Férfi és Nő – A lelkünk két alappillére

Gondolkodtál már azon, hogy mi tesz minket azzá, akik vagyunk? Miért érezzük magunkat nőnek vagy férfinak, és mennyire fontos ez a saját boldogságunkhoz? Egy nemrégiben megjelent videóban elmerülhetünk a nemi identitás izgalmas világában, és abban, hogy a mai, rohanó világban hogyan tudjuk megtalálni a helyünket mint férfi vagy nő.

Az én és a nemi identitás – A gyökerek fontossága

Képzeljük el, hogy lelkünknek két erős gyökere van. Az egyik az „én” tudatunk, ami körülbelül másfél-két éves korban ébred bennünk, és ráébreszt minket arra, hogy különálló, egyedi lények vagyunk. Ezzel szinte egy időben kezd kialakulni a másik gyökér is: a nemi identitásunk. Ez az, ami a legmélyebb szinten meghatároz minket: férfi vagyok, vagy nő.

A videóban elhangzottak szerint testünk minden sejtje, minden pici része hordozza ezt a biológiai információt. Nemcsak a külsőnk, hanem a belső működésünk is ehhez igazodik. Gondoljunk csak bele, ez milyen szilárd alapot adhat az életünknek!

Hogyan leszünk azzá, akik vagyunk?

Az identitásunk, vagyis az önazonosságunk kialakulása nem egy pillanat műve, hanem egy hosszú, izgalmas utazás. Ebben a folyamatban kulcsszerepe van a környezetünknek és a nevelésnek. Gyerekként szivacsként szívjuk magunkba a mintákat. Éppen ezért olyan fontos, hogy körülöttünk legyenek erős, pozitív férfi és női példaképek – szülők, nagyszülők, tanárok –, akik megmutatják, milyen is a valódi férfiasság és nőiesség. Ezek a minták segítenek abban, hogy megértsük és elfogadjuk a saját nemünket.

A videó kiemeli, hogy serdülőkorban különösen érzékeny időszak jön el. Ekkor kezdünk érdeklődni a másik nem iránt, és ha addigra nem alakult ki stabilan a saját nemi identitásunk, az bizony okozhat bonyodalmakat. Épp ezért fontos, hogy már kiskorban megalapozzuk ezt a stabilitást.

Támogató közösségek és az „érzékenyítés” kérdése

Sokat beszélünk manapság arról, hogy mennyire elmosódnak a nemi szerepek. A videó szerint azonban a nemi különbségek nem elhanyagolhatóak, sőt, épp ezek adják a gazdagságot a kapcsolatainkban és a társadalmunkban. Fontos, hogy a gyerekek támogató környezetben, azonos nemű közösségekben is megtalálják a helyüket, ahol megerősödhetnek a saját identitásukban.

Érdekes gondolat, hogy a túl korai, életkornak nem megfelelő „érzékenyítés” inkább összezavarhatja a kicsiket a nemi identitásuk kialakulásában. Lehet, hogy eleinte tényleg egyszerű, fekete-fehér mintákra van szükségük ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat, és csak később tudják feldolgozni a bonyolultabb kérdéseket.

Férfi és nő a mai világban

Természetesen, ma már sokkal szabadabbak vagyunk a szerepeink megválasztásában. Egy férfi is lehet nagyszerű szakács, és egy nő is lehet kiváló mérnök – és ez így van rendjén! A lényeg az, hogy ezeket a szerepeket a saját, stabil nemi identitásunkból kiindulva töltsük be. Az alapvető, biológiai férfi vagy női mivoltunknak meg kell maradnia, hiszen ez adja meg a létezésünk alapját.

A videó azt is hangsúlyozza, hogy a tudományos kutatások (genetika, hormonok, agykutatás) nem támasztják alá azt az elképzelést, hogy a nemi irányultság vagy identitás kizárólag biológiailag, születésünktől fogva előre elrendeltetett lenne. A nevelésnek, a mintáknak és a környezetnek óriási a szerepe ebben a folyamatban.

Segítsük egymást a kiteljesedésben!

A legfontosabb üzenet talán az, hogy mindannyiunknak – szülőknek, pedagógusoknak és a társadalomnak – az a feladata, hogy segítsük a gyerekeket abban, hogy kibontakoztassák a bennük rejlő férfi vagy női minőségeket. Adjuk meg nekik a teret, hogy felfedezzék és megéljék a természetes adottságaikat!

Hiszen az egészséges nemi identitás nemcsak önmagunk elfogadását jelenti, hanem a másikkal való harmonikus kapcsolat alapját is képezi. A férfi és női minőség egymást kiegészítve, kölcsönösen gazdagítva teheti teljesebbé az életünket.

Nézd meg a videót, és merülj el még mélyebben a témában!

Forrás: Szociális Testvérek Társasága

Egészséges digitális jövőt a gyerekeknek! – Negyven szervezet fogott össze a tudatos képernyőhasználatért

Aggódó szülők, pedagógusok és szakemberek: összefogásra volt szükség a gyermekek egyre növekvő képernyőhasználatával járó kihívások kezelésére. Negyven országos szakmai szervezet, köztük az Organikus Pedagógia Egyesület, közösen fogalmazta meg azokat az alapelveket, amelyek iránymutatást adnak a családoknak az egészséges digitális szokások kialakításához. A szakmai fórumon tíz kulcsfontosságú pontot fektettek le, amelyek célja a gyermekek testi és mentális egészségének védelme a digitális korban.


A szakmai fórumon megszületett 10 pont:

1️⃣ 10 éves kor alatt (az alsó tagozat végéig) semmiképpen, 14 éves kor alatt (a felső tagozat végéig) lehetőleg ne legyen a gyermeknek saját okoseszköze (okostelefon, laptop, okosóra, stb.).

2️⃣ 3 évesnél fiatalabb gyermekek egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, kivéve távollévő családtagokkal való kapcsolattartás céljából.

3️⃣ 14 éves kor alatt gyerekek ne regisztráljanak közösségi oldalakra.

4️⃣ A gyerekek kikapcsolódást szolgáló napi átlagos képernyőideje ne haladja meg
óvodáskorban a 30 percet,
alsó tagozatos korban a 60 percet,
felső tagozatos korban és később a 90 percet.
A telefonhasználatot ugyanannyi időtartamú mozgásos tevékenység kövesse. Képernyőmentes napok bevezetése javasolt.

5️⃣ A lefekvés előtti utolsó órában minden képernyő használata kerülendő.

6️⃣ A képernyőidő rovására minden gyermek és fiatal mozogjon legalább napi 60 percet.

7️⃣ Törekedni kell a tudatos képernyőhasználatra, a megszokásból végzett, céltalan
tartalomfogyasztás kerülendő.

8️⃣ A túlzott vagy problémás képernyőhasználat a mentális egészséget veszélyeztető
kockázatokkal jár, ezért kerülendő.

9️⃣ Egyetlen gyermeknek se legyen következetes szülői felügyelet nélküli okoseszköze.

🔟 A családokat (szülőket, nagyszülőket, gyermekeket) szükséges felvértezni a megfelelő tudással és készségekkel annak érdekében, hogy a digitális világgal való kapcsolatuk egészséges legyen. Szülők esetében ezt a tevékenységet már a várandósság ideje alatt meg kell kezdeni.

Digitális böjt: Jobban élvezték az életet a diákok

A mai rohanó, digitálisan telített világban egyre többen keresik a lehetőséget, hogy visszakapcsolódjanak a valósághoz. Erre a felismerésre épült a Váci Egyházmegye és a Szent István Intézet digitális böjt kezdeményezése, amelynek keretében a diákoknak egy időre le kellett tenniük okoseszközeiket. De vajon milyen eredménnyel zárult ez a kihívás?

 

A visszajelzések alapján a diákok többsége meglepően pozitívan élte meg ezt az időszakot. Sokan számoltak be arról, hogy „jobban élvezték az életet”, és megtapasztalták, milyen szabadságot ad, ha nem a képernyő rabjai. Az egyik résztvevő, aki különösen komolyan vette a kihívást, elmondta:

„Nekem nagyon jól sikerült, talán az osztályból az egyik legjobban. Én nagyon komolyan vettem és a szüleim is, és nekem igazából nagyon tetszett. Én nagyon élveztem. Személy szerint ez egy jó kihívás volt számomra. Tényleg is ajánlom, de megerőltető volt, hogy nem mindig használhattam, hogyha unatkoztam. Én amúgy újra is szeretném kezdeni valamilyen szinten, mert én nagyon élveztem.”

A kezdeti nehézségektől a felszabadulásig

Természetesen egy ilyen jellegű böjt nem volt mentes a kezdeti nehézségektől. Ahogyan a diák is fogalmazott: „Hát az elején nagyon nehéz volt. Mert ugye ott még nagyon fura volt. Meg én előtte azért egy naponta olyan 2-3 órát tudtam telefonozni.” Azonban a kezdeti „elvonási tünetek” hamar elmúltak, és a diákok fokozatosan hozzászoktak az új életmódhoz.

„Utána már így a közepén, vagy igazából már így az első hét után már nagyon könnyű volt és már nagyon élveztem. Jobban tanultam, többet játszottam a barátaimmal, mentünk ki és jobban élveztem úgymond az életet is, nem csak bezárkózva voltam egy internet program.”

Ez a visszajelzés rávilágít a digitális böjt egyik legfontosabb hozadékára: a megnövekedett szabadidő, a jobb tanulmányi eredmények, a valós emberi kapcsolatok erősödése és az általános jóllét javulása. A diákok ráébredtek, hogy mennyi mindent lehet csinálni a virtuális világon kívül.

Videó: A diákok őszinte vallomásai a digitális böjtről

Itt egy videó is készült, amelyben a diákok maguk mesélnek élményeikről, nehézségeikről és a digitális böjt által nyújtott tanulságokról. Tekintse meg az alábbi felvételt, és hallgassa meg az őszinte beszámolókat!

https://www.facebook.com/share/v/1ER312Po5z/

A Váci Egyházmegye és a Szent István Intézet a közeljövőben részletesebben is beszámol az elért eredményekről és a kezdeményezés hosszú távú hatásairól. Az első visszajelzések alapján azonban máris kijelenthető, hogy a digitális böjt egy sikeres és rendkívül tanulságos tapasztalat volt a résztvevő diákok számára, amely talán másokat is inspirálhat hasonló kihívásokra.

 

A holnapután iskolája: merre tart az oktatás?

Egy izgalmas pódiumbeszélgetés a „holnapután iskolájáról” és az odavezető útról boncolgatja az oktatás jövőjét, rávilágítva a változó világ kihívásaira és azokra a kulcsfontosságú szempontokra, amelyek mentén az iskoláknak fejlődniük kell. A beszélgetés, amely egy kapcsolódó könyv apropóján zajlott, arra ösztönzi az intézményeket, hogy újragondolják szerepüket a 21. században.

A mai világban az információ mennyisége végtelenné vált, és a mesterséges intelligencia térhódítása alapjaiban rengeti meg a hagyományos tudásátadás fogalmát. A pódiumbeszélgetés résztvevői egyetértenek abban, hogy az iskola, mint a családokat és a gyerekeket támogató közösségi forma, továbbra is létezni fog, de szerepe és formája átalakul. Nem az összes ismeret átadása a cél, hanem az eligazodás segítése a hatalmas információtengerben, valamint a kritikus gondolkodás, a hit, a bizonyosság és a vélemény megkülönböztetésének képességének fejlesztése.

Az előadók hangsúlyozzák, hogy nincs egyetlen, mindenhol alkalmazható oktatási modell; az iskoláknak a helyi igényekhez kell igazodniuk. Kulcsfontosságúvá válik a kreativitás és az alkotás terének biztosítása, elkerülve az előre gyártott sémákat. Felmerül a „kevesebb több” elve is, utalva a szingapúri modellre, ahol a kevesebb tanítás több tanulást eredményezhet.

A pedagógusok szerepe kiemelten fontos ebben az átalakuló környezetben. Szükségük van képzésre és támogatásra, hogy felkészüljenek a változó világra, és hatékonyan tudják használni az új technológiákat, mint például a ChatGPT-t. Az iskola nem rekesztheti ki a technológiát, hanem meg kell tanulnia használni azt, és segítenie kell a diákokat a helyes és felelős alkalmazásban.

A beszélgetés kiemeli a lokális pedagógiai közösségek és a fenntartók szerepét is az innováció és a pedagógusok támogatásában. A munkaerőpiac változó igényei miatt ma már nemcsak a munkaeszközökhöz való hozzáférés, hanem a szükséges képességek megszerzése is alapfeltétel, amiben az iskolának kulcsszerepe van. A könyv írója arra biztatja az iskolaigazgatókat, hogy gondolják végig, milyen legyen az ő iskolájuk holnapután, ezzel is hozzájárulva egy rugalmasabb, valósághoz igazodó oktatási rendszer kialakításához.

A videó megtekinthető itt:

Organikus pedagógia: Megoldás a modern oktatás kihívásaira

Napjaink oktatási rendszere számos kihívással néz szembe, a tartós stressztől és a gyors társadalmi változásoktól kezdve az érzelmi intelligencia hiányosságaiig. Ez a videó az organikus pedagógia szemléletével kínál valós, alulról jövő innovációt, amely a személyes kapcsolatokra, a természetre és az emberi alapvető szükségletekre építve válaszol a mai kor igényeire.

 

A videó rávilágít, hogy a jelenlegi oktatási rendszerben uralkodó teljesítménykényszer, a túlzott individualizmus és a digitális világ korlátlan térhódítása súlyos problémákat generál. Az elmúlt évszázadban tapasztalt elképesztő mértékű változásokkal járó bizonytalanság – legyen szó a jövőről, az információs környezetről vagy akár az emberi kapcsolatokról – mélyen érinti a gyermekeket, hozzájárulva az identitásválsághoz és az érzelmi intelligencia készségeinek hiányához. Az empátia, a humor, a problémamegoldás és az együttműködés mind olyan képességek, amelyek kulcsfontosságúak lennének a munkaerőpiacon és az életben, mégis háttérbe szorulnak a merev, szabványokra épülő oktatásban.

Az organikus pedagógia éppen ezekre a hiányosságokra kínál választ. Nem felülről jövő reform, hanem egy alulról építkező, rugalmas szemléletmód, amely az élet szolgálatát tűzi ki célul. Fő alapelvei a kötődés, a szövetség, az eredetiség, az érzelmi intelligencia fejlesztése és a belső szabadságra nevelés. Ez a megközelítés a személyes kapcsolatokban, a mozgáson és a játékon keresztül segíti a gyermekek fejlődését, elismerve, hogy az érzelmi tanulás élményeken és azonosuláson keresztül történik, és sokkal nagyobb súllyal bír az idegrendszer fejlődésében, mint a pusztán intellektuális képességek.

A videó hangsúlyozza, hogy a megoldás nem az egyre több magyarázat, mérés és minősítés, hanem a „görcsös, kockás kerekek” lecserélése a valódi kapcsolatokra, a természet közelségére, a mozgásra, a játékra és a személyes élményekre. Az organikus pedagógia üzenete világos: az IQ mellett az érzelmi és spirituális intelligencia kibontakoztatása elengedhetetlen egy kiegyensúlyozott és sikeres jövőhöz. Az igazi innováció a normalitásban és a valóságban rejlik.

A videó megtekinthető itt:

Képernyő, vagy gyermekkor? – 10 alapelv a digitális világban való eligazodáshoz

Több mint 40 országos szakmai szervezet fogott össze, hogy megalkossa a gyermekek képernyőhasználatával kapcsolatos közös alapelveket. Az együttműködés eredményeként megszületett 10 pont célja, hogy segítse a családokat, pedagógusokat és döntéshozókat az egészséges digitális szokások kialakításában.

Miért fontos ez a kezdeményezés?
Mert a képernyők nem csak az időt rabolják el – a mozgástól, a valódi kapcsolatoktól, a kreatív játékidőtől –, hanem az idegrendszer fejlődésére is hatással vannak. A digitális világ lehetőség is, de csak akkor, ha mi uraljuk azt, és nem fordítva. Az új irányelvek nem tiltani akarnak, hanem kapaszkodót adnak – szülőknek, pedagógusoknak, és maguknak a gyerekeknek is. Hogy ne a gép neveljen, hanem mi. Tudatosan, szeretettel, következetesen.

A szakmai fórumon megszületett 10 pont:

1️⃣ 10 éves kor alatt (az alsó tagozat végéig) semmiképpen, 14 éves kor alatt (a felső tagozat végéig) lehetőleg ne legyen a gyermeknek saját okoseszköze (okostelefon, laptop, okosóra, stb.).
2️⃣ 3 évesnél fiatalabb gyermekek egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, kivéve távollévő családtagokkal való kapcsolattartás céljából.
3️⃣ 14 éves kor alatt gyerekek ne regisztráljanak közösségi oldalakra.
4️⃣ A gyerekek kikapcsolódást szolgáló napi átlagos képernyőideje ne haladja meg
óvodáskorban a 30 percet,
alsó tagozatos korban a 60 percet,
felső tagozatos korban és később a 90 percet.
A telefonhasználatot ugyanannyi időtartamú mozgásos tevékenység kövesse. Képernyőmentes napok bevezetése javasolt.
5️⃣ A lefekvés előtti utolsó órában minden képernyő használata kerülendő.
6️⃣ A képernyőidő rovására minden gyermek és fiatal mozogjon legalább napi 60 percet.
7️⃣ Törekedni kell a tudatos képernyőhasználatra, a megszokásból végzett, céltalan
tartalomfogyasztás kerülendő.
8️⃣ A túlzott vagy problémás képernyőhasználat a mentális egészséget veszélyeztető
kockázatokkal jár, ezért kerülendő.
9️⃣ Egyetlen gyermeknek se legyen következetes szülői felügyelet nélküli okoseszköze.
🔟 A családokat (szülőket, nagyszülőket, gyermekeket) szükséges felvértezni a megfelelő tudással és készségekkel annak érdekében, hogy a digitális világgal való kapcsolatuk egészséges legyen. Szülők esetében ezt a tevékenységet már a várandósság ideje alatt meg kell kezdeni.

Felföldi László: A remény zarándokai a megújulás útján

A 2025-ös szentév, mely „A remény zarándokai” mottót viseli, különleges lehetőséget kínál a megújulásra és a lelki megerősödésre egy bizonytalansággal teli világban – hangsúlyozta Felföldi László pécsi megyéspüspök, az Organikus Pedagógia Egyesület alapítója. A főpásztor a Vatikán rádióban beszélt a szentév jelentőségéről, az elmúlt évek tapasztalatairól és a közösség erejéről.

Felföldi László kiemelte, hogy a remény ma talán a legfontosabb erőforrásunk, amely a jövőbe vetett bizalmat táplálja. Úgy véli, a mai ember gyakran „migránsnak” vagy „menekültnek” érezheti magát a saját életében, elveszítve méltóságát és a jövőbe vetett hitét. A szentév éppen ezért Isten ajándéka, hogy a lényegre, a reményre irányítsa a figyelmünket.

A pécsi püspök visszatekintett az elmúlt négyéves pécsi szolgálatára is, amelyet a megismerkedés és az „itthon levés” idejének nevezett. Háláját fejezte ki Isten bizalmáért és az emberek befogadó szeretetéért, amelyet a paptársak és a hívek részéről tapasztalt.

A közösség fontosságát hangsúlyozva Felföldi László beszámolt egy római zarándoklatról, amelyen a Pécsi Egyházmegye papjaival és munkatársaival vett részt. A zarándoklat célja a hivatás megerősítése és a Krisztustól kapott küldetés tudatosítása volt. A püspök szerint az ilyen alkalmak, mint a közös szentmisék és a szent kapun való átlépés, mind a lelki megújulást és az egység megélését szolgálják.

Végezetül Felföldi László arra buzdított mindenkit, hogy figyeljenek Isten hívó szavára a mindennapokban, és életük odaadó szolgálatával és szeretetével válaszoljanak rá. Az egyház megújulásának szent időszakában különösen fontosnak nevezte az egység megélését és a jövő közös építését. A püspök bocsánatot kért az egyház tagjai által elkövetett bűnökért is, hangsúlyozva a szembenézés és a megbocsátás fontosságát.

Forrás: VaticanNews

Lelket formáló tanulás – Az organikus pedagógia új lendületet hozott Nyíregyházára

Több mint százan vettek részt abban a különleges továbbképzésben, amely nem csupán szakmai tudást, hanem mély lelki és emberi megújulást is kínált. A nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán elindult organikus pedagógia szakirányú képzés igazi közösséggé formálta a résztvevőket – és egy jövőt formáló szemléletmód hírnökévé vált.

2024 szeptemberében egyedülálló szakirányú továbbképzés indult el Nyíregyházán, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola falai között. Az organikus pedagógia iránti érdeklődés nem csupán szakembereket, hanem szívvel gondolkodó embereket vonzott – közel 130-an ültek be hónapról hónapra az előadásokra, hogy mélyebben megismerjék ezt az emberközpontú, szeretetalapú szemléletet.

A képzés központi alakja Uzsalyné dr. Pécsi Rita volt, aki nemcsak oktatott, hanem inspirált is. A résztvevők közül többen úgy fogalmaztak: „nem egyszerű továbbképzés volt ez, hanem egy évig tartó lelkigyakorlat.”

Az organikus pedagógia lényege, hogy a nevelés nem pusztán eszköz, hanem hivatás. A gyermek nem „formálandó tárgy”, hanem érték, a felnőtt pedig nem pusztán fegyelmező, hanem példakép, tekintély és szövetséges. A képzés fókuszában az érzelmi intelligencia állt, az élménypedagógia alapjaira építve.

A tanév során olyan témák kerültek előtérbe, mint a női és apai szerepek, az életkori sajátosságok, a szövetség és kötődés kérdései, a lélekmozgások megértése, valamint a magyar néphagyomány és a zene nevelő ereje. A pedagógiai megközelítések között megjelent Josef Kentenich és Don Bosco öröksége is, ami tovább gazdagította az elmélyülést.

A képzés végén több résztvevő sikeresen megvédte szakdolgozatát, és vizsgázott, hogy organikus pedagógia mentorként munkálkodhasson tovább saját közegében – legyen az iskola, óvoda vagy családi tér. A cél: oázisokat létrehozni, ahol a gyerekeket értékként, a hibákat tanulási lehetőségként, a felnőttet pedig lelki vezetőként kezelik.

Külön köszönet illeti az Apor Vilmos Katolikus Főiskolát, amely lehetővé tette, hogy Nyíregyháza másodikként csatlakozhatott az organikus pedagógia szakirányú továbbképzés helyszíneihez.

A most végzett hallgatók nem csupán diplomát kaptak – hanem új látásmódot, küldetést és reményt is, hogy az oktatás több lehet, mint tantárgyak sora: lehet életet formáló szolgálat.

Néphagyománnyal a digitális világban: a gödi Búzaszem Iskola receptje

A gödi Búzaszem Iskolában a diákok okostelefonok és tabletek helyett a néphagyományok és a művészetek segítségével fejlődnek, a cél a minden gyermekben rejlő tehetség kibontakoztatása és az erős nemzeti identitás kialakítása.

 

A húsz éve alapított gödi Búzaszem Iskola egyedi pedagógiai modellt alkalmaz, amely a digitális eszközök helyett a néphagyományokra, a népzenére, a néptáncra és a kézművességre épít. Horváth Szilárd, az intézmény alapítója és igazgatója szerint a cél, hogy minden diákban megtalálják a tehetséget. Az iskola, amely mára négyszeres túljelentkezéssel működik, az organikus pedagógia elveit követi, ahol a tanórák harmadát a művészeti, elsősorban népművészeti nevelés teszi ki. Kutatások is igazolják, hogy a zenélő és táncoló gyerekek minden tantárgyban, így a matematikában és a szövegértésben is jobban teljesítenek.

Az iskolában a szülőkkel közösen hozott döntés értelmében a diákok nyolcadik osztály első félévéig nem használnak okostelefont és tabletet, hogy elkerüljék a túlzott képernyőhasználat személyiségromboló és agressziót növelő hatásait. Ez a digitális „böjt” a tapasztalatok szerint virágzó emberi kapcsolatokat eredményez a családokon belül és a gyerekek között is. Az iskola ugyanakkor nem zárkózik el teljesen a digitális világtól: az algoritmikus gondolkodást olyan eszközökkel fejlesztik, mint a Rubik-kocka vagy a táblajátékok, és ötödik osztálytól felügyelet mellett a számítógépekkel is megismertetik a diákokat.

Forrás: Magyar Hírlap

ORGANIKUS PEDAGÓGIA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

Olvass tovább