A hatékony tanulás titkai – beszélgetés Pécsi Rita neveléskutatóval

Nem csak a pap, minden ember holtig tanul. A kezdeti, általános iskolai tapasztalatok meghatározóak abban, hogy sikerül-e a tudás megszerzésének örömét átélni. Mindennapi kihívásaink csapdájában című pszichológiai beszélgetés sorozatunk következő alkalmával a hatékony, tartós tanulás titkait járjuk körbe. Megtudhatjuk többek között:

 

  • Hogyan nevelhetünk gyerekünkből nem csak okos és művelt, de jó és életrevaló embert?
  • Hogy érjük el azt, hogy gyermekünk képes legyen az iskolában tanultakat élete során is alkalmazni?
  • Tanulható-e a talpraesettség, a kreativitás vagy a humor?
  • Melyek a hatékony tanulás segítő tényezői és mik az észrevétlen gátló tényezők?
  • Mit üzen az agykutatás az iskolának? Hogyan működik a memória?
  • Tényleg a rend a lelke mindennek? Létezik-e ideális tanulási környezet?
  • Mi a helyzet a háttérzenével: segít, vagy elvonja a figyelmet?
  • Hogyan segítsük gyermekünket a tanulásban? Jó-e, ha fölmondja a leckét? Kikérdezzük őt vagy bízzunk meg benne?
  • Mit tegyünk, ha folyton firkál vagy a ceruzát rágja a gyermek, 10 percenként föláll, kimegy…

Uzsalyné Pécsi Rita PhD neveléskutatót minden érdekli, ami emberi, ami a kiteljesedést, a termékeny, boldog életet szolgálja és ezt a tudását örömmel adja át szülőknek, gyermekeknek, tanulni vágyóknak és tanultaknak egyaránt. Programunk keretében Erhardt Ágoston, televíziós szerkesztő, műsorvezetővel beszélget.

 

A honismertetés és honismeret jelentősége a 21. században

Fontos, hogy az óvodában és iskolában erősítsék a gyerekek nemzeti identitását – mondta a Honismereti Szövetség elnöke az esztergomi Honismereti Akadémia zárónapján. A beszélgetésen részt vett még Debreczeni-Droppán Béla, Fülöp Júlia idegenvezető, tanár és turisztikai szakértő, valamint Horváth Szilárd, az MTVA szerkesztője és riportere és az Organikus Pedagógiai Egyesület egyik alapítója.

 

A 21. században a honismeret szerepe felértékelődött, mivel a globalizáció és a digitális világ egyre inkább háttérbe szorítja a helyi identitásokat. A honismeret célja a helyi közösségek történetének, értékeinek és hagyományainak ápolása, mely hozzájárul az egyének nemzeti identitásának és közösségi összetartozásának erősítéséhez. Az iskolákban és közösségi programokban egyaránt fontos helyet kell kapnia a helytörténet és kulturális örökség oktatásának, hogy az új generációk megértsék és magukénak érezzék ezeket az értékeket.

Ahhoz, hogy a honismeret a jövőben is releváns maradjon, innovatív megoldásokra van szükség. A digitális tartalmak, interaktív programok és élményalapú tanulási módszerek közelebb hozhatják a fiatalokat a helyi kultúrához, biztosítva annak fennmaradását. A honismeret nemcsak a múlt emlékeinek ápolása, hanem a jövő közösségeinek megerősítése érdekében is kulcsfontosságú.

A teljes írást IDE KATTINTVA olvashatják.

Forrás. Újszó

 

 

11 milliméternek magyarázunk

Így irányítanak minket az érzelmek – ebben a videóban Pécsi Rita neveléskutató, főiskolai tanár beszél nemcsak a gyereknevelésről, de a felnőttek viselkedéséről, motivációiról, érzelmi és racionális megnyilvánulásairól, neuroplaszticitásról, bulizásról, válásról és még a következőkről:

[0:00] Erős nyomás van az idegrendszerünkön

[7:25] A gyerekek vagy a felnőttek számára veszélyesebb?

[5:24] Az érzelmek sokkal jobban befolyásolnak, mint az IQ

[15:14] Az idős embert is lehet „nevelni”?

[20:14] Hogyan tanítható az idegrendszer, az érzelmek?

[26:27] Jobb vs. bal agyfélteke

[35:54] A nevelés legfontosabb terepe a család

[41:36] Szükség van társakra, mesterekre, előljárókra

[48:03] A személyes, fizikai kapcsolat pótolhatatlan

[55:43] A digitális világ felborítja az emberi agy fejlődését

[58:59] A család az család?

[1:07:35] Elkerülhetők a válások?

[1:24:56] A bulizás OK, a képernyő pusztít

[1:32:00] Kiút a digitális pokolból

Pécsi Rita honlapja: www.pecsirita.hu 

 

Gloviczki Zoltán: Ami most zajlik, komoly kulturális válság a felnőttek számára is

Az Organikus Pedagógia Egyesület egyik alapítója a Szemlélek magazinnak adott interjút, ahol a téma a most megjelenő könyve, a Holnapután iskolája volt.

Gloviczki Zoltán a mai oktatási rendszer kihívásait és az oktatási módszerek megújításának szükségességét tárgyalja. Rámutat arra, hogy sok szülő azért bizonytalan az iskolai változásokkal kapcsolatban, mert azok eltérnek saját gyerekkori tapasztalataiktól. Kiemeli a pedagógushiányt, amely tovább nehezíti az oktatás működését, valamint a technológia, különösen a mesterséges intelligencia megjelenését, amely új készségeket és megközelítéseket igényel. Fontosnak tartja, hogy a szülők és az iskolák közötti kommunikáció nyílt és együttműködésen alapuljon a hatékonyabb oktatás érdekében.

A cikk teljes terjedelmében itt érhető el: Szemlélek – Gloviczki Zoltán interjú.

A könyvet már megrendelhető ezen a linken:

https://openbooks.hu/termek/a-holnaputan-iskolaja/

 

 

 

 

Mi is a felzárkóztatás?

Szeptember 28-án délelőtt a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) keretében szervezett Rázós kérdések című beszélgetéssorozat első alkalmán Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora és Uzsalyné Pécsi Rita főiskolai tanár, neveléskutató beszélgettek az oktatásban megvalósuló felzárkóztatás lehetőségeiről a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

A beszélgetést Horváth Szilárd, az MTVA szerkesztője és a Búzaszem Katolikus Iskola igazgatója vezette.

Mi is a felzárkóztatás? Van-e értelme a fogalomnak abban a hagyományos jelentésében, hogy a lemaradottakat a középszinthez fel kell hozni? Ugyanakkor fel kell zárkóztatni a hátrányos helyzetű gyerekeket, de azokat is, akik tanulási nehézséggel küzdenek. Ezen túlmenően a magyar oktatást is fel kell zárkóztatni a távol-keleti oktatás csúcsteljesítményéhez – vezette fel a beszélgetést Horváth Szilárd.

A teljes írást IDE KATTINTVA olvashatják.

Forrás: Magyar Kurír

 

 

Mi kell a bátorsághoz?

Ki a bátor ember? Aki a vészhelyzetben hősiesen viselkedik? Vagy életünk kisebb döntéseihez is szükséges bátorság? Hogyan győzzük le félelmeinket, és miként segít ebben bennünket a hit?

A fenti kérdésekre próbálnak választ adni az Agapé műsorának vendégei: Navratil Andrea népdalénekes, akivel a III. Organikus Pedagógia Konferencián is találkozhatnak a résztvevők,  Tapolyai Emőke szakpszichológus, Gémesi Csanád világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes kardvívó és Szilágyi Béla a Baptista Szeretetszolgálat vezetője.

 

 

Forrás: Agapé – Bizony, Isten youtube csatorna

 

Mitől jó egy iskola? – interjú a Búzaszem iskola alapítójával

Az iskolakezdés alkalmából készített interjút a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom az Organikus Pedagógia Egyesület egyik alapítójával, a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola alapítójával, Horváth Szilárddal.

 

„Mindenki boldog, örömteli életet szeretne. A tanár, a gyerek és a szülő is. Ha a gyerekek pszichológiai immunrendszerét megfelelő szinten tartjuk, felszabadítjuk őket a nyomás alól, motiváltabban, könnyebben, örömtelien tanulnak, szeretik majd a kihívásokat. A tanulás nem stressz lesz, hanem örömforrás.”

„Az elmúlt húsz évben a kereszténység, a magyar néphagyomány, a családiasság, a természetközeliség jegyében minden nap választ adtunk a felmerült pedagógiai kihívásokra. Így lassanként kialakult a Búzaszem modell, a magyar nevelés útja, amelyet már másoknak is tudunk ajánlani.”

„A Búzaszem célja, hogy olyan gyerekeket neveljen, akik családjuk, nemzetük és egyházuk kovászai lesznek. Ehhez a kereszténységet, a magyar néphagyományt – a népmesét, a néptáncot, a népzenét, a népdalt, a népi kézművességet, a népi játékot, a szablyavívást s a szakrális hagyományunkat -, a családiasságot és a természetközeliséget használjuk nevelési erőként. A szeretet, a kapcsolat, a bizalom, a kötődés és az eszmény a legfontosabb pedagógiai eszközeink, s amit csak lehet az élmény, tapasztalat, azonosulás hármasságában igyekszünk megmutatni a gyerekeknek.”

A teljes interjút IDE KATTINTVA olvashatják.

 

Rétvári Bence és Pécsi Rita: Porosz vagy finn? – Az oktatásügy kérdései

Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélgetett Pécsi Rita neveléskutatóval, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanárával a közoktatásról a Tranzit  politikai fesztiválon Tihanyban, 2024. 08. 22-25.-én.

 

A közoktatás egy tipikusan olyan ügy, amiről mindenkinek megvan a véleménye. Európa nemzetei nem egyformán nevelik a gyermekeiket az oktatási intézményekben, mégis valahogy mindig összehasonlítják a gyerekek teljesítményét. Melyek a magyar oktatási rendszer sajátosságai? Mik az erősségek és mik a gyengeségek? Mire számíthatnak a szülők, mit kapnak a gyerekeink az iskolában?

 

 

 

Pécsi Rita:Ha élő szociális kapcsolatok nincsenek, akkor lehet, hogy okos lesz a gyermek, de intelligens nem

Az érzelmi intelligencia fejlesztésének óriási jelentőségűnek kell lennie neveléskor. Minél több élményt, tapasztalatot és életet alakító tudást kell átadni a gyermeknek, és ő ezekkel felvértezve tud később érvényesülni a családjában, munkahelyén, hitéletében. Uzsalyné Pécsi Rita főiskolai tanárral, neveléskutatóval  az érzelmi intelligencia jelentőségéről készített interjút a Reformátusok Lapja.

„Jelenlegi oktatási rendszerünk mechanikus irányba tolódott el. Ez egyebek mellett a tömeges oktatás következménye, annak a tendenciának, hogy iskolák és osztályok egyszerre haladjanak a tananyaggal. Ezáltal az oktatás-nevelés olyan követelményrendszert dolgozott ki, amely jól mérhető, jól minősíthető, egyszerre követelhető és hamar tesztelhető.”

„A biológiai motiváció legerősebb támaszai a terhelhető társas kapcsolatok. Tehát nem a verseny, az előretörés, mint régebben gondolták. A legerősebb az, hogy együtt tudok-e működni a másikkal. Ha rendben van az ember kapcsolati hálója, akkor motivált is. Érdeklődik, kíváncsi, nyitott. Ha nincs rendben, akkor nincs meg ez a motiváltság. Ez tehát mind-mind tanulható, tanítható. A pedagógusoknak és a szülőknek ezért nagy ebben a felelősségük, de a lehetőségük is.”

„A biológiai motiváció legerősebb támaszai a terhelhető társas kapcsolatok. Tehát nem a verseny, az előretörés, mint régebben gondolták. A legerősebb az, hogy együtt tudok-e működni a másikkal. Ha rendben van az ember kapcsolati hálója, akkor motivált is. Érdeklődik, kíváncsi, nyitott. Ha nincs rendben, akkor nincs meg ez a motiváltság. Ez tehát mind-mind tanulható, tanítható. A pedagógusoknak és a szülőknek ezért nagy ebben a felelősségük, de a lehetőségük is. ”

A teljes interjút IDE KATTINTVA olvashatják.

Forrás: reformatus.hu

Az organikus pedagógia az evangélium szakmai megtestesülése

Pécsi Rita a Magyar Katolikus Rádió Mesterek és tanítványok című műsorának vendége volt, mely 2024.06.12-én volt hallható.

Az interjúban Hámori Kinga beszélgetett Pécsi Ritával, a teljes műsort ide kattintva hallgathatják meg. (5:05-nél indul)

Az interjú első része és a nyíregyházi képzés ajánlója a Kossuth Rádió  Tanúim lesztek c. műsorában is elhangzott 2024.06-13-án, ezt pedig ide kattintva hallgathatják vissza.