Tag Archive for: önkifejezés

A stílus, mint vezetői erő – amikor az öltözködés lelket formál

Van valami egészen meglepő abban, ahogyan Kató Csaba előadó – diakónus, tréner, lelki kísérő – közelít a stílushoz. Nála a stílus nem felszínes díszlet, nem trendek hajszolása, nem divatlapba illő önkifejezés. Sokkal több. Egy olyan erő, amit mindannyian magunkra ölthetünk, és ami visszahat ránk – formál, erősít, összerendez, felegyenesít.

Előadása – amely a IV. Organikus Pedagógiai Konferencia Életvezetés Konferencián hangzott el – egy különös és finoman humoros mondattal indult: „Tegeződjünk, ez organikusabb.” És innentől egy olyan útra hívott, ahol a ruha nem csupán anyag és fazon, hanem nyelv, kapcsolódás, védelem, sőt lelki eszköz.

A stílus bennünk van – csak néha mélyebbre kell ásni érte

Csaba szerint mindannyian stílusosak vagyunk. Ez nem kiváltság, nem pénz kérdése, nem alkat, életkor vagy státusz függvénye. Inkább olyan, mint a maraton:
mindenkiben ott van, csak van, akiben mélyebben elásva.

A stílus a saját otthonosságunkból születik – amikor merünk önmagunk lenni, amikor nem szerepet, hanem létezést öltünk magunkra. Amikor az öltözködés nem arról szól, hogyan „tűnjünk jobbnak”, hanem arról, hogyan álljunk helyre belül.

Egy zakó, egy barna árnyalat, egy lila érintés – és a méltóság visszatér

A hallgatóságot mélyen megérintette az a történet, amelyben Csaba egy megalázó tárgyalást él át, majd készül a második körre. Nem bosszúból, nem visszavágásból – hanem abból a szándékból, hogy:

„kifejezzem: tisztelem őt – és magamat is.”

Barna zakót vett – a föld színét, amely kapcsol.
Sportos fazont – hogy ne legyen túl merev.
És lilát – mert a lila egyszerre hatalom, nyugalom és transzcendencia.

Ez a három együtt már nem ruha volt. Hanem szándék, méltóság és jelenlét.

A tárgyalás nem lett sikeres – de ő méltósággal volt jelen. És végül: ez volt a valódi győzelem.

A stílus tükör és ablak – ahogy – és ahogyan – látjuk magunkat

Csaba ebben a témában is finoman humoros, de nagyon pontos:

„Minden öltözékkel üzenünk valamit.”

Nem mindegy, magunk felé mit üzenünk.
És az sem, hogy mások milyen nyelven „olvasnak” bennünket.

A stílus:

  • tükör – visszajelez, megerősít

  • ablak – megmutatja, kik vagyunk

  • híd – kapcsol a másikhoz

  • védelem – biztonságot ad

  • iránytű – segít emlékezni arra, hogy kik vagyunk

És mindezt úgy, hogy közben nem illúziót építünk, hanem önazonosságot.

Amikor a ruha nem dísz, hanem fényforrás az éjszakában

Talán az előadás legszebb része az, amikor Csaba elmeséli a saját kiégésének történetét. Azt az időszakot, amikor szeretett emberek között élve egyszer csak azt érzi: nem bír több kapcsolatot, több terhet, több szerepet.

És ekkor történik valami egészen egyszerű – és mégis sorsfordító:

Felvegy egy csokornyakkendőt.
Belenéz a tükörbe.
És azt mondja:

„Egész jól nézek ki.”

Ez volt az a pillanat, amelyben megérezte:
még mindig van bennem élet,
még mindig érdemes felkelni,
még mindig van valami szép, amit hozzáadhatok a világhoz.

A csokornyakkendő egy időre az identitása része lett.
Nem szerep – fonál, amely visszavezette önmagához.

A stílus nem pénz – hanem jelenlét

A divat lehet drága, gyorsan múló, felszínes.
A stílus viszont:

  • személyes,

  • önazonos,

  • lelki,

  • szabadságot ad,

  • visszahat.

A kérdés tehát nem:
„Mit vegyek fel?”,
hanem:
„Mit akarok ma magamra ölteni?”

Erőt? Bátorságot? Kapcsolódást? Nyugalmat?
Valamit, ami benned már ott van – csak külső formát keres.

Felöltözni Istenbe – a stílus legmélyebb tere

Ahogy Csaba fogalmaz: a liturgikus ruhák nem divatot követnek. A szerepük, hogy emlékeztessenek:

Ki vagyok?
Kinek a szeretetében állok?
Mit képviselek?

A ruha, amit magára ölt, nem előírás – hanem meghívás:
legyen Krisztus stílusú, az „ugyanaz az érzület” hordozója, amiről Pál apostol beszél.

És ez az a mélység, ahol a stílus már nem külső…
hanem tisztán belső ügy.

Záró gondolat – és egy meghívás

Csaba előadása arra hív, hogy merjük megkeresni azt a ruhadarabot, azt a színt, azt a formát, amely erővel tölt fel bennünket – és merjük hordani azt, akik valójában vagyunk.

Mert a stílus végső soron nem más, mint:

öröm, identitás és meghívás
– önmagunknak és a világnak.

Szeretettel várunk közösségünkben!

Ha szeretnéd a teljes előadást is megtekinteni, videós formában, akkor csatlakozz az Organikus Egyesület tagjai közé!
Tagként minden konferencia-előadáshoz hozzáférsz, folyamatos tartalmakat kapsz, és része lehetsz annak a közösségnek, amely – ahogy Csaba mondta – „organikus szívű emberekből” áll.

👉 Csatlakozz, és lépj be egy olyan térbe, ahol együtt formáljuk az életre vezető utakat!