Tag Archive for: pedagógia

A magyar néphagyomány mint a jövő záloga – Horváth Szilárd előadása a győri szakmai találkozón

Miért van szüksége a mai gyerekeknek népmesékre, népdalokra, népi játékokra? Hogyan segíti a magyar néphagyomány az identitás, a személyiség és a közösségi készségek fejlődését?  A IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón Horváth Szilárd, a Gödi Búzaszem Iskola alapítója szenvedélyes előadásban mutatta be, miért kulcsfontosságú a hagyomány tudatos átadása a 21. századi nevelésben.

 

A néphagyomány nem múltidézés, hanem jövőépítés

Horváth Szilárd hangsúlyozta: a magyar néphagyomány nem pusztán értékes múlt, hanem élő forrás, amely ma is képes megerősíteni az egyént és a közösséget.  

Nem hagyományőrzésről, hanem értékőrző és jövőformáló nevelésről beszélünk.

A néphagyomány elemei – a népmesék, népdalok, népi játékok, táncok, kézműves technikák – olyan belső tartalmakat közvetítenek, amelyek a mai világban is elengedhetetlenek:

– Érzelmi biztonság

– Közösségi gondolkodás

– Kitartás és kreativitás

– Egészséges identitástudat

 

A népmese: identitásformáló erő

A magyar népmesék különösen nagy szerepet kapnak a gyermekek fejlődésében.  

Szilárd kiemelte: a mesék nemcsak szórakoztatnak, hanem életre szóló mintákat adnak a világhoz való viszonyulásról.

– A népmesék hősei együttműködéssel, ravaszsággal, hittel és kitartással győznek.

– A jó és a rossz világosan elkülönül, a rossz legyőzhető, a küzdelem értelmet ad az életnek.

– A mesehős (legkisebb királyfi, szegény legény) azonosulási mintát kínál: a gyermek saját lehetséges jövőképet kap.

Aki meséken nő fel, nemcsak gazdag szókincset és jobb szövegértést kap, hanem érzelmi állóképességet is.

 

A népzene, éneklés és ritmus szerepe

Az énekes, zenés nevelésről Horváth Szilárd tudományos eredményeket is megosztott: a rendszeres népdaléneklés, zenélés nemcsak művészi érzéket, hanem:

– jobb figyelmet,

– fejlettebb problémamegoldó képességet,

– gyorsabb gondolkodást,

– és jobb matematikai teljesítményt is eredményez.

Napi szintű éneklés, közös zenélés képes javítani a gyerekek összpontosítását és közösségi érzékét is.  

A zenélés nem csupán szórakozás, hanem komplex személyiségfejlesztő eszköz.


Népi játékok: az együttműködés iskolái

A népi játékok (mint a „Tekeredik a kígyó” vagy az „Adj király katonát”) nem versengésre, hanem együttműködésre építenek.  

A gyerekek játék közben tanulják meg:

– figyelni egymásra,

– együtt gondolkodni,

– közösségként működni.

Ez a készség a későbbi társadalmi életben, munkahelyi együttműködésben, közösségépítésben kulcsfontosságú.

Szilárd rámutatott: a népi játékok még olyan problémák felismerésében is segíthetnek, mint a diszlexia vagy más tanulási nehézségek, ha a pedagógus figyel a gyermekek mozgására és reakcióira.


Népi kézművesség: kreativitás, kitartás, természetközeliség

A népi kézművesség – fonás, szövés, csipkeverés, famegmunkálás – nem csak a kézügyességet fejleszti.  

A gyerekek megtapasztalják:

– a folyamatosság örömét,

– a természetes anyagokkal való kapcsolatot,

– a kitartó munka gyümölcsét.

Ez segít a figyelem, a koncentráció, a logikus gondolkodás és az algoritmikus gondolkodás kialakításában is.


Vallási, szellemi és nemzeti identitás

Horváth Szilárd hangsúlyozta: a néphagyomány nemcsak kulturális örökség, hanem mély szellemi és vallási üzenetet is hordoz.  

A hagyományos rítusok (például a pünkösdi királyválasztás, karácsonyi kántálások) segítenek:

– a szakrális élmények megélésében,

– az Istenhez való természetes kapcsolódás kialakításában,

– a közösségi ünneplés örömének felfedezésében.

Így válik a magyar néphagyomány az értelmes, érzelmes, közösségi, értékorientált nevelés szerves részévé.

Horváth Szilárd előadása megerősítette: a magyar néphagyomány ma is élő, működő válaszokat kínál a nevelés kihívásaira.  

Nem a múltba nézünk vele, hanem szilárd alapokat építünk a jövőnek.  

A gyerekeknek – és rajtuk keresztül az egész közösségnek – szüksége van arra a stabil identitásra, kreatív erőre és közösségi érzésre, amit a magyar hagyományok közvetítenek.

 

A mesemondás gyógyító ereje – Berecz András előadása az Organikus Pedagógia találkozón

Miért van szüksége a mai embernek is mesékre? Hogyan formálja a történetmondás a közösséget és az egyéni lelket egyszerre? A IV. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó színes, életszagú előadással mutatta meg, hogy a mesélés nemcsak múltidézés, hanem ma is ható, éltető erő.


A mese: híd ember és ember között

Berecz András rámutatott: a mese nem egyszerű szórakoztatás.  

A történetek az emberi kapcsolódás alapformái, amelyek hidat képeznek ember és ember, generáció és generáció között.

– A mesék közös kincseink: azok a szövetek, amelyek a közösségeket összetartják.

– A mesélés során nemcsak a történet, hanem maga a kapcsolat, az együtt töltött idő, a közös figyelem is gyógyító erejű.

– A mese lehetőség arra, hogy együtt nevessünk, együtt szomorkodjunk, együtt csodálkozzunk rá a világra.

A közös mesehallgatásban a gyermekek és a felnőttek is tanulják a figyelmet, az együttérzést és a történetek értelmezésének művészetét.

A mesemondó szerepe: nem előadóművész, hanem közösségi ember

Berecz András hangsúlyozta: a hagyományos mesemondó nem sztár, nem színpadi előadó, hanem a közösség része.  

Ő az, aki jelen van, aki a közönség lélegzetvételével együtt formálja a történetet.

A mesemondás élő műfaj: a történet sosem teljesen ugyanaz, mert mindig az adott helyzethez, hallgatósághoz, pillanathoz igazodik.

Ez az élő kapcsolódás teszi a mesélést organikus, fejlődő folyamattá – pont úgy, ahogy az Organikus Pedagógia is az élő kapcsolatokból építkezik.

A mese mint nevelési eszköz

A mesék hatása nem mérhető pusztán logikai vagy tudományos szempontokkal.  

Berecz András kiemelte:

– A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének egyik legerősebb eszköze.

– A történetek segítenek a gyermekeknek megérteni az élet összetett helyzeteit, döntési helyzeteit.

– A mesék az élet törvényeit tanítják meg: hogy a jónak lenni nem mindig könnyű, de mindig érdemes.

– A mese segít a szorongás oldásában, az érzelmi feldolgozásban és az önbizalom építésében is.

A meséken keresztül a gyerekek belső képet alkotnak a világról – és ez a belső kép hosszú távon meghatározza a gondolkodásukat, döntéseiket, kapcsolataikat.

A humor gyógyító ereje

Berecz András előadása természetesen bővelkedett humoros történetekben is.  

Kiemelte: a nevetés, az önirónia, a helyzetek abszurditásának felismerése éppúgy a túlélés része, mint az értelem vagy az erkölcs.

– A mesevilág szívesen játszik a túlzásokkal, a fonák helyzetekkel, az okos butákkal és a bolond bölcsekkel.

– Ez a játékosság segít feldolgozni az élet ellentmondásait, a feszültségeket, a hibáinkkal való szembenézést.

 

A humor nem menekülés a valóság elől, hanem a valóság új szempontú megértésének kulcsa.

A magyar népi kultúra kincsei

Berecz András kiemelte: a magyar néphagyomány mesekincse különösen gazdag.  

Történeteink tele vannak derűvel, bölcsességgel, élettel – és mindezeket nem szabad „szépen becsomagolva” eltenni a múzeumba.

– A népmesék nyelve költői, mégis közérthető.

– A történetek értékrendje – a jóság, bátorság, kitartás, közösségi szellem fontossága – ma is érvényes és időszerű.

– A magyar népmesék hősei sokszor az együttműködés erejével győznek, nem pusztán erővel vagy hatalommal

Ez az üzenet ma is kulcsfontosságú, különösen a közösségi érzés gyengülésének korában.

Berecz András előadása rávilágított: a mesélés élő kapcsolatot teremt, gyógyít, közösséget épít.  

A történetek világa nem menekülés a valóság elől, hanem annak mélyebb megértése és átélése.  

Az Organikus Pedagógiában a mese nem extra díszítés, hanem alapvető, nélkülözhetetlen része az emberré nevelésnek.

Minikonferencia a Verka falai közt

A Veresegyház Katolikus Gimnázium újabb mérföldkőhöz érkezett: január 25-én elnyerték az Organikus Nevelési Intézmény címet. Az organikus pedagógia egy keresztény értékrendre épülő, érzelmi intelligenciát középpontba helyező szemléletmód, amely világnézettől függetlenül hatékony nevelési forma. Ennek jegyében február 5-én minikonferenciát rendeztek, ahol elismert szakemberek osztották meg tapasztalataikat.

Az organikus pedagógia alapjai

Az organikus nevelés célja, hogy a gyermekeket nem csupán intellektuálisan, hanem érzelmileg és szociálisan is fejlessze. Ez a pedagógiai irányzat az élményszerű tanulásra, a személyes kapcsolatokra és az értékek közvetítésére helyezi a hangsúlyt. A módszer egyik legfontosabb eleme az érzelmi intelligencia fejlesztése, amely a harmonikus élet és a sikeres közösségi lét alapja.

Ünnep és konferencia a Verka falai között

Az elismerés kapcsán február 5-én Organikus Pedagógia Minikonferenciát szerveztünk, amelyen szülők, pedagógusok és érdeklődők vettek részt. A rendezvényen előadást tartott:

  • Uzsalyné dr. Pécsi Rita, neveléskutató, az organikus pedagógia magyarországi nagykövete
  • Dr. Puskás Balázs, az EKIF főigazgatója, az Organikus Pedagógia Egyesület alapítója
  • Dr. Csáki Tibor atya, az Egyesület spirituális alelnöke
  • Cserháti Ferenc, Veresegyház polgármestere

A konferenciát pódiumbeszélgetés zárta, amelyen jelenlegi és egykori diákok, szülők és pedagógusok osztották meg személyes élményeiket az organikus pedagógia hatásáról. A beszélgetés során őszinte és megható történetek hangoztak el arról, hogyan formálta az intézmény szemlélete a résztvevők életét.

További információk

Az eseményről készült képek megtekinthetők az intézmény honlapján, a díjátadó videója pedig elérhető Facebook-oldalukon.

(Képek: Hollai Gábor)

Felzárkóztatás az oktatásban: kihívások és lehetőségek

A magyar oktatás jelenlegi helyzetét és a felzárkóztatás szükségességét vizsgálta Pécsi Rita neveléskutató, Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektoram és Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola vezetője egy beszélgetés keretében. Felmerült a kérdés, hogy a pedagógusok, szülők és az iskolák rendszere miként tud alkalmazkodni a gyerekek fejlődési igényeihez, és hogyan lehetne a modern társadalmi kihívások közepette hatékonyabbá tenni az oktatást.

 

A beszélgetés résztvevői, köztük Pécsi Rita neveléskutató és Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az oktatás egyik legsürgetőbb problémájáról, a felzárkóztatásról vitáztak. Az esemény házigazdája Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola vezetője volt. A diskurzus fókuszában az állt, hogy mit jelent ma a felzárkóztatás, és hogyan lehet azt hatékonyan megvalósítani a magyar közoktatásban.

Az egyik legfőbb kihívás, hogy a hátrányos helyzetű és speciális nevelési igényű gyermekek mellett már a középosztály gyermekei is fejlesztésre szorulnak. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a magyar oktatási rendszernek nem csupán Nyugat-Európához, hanem a távol-keleti országok eredményeihez is fel kell zárkóznia. Azonban nemcsak a diákok felzárkóztatása a cél, hanem az egész ellátórendszer fejlesztése is elengedhetetlen.

Fontos kérdésként vetődött fel, hogy kinek a felelőssége a gyerekek fejlesztése: az iskolának, a családnak, vagy a társadalomnak? A résztvevők rávilágítottak arra, hogy a pedagógusok gyakran szembesülnek azzal, hogy a fejlesztéshez szükséges szakmai háttér és támogatás nem áll rendelkezésre, míg a szülők sokszor nincsenek tisztában azzal, hogyan segíthetnének gyermekeiknek.

A beszélgetés során külön kiemelték a digitális világ és a képernyőhasználat negatív hatásait, amelyek az idegrendszeri éretlenség és a tanulási nehézségek egyik fő forrásai lehetnek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az iskolákban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a mozgásra, a művészeti nevelésre és a közösségformálásra, hiszen ezek alapvetőek az érzelmi intelligencia és a társas kapcsolatok fejlődése szempontjából.

A beszélgetés végén megfogalmazódott az a közös álláspont, hogy az oktatás célja nem pusztán a tananyag elsajátítása, hanem a boldog és boldogulni képes emberek nevelése. Az iskolák feladata, hogy támogassák a gyermekeket az önálló gondolkodásban, az együttműködésben, és abban, hogy értékes tagjai legyenek a társadalomnak.

Tanár és mesterséges intelligencia: Eszköz vagy rivális az oktatásban?

Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint a mesterséges intelligencia nem az oktatás ellensége, hanem olyan eszköz, amelynek alkalmazása új lehetőségeket nyit a pedagógusok számára. A Képmás magazinnak adott interjúban arról beszél, hogyan alakíthatja át az MI az oktatás hagyományos modelljeit, és milyen etikai kérdéseket vet fel használata az iskolákban.

Gloviczki Zoltán interjújában az oktatás és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról osztja meg gondolatait. Úgy véli, hogy az MI nem váltja ki a tanárokat, hanem kiegészíti munkájukat. Az MI képes hatékonyan feldolgozni hatalmas mennyiségű adatot, segítve a tanárokat az egyénre szabott tanulási folyamat kialakításában. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az MI eszköz marad, nem helyettesíti az emberi kapcsolatokon alapuló nevelést és oktatást.

A rektor kiemeli, hogy az etikai kérdéseket is meg kell vitatni, például az adatvédelem, az átláthatóság és a technológia általi manipuláció veszélyeit. Az oktatóknak és diákoknak egyaránt el kell sajátítaniuk az MI helyes használatát, hogy kihasználhassák az abban rejlő lehetőségeket anélkül, hogy elveszítenék a tanári és diák közötti emberi kapcsolatot.

Gloviczki szerint a mesterséges intelligencia a tanulás új dimenzióját nyitja meg, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy az oktatás lényege továbbra is a személyes figyelem és az emberi értékek átadása. Az MI eszköz, amely a tanárok kezében értékes segítőtárs lehet, de soha nem léphet a helyükbe.

Forrás: Képmás magazin

Az iskolai mobiltilalom pozitív hatásai: a diákok újra felfedezik a személyes beszélgetések örömét

Az iskolákban szeptemberben bevezetett mobiltelefon-korlátozás eredményeként a diákok ismét megtapasztalják a személyes kommunikáció és a közös játék élményét.Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató szerint a kezdeti kételyek ellenére a változás pozitív fogadtatásra talált, és a tanulók újra felfedezik az okostelefonokon túli világot.

 

A cikk bemutatja, hogy a szeptemberben életbe lépett iskolai mobiltelefon-korlátozás milyen pozitív hatásokat eredményezett a diákok körében. Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató hangsúlyozza, hogy a tanulók újra rácsodálkoznak a spontán beszélgetések és közös tevékenységek örömére, amelyeket korábban az okostelefonok használata háttérbe szorított. A kezdeti aggodalmak ellenére a szülők és pedagógusok többsége is támogatja az intézkedést, felismerve annak jótékony hatásait a gyerekek szociális készségeire és figyelmére.A cikk kitér arra is, hogy más országokban már korábban bevezettek hasonló korlátozásokat, amelyek szintén kedvező eredményeket hoztak.

A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatják.

Forrás: Demokrata

Az igazság és szeretet útján – Uzsalyné Pécsi Rita adventi gondolatai

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató adventi írása arra hív, hogy a békét és harmóniát ne csak keressük, hanem teremtsük meg az igazságosság és megbocsátás összekapcsolásával. A szeretet és igazság egysége lehet az a kulcs, amely elvezet a széthulló világ helyreállításához.

A világunkban tapasztalható széthúzás, közöny és igazságtalanság egyre többeket késztet arra, hogy megkérdezzék: van-e kiút a megosztottságból? Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató adventi írásában Szent II. János Pál pápa gondolatait idézve arra mutat rá, hogy a béke alapja az igazságosság és a megbocsátás összekapcsolása. Ezek egysége nélkülözhetetlen a valódi harmónia megteremtéséhez.

Az igazságosság, amely a közgondolkodás szerint csupán a törvények betartását és a járandóságok biztosítását jelenti, önmagában kevés. Ahogy Goethe mondja: „A szív jósága tágabb teret foglal el, mint az igazságosság tágas mezeje.” Az irgalom, a méltányosság és a megbocsátás nem gyengítik az igazságot, hanem annak teljesebb, emberségesebb megvalósulását szolgálják.

Pécsi Rita különösen hangsúlyozza az adventi időszak jelentőségét. Ez az a pillanat, amikor a Békességhozó születésére várva a szívünket is megnyithatjuk, hogy tágabb igazságosságot és szeretetet gyakoroljunk. Edith Stein szavai tömören foglalják össze az írás üzenetét: „Ne fogadj el semmit igazságnak, ami szeretet nélkül van. És ne fogadj el semmit szeretetnek, ami igazság nélkül van.”

Advent idején különösen fontos, hogy igazságunkat szeretetbe öltöztessük, szeretetünket pedig igazságba – ez az út vezethet el a békéhez, amelyre mindannyian vágyunk.

A teljes írás IDE KATTINTVA olvasható.
Forrás: Magyar Kurír

Levizsgáztak az első Net-Coach-ok

2024. június 15-én sikeres záróvizsgát tettek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola közös kezdeményezésével indult Újmédia Pedagógia ösztöndíjas felnőttképzési program hallgatói.

A Net-Coach-programban az NMHH a magyar pedagógusokkal összefogva olyan tudásközösséget épít, amely segít az iskoláknak és a családoknak megérteni az újmédia világát és sikeresen megküzdeni a digitális élet kihívásaival.

A képzésen a hallgatók az online tér kihívásaival és a digitális tudatossággal kapcsolatos tanácsadói, tartalomfejlesztői és konfliktuskezelői gyakorlatot szereztek, amellyel segíthetik majd a fiatalok, az iskolai közösségek, illetve a szülök digitális médiaértését.

Az okleveleket dr. Gloviczki Zoltán, a főiskola rektora adta át. Az ünnepségen elhangzott, hogy a most végzett szakemberek a Net-Coach-közösség tagjaként előadásokat, tanácsadást és nyilvános médiaszereplést is vállalnak majd, így segítve a pedagógusokat, a szülőket és a fiatalokat abban, hogy jobban tudják kezelni az online világ kockázatait, az okoseszközök és a digitális világ nyújtotta lehetőségeket.

Dr. Gloviczki Zoltán kiemelte, hogy ez az egyetlen felnőttképzés Magyarországon, amely a köznevelésben dolgozó tanároknak tanácsadói tudást ad a fiatalok és a családok digitális médiaértésének és online egészségének támogatására.

A záróeseményen a hallgatók nevében Biróné Szabó Brigitta köszönetét fejezte ki a Net-Coach-képzés minden szervezőjének, lebonyolítójának és az oktatóknak.

A kurzus tapasztalatainak kiértékelése és összegzése után 2024. október végén indul a második évfolyam. A képzési programra szeptembertől lehet majd jelentkezni az Apor Vilmos Katolikus Főiskola weboldalán.

Forrás: mmonline.hu

Mi köze a kőlevesnek az érzelmi intelligenciához?

Pécsi Rita igazi szívtémája az érzelmek világa, amiről nem lehet – pedig kellene – eleget beszélni. Hol van az érzelmek központja? Miért nem megy a fogyókúra? Mit mondanak a kutatók az idegrendszerünkről?

Sok izgalmas kérdésre választ kaphat, aki megnézi az alábbi előadást.

 

 

 

 

 

 

Gloviczki Zoltán: Pedagógusként is van lehetőség dönteni

„Döntés a személy mellett” címmel tartott előadást Pécsett, a 3. Organikus Pedagógia Szakmai Találkozón dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.

A videóban arról hallhatunk bővebben, hogy jelenleg mire képes a mesterséges intelligencia és milyen tulajdonságok vonzóak benne az emberek számára. Megtudhatjuk azt is, hogy mi volt a legkedvesebb játéka a főiskola rektorának. Gloviczki Zoltán kiváló humorával egy nagyon aktuális és égető problémával foglalkozik, egyben reményt és hitet ad: mindig van döntési lehetőségünk.