Uzsalyné Pécsi Ritát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti díjban részesítette

Nagyon büszkék vagyunk rá és szívből gratulálunk 🙂

Tizennyolc alkotót tüntetett ki idén a Magyar Művészeti Akadémia.

Az MMA tagozatai minden évben egy magyarországi és egy külhoni művésznek ítélik oda a díjakat, amellyel az alkotók és szakemberek pályáját és munkáit ismerik el.

Idén a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti díjában részesült Farkas Gábor építész és Murádin Katalin építész, a film- és fotóművészetért járó Szőts István-díjat Kurucz Sándor operatőr és Kosmály Gábor (Gabriel Kosmaly) fotóművész vehették át, az iparművészeti és tervezőművészeti díjat pedig Csavarga Rózsa belsőépítész és Nagy Judit gobelinművész kapta.

Az irodalmi munkásság elismeréséül járó Illyés Gyula-díjat Egyed Emese költő, irodalomtörténésznek és Fecske Csaba költő, publicistának adták át, a színházművészeti díjat Nagy Anna és Kiss Törék Ildikó színművészeknek ítélték oda. Képzőművészeti díjban részesült feLugossy László és Szentpétery Ádám képzőművész, a művészetelméleti munkásság elismeréseként járó Cs. Szabó László-díjat pedig Cebula Anna művészettörténész és Pécsi Rita neveléskutató kapta.

A népművészeti munkásság Erdélyi Zsuzsanna-díját Gazda Klára és Szabó Zoltán muzeológusoknak adták át, a zeneművészeket elismerő Szőnyi Erzsébet-díjat pedig Nádor Magda énekművész vehette át. A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti-díjában, Szőnyi Erzsébet-díjban részesült a nemrégiben elhunyt Jandó Jenő zongoraművész. A díjat Jandó Jenő özvegye, Takács Tamara operaénekes vette át.

A díjakat az MMA kilenc tagozatának vezetői és képviselői adták át. Az ünnepség alkalmából Ránki Fülöp zongoraművész, az MMA ösztöndíjasa Liszt Ferenc Dante olvasása nyomán című zongoraművét adta elő.

Forrás

Pécsi Rita: Egyetlen élmény meghatározó lehet – ezt megszerezni az iskola feladata

PROLÓGUS – A Katona József Könyvtár podcast

Vendégünk: Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató, főiskolai tanár

Beszélgetőtárs: Virág Barnabás zenei könyvtáros, igazgatóhelyettes

Szerkesztő: Virág Barnabás

Katona József Könyvtár, 2023

Gloviczki Zoltán: Az egész egy fikció, a pedagógus bérekre nincs pénz

Ónody-Molnár Dóra |

Nagyon remélem, hogy lesz miből fizetést adni a pedagógusoknak. De egyelőre nincs, és én nem is látom a magam részéről, hogy hol van ez a pénz. Az egész egy fikció – nyilatkozza a Jelennek Gloviczki Zoltán, az Orbán-kormány egykori helyettes államtitkára, aki ma a pedagógusképzésre specializálódott Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora. Gloviczki Zoltánnal nemcsak a státusztörvény „pimasz gesztusairól” beszélgettünk, hanem arról is, hogy van-e egyáltalán értelme annak, ami a magyar iskolákban folyik.

fotó: Simon Márk

Mielőtt a státusztörvényt tartalmilag elemeznénk, kérem, segítsen értelmezni, miért volt fontos, hogy a pedagógusok közalkalmazotti státuszban dolgoznak? Mi ennek a jelentősége?

Jogtörténeti szempontból furcsa helyzet, hogy A munka törvénykönyvén és esetleg egy köztisztviselőkre vonatkozó törvényen kívül is létezik más munkajogi szabályozás törvényi szinten. A jogtörténészek szerint ez a rendszerváltáskor majdhogynem véletlenül alakult ki. Mindenesetre, lett egy olyan szféra, amelyben az emberek a közért dolgoznak, közéjük tartoznak az orvosok, a tanárok és még sorolhatnám. Ez a közalkalmazotti jogállás – a szokásjogon alapulva, de eléggé kidolgozott jogszabályi keretrendszerben – a rendszerváltás óta létezik. Annak jogilag nincs különösebb jelentősége, hogy ez eltér A munka törvénykönyvétől. Ugyanakkor olyan speciális szabályokat tartalmaz a munkaidőre, a fizetésre vonatkozóan, amelyekhez hozzáidomult a rendszer. Megszoktuk. Biztonságot jelentett. A szónak abban az értelmében pedig jogbiztonságot is jelentett, hogy egy ismert, mindenki által használt jogszabály. Zárójelben jegyzem meg, hogy az úgynevezett státusztörvényben vannak olyan kritizált passzusok, amelyek benne voltak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben (röviden: kjt. – a szerk) is. Ilyenkor, amikor új jogszabály születik, észreveszünk sok más buktatót a korábbi törvényben is.

Azt el lehet mondani, hogy a közalkalmazottiság valamiféle többletet is jelentett a pedagógusoknak? Például stabilitást?

A stabilitás nem attól függ, hogy ezt kjt.-nek vagy munkatörvénynek, esetleg státusztörvénynek hívjuk. Az lenne a normális, ha A munka törvénykönyve vonatkozna mindenkire, és rendeleti szinten lennének még esetleg speciális szabályok. A biztonság abban az értelemben igaz, hogy egy ismert és megszokott keretrendszer szabályozta a pedagógusok munkáját. A státusztörvényben valóban vannak bizonytalansági faktorok, de nem azért, mert az egy másik törvény. A munkajogi bizonytalanság nem a jogszabálytól alakul ki, hanem a fenntartótól, az intézményvezetéstől, amelyektől személyes függésben van a pedagógus.

Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, történt már olyan, hogy bizonyos munkaköröket ellátó személyek kikerültek a közalkalmazotti státuszból. A kulturális dolgozók és a szakképzésben oktató tanárok már három éve elveszítették ezt a jogviszonyukat.

Ha csak önmagában ezt nézzük, akkor akár el is fogadható a kormány azon álláspontja, hogy ez egy pozitív gesztus bizonyos hivatásrendek, foglalkozások felé. Szerintem, állampolgárként, egyszerűen fölösleges foglalkozásonként külön törvényt hozni. És annyiban bizonytalanná is teszi a helyzetet, hogy a káoszt növeli. Hiszen miért kéne nekem eltérő jogszabály alapján dolgoznom, mint abban az esetben, ha más foglalkozásom lenne?

A teljes írás itt olvasható:

https://jelen.media/alapertelmezett/gloviczki-zoltan-az-egesz-egy-fikcio-a-pedagogus-berekre-nincs-penz/

Csáki Tibor atya a Spirituális intelligenciáról

Rejtett erőforrásaink. Ez volt a témája az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Organikus Pedagógia Módszertani Központja és a tavaly megalakult Organikus Pedagógia Egyesület június 10-én megrendezett találkozójának. Csáki Tibor atya, az Egyesület spirituális alelnöke az Istennel való kapcsolódásról beszélt s előadását sok versidézettel színesítette például Weöres Sándor: Szembefordított tükrök c. versének soraival. Előadása után a versek inspiráló hatásáról és a bennünk lévő létráról beszélgetett vele Hámori Kinga.

Elhangzott a Magyar Katolikus Rádióban és a Kossuth Rádió Tanúim lesztek c. műsorában.

https://youtu.be/KoFw3C2piHI

Dr Gloviczki Zoltán az Organikus Pedagógiáról

Az organikus pedagógia képzés a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán zajlik. Dr. Gloviczki Zoltán rektorral Hámori Kinga beszélgetett a konferencia után a képzés tanévének végén az organikus pedagógiai szemléletről, az eddigi tapasztalatokról és az „oázisokról” a tantestületekben.

Elhangzott a Magyar Katolikus Rádióban és a Kossuth Rádió Tanúim lesztek c. műsorában.

 

Tanévkezdésre 10 újabb idézet Ferenc pápától a nevelésről

  1. Gyerekkoromban papírsárkányt eregettünk a közeli téren. Van egy pillanat, amikor a papírsárkány imbolyogni kezd, és egyre lejjebb ereszkedik, ilyenkor már nem szabad feszíteni a zsinórt. „Engedd, engedd, nem látod, hogy billeg?”, kiáltottak ránk az okosabbak. A papírsárkány levegőben tartása hasonlít ahhoz, ahogy egy másik ember fejlődését kísérjük. Néha engedni kell, mert kibillen. Más szóval időt kell adni neki. Tudnunk kell, mikor van ideje a korlátozásnak. De vannak pillanatok, amikor félre kell nézni, ahogy a példázatbeli [tékozló fiú apja – a szerk.] apa tette: hagyta, hogy a fiú elmenjen, eltékozolja a vagyonát, és megszerezze a saját tapasztalatát az életről.
    (BJB 99. o.; LÁ)
  2. A problémamentes élet unalmas. Maga az unalom. Az ember magában hordozza annak igényét, hogy megbirkózzon nehézségekkel, megoldjon problémákat. Világos, hogy az a nevelés, amely arra irányul, hogy ne legyenek problémáink, egy aszeptikus nevelés, igen, aszeptikus. Ön is megtapasztalhatja. Igyon egy pohár ásványvizet, aztán egy átlagos vizet, csapvizet, végül pedig igyon egy pohár desztillált vizet. Nem fog ízleni. A desztillált víznek nincsenek problémái. Ez olyan, mintha laboratóriumban nevelnénk a gyerekeket.
    Aura Vistas Miguel interjúja
    szeptember 14-15., LOR 5. o. (MK; TE)
  3. Fontos, hogy mindig célokat tűzzünk eléjük. Ahhoz, hogy nevelni tudjunk, mindkét lábunkat használnunk kell. […] Egyik lábunkkal szilárdan kell a talajon állnunk. A másikkal pedig lépek előre, és majd meglátom, hova tudom letenni. És amikor ezt letettem, már emelem is a másikat. […] Kockázatos. Miért? Talán mert azt kockáztatom, hogy rosszul teszem le a lábam, és elesem. De nem baj, felállsz, és mész tovább.
    Aura Vistas Miguel interjúja
    szeptember 14-15., LOR 5. o. (MK; TE)
  4. Sürgős teendő, hogy főleg a neveléssel-ással foglalkozó szerzetesrendek, de a világiak is, a világi tanárok találjanak ki kisebb tanfolyamokat, sürgősségi iskolákat. És így egy munkanélküli fiatal hat hónap alatt kitanulja a szakácsmesterséget, vagy elmehet gázszerelőnek, vízvezeték-szerelőnek és – mivel a plafon is mindig felújításra szorul – festőnek. Ha tehát már van valamilyen mestersége, találhat munkát, még ha csak ideiglenesen is. Végezhet alkalmi munkát, amit mi changának hívunk. Changa, igen. És így már nem teljesen munkanélküli. Itt az ideje a sürgősségi oktatásnak, annak, amit Don Bosco csinált. Don Bosco, amikor látta, milyen sok gyerek él az utcán, azt mondta, hogy oktatni kell őket, de nem lehet a gyerekeket gimnáziumba, humanisztikus tanulmányokra küldeni. Szakmára van szükségük. És akkor felkészítette őket ácsnak, vízvezeték-szerelőnek, megtanította őket dolgozni, és így már képesek voltak arra, hogy megkeressék a napi betevőt. Don Bosco ezt tette.
    Aura Vistas Miguel interjúja
    szeptember 14-15., LOR 5. o. (MK; TE)
  5. Aki fiatalokkal foglalkozik, nem elégedhet meg azzal, hogy túlságosan is rendszerezett és pontokba szedett dolgokról beszél, mint egy értekezésben, mert ezek a dolgok falra hányt borsóként peregnek le a fiatalokról. Új nyelvezetre van szükség, új módon kell beszélni a dolgokról.
    A férfi szerzetes elöljárókhoz Rómában
    november 29., Antonio Spadaro, LCC, 2014. I 3–17. (MK; TE)
  6. A nevelés szeretetcselekedet, életadás. Ehhez a legjobb erőforrásokra van szükség, valamint a lelkesedés felébresztésére, továbbá arra, hogy türelmesen együtt tudjunk haladni a fiatalokkal. A katolikus iskolákban a nevelő legyen szakképzett, ugyanakkor emberséges; legyen képes pedagógusként úgy jelen lenni a fiatalok között, hogy előmozdítsa emberi és spirituális fejlődésüket. A hirdetett és a képviselt értékek közötti koherencia elengedhetetlen a fiatalok nevelésében.
    A Nevelési Kongregáció plenáris ülésén
    február 13. (GRAT; TE)
  7. A nevelés területe nem szorítkozik pusztán a hagyományos iskolatípusra. Keressétek a nevelés új, nem szokványos formáit a helyek, idők és személyek szükségletei szerint.
    Írásban közzétett beszéd az olasz és albán diákokhoz
    június 8. (VR)
  8. Ne bátortalanodjatok el a nehézségekkel szemben, melyet a nevelés kihívásai jelentenek ma. A nevelés nem egy mesterség, hanem egy magatartás, egy életmód! A neveléshez ki kell lépni magunkból, a fiatalok között kell állni, és mellettük állva kell őket elkísérni növekedésük különféle állomásain. Adjatok nekik bátorságot, optimizmust a világban való előrehaladásuk számára! Tanítsátok őket meglátni a teremtett világ és az ember szépségét, jóságát, mely megőrzi a Teremtő keze nyomát. De mindenekelőtt az életetekkel tegyetek tanúságot számukra. Egy nevelő – jezsuita, tanító, alkalmazott, szülő – ismeretet közvetít, értéket ad át szavaival, de a gyerekek számára akkor lesz döntő befolyással, ha szavait tanúságtétele és életének egybecsengése kíséri. Koherens élet nélkül lehetetlen a nevelés!
    Írásban közzétett beszéd az olasz és albán diákokhoz
    június 8. (VR)
  9. A kereszténynek törődnie kell a gyerekekkel, és át kell nekik adnia a hitet, vagyis közvetítenie azt, amit a szívében megél. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a felnövekvő csemetéket! Mindez attól függ, hogy milyen magatartással fordulunk a gyerekek felé. A testvér, az apa, az anya, a nővér viselkedésével, mely segít a felnövekedésben; vagy pedig távolságtartással, gondolván: „Ők maguktól felnövekednek, én pedig a saját életemmel törődöm.” Mindnyájunk felelőssége, hogy a legjobbat adjuk magunkból, ez a legjobb pedig a hit. Adjuk nekik ezt a hitet, példával együtt! A szavak nem szolgálnak, ma a szavak nem segítenek. A mai, képekkel telített világban, ahol mindenki mobilt tart a kezében, a szavak nem számítanak… Példát, példát nekik!
    Szentmise a Szent Márta-ház kápolnájában
    november 14. (VR)
  10. A vezető és a vezetett közötti párbeszédnek komolynak, félelemmentesnek, őszintének kell lennie. Figyelembe kell venni azt is, hogy a […] mai fiatalok nyelvezete eltér a korábbiakétól: korszakváltást élünk át. A képzés kézműves, és nem rendőri munkát jelent. A szívet kell alakítanunk. Különben kis szörnyetegeket képzünk. És aztán ezek a kis szörnyek nevelik Isten népét. Na, ez az, amitől igazán libabőrös leszek!
    A férfi szerzetes elöljárókhoz Rómában
    november 29., Antonio Spadaro, LCC, 2014. I 3–17. (MK; TE)

Forrás: A szívtől a kézig, Ferenc pápa mindenről, ami emberi, Összeállította: Karikó Éva , Helikon Kiadó , 2016.

Fotó: L’OSSERVATORE ROMANO

2. Országos Organikus Pedagógia Konferencia – ÚJ BORT ÚJ TÖMLŐBE!

Kedves Organikus Barátaink!

Örömmel jelezzük, hogy olyan nagy az érdeklődés, hogy a konferenciaterem megtelt!
Ez arra sarkallt, hogy élő internetes közvetítést szervezzünk.
Bár képernyőn a légkör nem olyan bensőséges, nincsenek egymás szemébe nézések, kézfogások, ölelések, összenevetések, amit nagyon szeretünk, de így is értékes a találkozás, a töltekezés.
Ha lemaradtál, nincs lehetőséged a helyszínre utazni, légy velünk online!
A következő űrlapon az adatok megadásával tudsz jelentkezni: https://forms.gle/ZdLq4fgW51AXFe4Q8
Az internetes közvetítés linkjét e-mailben fogjuk kiküldeni 13-án este.
Az Egyesület tagjai utólag is megnézhetik az előadások felvételeit. Ha inkább szeretnél hozzánk csatlakozni, ide kattintva megteheted.

2023. október 14., szombat, 9-17 óra
AVKF Budapest, Török Flóris u. 227-229

9:00   Érkezés
Kezdés

9:30   „Röpülj, hajóm, Nincs víz.” (Fodor Ákos)
            Uzsalyné Dr. Pécsi Rita köszöntője

10:00  Bevezető gondolatok – A nevelés tétje
            Czopf Áron történész-politológussal
Horváth Szilárd, MTVA műsorvezető beszélget

10:35 A Kentenich-pedagógia sarokpontjai – válasz jelenünk kihívásaira
            Dr. M. Doria Schlickmann, schönstatti szerzetesnővér,
Kentenich atya életének kutatója

11:20  szünet

11:45 Az új só hivatása
            habil. Papp Miklós, a Sapientia Főiskola Morálteológiai Tanszékének,
            Családteológiai és Etikai Intézetének vezetője

12:20 M.I. a baj?
            Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora,
az Organikus Pedagógia Egyesület alelnöke

12:50  Ebédszünet, egyéni beszélgetések

13:55 Viszonypedagógia – Karácsony Sándor nevelési rendszere
           Dr. Deme Tamás, tanár, egyetemi docens, művelődéskutató

14:30 „Szélfutta levél a világ / De hol az ág? de KI az ág?” (Zelk Zoltán)
            Dr. Csáki Tibor atya, az Organikus Pedagógia Egyesület
spirituális alelnöke

15:00  szünet

15:15 Kerekasztal-beszélgetés szemléletváltó nevelési oázisokkal
            utána lehetőség kérdések feltevésére
A beszélgetést vezeti: Horváth Szilárd
Résztvevők:

  • Gyombolai Bálint, a Szentjánosbogár katolikus ifjúsági közösség egyik vezetője
  • Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes, a „Boldogabb családokért” – Családi Életre Nevelés (CSÉN) program szakmai felelőse
  • Gudmann-Bokor Anita, a Harangvirág Református Óvoda Intézményvezetője, pedagógiai szakértő
  • Papp Zsolt cserkészparancsnok, a kecskeméti Szent Imre Katolikus Általános Iskola igazgatója

16:45 Zárás: Veron és András kiskoncertje

A részvétel és a szendvicsebéd díjtalan, hála az Apor Vilmos Katolikus Főiskola nagylelkű támogatásának.

Várunk az „új bor” pezsgésének örömös ígéretével.

Pécsi Rita és Uzsaly Zoltán, és az Organikus Pedagógia Egyesület csapata

 

A FÉRFITALÁLKOZÓK 2023 SZEPTEMBERÉTŐL TOVÁBB FOLYTATÓDNAK

A Pécsi Egyházmegye férfitalálkozóinak 2021-ben indult első évadát akkora érdeklődés övezte, hogy a szervezők 2022 őszén a második évadot is elindították, innentől kezdve pedig borítékolható volt a harmadik évados folytatás a már megszokott helyszíneken, persze újabb témák mentén. Felföldi László pécsi megyéspüspök minden egyes helyszínen személyesen vesz részt a kötetlen hangvételű összejöveteleken, ahol mindig teret kap a jókedv és persze sosem marad el a közös imádság és ének.
A 2023 őszén induló harmadik évadban a személyes életünk határvonalai, közösség és magány, Isten akarata személyes életünkben, valamint gyászunk és veszteségeink nagy kérdéseire keresik majd a választ.
Felföldi László püspök és a szervezők nagy szeretettel hívnak és várnak minden érdeklődőt. Kérjük, hogy felekezeti hovatartozástól függetlenül hívják meg ismerőseiket, barátaikat, munkatársaikat, szomszédaikat, tehát bárkit, akit érdekelhetnek a férfi élet nagy témái!
A FÉRFITALÁLKOZÓK 2023/24-ES ÉVADÁNAK HELYSZÍNEI ÉS IDŐPONTJAI
1. sorozat: Határaink |
Pécs (szeptember 14-15., 18. óra)
Mohács (szeptember 22., 18. óra)
Szekszárd (szeptember 29., 18. óra)
Paks (október 6., 18. óra)
Tamási (október 13., 18. óra)
Dombóvár (október 20., 18. óra)
Szigetvár (október 27., 18. óra)
2. sorozat: Közösség és magány |
Pécs (november 2-3., 18. óra)
Mohács (november 10., 18. óra)
Szekszárd (november 17., 18. óra)
Paks (november 24., 18. óra)
Tamási (december 1., 18. óra)
Dombóvár (december 8., 18. óra)
Szigetvár (december 15., 18. óra)
3. sorozat: Számítógép, online-tér, média
Pécs (február 1-2., 18. óra)
Mohács (február 9., 18. óra)
Szekszárd (február 16., 18. óra)
Paks (február 23., 18. óra)
Tamási (március 1., 18. óra)
Dombóvár (március 8., 18. óra)
Szigetvár (március 22., 18. óra)
4. sorozat: Gyász és veszteség |
Pécs (április 4-5., 18. óra)
Mohács (április 12., 18. óra)
Szekszárd (április 19., 18. óra)
Paks (április 26., 18. óra)
Tamási (május 3., 18.)
Dombóvár (május 10., 18. óra)
Szigetvár (május 17., 18. óra)

Támadás alatt állnak a családok, a genderideológia a gyökértelen gyermekekben érdekelt

Fónyi-Tisóczki Flóra

2023.08.25. 19:01

Ma a családok veszélyeztetett helyzetben vannak, sok család elszigetelődött lelki értelemben, és a család intézménye támadás alatt áll – jelentették ki a Tranzit politikai fesztivál Ki nevel a végén? című előadásán, Tihanyban. Pécsi Rita neveléskutató kifejtette, hogy az nevel, aki élményt és tapasztalatot ad, de ha az a szülő vagy a tanár, az fog nevelni, éppen ezért ne engedjük azt át a genderideológiának és a digitális világnak sem. Az előadáson, amit a Szent István Intézet vezetője, Máthé Zsuzsa moderált, kifejtették, hogy egy átlagos magyar gyermek 10 évesen nézi meg az első pornófilmjét. Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem iskola igazgatója szerint amint szabadjára engedjük a gyermekünket a digitális világban, fontos szem előtt tartani, hogy a nulla perc lenne ideális az ott eltöltött időt tekintve – onnantól nem a család nevel, hanem sok mindenki más.

Pécsi Rita a beszélgetés elején rögzítette, hogy minden a családtól indul, ez a kiindulópont, alapesetben a család nevel nagyon sokáig. Rávilágított:

ma a családok veszélyeztetett helyzetben vannak, sok család elszigetelődött lelki értelemben, de sokszor bármennyire nehéz, érdemes a családba invesztálni.

Horváth Szilárd szintén a beszélgetés elején rávilágított, hogy a családokat nagyon legyengítette a digitális világ. Szerinte azok a gyermekek, akiket a digitális világ nagyon beszippant, később komoly gondban lehetnek. Ismertette:

ma egy átlagos magyar gyermek 10 évesen nézi meg az első pornófilmjét. Horváth szerint amint szabadjára engedjük a gyermekünket a digitális világban, fontos szem előtt tartani, hogy a nulla perc lenne ideális az ott eltöltött időt tekintve – onnantól nem a család nevel, hanem sok mindenki más.

Horváth Szilárd, Pécsi Rita és Máthé Zsuzsa beszélgettek arról, ki nevel a végén
Fotó: Ladóczki Balázs – Origo

Az identitás az a gyökér, a kapaszkodó

Pécsi Rita kérdésre kifejtette, hogy a gyökér nélküli identitás nem identitás, mert nem áll biztos talapzaton.

A nemi identitás és az egyén identitása is támadás alatt áll napjainkban.

A szakember szerint a kötődéseink identitása fontos. Ha ezek nincsenek rendben, ideig-óráig lehet teljesíteni, de kudarcoknál, nehézségeknél elbukik az a gyermek és felnőtt is, mert nincs gyökere, nincsenek kapaszkodói.

Egy fának sem adhatunk gyökeret utólag, először az alakul ki. Kisgyermekkortól kezdve ebbe tud kapaszkodni a személyisége, később a terápia sem biztos, hogy tud majd sokat segíteni.

Horváth Szilárd arról beszélt ehhez kapcsolódóan, hogy ha valakinél gyógyítani kell, akkor össze kell fognia a közösségnek, segíteni. Szerinte az oktatásban fontos, hogy a sérült gyermekeknek is lehet segíteni, az ő iskolájukban is van erre példa. Ez egy közösségközpontú kultúra, ezért

nemcsak tudat alatti magyarságot, istenhitet, tudat alatti női és férfi hitet, hanem egyéb fontos, egész életre szóló értékeket lehet kapni általa.

A genderideológia a gyökértelen gyermekekben érdekelt

A genderideológia nyomása kapcsán kifejtették a szakértők, hogy

a nemi identitás megszilárdulása 21-23 éves korig tart, így kiemelten fontosak a nevelési körülmények.

Horváth Szilárd
Fotó: Ladóczki Balázs – Origo

Ha divatból egy rajongás átcsap abba, hogy a serdülőkori túlfűtöttséget lepecsételi, megerősíti ebben a bizonytalan serdülőt, hogy esetleg más az identitása a gyermeknek, az megrontás, befolyásolás. Sokszor a nevelőket is megfélemlítik – tette hozzá Pécsi Rita.

Az nevel, aki élményt és tapasztalatot ad, de ha az a szülő vagy a tanár, az fog nevelni, éppen ezért ne engedjük azt át a genderideológiának és a digitális világnak sem.

Mindenki szomjazik a tekintélyre

A szakértők egyetértettek abban, hogy a mai gyermekeknek is szükségük van erre. Ha van, akire fel tudnak nézni, annak adnak a szavára. Akiben megérzik, hogy nem rátelepedik, utasít, hanem nevel, ráadásul szeretve nevel, és azt részesíti előnyben, hogy a gyermek növekedni tudjon, annak tekintélye lesz egy gyermek szemében.

forrás

Digitális autizmus, digitális demencia és Facebook-depresszió

Pécsi Rita neveléskutató: Komoly veszélyekkel járhat a digitális eszközök felelőtlen használata

Visszafordíthatatlan agyi károsodással is járhat a túl korai digitális eszközhasználat a gyermekek számára, többek között erre hívta fel a figyelmet Pécsi Rita neveléskutató a Szeged Televízió Diagnózis című műsorában, aki elmondta, hogy miért veszélyesek az elektronikus eszközök a kisgyermekeknek.
Ancsin Zsuzsanna
Pécsi Rita neveléskutató: Komoly veszélyekkel járhat a digitális eszközök felelőtlen használata

A szakember Szegeden a KoRa iskolában tartott előadást a témában szülőknek és pedagógusoknak. Szerinte az általános iskolai alsó tagozatos osztályokban sem kellene digitális eszközöket alkalmazni, mert akkor még valóságos játék kell a gyerekeknek, mert az minden tanulási folyamat alapja. A kutatók kimutatták, hogy a három éves kor alatti eszközhasználat visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okoz. Az öregkori demencia mellett, most már az úgy nevezett digitális demencia is megjelent a húsz évesek körében.

Pécsi Rita neveléskutató, használati utasítást adna minden szülő kezébe.

„Nem alakult ki a kultúrája a géphasználatnak, vagy képernyőhasználatnak. Éppen mostanában gondolkodtam el rajta, hogy minden valamire való, akár csak egy háztartási eszköznek, de ott van a használati utasításában, például egy vasalónak, hogy ne tedd a mikróba, ne add a három évesnek vagy, hogy veszélyes, ha lenyeled. Itt semmi nincs. Egyáltalán semmi, ezáltal minden elfogadhatóvá válik. Az is, hogy éjjel-nappal, közösségben, egy-két évesnek odaadni, vagy több órán keresztül nyomkodni. Ezt a tudást közkinccsé kellene tenni, hogy lehet okos eszközöket használni, de nem így, nem ekkor, vagy nem ennyit. Ezeket azonban nem nagyon halljuk.”

A 3-4 éves gyerekek 16 százaléka néz videókat, például a Tiktok-on, és 84 százalékuk használja a Youtube-ot, ráadásul 17 százalékuknak saját telefonja van – derül ki a brit-afgán médiaszabályozó szervezet által készített friss kutatásból.

„Minden egyes like, minden egyes kattintás, rengeteg újdonság van. Ez mind dopamint termel az emberi agyban. A dopamin egy természetes belső doppingszerünk, egyfajta jutalom hormon is, ami egy siker élménykor keletkezik. Amikor a dopamin felszabadul az agyban, akkor azt a hírt továbbítja, hogy sikeres vagy, és ezt ismételd meg. Amíg a természetben kis mennyiségű dopamin termelődik, addig a gép használatakor olyan dopaminokkal, és olyan sűrűn látja el a még kialakulatlan idegrendszert, amitől az egy idő után telítődik és akkor egyfajta függőség alakul ki. Ugyanazokat az agyi területeket roncsolja és kezdi ki, mint a droghasználat. Kihat például a figyelemre és a koncentrációra, ez egyenes összefüggésben van a figyelemzavarral, az indulatkezelési zavarral és a döntési képesség csökkenésével. Ezeket a hatásokat nagyon egyértelműen látjuk, pedig még csak a használatról beszéltünk, a tartalomról nem” – mondta Pécsi Rita.

Azok, akik már gyerekkorban napi 4–6 órát töltenek képernyő előtt, könnyen hordozhatják az autizmus tüneteit. Az így kialakult lemaradásokat csak hosszú fejlesztések és kezelések árán lehet behozni. Egy másik kutatás azt is kimutatta, hogy csökken a fejlett világ IQ szintje. Ezt sokan a technológiai fejlődés számlájára írják.

A szakértő elmondta, hogy rendkívül fontosnak érzi, hogy ezekről a témákról többet beszéljünk, mert komoly veszélyekkel járhat a digitális eszközök felelőtlen használata. 0–3 éves kor között egyáltalán nem ajánlott okos eszközt adni a kisgyermek kezébe, mert visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okoz. Az óvodásoknál is 15–20 perc a megengedett limit, ami nagyjából két mese. Szerinte ezeket is jobb külön-külön megnézniük, és fontos megtanítani nekik a készülék kikapcsolását.

Pécsi Rita többször is hangsúlyozta, hogy kutatásokkal bizonyították, hogy az okos eszközök kontroll nélküli használata visszafordíthatatlan agyi károsodást okoz gyermekkorban. A magyar fiataloknál a 4–6 óra képernyő használat általánosnak számít a felmérések szerint, ami nagyon sok mindentől elveszi az időt. A mozgáshiány például nagyon sok idegrendszeri pálya kialakulását gátolja, többek között a logikai pályák fejlődését és az értő olvasás képességét is. A digitális autizmus mellett sajnos már a digitális demencia és a Facebook-depresszió fogalma is bekerült a köztudatba.

forrás

© Copyright - Organikus Pedagógia Egyesület