A mese élni segít


Beszélgetés Pécsi Ritával a Mária Rádió Életrenövelő c. műsorában.

Ciucur Losonczi Antonius
A Böcskei László megyés püspök ötlete nyomán megvalósult rendezvényen körülbelül 250 diáklány vett rész a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumból, az Ady Endre Líceumból, a Nagyváradi Művészeti Líceumból, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumból és a Mihai Eminescu Főgimnáziumból.

Felvezetésképpen Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató hangsúlyozta: minden nőben ott lakozik egy királylány, még ha néha ez nem is vevődik észre. Egymás kedvéért születtünk, mások a nők, és mások a férfiak, még akkor is, ha manapság „összetorlódnak” a nemek és minden uniformizálódik. A Szentírásból ugyanis tudjuk, hogy Isten külön teremtett nőt és külön férfit, s „látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott”. Nem vagyunk tehát egyformák, és ezért van az, hogy a nők többsége valószínűleg még mindig álmodozik arról, hogy egyszer majd eljön érte a herceg a fehér lovon, „hogy megtegye neki az ajánlatát”, illetve megküzdjön érte.
Arról is beszélt a meghívott: mindenkinek megvan a saját egyénisége, még akkor is, ha a fogyasztói társadalomban a tömegízlésre helyeződik a hangsúly, a genderideológia révén pedig egy profin tervezett „csoportnyomás” nehezül ránk, és egyesek azt próbálják elhitetni velünk, hogy a család többé nem egy nő és egy férfi szövetsége. Holott nyilvánvaló, hogy csupán két nem létezik, a nő és a férfi, és nem százféle egyenértékű társadalmi nem, ahogyan most divatos hirdetni, fogalmazott Uzsalyné Pécsi Rita. A neveléskutató ezt azzal is alátámasztotta, hogy például másként fontos egy kapcsolat egy nőnek, mint egy férfinak, másként működik a tájékozódóképességük, másként beszélnek és hallgatnak, oldják meg a problémákat, s „egy férfi sohasem fogja érzékelni azt, hogy a bézs színnek hányfajta árnyalata van”.
Arra is kitért Uzsalyné Pécsi Rita, hogy miért vonzóbbak a szőke nők, és azt tanácsolta: egy nő, még ha bele is áll férfias helyzetekbe, azért őrizze meg a nőiességét. Úgy fogalmazott: a nő a szépség őre és megsokszorozója, míg a giccs a középszerűség diadala. A széppel való vonzás ugyanakkor női attribútum, de a szépérzéket fejleszteni kell, időt kell engedni a szép befogadásának, annak, hogy a látványa megörvendeztessen bennünket. A kicsi dolgokban is ott rejlik a szépség, és mi magunk is teremtői lehetünk a szépnek, de ez csak a külső jegyek mentén nem kivitelezhető, figyelmeztette hallgatóságát Uzsalyné Pécsi Rita, Dosztojevszkit idézve azon meggyőződésének adva hangot, hogy nem a nyugodt, kiegyensúlyozott arcok az igazán szépek, hanem azok, „ahol Isten és az ördög küzdenek, és az ellentétes pontok összeérnek”.
A szerző felvételei
forrás: https://www.erdon.ro/helyi-kozelet/2023/09/eloadas-a-szeprol-kozepiskolas-lanyok-szamara
KAPCSOLATBAN ÉLNI 9. rész – Pécsi Ritával a hétköznapi élethelyzetek jó megoldásairól Gere Lilla beszélget a Pax TV-ben
Az MMA tagozatai minden évben egy magyarországi és egy külhoni művésznek ítélik oda a díjakat, amellyel az alkotók és szakemberek pályáját és munkáit ismerik el.
Idén a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti díjában részesült Farkas Gábor építész és Murádin Katalin építész, a film- és fotóművészetért járó Szőts István-díjat Kurucz Sándor operatőr és Kosmály Gábor (Gabriel Kosmaly) fotóművész vehették át, az iparművészeti és tervezőművészeti díjat pedig Csavarga Rózsa belsőépítész és Nagy Judit gobelinművész kapta.
Az irodalmi munkásság elismeréséül járó Illyés Gyula-díjat Egyed Emese költő, irodalomtörténésznek és Fecske Csaba költő, publicistának adták át, a színházművészeti díjat Nagy Anna és Kiss Törék Ildikó színművészeknek ítélték oda. Képzőművészeti díjban részesült feLugossy László és Szentpétery Ádám képzőművész, a művészetelméleti munkásság elismeréseként járó Cs. Szabó László-díjat pedig Cebula Anna művészettörténész és Pécsi Rita neveléskutató kapta.
A népművészeti munkásság Erdélyi Zsuzsanna-díját Gazda Klára és Szabó Zoltán muzeológusoknak adták át, a zeneművészeket elismerő Szőnyi Erzsébet-díjat pedig Nádor Magda énekművész vehette át. A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti-díjában, Szőnyi Erzsébet-díjban részesült a nemrégiben elhunyt Jandó Jenő zongoraművész. A díjat Jandó Jenő özvegye, Takács Tamara operaénekes vette át.
A díjakat az MMA kilenc tagozatának vezetői és képviselői adták át. Az ünnepség alkalmából Ránki Fülöp zongoraművész, az MMA ösztöndíjasa Liszt Ferenc Dante olvasása nyomán című zongoraművét adta elő.

PROLÓGUS – A Katona József Könyvtár podcast
Vendégünk: Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató, főiskolai tanár
Beszélgetőtárs: Virág Barnabás zenei könyvtáros, igazgatóhelyettes
Szerkesztő: Virág Barnabás
Katona József Könyvtár, 2023

Kedves Organikus Barátaink!
Örömmel jelezzük, hogy olyan nagy az érdeklődés, hogy a konferenciaterem megtelt!
Ez arra sarkallt, hogy élő internetes közvetítést szervezzünk.
Bár képernyőn a légkör nem olyan bensőséges, nincsenek egymás szemébe nézések, kézfogások, ölelések, összenevetések, amit nagyon szeretünk, de így is értékes a találkozás, a töltekezés.
Ha lemaradtál, nincs lehetőséged a helyszínre utazni, légy velünk online!
A következő űrlapon az adatok megadásával tudsz jelentkezni: https://forms.gle/ZdLq4fgW51AXFe4Q8
Az internetes közvetítés linkjét e-mailben fogjuk kiküldeni 13-án este.
Az Egyesület tagjai utólag is megnézhetik az előadások felvételeit. Ha inkább szeretnél hozzánk csatlakozni, ide kattintva megteheted.
2023. október 14., szombat, 9-17 óra
AVKF Budapest, Török Flóris u. 227-229
9:00 Érkezés
Kezdés
9:30 „Röpülj, hajóm, Nincs víz.” (Fodor Ákos)
Uzsalyné Dr. Pécsi Rita köszöntője
10:00 Bevezető gondolatok – A nevelés tétje
Czopf Áron történész-politológussal
Horváth Szilárd, MTVA műsorvezető beszélget
10:35 A Kentenich-pedagógia sarokpontjai – válasz jelenünk kihívásaira
Dr. M. Doria Schlickmann, schönstatti szerzetesnővér,
Kentenich atya életének kutatója
11:20 szünet
11:45 Az új só hivatása
habil. Papp Miklós, a Sapientia Főiskola Morálteológiai Tanszékének,
Családteológiai és Etikai Intézetének vezetője
12:20 M.I. a baj?
Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora,
az Organikus Pedagógia Egyesület alelnöke
12:50 Ebédszünet, egyéni beszélgetések
13:55 Viszonypedagógia – Karácsony Sándor nevelési rendszere
Dr. Deme Tamás, tanár, egyetemi docens, művelődéskutató
14:30 „Szélfutta levél a világ / De hol az ág? de KI az ág?” (Zelk Zoltán)
Dr. Csáki Tibor atya, az Organikus Pedagógia Egyesület
spirituális alelnöke
15:00 szünet
15:15 Kerekasztal-beszélgetés szemléletváltó nevelési oázisokkal
utána lehetőség kérdések feltevésére
A beszélgetést vezeti: Horváth Szilárd
Résztvevők:
16:45 Zárás: Veron és András kiskoncertje
A részvétel és a szendvicsebéd díjtalan, hála az Apor Vilmos Katolikus Főiskola nagylelkű támogatásának.
Várunk az „új bor” pezsgésének örömös ígéretével.
Pécsi Rita és Uzsaly Zoltán, és az Organikus Pedagógia Egyesület csapata
Ma a családok veszélyeztetett helyzetben vannak, sok család elszigetelődött lelki értelemben, és a család intézménye támadás alatt áll – jelentették ki a Tranzit politikai fesztivál Ki nevel a végén? című előadásán, Tihanyban. Pécsi Rita neveléskutató kifejtette, hogy az nevel, aki élményt és tapasztalatot ad, de ha az a szülő vagy a tanár, az fog nevelni, éppen ezért ne engedjük azt át a genderideológiának és a digitális világnak sem. Az előadáson, amit a Szent István Intézet vezetője, Máthé Zsuzsa moderált, kifejtették, hogy egy átlagos magyar gyermek 10 évesen nézi meg az első pornófilmjét. Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem iskola igazgatója szerint amint szabadjára engedjük a gyermekünket a digitális világban, fontos szem előtt tartani, hogy a nulla perc lenne ideális az ott eltöltött időt tekintve – onnantól nem a család nevel, hanem sok mindenki más.
Pécsi Rita a beszélgetés elején rögzítette, hogy minden a családtól indul, ez a kiindulópont, alapesetben a család nevel nagyon sokáig. Rávilágított:
ma a családok veszélyeztetett helyzetben vannak, sok család elszigetelődött lelki értelemben, de sokszor bármennyire nehéz, érdemes a családba invesztálni.
Horváth Szilárd szintén a beszélgetés elején rávilágított, hogy a családokat nagyon legyengítette a digitális világ. Szerinte azok a gyermekek, akiket a digitális világ nagyon beszippant, később komoly gondban lehetnek. Ismertette:
ma egy átlagos magyar gyermek 10 évesen nézi meg az első pornófilmjét. Horváth szerint amint szabadjára engedjük a gyermekünket a digitális világban, fontos szem előtt tartani, hogy a nulla perc lenne ideális az ott eltöltött időt tekintve – onnantól nem a család nevel, hanem sok mindenki más.

Pécsi Rita kérdésre kifejtette, hogy a gyökér nélküli identitás nem identitás, mert nem áll biztos talapzaton.
A nemi identitás és az egyén identitása is támadás alatt áll napjainkban.
A szakember szerint a kötődéseink identitása fontos. Ha ezek nincsenek rendben, ideig-óráig lehet teljesíteni, de kudarcoknál, nehézségeknél elbukik az a gyermek és felnőtt is, mert nincs gyökere, nincsenek kapaszkodói.
Egy fának sem adhatunk gyökeret utólag, először az alakul ki. Kisgyermekkortól kezdve ebbe tud kapaszkodni a személyisége, később a terápia sem biztos, hogy tud majd sokat segíteni.
Horváth Szilárd arról beszélt ehhez kapcsolódóan, hogy ha valakinél gyógyítani kell, akkor össze kell fognia a közösségnek, segíteni. Szerinte az oktatásban fontos, hogy a sérült gyermekeknek is lehet segíteni, az ő iskolájukban is van erre példa. Ez egy közösségközpontú kultúra, ezért
nemcsak tudat alatti magyarságot, istenhitet, tudat alatti női és férfi hitet, hanem egyéb fontos, egész életre szóló értékeket lehet kapni általa.
A genderideológia nyomása kapcsán kifejtették a szakértők, hogy
a nemi identitás megszilárdulása 21-23 éves korig tart, így kiemelten fontosak a nevelési körülmények.

Ha divatból egy rajongás átcsap abba, hogy a serdülőkori túlfűtöttséget lepecsételi, megerősíti ebben a bizonytalan serdülőt, hogy esetleg más az identitása a gyermeknek, az megrontás, befolyásolás. Sokszor a nevelőket is megfélemlítik – tette hozzá Pécsi Rita.
Az nevel, aki élményt és tapasztalatot ad, de ha az a szülő vagy a tanár, az fog nevelni, éppen ezért ne engedjük azt át a genderideológiának és a digitális világnak sem.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a mai gyermekeknek is szükségük van erre. Ha van, akire fel tudnak nézni, annak adnak a szavára. Akiben megérzik, hogy nem rátelepedik, utasít, hanem nevel, ráadásul szeretve nevel, és azt részesíti előnyben, hogy a gyermek növekedni tudjon, annak tekintélye lesz egy gyermek szemében.

A szakember Szegeden a KoRa iskolában tartott előadást a témában szülőknek és pedagógusoknak. Szerinte az általános iskolai alsó tagozatos osztályokban sem kellene digitális eszközöket alkalmazni, mert akkor még valóságos játék kell a gyerekeknek, mert az minden tanulási folyamat alapja. A kutatók kimutatták, hogy a három éves kor alatti eszközhasználat visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okoz. Az öregkori demencia mellett, most már az úgy nevezett digitális demencia is megjelent a húsz évesek körében.
Pécsi Rita neveléskutató, használati utasítást adna minden szülő kezébe.
„Nem alakult ki a kultúrája a géphasználatnak, vagy képernyőhasználatnak. Éppen mostanában gondolkodtam el rajta, hogy minden valamire való, akár csak egy háztartási eszköznek, de ott van a használati utasításában, például egy vasalónak, hogy ne tedd a mikróba, ne add a három évesnek vagy, hogy veszélyes, ha lenyeled. Itt semmi nincs. Egyáltalán semmi, ezáltal minden elfogadhatóvá válik. Az is, hogy éjjel-nappal, közösségben, egy-két évesnek odaadni, vagy több órán keresztül nyomkodni. Ezt a tudást közkinccsé kellene tenni, hogy lehet okos eszközöket használni, de nem így, nem ekkor, vagy nem ennyit. Ezeket azonban nem nagyon halljuk.”
A 3-4 éves gyerekek 16 százaléka néz videókat, például a Tiktok-on, és 84 százalékuk használja a Youtube-ot, ráadásul 17 százalékuknak saját telefonja van – derül ki a brit-afgán médiaszabályozó szervezet által készített friss kutatásból.
„Minden egyes like, minden egyes kattintás, rengeteg újdonság van. Ez mind dopamint termel az emberi agyban. A dopamin egy természetes belső doppingszerünk, egyfajta jutalom hormon is, ami egy siker élménykor keletkezik. Amikor a dopamin felszabadul az agyban, akkor azt a hírt továbbítja, hogy sikeres vagy, és ezt ismételd meg. Amíg a természetben kis mennyiségű dopamin termelődik, addig a gép használatakor olyan dopaminokkal, és olyan sűrűn látja el a még kialakulatlan idegrendszert, amitől az egy idő után telítődik és akkor egyfajta függőség alakul ki. Ugyanazokat az agyi területeket roncsolja és kezdi ki, mint a droghasználat. Kihat például a figyelemre és a koncentrációra, ez egyenes összefüggésben van a figyelemzavarral, az indulatkezelési zavarral és a döntési képesség csökkenésével. Ezeket a hatásokat nagyon egyértelműen látjuk, pedig még csak a használatról beszéltünk, a tartalomról nem” – mondta Pécsi Rita.
Azok, akik már gyerekkorban napi 4–6 órát töltenek képernyő előtt, könnyen hordozhatják az autizmus tüneteit. Az így kialakult lemaradásokat csak hosszú fejlesztések és kezelések árán lehet behozni. Egy másik kutatás azt is kimutatta, hogy csökken a fejlett világ IQ szintje. Ezt sokan a technológiai fejlődés számlájára írják.
A szakértő elmondta, hogy rendkívül fontosnak érzi, hogy ezekről a témákról többet beszéljünk, mert komoly veszélyekkel járhat a digitális eszközök felelőtlen használata. 0–3 éves kor között egyáltalán nem ajánlott okos eszközt adni a kisgyermek kezébe, mert visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okoz. Az óvodásoknál is 15–20 perc a megengedett limit, ami nagyjából két mese. Szerinte ezeket is jobb külön-külön megnézniük, és fontos megtanítani nekik a készülék kikapcsolását.
Pécsi Rita többször is hangsúlyozta, hogy kutatásokkal bizonyították, hogy az okos eszközök kontroll nélküli használata visszafordíthatatlan agyi károsodást okoz gyermekkorban. A magyar fiataloknál a 4–6 óra képernyő használat általánosnak számít a felmérések szerint, ami nagyon sok mindentől elveszi az időt. A mozgáshiány például nagyon sok idegrendszeri pálya kialakulását gátolja, többek között a logikai pályák fejlődését és az értő olvasás képességét is. A digitális autizmus mellett sajnos már a digitális demencia és a Facebook-depresszió fogalma is bekerült a köztudatba.
Kedves Organikus Barátunk!
Otkóber 17-ére, konferenciára hívunk Budapestre, most is egy különlegesen aktuális témában:
Bízz benne(m)!
