Tag Archive for: Pécsi Rita

A szülő nem barát és nem is főnök – hanem példakép és iránytű

Milyen hibákat követnek el a szülők a gyermeknevelésben? A Szülők Lapja cikke nyomán: Gyakran hallani – „Én a gyerekem legjobb barátja vagyok.” Vagy épp ellenkezőleg: „Nálunk rend van, mert én vagyok a főnök!” Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint azonban egyik szerep sem vezet jó irányba. A gyereknek ugyanis nem barátra és nem főnökre van szüksége, hanem olyan szülőre, aki szeretettel, következetesen és hitelesen mutat utat.

A dicséret és a kritika aránya

A fegyelmezés elengedhetetlen része a nevelésnek, de a puszta bírálat nem épít. Pécsi Rita szerint senkit nem lehet „jóvá szidni”. A kutatások azt mutatják, hogy a dicséret és a kritika egészséges aránya legalább 3:1, kisgyerekeknél pedig 5:1. A szülőnek ezért figyelnie kell, hogy rendszeresen észrevegye és értékelje a jót, ne csak a hibákat. Fontos az is, hogy ne a képességet, hanem az erőfeszítést dicsérjük: a „Jaj, de okos vagy!” helyett inkább azt, ha a gyerek kitartóan próbálkozik.

Unalom, kényeztetés, mértékletesség

A mai világ hajlamos kényeztetni a gyerekeket: mindenhol gyereksarok, játék, külön figyelem. Pedig bizonyos helyzetekben nem baj, ha a gyerek unatkozik, hiszen így tanulja meg a türelmet és az önfegyelmet. Ha minden kívánsága teljesül, abból könnyen önző, valóságtól elrugaszkodott felnőtt lesz. A kulcs a szeretetben gyökerező egyszerűség és mértékletesség.

Mi a valódi tekintély?

A tekintély fogalma sokaknak mára gyanús: összekapcsolják az elnyomással. Pécsi Rita szerint azonban a hiteles tekintély nem a hatalmaskodásról szól, hanem arról, hogy a szülő belső erőt sugároz, amelyhez jó kapcsolódni. A gyerekeknek szükségük van ilyen „tekintélyszemélyre”, aki követhető példát mutat, akihez lehet igazodni. A jó nevelő nem a hibátlanságával, hanem a törekvésével és kitartásával lesz hiteles.

A biztatás ereje – Pygmalion-effektus

A nevelés egyik legerősebb eszköze a bizalom és az ösztönzés. Erre jó példa a Pygmalion-effektus: amikor a tanárok azt hitték, hogy bizonyos diákjaik kiemelkedően tehetségesek, az érintett gyerekek valóban jobb eredményt értek el – pusztán a beléjük vetett hit miatt. Minden gyereknek szüksége van olyan felnőttekre, akik „kinézik belőle” a jót, és biztatásukkal megerősítik.

A szülő legfontosabb feladata nem az, hogy barát legyen vagy főnök, hanem szeretetteljes, hiteles vezető. Aki nemcsak kijavítja a hibákat, hanem meglátja a jót, bátorít, és példát ad arra, hogyan lehet a nehézségekben is helytállni.

Forráa: Szülők Lapja

Kapcsolódásra teremtve – organikus pedagógusképzés Nagyváradon

„A nevelés az Élet szolgálata” – e gondolat köré szerveződött a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség Katekétikai Központja és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által meghirdetett kétnapos szakmai továbbképzés. A szeptember 26–27-én megrendezett program a pedagógusokat abban erősítette meg, hogyan válhatnak a tudásátadás mellett az élet szolgálóivá, kapcsolatok formálóivá és remény hordozóivá.

A püspöki palota rendezvénytermében száz pedagógus gyűlt össze, akiket Böcskei László megyés püspök köszöntött. Rámutatott: Isten munkatársai vagyunk, rajtunk keresztül akar cselekedni – a pedagógusképzés is ilyen forráspont, ahol a közösségben megélt tapasztalat reménnyé válik.

A meghívott előadó, Uzsalyné Pécsi Rita PhD neveléskutató olyan kérdésekre adott választ, amelyek a mai, kihívásokkal teli pedagógiai helyzetekben különösen aktuálisak: hogyan fejleszthető a reziliencia, hogyan érthetjük meg a tartós stressz következményeit, milyen akadályai vannak az összhangnak, és hogyan nevelhetjük a társas intelligenciát. Külön fejezetet kapott a szövetségpedagógia: a kapcsolatokban való kitartás, a szövetségi élet gyümölcsei és azok az egyszerű, mégis hatékony lépések, amelyekkel már gyermekkorban tanítható a kötődésre való képesség.

A résztvevők visszajelzéseiből egyértelműen kirajzolódott: a képzés nem csupán szakmai tudást adott, hanem lelki töltekezést, közösségi élményt és az identitás megerősítését is. A pedagógusok hálával említették a közös gondolkodás, az inspiráló előadások és a személyes megérintettség pillanatait.

A képzéssorozat 2026 januárjában folytatódik, hogy újra forrássá váljon mindazok számára, akik hivatásukat nemcsak munkának, hanem az élet és a jövő szolgálatának tekintik.

Forrás: varad.org

Szeretet, hit és nevelés a döntések útvesztőjében – mit tanulhatunk a Válaszkeresőből?

A Zarándok YouTube-csatorna Válaszkereső című sorozatának második része két olyan kérdést boncolgat, amellyel szülőként bármikor szembesülhetünk. Az egyik a szeretet és a hit konfliktusa egy életre szóló döntés – az abortusz – kapcsán, a másik pedig az örök nevelési dilemmát járja körül: hol húzódik a határ a korlátok és a szabadság között?

Szeretet vagy hitárulás? – Amikor a gyermek döntése próbára teszi a szülőt

A történet egy kétségbeesett édesanyával indul, aki megtudja, hogy 18 éves lánya terhes, és az abortuszt fontolgatja.
Mit tehet egy hívő szülő ilyenkor? Hogyan lehet egyszerre megélni a hitet és a feltétel nélküli szeretetet?

A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete, hogy a gyermeknek minden helyzetben éreznie kell: a szülő szeretete nem szűnik meg.
A krisztusi szeretet nem azonos azzal, hogy mindent helyeslünk – hanem azt jelenti, hogy a bajba jutott gyermeket akkor is befogadjuk, ha nem értünk vele egyet.

A videó arra is felhívja a figyelmet, hogy a szülő feladata segíteni a lányt a lelkiismereti döntés meghozatalában: megmutatni az élet értékét, szembesíteni a tényekkel, és bátorítani, hogy ne félelemből döntsön. A beszélgetés olyan példákat is említ, amelyek az élet melletti döntés erejét mutatják – például Andrea Bocelli történetét, aki maga is „nem kívánt gyermekként” született, mégis milliók életét gazdagítja zenéjével.

A szülői szeretet tehát nem feltétlenül azt jelenti, hogy „egyetértek veled”, hanem azt, hogy „nem hagylak el”.

Nevelés korlátokkal és szabadsággal – az egyensúly művészete

A második téma a mindennapokban talán még több családot érint: hogyan lehet egyszerre szabadságot adni és mégis határokat tartani?

A videó egy találó képpel él: a szabályokat a növény mellé szúrt karóhoz hasonlítja. Nem a karó a lényeg, hanem az, hogy segíti a növényt felfelé növekedni.
A határok hiánya nem felszabadít, hanem szorongást kelt – mert a gyermek csak ott érzi magát biztonságban, ahol tudja, hol vannak a keretek.

A beszélgetés szerint a határok életkoronként másképp jelennek meg:

  • Kisgyermekkorban az egyértelmű szabályok adnak biztonságot és irányt.

  • Kisiskolás korban már a magyarázatok is fontosak, de a következetesség továbbra is alap.

  • Serdülőkorban a bizalom és a fokozatos szabadság a kulcs – hagyni, hogy a fiatal a hibáiból is tanuljon.

A szeretetteljes vezetés hiánya, az úgynevezett irányítási vákuum könnyen azt az érzést keltheti a gyerekben, hogy nem fontos. Ez a belső üresség később dühben, lázadásban, sőt akár mások bántásában is megjelenhet.

A videó végén egy megható történet teszi érthetővé a határok valódi értelmét: egy kamaszlány, aki irigyelte barátnője szabadságát, egyszer csak azt mondja neki – „téged legalább várnak otthon.”

Ez a mondat világított rá: a korlátok valójában a szeretet látható jelei.

A Válaszkereső második része őszintén, mégis gyengéden hív gondolkodásra.
Mert a szülői szeretet nem mindig könnyű, de mindig útmutató.
A határok pedig nem korlátok – hanem biztonságot adó keretek, ahol a gyermek szabadon növekedhet.

Féltékenység és szabadság – hogyan teremtsünk biztonságot a gyermeknevelésben?

A testvérek közötti féltékenység és a szabadság határainak kérdése az egyik leggyakoribb szülői dilemma. Hogyan lehet szeretettel kezelni a testvérek közötti versengést? Meddig engedjük a gyermeket szabadon, és mikor mondjuk azt: eddig és ne tovább? A Zarándok youtube csatornán futó „Válaszkereső” című új podcastsorozatban alós szülői kérdésekre keresünk életközeli, keresztény értékeken alapuló válaszokat Pécsi Rita neveléskutató segítségével.

A féltékenység: nem rosszaság, hanem ősi ösztön

A műsorban elhangzik: a féltékenység nem „rossz viselkedés”, hanem mélyen gyökerező ösztön, amely már az állatvilágban is megfigyelhető. A gyermeknél ez a „terület” gyakran az édesanya figyelme vagy a szeretett játékok világa. Amikor megszületik a kistestvér, a nagyobb gyerekben természetesen felébred a féltékenység – hiszen úgy érzi, az ő helye veszélybe került. Ez nem tudatos döntés, hanem zsigeri érzés, amit meg kell tanulnunk szeretettel kezelni, nem pedig elnyomni.

A szeretet nem oszlik, hanem megsokszorozódik

A szülő sokat tehet azért, hogy a testvérféltékenység oldódjon. A videóban elhangzik: a gyereknek tapasztalnia kell, hogy a szülői szeretet nem fogy, ha többen kell megosztani, hanem növekszik.
Ezért fontos, hogy a nagyobb gyermek is kapjon „egyéni időt”: kettesben töltött programokat, külön figyelmet, akár egy közös főzést vagy mesélést. A nagyszülők, rokonok bevonása is segíthet, hogy a gyermek érezze: ő is fontos és szeretett tagja a családnak.

A „karám” elv – biztonságos szabadság

A podcast egyik legfontosabb üzenete a „karám” elv, amely egyszerre jelenti a határok és a szabadság egészséges egyensúlyát. A szülő világos kereteket állít fel – ez a „karám” –, amelyen belül a gyermek szabadon dönthet. A határok adják a biztonságot, a kereten belüli mozgástér pedig segít abban, hogy a gyermek felelősséget tanuljon.
Ahogy nő és érik, a karám tágulhat – de csak a szülő bölcs döntése alapján, nem a gyermeki nyomásra.

A szabályok fontosak – de a gyermek mindig fontosabb

A következetesség elengedhetetlen, ugyanakkor az élet hozhat olyan helyzeteket, amikor a szülőnek rugalmasnak kell lennie. Egy betegség, egy különleges nap, egy nehéz érzelmi pillanat esetén a szeretet felülírhatja a szabályokat.
Ez az üzenet mélyen organikus szemléletű: a szabály nem cél, hanem eszköz a szeretet szolgálatában.

A Válaszkereső sorozat első része emlékeztet: a gyermeknevelés nem tökéletes szabályrendszerek, hanem élő kapcsolatok művészete.

👉 A teljes videó itt megtekinthető:

 

 

Jótanácsok szülőknek a tanévkezdéshez – hogyan ne hajszoljuk, hanem támogassuk a gyermeket?

A tanévkezdés közeledtével bennünk is vegyes érzések kavarognak: öröm, szorongás, búcsúzás, újrakezdés, bizonytalanság és bizalom. Szülőként sokszor elfelejtjük, hogy a munka nem büntetés, hanem jutalom – és ha jól vezetjük, gyermekeink számára is örömforrássá válhat.

Ez egy összefoglalója annak az írásnak, mely a bizdramagad.hu oldalon jelent meg.
Szerzője Pécsi Rita.

Hogyan inspiráljuk a gyermeket?

  • A jegyek rövid távon ösztönöznek, de a belső motiváció fenntartása a legfontosabb.

  • Ehhez biztonságos keretek, átgondolt napi ritmus (tanulás–játék–alvás–mozgás) és figyelmes szülői jelenlét szükséges.

  • A hangsúly ne csak a tanulmányi sikeren legyen: érzelmi intelligencia, állóképesség, valódi kapcsolatok és Istenkapcsolat is kulcsfontosságú.

Mire figyeljünk a mindennapokban?

  • Alvás és biológiai óra: a rendszeres lefekvés és korán kelés visszaállítása elengedhetetlen, serdülőknél fokozott türelemmel.

  • Képernyőmentes este: lefekvés előtt legalább egy órával már ne legyen digitális eszköz – a szülőknél sem.

  • „Mazsolák” keresése: találjuk meg a nap örömteli eseményeit, amelyek lendületet adnak a monoton feladatokhoz.

  • Mozgás: minél több az intellektuális terhelés, annál nagyobb szükség van szabad levegőn töltött mozgásra. Kisiskolásoknak napi 3 óra játék lenne ideális.

  • Különórák: nem fér bele minden nap, főleg nem több foglalkozás – a kevesebb több!

Hogyan tanul „jól” a gyermek?

  • Mindegyikük másképp koncentrál: van, aki járkálva, más hasalva, vagy épp zenével. Fogadjuk el, hogy a tanulási stílus egyéni adottság.

  • Ne akarjunk „házi tanárrá” válni – Vekerdy szavaival: a szülő többnyire a legrosszabb korrepetitor. Inkább biztosítsunk szeretetteljes, biztonságos otthoni légkört.

A legfontosabb üzenet

A gyermeknek olyan otthonra van szüksége, ahol „nem kell behúznia a hasát”. Ahol feltétel nélküli szeretetben nőhet, ugyanakkor igényességgel kísérve. Ez a légkör nemcsak a tanulmányi siker, hanem a boldog, kiegyensúlyozott élet egyik legfontosabb záloga.

Forrás: Bízd Rá magad

Mit? Miért? Hogyan? – Családunk és kapcsolataink kérdései

Válaszkereső podcast Pécsi Ritával. A Zarándok.ma új sorozata egy olyan útra hív, ahol közösen kereshetjük a válaszokat életünk legfontosabb kérdéseire. A Válaszkeresők podcast Pécsi Rita neveléskutatóval indul, és olyan témákban kínál iránytűt, mint a nevelés, a családi és párkapcsolatok, valamint az életvezetés mindennapi dilemmái.

„Recepteket nem adunk, mert minden élethelyzet egyedi – de irányokat, kapaszkodókat, szempontokat igen” – hangsúlyozza Pécsi Rita. Több évtizedes szakmai és családi tapasztalatára, valamint az organikus pedagógia szemléletére építve segít eligazodni a hétköznapi kihívásokban. A cél: életközeli, keresztény értékeken nyugvó, valóban alkalmazható válaszok a hallgatók kérdéseire.

A podcast különlegessége, hogy a hallgatók kérdéseiből építkezik. Minden adás után lehetőség van beküldeni a felmerülő problémákat és dilemmákat egy rövid kérdőív segítségével – így a témák mindig a való életből születnek.

„Az a fontos, hogy együtt gondolkodjunk. Nem helyettesítjük a személyes vagy pszichológiai tanácsadást, de segítünk új nézőpontokat találni” – fogalmaz a neveléskutató.

A Válaszkeresők hetente jelentkezik a Zarándok.ma YouTube-csatornáján és podcast-felületein. Az epizódok kb. 20 percesek, így könnyen beilleszthetők az autózás, főzés, séta vagy akár egy baráti beszélgetés idejébe.

A műsor beharangozója:

 

Forrás: zarandok.ma

Gépek vagy emberek? – Pécsi Rita az organikus pedagógiáról és a mesterséges intelligencia hatásairól

A Szociális Testvérek Társaságának youtube csatornáján nemrég megjelent A Lélek Szava legújabb adása, melyben különleges beszélgetés hangzott el: a vendég dr. Pécsi Rita neveléskutató, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára volt. A téma, amelyről szó esett, mindannyiunk életét érinti: hogyan formálja a mesterséges intelligencia a gondolkodásunkat, kapcsolatainkat és az oktatást – és mi lehet minderre az organikus pedagógia válasza?

Mechanikus vagy organikus szemlélet?

Pécsi Rita rámutatott: a világ egyre inkább gépszerűen működik. A „mechanikus szemlélet” abban mutatkozik meg, hogy mindent részekre bontunk, cserélhető elemeknek látunk – akár az embert is. Egy munkahelyen sokszor úgy tekintenek ránk, mint egy alkatrészre: ha nem teljesítünk, pótolhatóak vagyunk.

Az organikus gondolkodás ezzel szemben az élet logikáját követi. Ahogy egy növény minden apró része a teljes egészhez tartozik, úgy az emberi kapcsolatokban, közösségekben is mindenki egyedi és pótolhatatlan. Ha egy rész sérül, az egész is szenved. Ez a szemlélet vezethet vissza bennünket a valódi emberi kapcsolódásokhoz.

Az oktatás válsága

Az iskolarendszer sok tekintetben még mindig a 19. századi ipari modellre épül, amelyben a gyerekekből „teljesítményegységeket” faragnak. Az osztályzatok és a mérhető tudás került előtérbe, miközben a mai munkaerőpiac egyre inkább az érzelmi intelligenciát és a kapcsolódási képességeket keresi.

„Minden ember kíváncsi. Minden kisgyerek nyitott. A mai iskola viszont gyakran épp ezt a kíváncsiságot oltja ki” – figyelmeztet Pécsi Rita.

A mesterséges intelligencia kihívása

A neveléskutató szerint különösen veszélyes, ha a gyerekek túl korán találkoznak a mesterséges intelligenciával. Az MI gyors, kényelmes, de könnyen „kiszívja” a gondolkodást és a kreativitást. Ráadásul hamis érzetet ad: kapcsolatot kínál, miközben valójában nem képes szeretetre, türelemre, sebezhetőségre.

Az igazi kérdés tehát nem az, hogy használjuk-e a technológiát, hanem az, hogy mikor és hogyan. Előbb az érzelmi bázist, a kötődési képességet és a gondolkodó agyat kell felépíteni – csak ezután szabad a gyerek kezébe adni az eszközt.

A szövetség kultúrája

Az organikus pedagógia a szövetségi létet hangsúlyozza: állandó és kölcsönös kapcsolatokra épül, amelyekben jelen van a sebezhetőség, a függés és a képviselet. Pécsi Rita emlékeztet: a hitoktatásnak és a családi nevelésnek is ez a lényege – megtapasztaltatni a gyerekekkel, hogy szeretetkapcsolatokban élni jó, és ezekből a tapasztalatokból lehet felnőni a Teremtővel való kapcsolatba is.

Nézd meg a teljes beszélgetést!

Reménykeltő tanévkezdet: új utak a nevelésben és oktatásban

Tanévkezdés előtt különösen időszerű a kérdés: hogyan lehet ma a gyerekeket úgy nevelni és tanítani, hogy ne csak tudást, hanem jövőbe vetett bizalmat is kapjanak? A gödöllői Máriapoli idei programján Dr. Gloviczki Zoltán és Dr. Pécsi Rita valóban reménykeltő gondolatokat osztott meg erről.

A Fokoláre Mozgalom júliusi találkozóján Gáborné Haáz Andrea beszélgetett két elismert szakemberrel, akik évtizedek óta a neveléstudomány és a pedagógiai megújulás területén dolgoznak.

Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora arra emlékeztetett: a katolikus nevelés nem csupán biztonságot és rendet jelent, hanem bátor, evangéliumra épülő szemléletet. A nevelő feladata, hogy példát mutasson, a gyerekek pedig szabadon választhassák a jót.

Pécsi Rita, az organikus pedagógia magyarországi meghonosítója rámutatott: a nevelés kulcsa az érzelmi intelligencia, a bizalom és a természetes kapcsolatok erősítése. Az organikus szemlélet lényege, hogy minden gyermekből azt hívjuk elő, ami benne rejtőzik, és ebben segít a közösség és a mintaadás.

A beszélgetés egyik fontos témája a digitális világ hatása volt. A szakemberek hangsúlyozták: a virtuális tér nem helyettesíti a valódi kapcsolatokat, játékot és közös élményeket. A szülőknek is újra kell tanulniuk, hogyan adjanak mintát – hiszen a gyerekek alkalmazkodnak ahhoz a világhoz, amit eléjük tárunk.

A remény üzenete egyértelmű: lehet másként nevelni, a világban élve, de nem a világnak élve. Ehhez pedig szükség van bátorságra, közösségre és a gyerekek szabadságának tiszteletére.

A teljes írás IDE KATTINTVA olvasható.

Forrás: ujvarosonline.hu

Organikus Pedagógia a rádióban – diplomaosztó és élettapasztalatok

A Kossuth rádió „Tanúim lesztek” című műsorában 2025. július 24.-én egy különleges adás hangzott el. A beszélgetés apropóját az organikus pedagógiai mentor képzés diplomaosztó ünnepsége adta. A műsorban Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató, a képzés szakmai vezetője, valamint frissen végzett mentorok meséltek arról, mit jelentett számukra ez a képzés, és hogyan változtatta meg mindennapjaikat.

Az ünnep és ami mögötte van

Egy diplomaosztó mindig nagy pillanat, de ebben az esetben sokkal több volt puszta ünnepnél. A végzősök beszámolóiból kiderült: nemcsak tudást, hanem új látásmódot és közösséget is kaptak.

A képzés során megtapasztalták, hogyan lehetnek jobb szülők, pedagógusok, munkatársak vagy éppen barátok. Ahogy egyikük megfogalmazta: „Jobb ember lettem”. A képzés valódi ereje abban rejlik, hogy belülről indítja el a változást, amely átsugárzik a családi kapcsolatokra, a hivatásra és a mindennapokra is.

Tapasztalatok a friss végzősöktől

  • Volt, aki arról számolt be, hogy tanárként vagy művészként teljesen új szemmel tud a fiatalokhoz fordulni, és sokkal inkább segítőként, kísérőként van jelen mellettük.

  • Más a gyermekvédelemben dolgozva tapasztalta meg, hogy az organikus szemlélet megerősítette hitét: minden gyermek egyedi és van remény számára, bármilyen hátránnyal induljon is az életben.

  • Volt, aki úgy érezte, ez a képzés feltöltötte a kiürült tankjait, új erőt és lelkesedést adott a tanításhoz, és ennek hatását diákjain is azonnal látta.

  • Többen elmondták, hogy az organikus pedagógia olyan, mintha egy új szemüveget kaptak volna: jobban megértik, miért gondolkodik és viselkedik másképp a férfi és a nő, a gyermek és a felnőtt, és ezáltal a konfliktusok is könnyebben oldódnak.

  • Megfogalmazódott az is, hogy az organikus pedagógia az egész embert látja – testtel, lélekkel, személyiséggel együtt –, és mindig mutat egy utat a továbblépéshez.

Több mint diploma – közösség és folytatás

A beszélgetésből kiderült: a végzősök nemcsak papírt vittek haza, hanem egy élő közösséget is. Az Organikus Pedagógia Egyesület célja, hogy ez a hálózat hosszú távon fennmaradjon, és a frissen végzett mentorok ne szakadjanak el egymástól. Ezért szakmai kollégiumok, regionális találkozók és konferenciák segítik, hogy a kapcsolat élő maradjon, és a tapasztalatok megoszthatók legyenek.

Ez nem egy rövid kurzus utóhatása, hanem egy szemléletmód, amely egész életre szól.

Egy pedagógia, ami mindenkinek szól

Az adás egyik legerősebb üzenete az volt, hogy az organikus pedagógia nemcsak pedagógusoknak szól. Bárki profitálhat belőle, aki emberek között él: szülők, nagyszülők, fiatal párok, közösségvezetők, munkatársak. Hiszen mindannyian hatással vagyunk egymásra, és mindannyian „nevelők” vagyunk a hétköznapokban.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést!

Az organikus pedagógia nem pusztán tudás, hanem életforma, amely gyökeresen alakíthatja át mindennapjainkat.

👉 Ha szeretnél többet hallani róla, KATTINTS IDE, és hallgasd meg a teljes rádióműsort – biztos, hogy téged is inspirálni fog!

Forrás: Kossuth Rádió

Az organikus szemlélet ereje – élmények a Magyar Katolikus Rádió műsorából

A Magyar Katolikus Rádió egyik nyári műsorában különleges beszélgetés hangzott el: bemutatkozott a szeptemberben induló organikus pedagógia szakirányú továbbképzés, amelyet a Pécsi Hittudományi Főiskola indít. A hallgatók közül ezúttal egy frissen végzett résztvevő, egy újszülött-tanácsadó és lelkigondozó osztotta meg tapasztalatait. Szavai nemcsak a képzésről, hanem a mélyebb emberi változásról is tanúskodtak.

Az organikus pedagógia lényege, hogy az embert egészében, a kapcsolatok rendszerében szemléljük – legyen szó családról, gyereknevelésről, vagy saját belső utunkról. A megszólaló kiemelte: sokszor nem a babával, hanem a teljes családi közeggel dolgozik, mert minden mindennel összefügg. E szemlélet tudatosan segít abban, hogy ne csak „javítgatni” próbáljunk, hanem gyökerében értsük meg a helyzeteket.

Különösen megrendítő volt az a gondolat, hogy az organikus pedagógia valójában a természeteshez és a gyökerekhez vezet vissza – ahhoz, amit ösztönösen is tudunk, de a rohanó világ sokszor elfeledtet velünk. A képzés során megtapasztalt változás nemcsak szakmai, hanem mélyen személyes élmény is: „Életemben először mondhattam ki, hogy büszke vagyok magamra a tanulás területén” – vallotta a hallgató.

Hitbeli színt is kapott a történet: a megszólaló számára az organikus élet olyan, mint az újjászületés és a megszentelődés útja. Az út, amelyen haladva az ember egyre inkább azzá válhat, akinek Isten megálmodta. Ahogy Joseph Kentenich pedagógus mondta: „A világ nem arra kíváncsi, amit mondasz, hanem arra, amit teszel.”

A közösség megtartó erejéről is szó esett: a különböző hátterű hallgatók egy közös szemléletben találtak egymásra, ahol nem a hibákra, hanem a megélt tapasztalatokra volt kíváncsi az oktató. Ez a biztonságos közeg sokak számára adott bátorítást és erőt.

Az adás végén elhangzott, hogy a képzés csak idén érhető el Tolna, Somogy és Baranya vármegyék pedagógusai, szülők és nagyszülők számára, a következő tanévben más régiók kapnak lehetőséget. A szakvezető: dr. Pécsi Rita neveléskutató, akinek munkássága sokak számára jelenti a reményt egy egészségesebb, szeretettel telibb nevelési kultúra kialakításában.

Forrás: