programot tervez. Ez a kezdeményezés különösen közel áll az Organikus Egyesület szellemiségéhez, hiszen ugyanazokat az alapértékeket képviseli, amelyekre az Egyesület is épít: életközpontúság, közösség, természetesség és a gyermekek teljes személyiségének kibontakoztatása.

Miért organikus ez a szemlélet?

Azért, mert az életet hordozza, és a természet rendjéből merít mintát. Nem kényszerít és nem sürget – ehelyett a belülről fakadó növekedést segíti, biztonságos keretek és szeretetteljes vezetés mellett.

Az „organikus” szó a latin organicus kifejezésből ered, amely szervest, természetest jelent – olyasmit, ami belső törvényszerűséggel fejlődik.

A nemesvámosi program öt alapérték köré szerveződik:
👉 bizalom
👉 eszmény
👉 életmozgás
👉 szövetség
👉 kötődés

A tervek szerint a program nemcsak az oktatási intézményeket, hanem a családokat, közösségeket és helyi kezdeményezéseket is megújíthatja – a bölcsődétől az iskoláig.

A program fő elemei

Magyar hagyományok ápolása – néptánc, mondókák, baranta, íjászat, szablyavívás.
Művészet és alkotás – népi hangszerek, énekek, kézműves tevékenységek.
Természettel való kapcsolat – gyógynövényismeret, fonás, szövés, festékkészítés, fazekasság.
Egészséges digitális szokások – a gyermekek idegrendszeri fejlődését támogató képernyőhasználat.

Kik állnak a középpontban?

Gyermekek – akik tapasztalaton és mozgáson keresztül tanulnak.
Családok – akik aktív részesei a nevelés folyamatának.
Pedagógusok – akik hivatásukban új inspirációt találnak.
Közösségek – akik összekovácsolódnak egy közös cél mentén.

Tévhitek eloszlatása

🚫 Az organikus pedagógia nem vallási alapú irányzat,
bár a magyar kultúra keresztény gyökereire természetesen épít.
🚫 Nem a digitális eszközök tiltásáról szól,
hanem az egyensúlyról és a tudatos használatról.
🚫 Nem zárt közösség,
hanem összekapcsoló erő, amely a közösségek építését támogatja.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A cél, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelő, élményalapú tevékenységeken keresztül tanuljanak – ne csupán tudást, hanem életet kapjanak.
Ez magában foglalja:

a gyakorlati tudás visszahozását az intézményekbe,

az érzelmi intelligencia fejlesztését,

a közösségi, mozgásos és alkotó szabadidős programok szervezését,

valamint a lassabb, figyelmesebb tanulás és növekedés kultúráját.

A megvalósításhoz szükség lesz

elhivatott pedagógusokra
tettre kész szülőkre
támogató intézményekre
és egy összetartó, nyitott közösségre

Az Organikus Egyesület örömmel üdvözli a nemesvámosi kezdeményezést, hiszen ez is azt mutatja, hogy egyre több településen ismerik fel:

a jövő az organikus gondolkodásban rejlik – abban, hogy újra az élet, a kapcsolatok és a személyes növekedés kerülnek a középpontba.

A házastársi egység: a sikeres gyermeknevelés titka

A mai rohanó, információkkal és elvárásokkal teli világban a szülők egyre gyakrabban teszik fel maguknak a kérdést: „Jól csináljuk?” A Zarándok YouTube-csatorna Válaszkereső című podcastjának ötödik része éppen ezt a kérdést vizsgálja, méghozzá abból a nézőpontból, amelyről ritkán esik szó: a házastársi egység döntő szerepét a gyermeknevelésben.

A közösség ereje és a csoportnyomás hatása

A beszélgetés egyik fontos üzenete, hogy a család nem elszigetelten működik: a közösség megtartó ereje alapvető. A mai digitális korban, amikor a gyerekekre és a szülőkre egyaránt rengeteg külső hatás nehezedik, még nagyobb szükség van olyan közösségekre, ahol hasonló értékrendű emberek segítik egymást.

A műsor felidézi Solomon Asch híres kísérletét is, amelyben a résztvevők többsége hajlandó volt feladni saját véleményét, csak hogy ne térjen el a csoportétól. Ez a csoportnyomás különösen a serdülő- és fiatal felnőttkorban erős, amikor az identitás még formálódik. Ha viszont egy gyermek olyan közösséghez tartozik, ahol értékrendje megerősítést kap, akkor nem sodorják el a negatív hatások – elég, ha van legalább egy ember, akivel „összekacsinthat”.

A gyermek belső iránytűje – az egységből fakad

A podcast egyik legszebb gondolata a „belső iránytű” képe. A gyermek akkor tud eligazodni az élet útvesztőiben, ha otthon azt tapasztalja, hogy apa és anya egységben vannak. Ez az egység nem azt jelenti, hogy mindig mindenben egyetértenek, hanem azt, hogy a fontos kérdésekben – hit, világnézet, nevelési elvek – közös értékeket képviselnek.

Ha azonban a szülők ellentmondásos üzeneteket küldenek, a gyermek iránytűje „eltörhet”. Ilyenkor a biztonságérzet meginog, és a gyermek könnyen elveszítheti belső tájékozódási pontjait – később pedig hajlamosabb lehet a könnyebb, akár erkölcstelen megoldásokat választani.

Gyakorlati tanácsok a szülőknek

A beszélgetés nemcsak elméleti, hanem nagyon is gyakorlati útmutatást ad:

Ne vitázzunk a gyerek előtt! A gyermek füle hallatára zajló vita bizonytalanságot és szorongást kelt.

A nézeteltéréseket kettesben beszéljük meg! Higgadtan, egymásra figyelve keressük a közös nevezőt – a cél ne a győzelem, hanem a megértés legyen.

Képviseljünk egységet! Ha megegyeztünk, legyünk következetesek. A gyereknek biztonságot ad, ha ugyanazt hallja mindkét szülőtől.

A műsor példát is hoz arra, amikor a házastársak értékrendje eltér – például az egyik hívő, a másik nem. Ilyenkor sem lehetetlen az egység: ha őszintén és szeretettel beszélnek a határaikról, megtalálhatják azt a közös pontot, amely mindkettejük számára vállalható.

A gyermeknevelés tehát nem egyéni teljesítmény, hanem házas-szövetség. A szülők közötti egység nemcsak a család békéjének záloga, hanem a gyermek lelki egészségének alapja is.

Ha a szülők együtt, egymást támogatva állnak helyt, a gyermekeik olyan belső iránytűt kapnak, amely az élet legnehezebb útjain is segíti őket eligazodni.

Gyűjts offline időt az iskoládért!

– Az Analóg November kihívás az Organikus Pedagógia szemszögéből

A november nemcsak a lassulás, hanem az újracsatlakozás hónapja is lehet. 2025. november 3. és 30. között országos kihívás indul „Gyűjts offline időt az iskoládért!” címmel, amelyben általános és középiskolák tanulói, tanárai és szülői közösségei vehetnek részt.
A cél egyszerű, mégis rendkívül fontos: minél több időt tölteni a képernyőkön kívül, és ezt az időt az iskolád javára „összegyűjteni” az „Out!” applikáció segítségével.

Hogyan működik?

Az alkalmazás (elérhető az AppStore-ban és a Google Play-en) lehetővé teszi, hogy minden regisztrált felhasználó az általa választott iskola nevében gyűjtse az offline időt. A legtöbb offline időt elérő iskolák értékes Decathlon sportszerutalványokat, Libri-könyvcsomagokat, sőt még kávéfőzőket is nyerhetnek a tanári közösség erősítésére.
A szervezők három kategóriában – fővárosi, városi és kistelepülési iskolák között – díjazzák a legaktívabbakat.

Miért fontos ez az Organikus Pedagógia számára?

Az organikus nevelés lényege, hogy az ember testi, lelki és szellemi egységként fejlődjön. A modern kor egyik legnagyobb kihívása, hogy a gyerekek figyelmét – és sokszor a felnőttekét is – a képernyők szippantják be, miközben az élő kapcsolatok, a mozgás, a természetben töltött idő és a személyes jelenlét háttérbe szorul.

Az offline idő nem a technológia elutasítását jelenti, hanem annak tudatos használatát.
Azt, hogy időt adunk magunknak a valódi figyelemre, a beszélgetésre, az együtt gondolkodásra.

A gyerekek nem a telefonból tanulják meg az empátiát, hanem abból, ha valaki valóban rájuk néz, meghallgatja őket, együtt van velük.
Az offline pillanatokban születnek azok a tapasztalatok, amelyekből később a személyiség, az önazonosság és az emberi tartás épül.

Miért jó az iskolának?

Az offline kihívás nemcsak közösségi játék, hanem értékalapú nevelési gyakorlat is lehet.
Egy iskola, ahol a tanulók és tanárok közösen vállalják, hogy időt szánnak a valóságra, erősíti saját közösségét, növeli a diákok figyelmét és együttműködési készségét, és megmutatja, hogy a digitális világ mellett is létezik egy másik, élő és kapcsolódó tér.

Az Organikus Pedagógia üzenete

„Nem az a baj, hogy a gyerekek a digitális világban élnek – hanem az, ha ott maradnak.”
Az organikus nevelés célja, hogy a technológiát ne menekülésre, hanem eszközként használjuk az emberibb élet felé vezető úton.
Az offline idő gyűjtése ezért nem csupán játék, hanem nevelési folyamat – amelyben a gyerekek újra megtapasztalhatják, milyen jó dolog együtt lenni, mozogni, beszélgetni, és egyszerűen csak jelen lenni.

Csatlakozz te is az Analóg Novemberhez, és mutasd meg, hogy az iskolád képes a legnagyobb ajándékot adni: az időt.

👉 További részletek és jelentkezés: www.analognovember.hu