de valljuk be, végtelen feladat és nagy felelősség egyben.
És nagyon szeretnénk igazán jól csinálni. Számtalanszor megtapasztaljuk, hogy nehezen megy. Sokszor fáradtnak, a sikertelenségeink miatt tehetetlennek, bénultnak érezzük magukat. Mintha csak barkácsolnánk ezen a téren, ahol pedig a legjobb minőség is éppen csak megfelelő lenne.
Szeretnénk életrevaló, terhelhető, jólelkű, szeretni és örülni tudó felnőtteket nevelni.
Eljött a felelős szülők és nevelők ideje.
Nem válhat az intézmény a család helyettesévé, a család a legfontosabb erőtér az emberré nevelődésünkben.
De hogyan tehetjük ezt meg?
Mi alapján igazodjunk el a rengeteg nevelési irányzat labirintusában?
Gyakran eszköztelennek éljük meg magunkat. Valódi kapaszkodókat keresünk.
Tanuljunk és tanítsunk:
“egészségesen igényelni,
jókedvvel segíteni,
értelmesen szolgálni,
önfeláldozóan cselekedni,
és áhítatosan szeretni!”
(Karácsony Sándor)
A pedagógiai rendszer alapelvei olyan törvényszerűségekre épülnek, amelyek nem csupán szülő/nevelő – gyermek viszonylatában érvényesek, hanem felnőtt – felnőtt, tehát párkapcsolati, baráti-, rokoni kapcsolatokban, munkatársak között vagy vezető-beosztott relációkban is működnek.
Olyan modern pedagógiai rendszer, mely az örök alapelvekből indul ki, de a mai ember számára is megállja a helyét.
Magyarországon Uzsalyné dr. Pécsi Rita az Organikus Pedagógia zászlóvivője, aki férjével, Uzsaly Zoltánnal járja az országot nevelési, önnevelési, életvezetési témájú előadásokat tart, kutatja, továbbfejleszti, könyvvé formálja és sokak számára elérhetővé, megvalósíthatóvá teszi ezt a szemléletmódot a nevelésben.
„A nevelés legmélyebb értelemben az Élet szolgálata: egyrészt kedvező feltételekről kell gondoskodnom, hogy a teremtett élet megfelelően kibontakozhasson, másrészt az életet akadályozó körülményeket mindinkább távol kell tudnom tartani növendékemtől.”
Schönstatt lelkiségi és nevelési mozgalom alapítója
Az Organikus Pedagógia nevelési rendszert Kentenich atya dolgozta ki, aki az életből és a keresztény antropológiából indul ki, ezért mindenkihez szól, aki teljesebbé szeretné tenni azt a személyiséget, akit nevel: akár magát, akár mást. A szemlélete nagyon előremutató: az általa kijelölt úton a mai tudományok eredményeivel találkozunk, pl. Freund Tamás kutatásaival, a memóriába való bevésés módjáról.
Nem vallásos emberek számára is vonzó, mi több, hasznos tudás.
Valóság vagy virtuális fogság? – Digitális válaszút előtt a nevelés
Visszafordíthatatlan idegrendszeri változások, „elektronikus kokain” és a figyelem elvesztése: a Nyíregyházi Egyházmegye nagyszabású konferenciáján neves szakemberek kongatták meg a vészharangot a gyermekek képernyőhasználata kapcsán. A megoldás azonban nem a technológia-ellenességben, hanem az értékalapú korlátozásban és a közösségi összefogásban rejlik. A Nyíregyházi Egyházmegye által szervezett szakmai napon – melyen közel kétszáz pedagógus, szülő és hitoktató vett […]
Puskás Balázs: A tekintély, a bizalom és a jelenlét szerepe a nevelésben
A mai pedagógiai életben egyre élesebben merül fel a kérdés: miért is hallgatnak ránk a gyerekek? Egy oktatási konferencián egy 20 éves fiatalember szembesítette a pedagógusokat egy kemény kritikával: „Ne haragudjanak, de önök cserben hagytak minket.” Üzenete szerint a kritikai észrevételeiket zaklatásnak, a zajos fejlődésüket fegyelmezetlenségnek, a jobbító javaslataikat pedig szemtelenségnek vették. A fiatalember összegzése […]
A csendes apaforradalom: Miért hiányzik az apa a modern családból?
Léder László pszichológus 30 éves szakmai tapasztalatával a háta mögött rámutat a modern társadalom egyik legégetőbb problémájára: az apaság krízisére. A szakember, aki maga is nagy alázattal végzi munkáját, őszintén bevallja, hogy ha megnyerné a lottót, akkor is ezt csinálná, legfeljebb kicsit kevesebbet. Személyes tapasztalatait is megosztja a gyermekgondozási szabadság (gyed) alatti apaságról, amely élete […]