Gépek vagy emberek? – Pécsi Rita az organikus pedagógiáról és a mesterséges intelligencia hatásairól
A Szociális Testvérek Társaságának youtube csatornáján nemrég megjelent A Lélek Szava legújabb adása, melyben különleges beszélgetés hangzott el: a vendég dr. Pécsi Rita neveléskutató, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára volt. A téma, amelyről szó esett, mindannyiunk életét érinti: hogyan formálja a mesterséges intelligencia a gondolkodásunkat, kapcsolatainkat és az oktatást – és mi lehet minderre az organikus pedagógia válasza?
Mechanikus vagy organikus szemlélet?
Pécsi Rita rámutatott: a világ egyre inkább gépszerűen működik. A „mechanikus szemlélet” abban mutatkozik meg, hogy mindent részekre bontunk, cserélhető elemeknek látunk – akár az embert is. Egy munkahelyen sokszor úgy tekintenek ránk, mint egy alkatrészre: ha nem teljesítünk, pótolhatóak vagyunk.
Az organikus gondolkodás ezzel szemben az élet logikáját követi. Ahogy egy növény minden apró része a teljes egészhez tartozik, úgy az emberi kapcsolatokban, közösségekben is mindenki egyedi és pótolhatatlan. Ha egy rész sérül, az egész is szenved. Ez a szemlélet vezethet vissza bennünket a valódi emberi kapcsolódásokhoz.
Az oktatás válsága
Az iskolarendszer sok tekintetben még mindig a 19. századi ipari modellre épül, amelyben a gyerekekből „teljesítményegységeket” faragnak. Az osztályzatok és a mérhető tudás került előtérbe, miközben a mai munkaerőpiac egyre inkább az érzelmi intelligenciát és a kapcsolódási képességeket keresi.
„Minden ember kíváncsi. Minden kisgyerek nyitott. A mai iskola viszont gyakran épp ezt a kíváncsiságot oltja ki” – figyelmeztet Pécsi Rita.
A mesterséges intelligencia kihívása
A neveléskutató szerint különösen veszélyes, ha a gyerekek túl korán találkoznak a mesterséges intelligenciával. Az MI gyors, kényelmes, de könnyen „kiszívja” a gondolkodást és a kreativitást. Ráadásul hamis érzetet ad: kapcsolatot kínál, miközben valójában nem képes szeretetre, türelemre, sebezhetőségre.
Az igazi kérdés tehát nem az, hogy használjuk-e a technológiát, hanem az, hogy mikor és hogyan. Előbb az érzelmi bázist, a kötődési képességet és a gondolkodó agyat kell felépíteni – csak ezután szabad a gyerek kezébe adni az eszközt.
A szövetség kultúrája
Az organikus pedagógia a szövetségi létet hangsúlyozza: állandó és kölcsönös kapcsolatokra épül, amelyekben jelen van a sebezhetőség, a függés és a képviselet. Pécsi Rita emlékeztet: a hitoktatásnak és a családi nevelésnek is ez a lényege – megtapasztaltatni a gyerekekkel, hogy szeretetkapcsolatokban élni jó, és ezekből a tapasztalatokból lehet felnőni a Teremtővel való kapcsolatba is.
Nézd meg a teljes beszélgetést!
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!