Békés, szent Találkozást, igazi Ünnepet

Kedves Organikus „Vágyakozók”!

Még advent utolsó óráiban írom ezt a néhány sort, amivel békés, szent Találkozást, igazi Ünnepet kívánok Mindannyiunknak.

Talán leginkább a vágyakozás hozott össze minket is, és ennek az összesűrűsödött idejét éltük meg az elmúlt hetekben Jézus születésére várva.

„A vágy ereje betont tud robbantani. A magunk köré font páncélt szét tudja repeszteni, hogy ne legyünk érzéketlenek a másik világ iránt. A vágy kinyitja beszűkült világunkat. A felettünk lévő horizontot nyitva tartja számunkra, a remény útjára állít bennünket….A vágy kitágítja életedet, elvezet a benned csobogó forráshoz.” – írja A. Grün.

„A vágyakozás mértéke egyszersmind a beteljesedés mértéke is” – tanuljuk Kentenich atyától.

Legyen így! Találjunk haza, ismerjük fel a Titkot, a közénk jött Gyermek tekintetét családtagjainkban, egymásban, a ránk bízottakban!

A többit mondja el a zene és a költészet – az organikus találkozónkról már jól ismert barátaink, Veron és András tolmácsolásában. (Népi dallamok, Lackfi János szövege világzenei akusztikus kísérettel)

Hol van Betlehem? Mindjárt meglelem. Szamár koma baktat, kip-kop, sejti már a titkot. Gyermek születik, Isten adatik, kicsiny testbe belezárva nagy úr jött világra.

(…)

Együtt lenni, vele lenni igyekezzünk, nehogy a nagy készületbe belevesszünk. Jelenlétbe merüljünk, magas lóra ne üljünk, béküljünk meg. Legyen bennünk kedvesség, a szemünkben fényesség, ez az ünnep.

Szeretettel: Pécsi Rita