ANGYAL, AKI FÖLÉD HAJOL – Pécsi Rita gondolatai gyermek- és pedagógusnapra

Mi jár a fejemben? A szívemben?
Pedagógus szüleim, mestereim, barátaim, társaim és tanítványaim…

ANGYAL, AKI FÖLÉD HAJOL

Uzsalyné dr. Pécsi Rita gondolatai gyermek- és pedagógusnapra

A pedagógus hivatása ez: a zsenge ember fölé hajolva segíteni a növekedését az ég felé. Ahogyan a Talmud írja: „Minden fűszálnak van egyangyala, aki föléhajol, és azt suttogja: nőj, nőj!”

Sűrű gondolat. Minden szava egy pedagógusi életprogram.

„Minden fűszálnak…” A személyes törődés, a Te „ilyenségednek” igenlője és segítője vagyok. „Angyala…” Nem (ki)oktatója, nem parancsnoka, edzője, sem hajcsára, hanem Angyala. Szellemi vezető. Aki tudja, hogy merre van az előre és a fölfelé, és képes az odavezető utat szelíden, mégis professzionálisan megmutatni, hogy önállóan járhassunk rajta. Így egyben megajándékoz a siker, a hatékonyság és a fejlődés örömével is. „Fölém hajol…” Nem lenyom, ural. Finom, tiszteletteljes, otthont nyújtó légkör. „Suttog…” Nem parancsol, nem követelőzik, bízik bennem. Szelíd, de egyértelmű, mint Isten az ő látogatásaiban: a csendben, a szélben, a harmatban. „Nőj!” Nem azt mondja, hogy teljesíts, juss be, győzd le, boldogulj bármi áron, feszülj meg… hanem: nőj!

Hozd ki magadból, amit a Teremtő beléd rejtett, és boldog leszel. Gyere bátran, segítek, amíg meg nem erősödsz, veled leszek ezen az úton.

Ha valamikor, ebben a mostani, embert próbáló időben mindannyiunknak nagy szüksége van az ilyen Angyalokra. Igazi hősök ők. Nemcsak a test, hanem a szellem őrei, orvosai is lehetnek. Akkor, amikor előttük is megmászhatatlan sziklák tornyosulnak: nincs itt a gyermek, nem látják, mi marad a tananyagból; helyt kell állni a saját családban is, és mindennél jobban szükség van a belső erejükre, hogy mindezt „angyalian”, derűvel, békével tegyék. – Isten áldja őket, és küldje hozzájuk Angyalát, aki föléjük hajol, és megerősíti őket ebben a küldetésben.