„Repülj hajóm, nincs víz!” – Pécsi Rita előadása Schönstattban

„Repülj hajóm, nincs víz!” – Fodor Ákos költő ezen gondolatával nyitotta meg DR. Pécsi Rita neveléskutató a konferencia előadását. A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán végzett pedagógiai tevékenysége mellett az Organikus Pedagógiai Módszertani központ vezetője, a Katolikus Pedagógiai folyóirat felelős szerkesztője és rovatvezetője, az Organikus Pedagógia Egyesület Elnöke, valamint a Bárdos Kórus karigazgatója.

„Nem hiszem, hogy szükséges magyarázni, miért és milyen mértékben nincs víz, nekünk mégis tovább kell haladnunk előre. Repüljünk! – mondja.” A „Repülés”, amelyre meghívást kaptunk, így hangzik: Kulcs a spirituális megújuláshoz: organikus növekedés a szabadság és a kötődés között.

 

 

 

 

 

 

 

Új bort új tömlőbe!

Ezt mondja már a Biblia (Lk. 5,37). Az „új bor”, amely ma megújulást hozhat, az a Kentenich atya Organikus Pedagógiája. De van „új tömlőnk”, amelybe tölthetjük az „új bort”? – kérdezi az előadó.

A régi tömlő

A „régi tömlő”, az a mechanisztikus életmód, amely minden életterületen megfigyelhető. Pécsi Rita megnevez többek között egy nem termelő adminisztrációt, mechanikus teljesítményértékelést és minőségbiztosítást, amely az embert már csak munkaerőnek tekinti, a vallásos élet is csupán intézményesített gyakorlat, amely lelketlenné vált. – (azáltal, hogy misepecséteket gyűjtenek, „kibérmálkoznak” az egyházból.)

Megemlíti, hogy a gyermekek és az ifjúság nevelése túlzottan csak az IQ-ra fekteti a hangsúlyt: az ismeretekre és a teljesítményre. A teljes személyiség nevelése azonban sokkal több, mint hogy csupán szakembereket képeznénk.

A változás kulcsa az érzelmi háló, mint a pedagógia „C vitaminja”.

Magába foglalja az érzelmi képességek mellett a motivációt, a lelkesedést, a játékösztönt, stb., ugyanakkor a szociális képességeket is, mint empátia, tolerancia, együttműködés. A személyiségfejlődés 80% -a ezen a területen található.

Az érzelmi intelligencia nem fejleszthető magyarázat és belátás által. Amikor a szülők „prédikálnak”, hogy miként kellene a gyerekeknek viselkedniük, legjobb esetben is csak idomítanak. Ezzel ellentétben az EQ érzelmi tapasztalattal, átélt élménnyel, azonosulással bontakozik ki. Az idegrendszerben gyakrabban átélt élmények erősebb szinapszisokat hoznak létre. A Schönstatt-i Kötődés Pedagógia is pl. ennek biztosít teret.

„Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra”

Weöres Sándor szavaival értelmezi a neveléskutató, hogy mit is jelent a spirituális intelligencia. A személyiség minden ereje, úgy az IQ mint az EQ, egyesül és együttesen hatnak, mintegy a személy iránytűjeként. Schönstattban a személyes eszményről beszélünk. Ez integrálja a személyiséget, úgy hat, mint a mágnes a vasreszelék között. Minden apró részletet összegyűjt egy eredeti formátum köré. Ez Isten eredeti elgondolása rólam. Szabadság annyit jelent, mondja, „Szabadon fejleszthetem ezt az eszményt, ha szükséges, akár a környezetem ellenére is, szabadon a saját szabadon választott kötődéseim, értékeim, céljaim és lehetőségeim szerint”

Izgalmas összehasonlításban mutatja meg, milyen nagy különbség van a mechanikus és organikus életmód között. Aztán megfogalmazza az organikus életet, a szeretetet, a gondolkodást az élet különböző területein, végül feltéve a konkrét kérdést: „Hogy ízlik az új bor?”

 

Az organikus nevelés ezt jelenti: Az egész embert tartja szem előtt. Például a gyermeknevelésben: Mennyit bír ki egy kisgyerek? Mikor tarthat szünetet? Mennyi mozgásra van szüksége? A mértéktelen digitalizálás valóban jó a gyermekek számára?

Az organikus szeretet, mely átöleli az egész embert, nemcsak a kellemes részletek iránt fogékony, ahogy az egy akkád táblán is olvasható: ”Akit szeretek, annak az igáját is hordom.” Az élet sok ilyen „edzőtermet” kínál fel, hogy ezt a fajta szeretetet eddzük.

Az organikus közösséget Micimackó egyik gondolatával világítja meg: „- Pont jókor jössz, mert ez a nap legjobb része! – Melyik az a rész? – Az, amikor te meg én mi leszünk.” Ezt a közösséget ápolni kell kötődésünk és kötődési képességünk megerősítésével. „Szánjunk időt a kapcsolatainkra!” – szólít fel az előadó.

Végezetül meghív bennünket arra, hogy ízlelgessük az új bor ízét minél gyakrabban a mindennapjainkban. Amilyen gyakran csak tehetjük, gondolkodjunk, szeressünk organikusan és mindezt minél változatosabb formában. És hisszük, hogy ez kiműveli az új tömlőt is.

Írta: Sr. M. Nurit Stosiek

(Hubbes Emese fordítása)

forrás: https://www.schoenstatt.de/de/news/6280/112/Fliege-mein-Schiff-es-gibt-kein-Wasser

0 válaszok

Szóljon hozzá Ön is!

Véleménye vagy kérdése van? Beszélgetne velünk?
Írjon bátran, és válaszolunk!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük