A mese élni segít

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató azért biztat mesélésre, meseolvasásra, mert az élni segít! Olyan dolgokról szólnak a magyar népmesék, amely az élet működését és folyamatát veszélyeztetik és úgy segítenek, hogy észre sem veszik a gyerekek, élvezik, átélik. A jobb agyféltekét használva, nem a racionalitás, hanem az érzelemek útján teszik magukévá a történeteket, s találnak általa megoldásokat, kiutakat saját dilemmáikra.
A neveléskutató a sárkányos mesék példáján keresztül világított rá arra, hogy a mai világban, ahol lájkokban, ismertségben mérik a sikert, milyen fontos lehet a mese az önértékelés szempontjából. A legkisebb vitéz – bár szegény és kicsi – elindul bátran szerencsét próbálni, nagy célokat mer kitűzni maga elé, nem keres kifogásokat, s akár egy gebével is eléri célját. A falu határát, azaz saját képességeinek korlátait is képes túllépni és bízhat a jót támogató, láthatatlan erőkben, képes legyőzni a félelmetes, tüzet okádó hétfejű sárkányt és elnyeri a királykisasszony kezét, hogy aztán élete kisimuljon, boldogságban éljen, míg ásó, kapa, nagyharang válassza el feleségétől, s annyi gyermeke legyen, mint a rosta lika.

Előadás a szépről középiskolás lányok számára

A szépről tartott előadást Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató 2023. szeptember 15-én a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum sportcsarnokában IX–XII. osztályos diáklányoknak. Többek között olyan témákat érintett, mint: Mit üzen a természet a szépségről a hétköznapoknak?; Szép – környezet, kapcsolatok, hitvilág, test-lélek; A giccs, mint olcsó eszmény.

Ciucur Losonczi Antonius

A Böcskei László megyés püspök ötlete nyomán megvalósult rendezvényen körülbelül 250 diáklány vett rész a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumból, az Ady Endre Líceumból, a Nagyváradi Művészeti Líceumból, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumból és a Mihai Eminescu Főgimnáziumból.

Felvezetésképpen Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató hangsúlyozta: minden nőben ott lakozik egy királylány, még ha néha ez nem is vevődik észre. Egymás kedvéért születtünk, mások a nők, és mások a férfiak, még akkor is, ha manapság „összetorlódnak” a nemek és minden uniformizálódik. A Szentírásból ugyanis tudjuk, hogy Isten külön teremtett nőt és külön férfit, s „látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott”. Nem vagyunk tehát egyformák, és ezért van az, hogy a nők többsége valószínűleg még mindig álmodozik arról, hogy egyszer majd eljön érte a herceg a fehér lovon, „hogy megtegye neki az ajánlatát”, illetve megküzdjön érte.

Arról is beszélt a meghívott: mindenkinek megvan a saját egyénisége, még akkor is, ha a fogyasztói társadalomban a tömegízlésre helyeződik a hangsúly, a genderideológia révén pedig egy profin tervezett „csoportnyomás” nehezül ránk, és egyesek azt próbálják elhitetni velünk, hogy a család többé nem egy nő és egy férfi szövetsége. Holott nyilvánvaló, hogy csupán két nem létezik, a nő és a férfi, és nem százféle egyenértékű társadalmi nem, ahogyan most divatos hirdetni, fogalmazott Uzsalyné Pécsi Rita. A neveléskutató ezt azzal is alátámasztotta, hogy például másként fontos egy kapcsolat egy nőnek, mint egy férfinak, másként működik a tájékozódóképességük, másként beszélnek és hallgatnak, oldják meg a problémákat, s „egy férfi sohasem fogja érzékelni azt, hogy a bézs színnek hányfajta árnyalata van”.

Arra is kitért Uzsalyné Pécsi Rita, hogy miért vonzóbbak a szőke nők, és azt tanácsolta: egy nő, még ha bele is áll férfias helyzetekbe, azért őrizze meg a nőiességét. Úgy fogalmazott: a nő a szépség őre és megsokszorozója, míg a giccs a középszerűség diadala. A széppel való vonzás ugyanakkor női attribútum, de a szépérzéket fejleszteni kell, időt kell engedni a szép befogadásának, annak, hogy a látványa megörvendeztessen bennünket. A kicsi dolgokban is ott rejlik a szépség, és mi magunk is teremtői lehetünk a szépnek, de ez csak a külső jegyek mentén nem kivitelezhető, figyelmeztette hallgatóságát Uzsalyné Pécsi Rita, Dosztojevszkit idézve azon meggyőződésének adva hangot, hogy nem a nyugodt, kiegyensúlyozott arcok az igazán szépek, hanem azok, „ahol Isten és az ördög küzdenek, és az ellentétes pontok összeérnek”.

A szerző felvételei

forrás: https://www.erdon.ro/helyi-kozelet/2023/09/eloadas-a-szeprol-kozepiskolas-lanyok-szamara

Pécsi Rita a motivációról

KAPCSOLATBAN ÉLNI 9. rész – Pécsi Ritával a hétköznapi élethelyzetek jó megoldásairól Gere Lilla beszélget a Pax TV-ben

Uzsalyné Pécsi Ritát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti díjban részesítette

Nagyon büszkék vagyunk rá és szívből gratulálunk 🙂

Tizennyolc alkotót tüntetett ki idén a Magyar Művészeti Akadémia.

Az MMA tagozatai minden évben egy magyarországi és egy külhoni művésznek ítélik oda a díjakat, amellyel az alkotók és szakemberek pályáját és munkáit ismerik el.

Idén a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti díjában részesült Farkas Gábor építész és Murádin Katalin építész, a film- és fotóművészetért járó Szőts István-díjat Kurucz Sándor operatőr és Kosmály Gábor (Gabriel Kosmaly) fotóművész vehették át, az iparművészeti és tervezőművészeti díjat pedig Csavarga Rózsa belsőépítész és Nagy Judit gobelinművész kapta.

Az irodalmi munkásság elismeréséül járó Illyés Gyula-díjat Egyed Emese költő, irodalomtörténésznek és Fecske Csaba költő, publicistának adták át, a színházművészeti díjat Nagy Anna és Kiss Törék Ildikó színművészeknek ítélték oda. Képzőművészeti díjban részesült feLugossy László és Szentpétery Ádám képzőművész, a művészetelméleti munkásság elismeréseként járó Cs. Szabó László-díjat pedig Cebula Anna művészettörténész és Pécsi Rita neveléskutató kapta.

A népművészeti munkásság Erdélyi Zsuzsanna-díját Gazda Klára és Szabó Zoltán muzeológusoknak adták át, a zeneművészeket elismerő Szőnyi Erzsébet-díjat pedig Nádor Magda énekművész vehette át. A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti-díjában, Szőnyi Erzsébet-díjban részesült a nemrégiben elhunyt Jandó Jenő zongoraművész. A díjat Jandó Jenő özvegye, Takács Tamara operaénekes vette át.

A díjakat az MMA kilenc tagozatának vezetői és képviselői adták át. Az ünnepség alkalmából Ránki Fülöp zongoraművész, az MMA ösztöndíjasa Liszt Ferenc Dante olvasása nyomán című zongoraművét adta elő.

Forrás

Pécsi Rita: Egyetlen élmény meghatározó lehet – ezt megszerezni az iskola feladata

PROLÓGUS – A Katona József Könyvtár podcast

Vendégünk: Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató, főiskolai tanár

Beszélgetőtárs: Virág Barnabás zenei könyvtáros, igazgatóhelyettes

Szerkesztő: Virág Barnabás

Katona József Könyvtár, 2023

Gloviczki Zoltán: Az egész egy fikció, a pedagógus bérekre nincs pénz

Ónody-Molnár Dóra |

Nagyon remélem, hogy lesz miből fizetést adni a pedagógusoknak. De egyelőre nincs, és én nem is látom a magam részéről, hogy hol van ez a pénz. Az egész egy fikció – nyilatkozza a Jelennek Gloviczki Zoltán, az Orbán-kormány egykori helyettes államtitkára, aki ma a pedagógusképzésre specializálódott Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora. Gloviczki Zoltánnal nemcsak a státusztörvény „pimasz gesztusairól” beszélgettünk, hanem arról is, hogy van-e egyáltalán értelme annak, ami a magyar iskolákban folyik.

fotó: Simon Márk

Mielőtt a státusztörvényt tartalmilag elemeznénk, kérem, segítsen értelmezni, miért volt fontos, hogy a pedagógusok közalkalmazotti státuszban dolgoznak? Mi ennek a jelentősége?

Jogtörténeti szempontból furcsa helyzet, hogy A munka törvénykönyvén és esetleg egy köztisztviselőkre vonatkozó törvényen kívül is létezik más munkajogi szabályozás törvényi szinten. A jogtörténészek szerint ez a rendszerváltáskor majdhogynem véletlenül alakult ki. Mindenesetre, lett egy olyan szféra, amelyben az emberek a közért dolgoznak, közéjük tartoznak az orvosok, a tanárok és még sorolhatnám. Ez a közalkalmazotti jogállás – a szokásjogon alapulva, de eléggé kidolgozott jogszabályi keretrendszerben – a rendszerváltás óta létezik. Annak jogilag nincs különösebb jelentősége, hogy ez eltér A munka törvénykönyvétől. Ugyanakkor olyan speciális szabályokat tartalmaz a munkaidőre, a fizetésre vonatkozóan, amelyekhez hozzáidomult a rendszer. Megszoktuk. Biztonságot jelentett. A szónak abban az értelmében pedig jogbiztonságot is jelentett, hogy egy ismert, mindenki által használt jogszabály. Zárójelben jegyzem meg, hogy az úgynevezett státusztörvényben vannak olyan kritizált passzusok, amelyek benne voltak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben (röviden: kjt. – a szerk) is. Ilyenkor, amikor új jogszabály születik, észreveszünk sok más buktatót a korábbi törvényben is.

Azt el lehet mondani, hogy a közalkalmazottiság valamiféle többletet is jelentett a pedagógusoknak? Például stabilitást?

A stabilitás nem attól függ, hogy ezt kjt.-nek vagy munkatörvénynek, esetleg státusztörvénynek hívjuk. Az lenne a normális, ha A munka törvénykönyve vonatkozna mindenkire, és rendeleti szinten lennének még esetleg speciális szabályok. A biztonság abban az értelemben igaz, hogy egy ismert és megszokott keretrendszer szabályozta a pedagógusok munkáját. A státusztörvényben valóban vannak bizonytalansági faktorok, de nem azért, mert az egy másik törvény. A munkajogi bizonytalanság nem a jogszabálytól alakul ki, hanem a fenntartótól, az intézményvezetéstől, amelyektől személyes függésben van a pedagógus.

Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, történt már olyan, hogy bizonyos munkaköröket ellátó személyek kikerültek a közalkalmazotti státuszból. A kulturális dolgozók és a szakképzésben oktató tanárok már három éve elveszítették ezt a jogviszonyukat.

Ha csak önmagában ezt nézzük, akkor akár el is fogadható a kormány azon álláspontja, hogy ez egy pozitív gesztus bizonyos hivatásrendek, foglalkozások felé. Szerintem, állampolgárként, egyszerűen fölösleges foglalkozásonként külön törvényt hozni. És annyiban bizonytalanná is teszi a helyzetet, hogy a káoszt növeli. Hiszen miért kéne nekem eltérő jogszabály alapján dolgoznom, mint abban az esetben, ha más foglalkozásom lenne?

A teljes írás itt olvasható:

https://jelen.media/alapertelmezett/gloviczki-zoltan-az-egesz-egy-fikcio-a-pedagogus-berekre-nincs-penz/

Csáki Tibor atya a Spirituális intelligenciáról

Rejtett erőforrásaink. Ez volt a témája az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Organikus Pedagógia Módszertani Központja és a tavaly megalakult Organikus Pedagógia Egyesület június 10-én megrendezett találkozójának. Csáki Tibor atya, az Egyesület spirituális alelnöke az Istennel való kapcsolódásról beszélt s előadását sok versidézettel színesítette például Weöres Sándor: Szembefordított tükrök c. versének soraival. Előadása után a versek inspiráló hatásáról és a bennünk lévő létráról beszélgetett vele Hámori Kinga.

Elhangzott a Magyar Katolikus Rádióban és a Kossuth Rádió Tanúim lesztek c. műsorában.

https://youtu.be/KoFw3C2piHI

Dr Gloviczki Zoltán az Organikus Pedagógiáról

Az organikus pedagógia képzés a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán zajlik. Dr. Gloviczki Zoltán rektorral Hámori Kinga beszélgetett a konferencia után a képzés tanévének végén az organikus pedagógiai szemléletről, az eddigi tapasztalatokról és az „oázisokról” a tantestületekben.

Elhangzott a Magyar Katolikus Rádióban és a Kossuth Rádió Tanúim lesztek c. műsorában.