Digitális autizmus, digitális demencia és Facebook-depresszió

A szakember Szegeden a KoRa iskolában tartott előadást a témában szülőknek és pedagógusoknak. Szerinte az általános iskolai alsó tagozatos osztályokban sem kellene digitális eszközöket alkalmazni, mert akkor még valóságos játék kell a gyerekeknek, mert az minden tanulási folyamat alapja. A kutatók kimutatták, hogy a három éves kor alatti eszközhasználat visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okoz. Az öregkori demencia mellett, most már az úgy nevezett digitális demencia is megjelent a húsz évesek körében.

Pécsi Rita neveléskutató, használati utasítást adna minden szülő kezébe.

„Nem alakult ki a kultúrája a géphasználatnak, vagy képernyőhasználatnak. Éppen mostanában gondolkodtam el rajta, hogy minden valamire való, akár csak egy háztartási eszköznek, de ott van a használati utasításában, például egy vasalónak, hogy ne tedd a mikróba, ne add a három évesnek vagy, hogy veszélyes, ha lenyeled. Itt semmi nincs. Egyáltalán semmi, ezáltal minden elfogadhatóvá válik. Az is, hogy éjjel-nappal, közösségben, egy-két évesnek odaadni, vagy több órán keresztül nyomkodni. Ezt a tudást közkinccsé kellene tenni, hogy lehet okos eszközöket használni, de nem így, nem ekkor, vagy nem ennyit. Ezeket azonban nem nagyon halljuk.”

A 3-4 éves gyerekek 16 százaléka néz videókat, például a Tiktok-on, és 84 százalékuk használja a Youtube-ot, ráadásul 17 százalékuknak saját telefonja van – derül ki a brit-afgán médiaszabályozó szervezet által készített friss kutatásból.

„Minden egyes like, minden egyes kattintás, rengeteg újdonság van. Ez mind dopamint termel az emberi agyban. A dopamin egy természetes belső doppingszerünk, egyfajta jutalom hormon is, ami egy siker élménykor keletkezik. Amikor a dopamin felszabadul az agyban, akkor azt a hírt továbbítja, hogy sikeres vagy, és ezt ismételd meg. Amíg a természetben kis mennyiségű dopamin termelődik, addig a gép használatakor olyan dopaminokkal, és olyan sűrűn látja el a még kialakulatlan idegrendszert, amitől az egy idő után telítődik és akkor egyfajta függőség alakul ki. Ugyanazokat az agyi területeket roncsolja és kezdi ki, mint a droghasználat. Kihat például a figyelemre és a koncentrációra, ez egyenes összefüggésben van a figyelemzavarral, az indulatkezelési zavarral és a döntési képesség csökkenésével. Ezeket a hatásokat nagyon egyértelműen látjuk, pedig még csak a használatról beszéltünk, a tartalomról nem” – mondta Pécsi Rita.

Azok, akik már gyerekkorban napi 4–6 órát töltenek képernyő előtt, könnyen hordozhatják az autizmus tüneteit. Az így kialakult lemaradásokat csak hosszú fejlesztések és kezelések árán lehet behozni. Egy másik kutatás azt is kimutatta, hogy csökken a fejlett világ IQ szintje. Ezt sokan a technológiai fejlődés számlájára írják.

A szakértő elmondta, hogy rendkívül fontosnak érzi, hogy ezekről a témákról többet beszéljünk, mert komoly veszélyekkel járhat a digitális eszközök felelőtlen használata. 0–3 éves kor között egyáltalán nem ajánlott okos eszközt adni a kisgyermek kezébe, mert visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okoz. Az óvodásoknál is 15–20 perc a megengedett limit, ami nagyjából két mese. Szerinte ezeket is jobb külön-külön megnézniük, és fontos megtanítani nekik a készülék kikapcsolását.

Pécsi Rita többször is hangsúlyozta, hogy kutatásokkal bizonyították, hogy az okos eszközök kontroll nélküli használata visszafordíthatatlan agyi károsodást okoz gyermekkorban. A magyar fiataloknál a 4–6 óra képernyő használat általánosnak számít a felmérések szerint, ami nagyon sok mindentől elveszi az időt. A mozgáshiány például nagyon sok idegrendszeri pálya kialakulását gátolja, többek között a logikai pályák fejlődését és az értő olvasás képességét is. A digitális autizmus mellett sajnos már a digitális demencia és a Facebook-depresszió fogalma is bekerült a köztudatba.

forrás